Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)
2007-02-07 / 26. szám
2 HÍDLAP • 2007. február 7., szerda www.esztergom.hu RÖVIDEN Százezrek nyugdíj nélkül? (H) Néhány éven belül százezrekre tehető majd azok száma, akik nem lesznek jogosultak nyugdíjra - közölte egy rádióinterjúban a nyugdíjreformmal foglalkozó szakmai kerekasztal felkért elnöke. Az ország jövője szempontjából kiemelten fontos témákkal foglalkozó szakmai nemzeti kerékasztalok szombat óta működnek a miniszterelnök kezdeményezésére. Tüntetés az iskolákért (H) A fővárosi iskolabezárások ellen szervez tiltakozó demonstrációt a Fidesz budapesti Női Tagozata február 15-ére Váci utcai Újvárosháza épülete elé. Ezen a napon tartja rendkívüli ülését a Fővárosi Közgyűlés. Úgy vélik, hogy a döntések előkészítése szakmailag megalapozatlan és kifogásolják, azt is, hogy senkivel sem egyeztettek az iskola- bezárásokkal kapcsolatban. Májusban lesz a tisztújítás (H) A Fidesz elnöksége azt javasolja az országos választmánynak, hogy május 19-én és 20-án rendezzék a párt tisztújító kongresszusát - számolt be az elnökség kétnapos ülésén született döntésről Szijjártó Péter szóvivő. A kétnapos tisztújító kongresszust minden bizonnyal a fővárosban tartják majd - tette hozzá a szóvivő. Beperelték Gyurcsányt (H) A gyülekezési jogról szóló törvény vizsgálatára Gyurcsány Ferenc neves alkotmányjogászokat kért fel. Jelentésük decemberre készült el. Ekkor kérte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)a miniszterelnököt, hogy hozza nyilvánosságra, ám Gyurcsány ezt megtagadta. A TASZ ezért perre vitte a dolgot. A szervezet, most azt kéri, hogy a bíróság döntsön arról, valóban el lehet-e zárni a nyilvánosságtól a gyülekezési szabadságot szabályozó törvény módosításának a terveit. Járai bírál (H) A Magyar Nemzeti Bank elnöke egy lapinteijúban kifejtette, hogy rossz irányba halad a magyar gazdaság. Véleménye szerint a mostani konvergenciaprogram sem fogja jobb pályára állítani. Járai Zsigmond a program pozitívumaként ismerte el azt, hogy a kormányzat végre felismerte: fenntarthatatlan a nagy költségvetési deficit. Ugyanakkor bírálta, hogy a terheket az állampolgárokra és a vállalkozókra teszik. Veszélybe került a parlamentáris demokrácia? A Gönczöl-bizottság jelentése szerint mindenki felelős a zavargásokért Folytatás az 1. oldalról „Ilyen a máig nem gyógyult sérel- mi nemzettudat. Ilyen továbbá a jelenlegi kormány új politikájának meghirdetése által kiváltott félelem, e politika elemeinek rossz kommunikációja, végül pedig az ellenzék kormánybuktató szándéka. Mindezekhez hozzájárultak más aktuális események, így a miniszterelnök őszödi beszédének szelektív nyilvánossá tétele és felhasználása, 1956 fél évszázados évfordulójának tendenciózus kihasználása.” Hozzáteszik: a társadalom jelentős rétegeiben mutatkozó elégedetlenséget az táplálja, hogy a rendszerváltáshoz fűzött várakozások és illúziók jelentős része nem teljesült. A rendszerváltástól napjainkig tartó politikai helyzetet értékelve megállapítja: „a kezdetektől fogva egészen 2006-ig működött a félelem attól, hogy a szükséges, mélyre hatoló reformokkal magukra haragítsanak széles társadalmi rétegeket, és ezzel veszélyeztessék kormányzati helyzetüket. így aztán együttesen halogatták az ellátó rendszerek átalakítását, melynek következményeit a jelenlegi kormány mellett az egész társadalom viseli.” Azonban „a kialakult helyzetért - eltérő mértékben ugyan, de - felelős az egész politikai osztály, és a felelősség súlya az idő előrehaladtával együtt nő. A felelősségben osztozik a közszolgálati média, valamint a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség is.” A politika és az alkotmányos rendszerváltás kontextusát vizsgálva a jelentés megállapítja, hogy „a magyar politikai rendszer szereplői között az alkotmányos rendszer alapelemeit illetően megszűnt a rendszerváltás során kialakult, azóta a demokratikus választásokkal megerősített konszenzus. A parlamenti ellenzék egy része által a szeptember-októberi időszakban folytatott, az országgyűlési választások eredményét megkérdőjelező és a kormány megbuktatására irányuló utcai-érzelmi politizálás veszélybe sodorta a parlamentáris demokráciát, de nem eredményezte magának az alkotmányos berendezkedésnek a válságát.” A jelentés rámutat továbbá arra is, hogy a „miniszterelnök az események kezdetén alábecsülte az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének következményeit, ezért nem ismerte fel időben a politikai válság kialakulásának lehetőségét, így