Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)
2007-03-02 / 43. szám
www.istergranum.hu 2007. március 2., péntek • HÍDLAP 5 Tűzveszélyes panelmonstrumok országszerte A tűzvédelmi szakemberek szerint sok esetben a lakók is fittyet hánynak az előírásokra Folytatás az 1. oldalról A tűzoltóság ritkán jut el a lakótömbökbe, de egy-egy panaszt, közérdekű bejelentést természetesen kivizsgálnak, és ha úgy látják, hogy valaki veszélyezteti a környezetét, például gázt használ a panelépületben, vagy gyúlékony anyagokat raktároz^szabálysér- tési bírságként 30-100 ezer forintot is kiszabhatnak rá. Kövecs István esztergomi tűzoltó parancsnok kérdésünkre elmondta, hogy hároméves ciklusokban tartanak a lakóépületekben átfogó tűzrendvédelmi ellenőrzéseket, de súlyos szabálytalansággal ritkán találkoznak. Tűzveszélyességi szempontból szerencsére az esztergomi középmagas szint alatt lévő épületek nem annyira veszélyesek, mint a magasabb tömbházak. A környéken nincs például szemétledobó aknával épített ház, a szellőzőrendszerek nem veszélyesek, és nincs akkora kéményhatás sem, mint a magasabb épületekben. Problémát főleg a közművezetékek miatti födémáttörések jelenthetnek, ezeken a nyílásokon, ha elmulasztják a szigetelést, könnyen átterjedhet a tűz egyik lakásból a másikba. Az Esztergomi Lakásfenntartó Szövetkezet tulajdonában lévő tömbökben rend van és éppen mostanában merült fel, hogy a lépcsőház-biztosításokat tömb-bizto- sít4sokkal váltanák fel. Annál nagyobb a gond a csupán kezelésben lévő társasházaknál, a szövetkezet nagyjából 1500 lakás, és 88 épület üzemeltetését végzi, ebből nagyjából 60 esztergomi, a többi táti és dorogi tömb. Ezekben gyakran szembesülnek azzal, hogy a lakók figyelmen kívül hagyják a minden lépcsőházban kifüggesztett tűzvédelmi utasításokat és rendszeresen telepakolják a folyosókat bútorokkal, könnyen begyulladó szeméttel. Erre a veszélyre csaknem minden lakógyűlés alkalmával fel is hívják a figyelmet, de általában nem történik semmi, rendet talán gyakoribb ellenőrzésekkel és elriasztó bírságokkal lehetne tartani. A tulajdonában lévő épületek szellőztetőit folyamatosan karbantartja a szövetkezet, ahogyan odafigyelnek az elektromos hálózat felülvizsgálatára is. • Szabó Hajnal A tavaly benyújtott támogatási igényekből 38 város juthat összesen 3,3 milliárd állami támogatáshoz a panelprogram pályázati keretéből. A paneltömbök felújítását támogató programot 2001-ben indították el, és azóta is hatalmas népszerűségnek örvend, egyre több önkormányzat nyújt be ilyen célú pályázatot. Hazánkban mintegy 2 millióan élnek 800 ezer panellakásban, ebből 300 ezer a közép-magyarországi régióban található. Kisebbségi választásokra készül az ország Első fokon vesztett a Suzuki Folytatás az 1. oldalról Ezzel szemben idén minden elektor azon a településen szavaz, ahol képviselővé választották. Esztergomban vasárnap reggel hat óra és este hét óra között a bolgár, a cigány, a lengyel, a német, a ruszin és a szlovák kisebbség öt-öt képviselője járulhat a Vármegyeháza Gadányi- termében felállított szavazóurnákhoz - tudta meg lapunk Tóth Gábortól, a városháza jegyzői osztályának vezetőjétől. A szavazóhelyiség zárását követően a helyi választási bizottság zárt borítékban a területi választási bizottságokhoz továbbítja a szavazólapokat, amelyek hétfőn hirdetnek eredményt. Az Országos