Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)
2007-02-16 / 33. szám
4 HÍDLAP • 2007. február 16., péntek www.istergranum.hu Mégis lesz hazai gyümölcs? A gazdák most már csak a fagymentes tavaszban reménykedhetnek Megszűnt a föld alatti vasfüggöny Lebontották a rácsot a szlovák-magyar barlanghatáron Folytatás az 1. oldalról A gazdák inkább a csapadékhiány miatt panaszkodnak, mivel a kiszáradás veszélye áll fenn, fagykárról nem érkezett még jelzés - tudtuk meg Maller László megyei főfalugazdásztól, aki elmondta azt is: az őszi vetésű gabonákA hóvirág idén hó nélkül kénytelen lassan elvirágozni, mostanában a kankalinoktól sárgállnak az erdők és hamarosan az első tavaszi gombák is kibújnak a földből. Jelentős lehűlést jövő hétre sem jósolnak a meteorológusok, hózáporok bár előfordulhatnak, megmaradni biztosan nem fog sehol a fehér takaró. ra nem jelent veszélyt a későbbi fagy sem, míg a túlfejlett repcéket bár egy nagyobb hótakaró megdöntheti, a mínusz 10-20 fokos csapadék nélküli hőmérséklet végzetes lehet. A gyümölcsök közül a csonthéjasok lehetnek a legérzékenyebbek a fagyra, hiszen ezeknél már beindult a nedvkeringés, de még ez sem vészes, a legkritikusabb időszak a virágzás ideje lesz, amikor még a nulla fok körüli hőmérséklet is megárthat a virágoknak. A következő, azaz a teljes megyei állapotfelmérés április 10-e körül várható, akkorra derül ki, mekkora terméssel, avagy terméskieséssel lehet számolni idén. • Sz. H. Több mint hetven év után elvileg újra átjárható a Baradla-Domnica-barlang, amely egyben a világ egyetlen föld alatti határátkelőjét képezi. A két oldalt évekig egy 1932-ben beépített vasrács választotta el egymástól, ezt szerdán távolítottak el a helyszínről. Mindennek ellenére a cseppkőcsoda továbbra sem használható határátlépésre. Az Aggteleki-barlang részét képező Baradla és annak szlovákiai folytatása a Bomnica évekig két külön barlangként volt kezelve: 1932-ben Kessler Hubert és Sandrik József a járatokon keresztül átjutott Szlovákiába, ezzel bizonyították be a két járatrendszer összefüggését, amely a világon egyedülálló barlangi országhatárt képez - tudtuk meg Rózsa Sándortól az Aggteleki Nemzeti Park osztályvezetőjétől. A második világháborút követően azonban felmerült, hogy a föld alatti járatot csempészésre használják, ezért 1948-ban határőrségi ellenőrzést tartottak, melynek az lett a vége, hogy az „expedíció” résztvevői csak Szlovákiában tudtak a felszínre jönni, bizonyítékot azonban nem találtak. Ekkor újabb rácsok kerültek a cseppkőcsoda gyomrába, a három vasszerkezet zárta le végül is a járatot az azt követő 60 évre (egy a szlovák-, egy a magyar szakaszban, és egy az országhatáron). A barlangban lévő nyithatatlan rács lebontására szerdán került sor, a jelképes határnyitást szlovák-magyar közös akció keretében, a Szlovák- Magyar Természeti és Tájvédelmi Bizottság egyik határozati pontja alapján sikerült meg valósijaid. Mindennek ellenére továbbra se mehetnek át sem a turisták, sem a helyiek a barlangon keresztül Szlovákiába, illetve Magyarországra. Ennek több oka is van: így például nem hivatalos határ- átlépési pontról van szó, emellett a fentiek megvalósítása fizikai képtelenség is lenne. A barlang ugyanis a magyar részen nehezen járható, a szlovák oldal fele szintén le van zárva, engedéllyel azonban látogatható. • Szép Éva Bajban a felvidéki magyar nyelvű egyetem Csőd szélén a szlovákiai felsőoktatás bástyája, a komáromi Selye János Egyetem Folytatás az 1. oldalról A mostani minisztérium döntése még jobban ellehetetleníti az amúgy is nehézségekkel küzdő Selye János Egyetemet, az intézmény a csőd szélén áll, nincs elég pénzük a tanárok bérének a kifizetésére sem. „Mindig kevés a pénz, mert egy újonnan induló egyetemnek nem elegendő a fejkvóta-rendszer szerinti támogatás, az első öt évben pozitív diszkriminációt kellene alkalmazni. Igaz, 2005-ben sikerült ezt elérnünk, de a helyzet változott” - fejtettegette a rektor, aki lapunknak azt is elmondta, hogy Magyarország állami költségvetéséből még egyetlen fillért sem kaptak. „Örülnénk, ha most támogatna minket az anyaország, mert később lehet, már nem fog tudni. Ez most létkérdés lett a számunkra” - szögezte le. Albert Sándor elárulta, hogy levelet írtak a magyar oktatási miniszternek, ebben jelzik, hogy a problémák megbeszélése miatt találkozni szeretnének vele. Ján Mikolajt is megszólították, de tőle egyelőre nem kaptak választ. Albert Sándor azt mondta, nem tudja, hogy szándékos támadásról van-e szó, csak sejtései vannak, azt azonban felfedte, hogy míg tavaly 74 millió koronát utalt át az állam, idén már csak 47 millió a támogatás