Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)
2007-02-09 / 28. szám
2 HÍDLAP • 2007. február 9., péntek www.esztergom.hu V I D E N Csaknem 400 ezren az adóslistán (H) A múlt év végén már csaknem 400 ezren voltak a Központi Hitelinformációs Rendszer lakossági feketelistáján; 370 ezer magánszemély mintegy 550 ezer mulasztását tartották nyilván - mondta a rendszert üzemeltető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. elnökvezérigazgatója. Rácz Lajos közölte: a mulasztások száma az előző évhez képest 18 százalékkal nőtt. A mulasztások 99 százalékban hitelekhez kapcsolódnak, a bankkártyával, hamis adatokkal való visszaélés elenyésző. Mint Rácz Lajos elmondta, eddig nem érzékelték, hogy a kormány kiigazító csomagjának bevezetése óta érdemben növekedett volna a mulasztások száma. Gázárcsökkentő lépéseket javasol az Eneregiabizottság (H) Új lépéseket kell tennie hosszabb távon Magyarországnak a gázár mérséklésére, egyrészt energiatakarékossági lépések, másrészt új gáz import-beszállítási útvonal kialakítása révén - állapítja meg a kormány számára készített szakértői bizottsági jelentés. Az úgynevezett Energiabizottság által készített dokumentum megjegyzi, hogy Magyarország drágábban vásárolja az orosz gázt, mint a legtöbb európai ország. Hozzáteszik: a következő időszakban fokozott támogatást érdemel a gáz- és távfűtéses épületek energiahatékonyságának javítása, illetve a közlekedés fajlagos energiaszükségletének mérséklése. Leállított ügylet (SK) Szlovákiában a Tesco a kivonuló Carrefour hipermarket üzleteit készült átvenni, ám a szlovák versenyhivatal leállította az ügyletet. A brit anyacég most bejelentette, hogy nem él fellebbezési jogával. A versenyhivatal azért állította le a Tescot, mert úgy ítélte meg, hogy az ügylet révén az áruházlánc tovább növelte volna piaci fölényét. Sok a bankrablás (SK) Szlovákiában feltűnően sok bankrablás történt ebben az évben. Legutóbb a Ludová Banka pozsonyi fiókját rabolta ki egy felfegyverzett, álarcos férfi, aki százezer koronát vitt magával. A pozsonyi pénzintézet ellen elkövetett rablással idén már ötre emelkedett a hasonló esetek száma. Nem jogerős: közszereplők az egyházfők Hat egyházi vezetőt érinthet a Fővárosi Bíróság első fokú döntése Közszereplőnek nyilvánított hat egyházfőt első fokú ítéletében a Fővárosi Bíróság; az ügyben korábban egy újságíró indított pert az állambiztonsági levéltárral szemben a főpapok közszereplői minősítésének megállapítása és esetleges ügynökaktáik nyilvánosságra hozása érdekében. A nem jogerős ítélet értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának ki kell szolgáltatnia a kért dokumentumokat. A per előzménye, hogy 2005-ben Kozák Dániel újságíró megkeresésére az egyházi vezetők azt közölték: nem tartják magukat közszereplőnek. így az állambiztonsági levéltár nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna, együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival. így vált az ügy alperesévé Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyar- országi Evangélikus Egyház nyugdíjba vonult országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnökpüspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt alelnök, illetve Veres András volt titkár. A református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv korábban elismerte magáról, hogy közszereplő, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal. Az Élet és Irodalom tavaly március 3-ai számában Ungváry Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték. A Mazsihisz ügyvezető igazgatója jogi képviselő által már jelezte: várhatóan fellebbez az ítélet ellen. Egri Oszkár ügyvéd utalt arra, hogy Zoltai Gusztáv korábban már átvilágíttatta magát, és az a vizsgálat akkor számára kedvező eredményt hozott. Nem az átvilágítás ellen tiltakoznak tehát, hanem az ellen, hogy Zoltai Gusztáv a politikai közéletet feladatszerűen befolyásolná - fogalmazott az ügyvéd. • Koncz Endre Márciusban tizennégy szárnyvonal szűnik meg Szolgáltató-váltás történik március 3-án, üzemzáráskor a MÁV 14 mellékvonalán. Ezt követően az érintett településeket busszal lehet majd megközelíteni, áll a GKM közleményében. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint március 4-én üzemkezdéstől 14 mellékvonal történik meg a szolgáltató-váltás. A 14 vasúti mellékvonal személyforgalmát a területileg illetékes Volán társaság veszi át. Az intézkedés a Pápa-Kömye, Pápa-Csoma, Zalabér-Zalaszentgrót, Lepsény-Haj- máskér, Sellye-Villány, Diósjenő-Rom- hány, Kisterenye-Kál-Kápolna, Mező- csát-Hejőkeresztúr, Kazincbarcika-Ru- dabánya, Nyíradony-Nagykálló, Mu- rony-Békés, Kunszentmiklós-Dunapa- taj, Fülöpszállás-Kecskemét, Kiskőrös- Kalocsa vonalakat érinti. • -I -a Négyszázmilliárd fejlesztésre Zöldkommandó á csempészek ellen Működési forrásokra lenne szüksége az egészségügynek A szemét harmada biztosan Németországból jött A magyar egészségügy a 2007-2013 közötti uniós költségvetési időszakban négyszázmilliárd forintot használhat fel fejlesztésekre, mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Kökény Mihály az Ország- gyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke. A fideszes Mikola István szerint azonban elsősorban működési forrásokra lenne szüksége az ágazatnak. Az elmúlt években az egészségügyi fejlesztésekre fordítható évi 15-20 milliárd forinttal szemben 2007-2013 között 55-60 milliárd forintot költhet a magyar egészségügy hasonló célokra, mondta az uniós költségvetési időszakban összesen elkölthető négyszázmilliárd forintról Kökény Mihály szocialista szakpolitikus. Elmondta: az MSZP fontosnak tartja, hogy az egészségügyi rendszer tisztességesen felkészüljön az Európai Unióból érkező fejlesztési források fogadására. Ráadásul Brüsszel szigorú szabályokhoz köti a pénz felhasználását, ezért fontos, hogy jó pályázatokat adjon be az ország. Mikola István a Fidesz szakpolitikusa Kökény Mihály szavaira reagálva kijelentette: a magyar egészségügynek elsősorban működési forrásokra van szüksége. Örömmel szól arról, hogy ennyi pénz áramlik majd az ágazatba, ám felhívta a figyelmet arra is: hiába a fejlesztés, az intézményeket fenn is kell tudni tartani. Ameny- nyiben nem kapnak a működéhez elegendő pénzt a kórházak, megnövekvő adósságállományuk miatt nem tudnak majd életben maradni. Miután a kormány a 2007-es költségvetéssel ellehetetleníti az egészségügyi rendszert, kérdéses a pénzek fejlesztésre fordítható létjogosultsága. • (Koncz) Később már nem lesz bátor döntés A biztosítási rendszer átalakításáról szóló elvi döntést március végéig meg kellene hozni, hogy 2008-tól életbe léphessen a több-biztosítós modell - jelentette ki az SZDSZ elnöke a párt parlamenti frakciójának kétnapos üléséről tartott csütörtöki sajtótájékoztatón, Tatán. Kuncze Gábor elmondta: ebben az esetben még ezen az ülésszakon benyújthatnák a törvényjavaslatot, legkésőbb az őszi ülésszak elején el lehetne fogadni, így kellő felkészülési idő maradna a január 1-i vagy március 1-i hatályba léptetésre. „Ha most elhúzzuk, akkor a ciklus második felében már ilyen bátor döntés meghozatalára a politika nem lesz képes, és akkor lehet, hogy végleg elszalasztjuk a lehetőséget” - tette hozzá. HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL Kedvezményes EU-kölcsön Összesen 1,16 milliárd euroval az Európai Unió 25 tagországa közül Magyarország a nyolcadik legnagyobb összértékű kedvezményes kölcsönhöz jutott az Európai Beruházási Banktól tavaly - derül ki a bank éves beszámolójából. Az elmúlt öt évben összesen 4,716 milliárd euro kölcsönben részesült Magyarország, tavaly az összes kölcsönkihelyezés értéke meghaladta a 45 milliárd eurot, ezen belül 40 milliárd a tagországokba került. Húszezer cégcsőd Kelet-Európábán Tavaly több mint 8 százalékkal, mintegy 20 ezerre nőtt a cégcsődök száma a 2004-ben csatlakozott nyolc kelet-európai uniós tagországban. A legnagyobb Magyarországon volt a cégcsődök számának növekedése: 18,3 százalék 2005-höz képest, 9447-re - áll az egyik mérvadó cégminősítő európai cégcsőd-statiszti- kájában. Ugyanakkor a térség vizsgált országaiban a tízezer cégre vetített csődszám a legmagasabb Szlovéniában és Észtországban, 136-136- tal. Magyarországon ez a szám 73. Ötvenmilliárd euro kutatásfejlesztésre Több mint 50 milliárd euro áll rendelkezésre az Európai Unió 2007-2013. évi VII. kutatás-fejlesztési keretprogramjában, ami a közösség történetében erre a célra fordított legnagyobb ösz- szeg - mondta az