Választási Bizottság március hetedikén délután ül össze az országos eredmény megállapítása érdekében. • G. É. Tatabánya. Jogellenesen szüntette meg rendkívüli felmondással az autógyár a szakszervezeti elnök munkaviszonyát, ezt mondta ki első fokú ítéletében tegnap a Tatabányai Munkaügyi Bíróság. A bíróság szerint a Suzuki indoklását nem találta olyan jelentősnek, hogy Párma Zsoltot a legszigorúbb szankcióval büntessék. Az eljáró bíróság kötelezte a gyárat, hogy a szakszervezet elnökét eredeti munkakörében foglalkoztassa tovább. Párma Zsoltot tavaly február 6-án bocsátották el, miután öltözőszekrényében bontatlan üvegekben alkoholt találtak, továbbá azért, mert egy televíziós műsorban a Suzuki jó hírét sértő kijelentéseket tett. A bíró szerint ezek nem elegendő indokok a rendkívüli felmondáshoz. Elitiskola vagy integráció? Nincs egységes szakvélemény a módszerről A közvélemény leginkább a továbbtanulási mutatókból összeállton rangsor alapján ítéli meg a középiskolák eredményét, a szülők is sokszor ez alapján választanak. Egy frissen készült tanulmány szerint azonban az „elitiskolák” erősítik az iskolák közötti szelekció erősségét, és ezzel a társadalmi különbségek konzerválását segítik. Pedagógusok, szakemberek szerint viszont nem ezek az intézmények a hibásak a különbségek létrejöttében. A nemrég megjelent „Eredményes iskola” című tanulmány készítői szerint a felvételi arányszámok és a tanulói eredmények alapján összeállított listák nagyon csalóka képet mutatnak az adott intézményben folyó munkáról. Nagy Mária, az egyik társszerző szerint a „listahatás” egy önmagát erősítő folyamatot geijeszt: a kedvezőbb iskolaválasztási pozícióban lévő középosztálybeli szülők egyre tudatosabban döntenek a jobbnak tartott iskolák mellett, azok megerősödésével pedig tovább mélyül a szakadék a listákon előkelő helyet elfoglaló intézmények és a sereghajtók között. „A jó iskolák élnek is azzal a lehetőséggel, hogy válogathatnak a jelentkező gyerekek közül. A pedagógusoknak pedig könnyebb dolguk van; a jó tanulói összetétel, a diákok megfelelő képességei és fegyelme esetén sokkal hatékonyabban tudnak dolgozni” - mondta lapunknak Nagy Mária. Véleménye szerint ez ellen tenni kell, mégpedig úgy, hogy kiiktatják az egymást erősítő hatásokat, és más módon közelítik meg az iskolák eredményességét, így például figyelembe kellene venni a pedagógiai hozzáadott értékeket, és azt, hogy mit ad hozzá az iskola a gyerekek gyakorlati tudásához a megszerzett lexikális tudásanyagon kívül. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa szerint viszont a diákok teljesítménybeli különbsége már egészen kisgyermekkorban eldől. „Ha rá tudnánk szorítani a hátrányos helyzetű családokat, hogy már hároméves kortól adják óvodába a gyermekeket, ne csak a kötelező öt évtől, akkor ezek a kicsik is felzárkózhatnának szocializációjukban annyira a többiekhez, hogy kevesebb problémájuk lenne az iskolában. