Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)
2007-03-21 / 55. szám
HÍDLAP • 2007. március 21., szerda www.istergranum.hu Felső tagozaton is olvasni tanulnak Újabb burkolt létszámcsökkentést céloz az oktatási tárca? Biztossá vált a Csáky-Bugár csata A volt miniszterelnök-helyettes is pályázik az elnöki posztra Szeptembertől az alapkészségek megerősítését célzó órákat is tartanak a felső tagozatos diákoknak az iskolákban, e célra az intézményeknek a tanítási időkeret 20-50 százalékát kell fordítaniuk - olvasható az Oktatási Minisztérium honlapján. Vagyis írás, olvasás és matematika alapkészséget is „erősítik” felső tagozaton. A tárca honlapján Arató Gergely oktatási államtitkár által tegnap sajtó- tájékoztatón bejelentett változásokat közük. Az államtitkár a felső tagozatos készségfejlesztést azzal indokolta: „a felmérések és a tapasztalatok azt mutatták, hogy az alapképességek terén nagyon sok diáknál van lemaradás, amikor befejezi az alsó tagozatot”, ezért a „nem szakrendszerű, az alapkészségek megerősítését szolgáló órák felső tagozaton minden diák számára kötelezőek lesznek”. Vagyis ősztől, az alapszabályként a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50 százalékát kell e célra fordítani, de 2011-ig az intézmény döntése alapján ez az időkeret lehet 20-50 százalék is. Arató közölte azt is: „miután a változás az alsó tagozat meghosszabbítása, ezeket az órákat megtarthatják az alsó tagozaton tanító pedagógusok, illetve a felső tagozatos tanárok is, utóbbiak abban az esetben, ha elvégeztek egy 120 órás tanfolyamot. Ez utóbbi a leglényegesebb momentuma a bejelentésnek, ugyanis ez azt jelenti, hogy az alsó tagozatosok áttaníthatnak 5-6. osztályba, így kevesebb felső tagozatos pedagógusra lesz szükség az intézményekben. Kertész Ágnes a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja lapunknak azt mondta, hogy már akkor tiltakoztak az oktatáspolitikai koncepciót nélkülöző jogszabály ellen, mikor azt még csak tervezték. Véleményük szerint a felső tagozatos tanárok is el tudják dönteni, hogy a tanulóknak mennyi és milyen típusú készségfejlesztése van szükségük, ahogy azt már évek óta gyakorlottan teszik. Kertész Ágnes szerint a felsős tanárok tisztában vannak azzal, hogy a készségfejlesztés, az írás-olvasás készségének elsajátítása nem zárni le az alsó tagozatban. Szeptembertől azonban előáll egy olyan helyzet, hogy bár a felsősök is meg tudnák az előírt készségfejlesztést valósítani, a kötelező tanfolyam hiányában ezt nem tehetik majd meg. Ezeket a továbbképzéseket azonban az intézményeknek kell finanszírozni. Kertész Ágnes elmondta azt is, hogy korábban már végeztek egy felmérést az alsó tagozatos pedagógusok körében, amelyből kiderült, hogy Kocsis L Mihály _ Magyar Ének Szép esténk volt vasárnap este, akik megtöltöttük a budapesti MOM kultúrház nézőterét abból az alkalomból, hogy a pontosan hatvanöt évvel ezelőtt született Illés Lajosra emlékezzünk. Friss még a seb, hogy csak úgy beletörődjünk: ő nem érhette meg ezt az évfordulót, de mert annyira (oly erősen!) velünk volt ezen az estén, átmenetileg nem éreztük olyan fájónak a hiányát. Pedig az ilyen alkalmakkor a veszteségek is felerősödnek. Amikor szembesülnünk kell azzal, hogy mit vesztettünk - azáltal is, hogy elmarad a művek folytatása. A műveké, mint amilyen a Cantus Hungaricus (Magyar Ének), amelyet bátran nevezhetünk Kossuth-díjas barátunk talán legkiemelkedőbb alkotásának; olyannak, amellyel végleg beírta magát - örök időkre, míg magyar ember él a földön - a magyar kultúrába. És a (nagybetűs) Magyar Lélekbe. Ezen a szép, reá emlékező estén (az est második felében) Tolcsvay Béla, Varga Miklós, az egyre csodálatosabb Szvorák Kati és