nagysága, igaz, a fejkvóta alapján ennyi járna. Szigeti László MKP-s képviselő, volt oktatásügyi miniszter nyíltabban fogalmazott: véleménye szerint ez a lépés nagy valószínűséggel egy politikai motivációs csomag része. „Ez után már nyílt támadások következhetnek. Nem szabad elfejteni, hogy Mikolaj annak a Szlovák Nemzeti Pártnak a politikusa, akik anno nem akarták, hogy a magyar egyetem egyáltalán létrejöjjön” - mondta a felvidéki politikus. „Minden lehetséges eszközt megragadunk, hogy biztosítsuk az egyetem fennmaradását. Mikolajjal konzultálni fogok a dologról, interpellálom majd őt a parlament következő ülésén. El kell érnünk, hogy akceptálja, hogy induló egyetemről van szó, amit az első években speciális eljárás szerint kell támogatni” - szögezte le Szigeti. A fejkvóta szerinti támogatás egyébként azt jelenti, hogy az intézmény a diákjai létszáma és más együtthatók összegzésével kapja az állami dotációi. • (szép) Minden rendőr mellé még egyet? Szigorúan ellenőrzött rendőrségi épületek Az országos rendőrfőkapitány szerdán jelentette be, hogy országszerte szigorították a rendőrségi objektumok védelmét, az esztergomi rendőrkapitányság őrzését is ennek megfelelően megerősítették. A Teve utcai rendőrpalotát ért kedd hajnali támadást követően döntöttek úgy, hogy a rendőrségi objektumok őrzését megszigorítják. Bene László országos rendőrfőkapitány közleménye szerint nem szervezett csoportok támadásától tartanak, hanem a helyzetet jellemző kiszámíthatatlanságtól. Úgy gondolják ugyanis, hogy a legnagyobb veszélyt a váratlanság jelenti. Akadhatnak olyan egyének vagy csoportok, akikre hat az utánzás lehetősége, és nem ismert motivációk miatt követhetnek el támadást a rendőrséggel szemben. A kiszámíthatatlanságra a legjobb példa a tavaly őszi MTV-székházost- rom, mondta lapunknak Bognár Ferenc, az esztergomi rendőrkapitányság vezetője. Az alezredes elmondta azt is, hogy az országos utasításnak megfelelően gondoskodtak az esztergomi objektum megerősítéséről, annak módja azonban nem publikus. Érdeklődtünk megyei szinten is a megerősítés módjáról. Erre vonatkozó kérdésünkre azonban Csonkáné Huszár Anita, a Komá- rom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője annyit mondott, hogy a rendőri objektumok védelmére vonatkozó információ nem publikus, ilyen jellegű adatokkal sem most, sem a jövőben nem tudnak szolgálni. • G. K. Garamkövesden is temetik a telet Garamkövesden nagyon régi hagyománya van a kanizsahordással egybekötött téltemetésnek. A farsangbúcsúztatók a 60-70-es években szűntek meg, de a kilencvenes évek elején újjáélesztették a tradíciót, azóta minden évben zenével, tánccal és maskarákkal temetik a telet, pontosabban végighordozzák a falun a másutt ki- szének is nevezett bábut, a Garam partján, a hídnál meggyújtják majd behajítják a folyóba. A télbúcsúztatással tulajdonképpen szimbolikusan kiviszik a betegséget a faluból, és behozzák az egészséget - pontosította a szokás lényegét Sliva Judit polgár- mester. A tarka, jelmezes menet vasárnap délután kettőkor indul a folyópartra, a helyi gyerekcsoport táncol és harmonikaszó telíti meg a települést, az össznépi farsangolásra szeretettel várnak minden érdeklődőt. A bábuégetést követően délután 3 órától az óvodások tartják meg szokásos farsangjukat. • -ó -I • • Ünnepelnek a nagycsaládosok Húszéves az érdekvédő szövetség esztergomi szervezete Az idén huszadik születésnapját ünneplő Nagycsaládosok Országos Egyesülete esztergomi szervezete ma este hat órakor a Belvárosi plébánián tartja jubileumi ünnepi összejövetelét. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOÉ) még a rendszerváltás előtt, civil kezdeményezésre alakult meg húsz évvel ezelőtt. A sokgyermekes családokat tömörítő, értékközvetítő, közösségteremtő és érdekvédő egyesület az azóta eltelt két évtized alatt az ország egyik legnagyobb civil szervezetévé nőtte ki magát. A húszéves jubileum alkalmából országszerte zajló ünnepségekhez csatlakozott az idén új lendületet vett, Schuster Péter személyében új vezető által irányított esztergomi NOÉ is, amely egy kedves, családias születésnapi találkozóra hívja a környékbeli nagycsaládosokat február 16-án este 18 órakor a Belvárosi plébánia hittantermébe, a IV. Béla király utca 3. szám alá. A program a „Miért jó házasságban élni?” című beszélgetéssel kezdődik a február második vasárnapján ünnepelt házasság világnapja alkalmából, majd felszelik a születésnapi tortát és elfogyasztják azt a vendégek által otthonról hozott finomságokkal és üdítőkkel együtt, végül kötetlen beszélgetés kezdődik a helyi csoport terveiről, ötleteiről és vágyairól. • (gábor)