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják: minél sikeresebb egy diák a tanulmányaiban, annál valószínűbb, hogy korán került be a közoktatási intézményrendszerbe” - mondta a Hídlapnak a szakpolitikus. Véleménye szerint komoly érvek szólnak az egységes iskolák és a tanulók szelektálása mellett és ellen is, mindkettőt lehet jól csinálni. Ugyanakkor a lényeges feladat nem a teljes integráció lenne, hanem az, hogy minden diák képességeinek és céljainak megfelelően esélyes legyen bejutni a neki tetsző iskolába. „Természetes, hogy a tehetséggondozás könnyebb feladat, mint a felzárkóztatás, ezért amíg tehetjük, igenis válogatunk a diákok közül” - válaszolt lapunk kérdésére az egyik megyei középiskola igazgatója, akinek intézménye az országos listák első tíz helyében szerepel. Véleménye szerint színvonalas, versenyeredményekben és felvételi arányokban sikeres munkát csak jó képességű gyerekekkel, csoportokkal lehet végezni, ugyanakkor ők is lejjebb tették a felvételi határokat, hiszen a csökkenő gyermeklétszám miatt egyre kevésbé válogathatnak. Ma már sok diákjuk különórákra szorul, ezért az intézmény pedagógusai ingyen korrepetálják a gyerekeket. „Ugyanakkor úgy gondolom, hogy el kellene ismerni azoknak az intézményeknek a munkáját, ahol a bukdácsoló diákokat egy stabil kettes szintre tudják fejleszteni, ezek kevésbé látványos, de ugyanolyan értékű sikerek” - tette hozzá az igazgató. • (Pálovics) Ml A VELEMENYE? A debreceni paneltűz ráirányította a közfigyelmet a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyására és a szellőzőrendszer takarításának fontosságára. Arról kérdeztünk lakótelepen élőket, hogy mennyire tartanak hasonló esettől. Kárász Sárai Tünde (gyesen lévő anyuka) Nem félek, nem fog- E| lalkozom azzal, hogy mi történhetne. Kockázati tényező ugyan volna, mert a szellőzőrendszer takarítására nálunk sem jut pénz, a tűz elvileg könnyen tudna terjedni. Szerencsére a földszinten lakunk, ami a legalkalmasabb a menekülésre. Sajnos sok lakónak nincs is kulcsa a hátsó kijárathoz. Béres Béla (nyugdíjas) I Nem biztonságosak a panelházak, a rácsok, lakatok még I jobban megnehezítik a kijutást tűz esetén. A mi legfőbb problémánk inkább a borzasztó nagy forgalom keltette zaj és por. Általános biztosítást fizetünk és bízunk abban, hogy nem történik baj. Pócsik Miklós (testnevelő tanár) Mint mindent, a mé- \ dia ezt az ügyet is felfújta. Esztergomban négy emeletig simán felnyomják a vizet a tűzoltók, a párkányi tízemeletesek mentéséhez is őket hívták. Bennük bízhat csak az ember, mert hiába van biztosításom, a biztosító úgyis kibújik a felelősség alól. Hubert Melinda (egyetemi hallgató) j A tűzoltóságnak kellene ellenőrizni időnként a tárolókat, I mellékhelyiségeket, mert nagyon csodálkoznának, ha látnák, hogy ott milyen állapotok uralkodnak. Gyúlékony, könnyen éghető anyagok hevernek mindenfelé, és ha ott tűz ütne ki, az felmenne a ház tetejéig. Egyszóval van ok aggodalmaskodni. Sok a vagyon elleni bűncselekmény Komárom-Esztergom megye. Az elmúlt napokban több olyan lopás történt a megyében, amely során a sértett óvat- lanságát használták ki. Tatabányán egy konditeremből tulajdonítottak el iratokat és bankkártyát. Esztergomban az okmányiroda pultjából tulajdonítottak el egy pénztárcát a benne levő iratokkal együtt. Oroszlányban az egyik általános iskola tanterméből lopták el az egyik diák mobiltelefonját. Kocson egy élelmiszerboltból loptak el egy övtáskát a benne levő iratokkal és készpénzzel együtt. Nyergesújfalun egy lépcsőházból vittek el egy lezáratlan kerékpárt. Közlemény Jegyzői fogadónap Dr. Marosi György, Esztergom város jegyzője minden hónap első szerdáján 8 és 12 óra között tart fogadónapot, bejelentkezés és időpont-egyeztetés az 542-001-es telefonszámon.