nem is tudott megfelelően reagálni.” Megállapítja, hogy a köztársasági elnök tettei sem járultak hozzá az alkotmányos helyzet javulásához. Mindezek után rávilágít a jelentés arra, hogy a választási rendszer és az alkotmány is változtatásra szorul, ugyanis „Magyarországon fennáll annak a veszélye, hogy „alkotmányos diktatúra” alakuljon ki. A jelenlegi, a nyertest aránytalanul premizáló választási rendszer miatt ugyanis egyetlen párt is kétharmados többséget szerezhet, és ezzel tetszése szerint, konszenzuskényszer nélkül alakíthatja a későbbi alkotmányos berendezkedést.” Megoldásként javasolják, hogy a kormány ismételten tegyen kísérletet új, nehezen módosítható, a jelenlegi alkotmányos berendezkedést megőrző alkotmány kidolgozására és elfogadtatására. Ezzel a fő politikai szereplők hitet tehetnének az alkotmányosság és különösen az 1989-90- ben kialakult, a képviseleti demokrácia elsőbbségére épülő alkotmányos berendezkedés mellett.” A Kossuth téren lezajlott eseményeket vizsgálva javasolják tovább, hogy a kormány készítse elő a gyülekezési törvény módosítását, valamint azt hogy dolgozzon ki átfogó rendészeti stratégiát. Megállapítja a jelentés, hogy az „október 23-án alkalmazott erőszak, mint olvasható, a támadó tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt szükséges volt. Ám egyes rendőrök túllépték a jogszerűen alkalmazható erőszak határát, mert agresszióra, illetve ellenállásra már képtelen személyekkel szemben is erőszakos módon jártak el. A bizottság „jogszabályi előírásokkal ellentétesnek tartja, hogy az október 23-án intézkedő rendőrök egy részén nem volt azonosító, sőt - közülük sokan - egészségügyi okokra hivatkozva - maszkot viseltek.” • Összeállította: Gál Gyurcsány Ferenc kormányfő október végén kezdeményezte vizsgálóbizottság felállítását a szeptemberi és októberi erőszakos megmozdulások okainak, hátterének, következményeinek feltárására. A kilencfős bizottság november 6-án alakult meg, feladata, hogy a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítsen, és ajánlásokat fogalmazzon meg a rendzavarásokkal kapcsolatban. A kilenctagú bizottságot Gönczöl Katalin jogász, kriminológus vezette. A testület tagjai: Ormos Mária profesz- szor emeritus, történész, Tóth Judit alkotmányjogász, miniszteri tanácsadó, Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi tanár, Csepeli György egyetemi tanár, szociálpszichológus, Pataki Ferenc szociálpszichológus, Györgyi Kálmán nyugalmazott legfőbb ügyész, miniszteri főtanácsadó; Kacziba Antal, nyugállományú rendőrvezérőrnagy és Vörösmarti Mihály nyugalmazott rendőr dandártábornok. Rogán: a Kossuth tér legyen a belvárosé Sikeres volt a munkabeszüntetés A fideszes képviselő magyar Hyde Parkot hozna létre Az V. kerület fideszes polgármestere továbbra is azt szorgalmazza, hogy a Kossuth tér kerüljön át a belvárosi ön- kormányzathoz. Rogán Antal hétfőn a miniszterelnöknek és a főpolgármesternek, tegnap pedig a házelnöknek írt levelet az ügyben. A fideszes politikus elmondta: az V. kerület tervei szerint a Kossuth téren az ország legmodernebb és legnagyobb gyermekjátszóterét alakítanák ki, míg a Miniszterelnöki Hivatal előtt és a Képviselői Irodaház melletti Olimpiai Park déli részén mélygarázs építésére adnának koncessziót. A játszóteret közpénzből, a mélygarázsokat viszont magántőke bevonásával építenék meg - tette hozzá a politikus, aki szerint rossz és drága megoldás lenne, ha a Parlament parkolója alatt akarnának mélygarázst kialakítani. A belvárosi polgármester elképzelései szerint így 2009-2010-re összefüggő zöldterület jönne létre a Képviselői Irodaháztól a Kossuth téren át egészen a Miniszterelnöki Hivatal épületéig, a Parlament előtti jelenlegi parkoló díszburkolatot kapna. Rogán Antal az Országház védelmét az épület körüli szűk biztonsági zónával oldaná meg, amelyet szerinte három-négy hónap alatt ki lehet alakítani úgy, hogy az korszerű és látványában is megfelelő legyen. A polgármester példaként említette a budapesti brit nagykövetség épületét, amelyet, mint mondta, kulturáltan'ki- alakított biztonsági zóna véd. A fideszes politikus közölte: azt tervezi, országgyűlési képviselőként javaslatot tesz a gyülekezési törvény speciális módosítására, létrehozva egy „magyar Hyde Park”-ot, ahol mindenki elmondhatja a véleményét, és nem kell betartania a demonstrációk bejelentésére vonatkozó 48 órás határidőt. Rogán Antal szerint azonban ezt a területet nem a belvárosban, és nem a Kossuth téren kellene kijelölni, ahogyan a londoni Hyde Park sem a