Európai Bizottság kutatási főigazgatósága főigazgató-helyettese egy budapesti konferencián. A keretösszeg nincs országonként lebontva, a támogatást pályázatokon lehet elnyerni. Számítások szerint Magyarországnak a VII. keretprogramban a lakosság arányában évente 37 milliárd forint, kutatók számát tekintve évi 20 milliárd forint, GDP arányában 13,1 milliárd forint támogatás jutna. Portré Bibéről Az Európai Parlament épületében Bibó István emlékére egy portrét helyeztek el tegnap. Ez alkalomból tartott emlékező beszédet Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke, az Európai Néppárt alelnöke és Szájer József, a Néppárti frakció alelnöke. Az illegálisan az országba került külföldi szemétbálák harmadáról már bebizonyosodott, hogy azokat Németországból csempészték be - közölte a környezetvédelmi és vízügyi miniszter szakállamtitkára. Mint mondta, csaknem 5000 tonnányi hulladék harmadáról van szó. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója arról számolt be, hogy a zöldhatóság már el is küldte az illetékes német szerveknek a bizonyítékul szolgáló szállítóleveleket és egyéb dokumentumokat. A szemét egy része esetében ha nem is szállító- levelek, de videofelvételek, fényképek, illetve feljegyzések, nyilatkozatok tanúskodnak a német eredetről tette hozzá Erdey György szakállamtitkár. Úgynevezett zöldkommandó létrehozását tervezi az országos rendőrfőkapitány; az egység célja az országba érkező illegális szemét felderítése lesz - közölte az ORFK szóvivője. Garamvölgyi László ugyanakkor jelezte: még csak tervről van szó, a zöldkommandó legkorábban a második negyedévben állhat munkába. A szóvivő utalt rá, az elmúlt időszakban megnőtt az illegális szeméttel, környezetszennyező és környezetkárosító anyagokkal kapcsolatos visszaélések száma. A várhatóan a Rendészeti és Biztonsági Szolgálat állományából létrehozandó egység a közutakon és köztereken tartana speciális ellenőrzéseket, hogy így szűrjék ki az illegális szemészállítmányokat. Kezdődik a tavaszi parlamenti munka Jövő héten hétfőn kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka, amely a tervek szerint június 12-ig tart. A honatyák a hét elején plenáris tanácskozással kezdenek, majd az MSZP kezdeményezésére vitanapot tartanak, amikor a kordonbontás kerül terítékre. A hiányzó alkotmánybírókat is ezen időszak alatt választják meg, a tervek szerint még ebben a hónapban. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke közölte azt is, hogy a jegybank felügyelő-bizottságának tagjait, valamint az MTV kuratóriumi elnökségének új képviselőit is a tavaszi ülésszak alatt választják meg a honatyák. Kubis mentegetőzni kényszerült Kisebb nemzetközi botrányt okozott Ján Kubis szlovák külügyminiszter kijelentése, amely szerint Szerbia meghamisította a népszavazás eredményét. A szerbeknél felháborodást kiváltó gyanúsítás miatt Kubisnak magyarázkodnia kellett. A szlovák diplomácia vezetője kegyvesztett lett Szerbiában. A pozsonyi parlamentben ugyanis olyan kijelentést tett, miszerint Szerbia meghamisította a Koszovó önállóságáról szóló szavazás eredményét. Egy bizalmas beszélgetés kapcsán Vük Draskovics, szerb külügyminiszter állítólag Kubisnak beismerte a hamisítás tényét. A média rögtön ráharapott a botrányszagú Kubis-féle kijelentésre. A reagálás nem váratott soká magára. Draskovics csípőből cáfolta Kubis értesüléseit - nem emlékszik olyan Kubissal folytatott diskurzusra, amely kapcsán a referendum hitelességének határait feszegették volna. Ezzel szemben Magda Vásáryová (SDKÚ) megerősítette, hogy Ján Kubis a bizottságban beszélt a népszavazás eredményének meghamisításáról. „El kell határolódnia ettől a kijelentésétől, különben nem kerülhető el a botrány” mondta Vásáryová. A szlovák külügyminiszter szerdán már gyakorlatilag vissza is szívta a Szerbiát elmarasztaló állítását. A helyzetet csak bonyolította az a tény, hogy a szerb vezetők a napokban komoly diplomáciai erőfeszítéseket tettek Szerbia egységének megőrzése érdekében. Érveik középpontjában éppen a népakarat, a népszavazás eredménye szerepelt. Tekintettel arra, hogy Brüsszel Koszovó önállóságát támogatja, többé-kevésbé eldöntött ténynek látszik e történelmi tartomány Szerbiától történő leválása. • 0. F.