Homonyik Sándor idézték meg nekünk a Magyar Ének második tételét; és - talán nem véletlenül - eddig soha nem hallott erővel szólaltak meg a magyar költészet ismert (és kevésbé ismert, de csodaszámba menő) „nagy” versei: Petőfitől és Vö- rösmartytól, Adyn keresztül, Bartis Ferencig, Utassyig, Ratkóig. Én már csak arról akarok írni, amit nem lehet kibírni... (Utassy) És Illés Lajos is arról akart, arról írt. Abból teremtett csodát. Nem érdekel a gondolat szennye, ordasok bújnak báránybekecsbe: nem érdekel a gondolat szennye... És igen! Küszöbén az estnek, csillagfakadás- kor, dalba fog az ember, ha még fáj a sorsa, nagyon szépen fájjon... (szintén Utassy) Vagy Bartissal - Nekünk nem mindegy, hányán vagyunk, külön sorokban s mégis együtt: élők-holtak egyfelé tartunk szívósan... És Ratkó Hazája: Lesoványodtál, megviselt ez a nép, míg világra hoztad... Mosolyogj mégis, kínjaid lassan-lassan megcsillapodnak. (Igen? Reménykedjünk hát?) Pedig - Ujjaink begyéből vér serken ki, mikor téged tapogatunk, te álmos, szegény Magyarország, vájjon vagy-e és mink vagyunk? (Ady) Sorsomhoz szabott síri ágy a felnégyelt Haza... (Vári Fábián László) Mert igen, a kérdés. A kérdés! Mit csinálnak Magyarhonban? Esznek, isznak és dalolnak. Semmi baj sincs? semmi gondrém, hogy majd érte meglakolnak? Csakhogy aztán - igen, igen! (s még százszor az) - majd ha ember kell a gátra, kor- hely-gyáván ne maradjon senki hátra... (Vörösmarty) És hogy aztán, majd ha ember kell a gátra, aki hitvány, félre tőlünk, menjen hátra! De mert: Adja meg az Isten (Ady), adja meg az Isten sírásaink végét, lelkűnknek teljességes, s vágyott békességét, adja meg az Isten. El tudod te azt képzelni, Kedves Olvasó, milyen volt aztán, a legvégén, amikor Tolcsvay Béla belecsapott a „velőt rázó húrokba”, s együtt..., együtt, a színpadon és nézőtéren (szinte sikoltva)?! Azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa, azt hiszed, hogy hallgatunk a hazug szóra, azt hiszed, hogy mindig mindent megbocsátunk, azt hiszed, hogy megtagadjuk minden álmunk... (?) Nem! Nem tagadjuk meg az álmainkat. nem akarnak áttanítani 5-6. osztályba, csak akkor, ha ettől az állásuk függ. Ez egyébként gátat vethet a szeptembertől életbe lépő változásnak is, hiszen ha az alsósok nem vállalják és az intézmény ki tudja fizetni a felsősök továbbképzését, maradhat minden a régiben, csak a papírmunka változik majd. A PDSZ véleménye szerint azonban nincsenek túl jó anyagi helyzetben az iskolák. Arra a kérdésre, hogy mekkora elbocsátási hullámot indíthat, el a változás, Kertész Ágnes azt mondta: tömeges méretűt már biztosan nem, hiszen eddigre azt már a tanárok kötelező óraszámának emelése megteszi. Az esztergomi Babits Mihály Általános Iskola igazgatója úgy látja, hogy vannak olyan diákok, akikre bizony ráfér a további készségfejlesztés. A tantervek által előírt erőltetett tempónak próbálnak megfelelni alsó tagozaton a tanítók, ám nem minden gyerek esetében lehet ezt alkalmazni. Általában azoknál a tanulóknál akadnak gondok, akiknél nem megfelelő a szülői háttér, a készségfejlesztésben ugyanis az otthoni foglalkozások is nagy szerepet játszanak. Kotz István azt mondta, hogy egyelőre nem tervezik, hogy az intézményben e téren változtatnának valamit, jelenleg ugyanis ez nem indokolt. • G. K. Bálint gazda előadása Bajót. Bálint György, a televízióból ismert neves szakember tart előadást a művelődési házban március 22-én, csütörtökön este hat órai kezdettel „Praktikus ismeretek a falusi kertészkedésben” címmel. Nem árt az óvatosság a sonkával sem Idén sem marad el a rossz minőségű, olcsó húsok dömpingje Folytatás az 1. oldalról Keddi sajtótájékoztatóján végül bejelentette: megpályázza a posztot, a