városközpontban van. Ez a terület megoldást adna arra, ha az emberek hirtelen akarnak reagálni valamire, és egyfajta „szelepként” funkcionálna - fogalmazott a politikus, aki szerint a sajtónak is vállalnia kell, hogy odafigyel a „Hyde Parkban” elhangzó véleményekre. • Koncz Endre Sikeresnek minősítette a reggeli két órás figyelmeztető sztrájkot a villamos- energia-ipari dolgozók sztrájkbizottságának szóvivője. Gál Rezső elmondta, hogy a teljes ágazat beszüntette a munkát, a munkáltatókon kívül a nem szakszervezeti tagok is csatlakoztak a sztrájkhoz, összesen mintegy 20 ezer dolgozó. Hozzátette: az akció ideje alatt nem érkezett hozzájuk bejelentés konfliktusról. Gál Rezső úgy értékelte, hogy korrekt együttműködés alakult ki a sztrájkot meghirdető Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetsége, valamint a Liga Villamos- és Hőenergia-ipari Szövetsége között. Közölte azt is: holnap folytatódnak a tárgyalások a kormányzat képviselőivel. Szerdán reggel dönt a sztrájk- bizottság arról, hogy milyen szakszervezeti javaslatot vigyenek a tárgyalásra. A szóvivő megerősítette, ha nem születik megállapodás a kormány képviselőivel, akkor február 8-án 8 órás, azt követően pedig február 12-én folyamatos sztrájkot tartanak. • K. É. HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL Üj atomerőmű épül Szlovákiában? Új kihívások az uniós fogyasztóvédelemben A különféle új szolgáltatások megjelenésével kapcsolatos kihívásokról is tárgyalt Megiena Kunévá uniós fogyasztóvédelmi biztos Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszterrel - hangzott el a tárgyalást követő közös sajtótájékoztatón. Az unió GDP- jének 59 százaléka származik a kiskereskedelemből, így a fogyasztók elégedettsége vagy éppen elégedetlensége mindenképpen kihat a gazdaságra - mondta Megiena Kunévá. Kiss Péter kiemelte, hogy a fogysztóvédelem az a terület, ahol az emberek érezhetik, hogy az unió törődik velük. A fogyasztók hétköznapi biztonságát a civil önszerveződések, a jogalkotás és az ellenőrzés együtt garantálhatja. Enged az EU az autóiparnak Az Európai Unió bizottsága az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozására tervezett javaslatában engedett az autóipar kérésének. Az új gépkocsik átlagos kibocsátását ennek értelmében 2012-ig kilométerenként 130 grammra kell csökkenteni a jelenlegi 161 grammról. Az EU környezetvédelmi biztosa eredetileg 120 grammot javasolt volna. Az új megfogalmazás szerint a 120 grammos értéket az autógyártóknak már nem kizárólag takarékos motorral kell elérniük, hanem lehetőségük nyílik a bioüzemanyagok alkalmazásának és új hajtási technológiák bevezetésének beszámítására is. Csúcson a lengyel munkanélküliség Lengyelországban januárban a munkanélküliség elérte a 15,2 százalékos szintet, szemben a decemberi 14,9 százalékos aránnyal - jelentette be a varsói munkaügyi minisztérium. A hivatalos statisztikát csak február végén teszik majd közzé, azonban a ma publikált adatok legfeljebb csak egytized százalék- ponttal térhetnek el a tényleges helyzettől. Lengyelországban a munkanélküliség fokozatosan csökkent az elmúlt években a rendszer- váltás utáni csúcsszintről, a 2003 februáijában mért 20,7 százalékról. Egyelőre még nem világos, hogy hol és mikor épülne atomerőmű Szlovákiában, viszont a kormány eltökélt szándéka valami módon orvosolni a jászapáti két blokkjának leállításából fakadó energiahiányt. Lubomír Jahnátek gazdasági miniszter Szlovákia energia-ellátásáról tartott konferencián hétfőn kijelentette: „Az energia ára meghatározó tényezőként befolyásolja a gazdaság teljesítményét, ezért a világon egyre több jel is utal arra, hogy ismét előtérbe kerül az atomenergia kihasználása”. A kormány Jászapátiban - ahol a két blokk leállítása után előnyösen kihasználhatná a jelenleg létező infrastruktúrát - vagy a Kassa melletti Kecerovce település kataszterében építené fel az új atomerőművet. Marian Nanias, tárcán belül az energetikát felügyelő osztály vezetője úgy véli, hogy bár keleten a tervezett helyen hiányzik a Jászapátihoz hasonló infrastruktúra, egy ott felépített atomerőművel megoldódnának Kelet-Szlovákia energiaellátásában jelenleg tetten érhető problémák. Emellett tervben van Mohi harmadik és negyedik blokkjának befejezése, sőt Lubomír Jahnátek szerint Mohin számításba jöhet egy ötödik blokk tető alá hozása is. Branislav Zvara, a tárca szóvivője annyiban pontosította minisztere kijelentését, hogy az ötödik blokk ötletként merült fel, mérlegelés tárgyát képezi, más szóval a jövő zenéje. • 0. F.