pártelnökségért folyó versengés azonban nem Bugár Béla elleni személyes harc. „Vele politizálok már 16 éve, mindig is jó barátom volt, és március 31-e után is az lesz” - mondta a felvidéki politikus. Csáky a keddi sajtótájékoztatón elárulta, a kongresszuson 15 pontos programjával szeretné meggyőzni az MKP küldötteit: többek között stílusváltást ígér a vezetésben, ezt főként a párt átláthatóságának a növelésével, nagyobb professzionalitással érné el. Az elképzelései szerint az eddigieknél nagyobb beleszólása lenne a regionális szerveknek a döntéshozatalba, ezenkívül egy új, fiatal nemzedék felkészítését is kilátásba helyezte. A Dzurinda-kormány volt alelnöke politikai pályafutása alatt mindig Bugár helyettese volt: nemcsak az MKP-ban, hanem annak elődpártjában a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomban (MKDM) is. A magyar párt jelenlegi vezetője már nyolc éve uralja ezt a tisztséget, ezelőtt hét évig az MKDM-ben töltött be ugyanilyen pozíciót. Csáky már kétszer volt ellenjelöltje, mindeddig sikertelenül. Duray Miklós ügyvezető al- elnök szerint most nincs nagy különbség a két jelölt támogatottsága között, vannak azonban olyan hangok is, amelyek szerint a jelenlegi elnök a befutó. • Szép Éva élelmiszerbiztonsági hatóságok összesen mintegy 10 ezer vizsgálatot folytatnak le húsvétig, és ellenőrző körúton vannak a fogyasztóvédők, szúrópróbaszerűen a Hússzövetség is végez próbavásárlásokat. Ezeken általában azt tapasztalják, hogy bár kirívó, súlyos szabálytalanságok nem jellemzők, az importtermékek meg sem közelítik a hazai szabvány előírásait. Jellemzően a megengedettnél több szóját adagolnak a húskészítményhez, pác lét vagy vizet injekcióznak a húsba, hogy növeljék a tömegét. A magyar előírások szerint a húshoz képest maximum 25 százalék lehet a páclé aránya, de a szlovák termékekben ennél jóval magasabb arány jellemző. Gondok lehetnek még a füstöléssel és nagy különbség van a futószalagon gyorspáccal és a hosszan érlelt, sózott készült húsok között. Sokan házilag állítják elő a húsvéti sonkákat, ami amellett, hogy garantáltan biztos eredetű és ízében leginkább megfelel a család igényének, akár halálos veszélyt is rejthet magában. Évente nagyjából 8-10 ember betegszik meg egy baktériumtól, ami a nem megfelelően füstölt és pácolt húsokban, a csont mellett szaporodik és toxinja súlyos mérgezést, úgynevezett botuliz- must okoz. A kettőslátás, hányás tüneteivel kezdődő betegség izomkárosodással és légzési nehézséggel jár, és akár halálhoz is vezethet. Szakértők szerint annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy boltban kapható termék legyen fertőzött, így azoknak, akik járatlanok a pácolás, füstölés technikáiban, inkább ne kísérletezzenek a húsvéti finomságok elkészítésével. • Sz. H. Már elárasztotta az üzleteket a húsvéti hús, tojás, kölni és csokinyuszi, de sokan még mindig nem tudják, mire kell feltétlenül figyelniük vásárláskor és elcsá- bulnak egy-egy szinte már gyanúsan akciós ajánlatra. Pedig könnyen előfordulhat, hogy a húsvétkor nagy gonddal megfőzött, felszeletelt csülök vagy kötözött sonka ehetetlennek bizonyul. Az élelmiszerekre vonatkoztatva igaz talán legjobban a „bizalmi termék” fogalma, hiszen a tojáson nem látszik, ha régi, a csokoládét csomagolása rejti, míg a kötözött, vákuumfóliás sonkák, csülkök meglékelésére nincs lehetőségünk. A hústermékek minőségére pedig már csak az áruk miatt is igen érzékenyek a fogyasztók, hiszen egy 1000-1500 forintos darab mehet veszendőbe, ha kiderül, hogy nem is olyan vagy nem abból a fajta húsból készült, ami a címkén szerepel, netán főzés közben elveszti tömegének felét, vagy nem éppen étvágygerjesztő illatot áraszt. Amellett, hogy az
