Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)
2007-02-13 / 30. szám
4 HÍDLAP • 2007. február 13., kedd www.istergranum.hu Százkilónyi életveszély a Mária Valéria híd alatt Egy második világháborús bomba miatt ideiglenesen le kellett zárni az átkelőt Folytatás az 1. oldalról A sajtószóvivő arra a kérdésünkre, hogy a híd építése előtt végzett mederkotrás során miért nem találták meg az annak egyik pillérétől 100 méterre lévő robbanószerkezetet, nem , tudott válaszolni. A mentesítéssel megbízott Pásztor István főtörzsőrmester, és Gelencsér Imre törzsőrmester vezetésével tegnap délután fél kettő előtt emelték ki a Dunából a több mint 60 éve a folyó fenekén pihenő szovjet rombolóbombát. Pásztor István a Hídlapnak elmondta: ha a bomba annak idején szilárd felülethez csapódott volna, biztosan felrobban, de mivel vizet ért, nem aktivizálódott a gyújtószerkezet. „Hatásfoka szerint olyan, mintha tegnap készült volna, ugyanarra képes ma is, mint amire a háborúban eredetileg szánták, ezért nagyon veszélyes” - szögezte le. A szakemberek a rendőrségen keresztül vették fel a kapcsolatot a polgármesteri hivatallal, hogy a számukra biztosított robbantási területen semmisítsék meg az eszközt. A bomba rombolási sugaráról megtudtuk, hogy ha az a sóderkotró fedélzetén robbant volna fel, akkor abban akkora kárt okozott volna, hogy a hajó azonnal elsüllyed, a híd azonban nem sérült volna meg, mert nem közvetlenül mellette történt volna a detonáció. „Az idők során, a sódermozgással együtt a bomba távolabb került a hídtól. A kockázat abban volt, hogy a kotrógép úgy találja meg a bombát, hogy a gyújtószerkezet hegyébe húzza bele a kanalat, mert akkor az akár a Koditek Pál városi tanácsnok szerint szinte biztosra vehető, hogy további robbanó anyagokat is rejt a Duna medre. „A negyvenes, ötvenes, hatvanas években voltak ugyan mentesítések, de a hidat 1940 szeptemberétől egészen 1944. december 26-ig - ekkor sikerült lerombolniuk azt - angol, orosz, amerikai gépek bombázták, így nem lenne meglepő további bombák megtalálása’’ - mondta, hozzátéve, hogy a bombák szóródása akár 200-300 méter is lehet a hídtól le, és felfelé egyaránt. Koditek Pál több robbanószer megtalálására is emlékezett, így például 1963-64 tájékán a második hídpillérnél végzett munkálatok közben is találtak ilyen szerkezeteket. víz alatt is felrobbanhatott volna” - tette hozzá Pásztor. A honvédség tűzszerészei délután három óra után hatástalanították a második világháborús robbanószert, amelyben egyébként negyvenkilónyi robbanóanyag volt. Pásztor István elmondta azt is, hogy a város 11-es út melletti szeméttelepén történt a megsemmisítés: itt öt méter mélyre ásták le a bombát, nyolc méter földet tettek rá, ezért nem volt hallható nagy dörej. Tegnap egyébként egy másik bomba maradványát, pontosabban annak a fejrészét is felszínre hozták a szakemberek. Ennek nagyobbik részét nem sikerült megtalálni, az is lehet, hogy az még annak idején felrobbant. Megnyugtatásképpen annyit azért elárultak, hogy önmagában, gyújtó nélkül ez a rész veszélytelen. • Kertész - Szép Csáky-Bugár csata az elnöki posztért? A magyar párt két legismertebb politikusa küzdhet egymással Folytatás az 1. oldalról Csáky, a Dzurinda kormány volt alel- nöke politikai pályafutása alatt mindig Bugár helyettese volt: nemcsak az MKP-ban, hanem annak elődpártjában a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomban (MKDM) is. A magyar párt jelenlegi vezetője már nyolc éve foglalja el ezt a posztot, azelőtt hét évig az MKDM-ben töltött be hasonló pozíciót. Csáky már kétszer volt ellenjelöltje, mindeddig sikertelenül. Bugár nyilatkozatát követően a volt miniszterelnökhelyettes nem erősítette meg, de nem is cáfolta esetleges indulását. Elmondta: ahhoz, hogy megmérettesse magát a párt elnökválasztásán, egy járási alapszervezetnek kellene őt jelölnie és ez eddig nem történt meg. Bugár Béla egyébként a felmérések szerint régóta az MKP legnépszerűbb politikusa: a párt tagjai közül a választások során is ő kapta a legtöbb szavazatot. A Magyar Koalíció Pártjának országos kongresz- szusát március utolsó napján Komáromban tartják. A két politikus egyébként tegnap és ma is Strasbourgban tartózkodik: a mai nap folyamán találkoznak az EP magyar delegációjával is.- • Szép Éva Nagyüzem az adóhivatalban Iránytű a határidők rengetegében Folytatás az 1. oldalról Akik pedig lemaradtak erről a határidőről, akár százezer forintos bírságra is számíthatnak. Munkáltatói, kifizetői minőségben ugyancsak eleget kellett tenni a bevallási kötelezettségnek, - a magánszemélyek, foglalkoztatottak részére teljesített kifizetésekkel kapcsolatban - kifizetésekről, a levont adóról, adóelőlegről, a különböző járulékokról, hozzájárulásokról, magánszemélyenként és összesítve. Ezen kívül tegnap volt a határideje a 2007. január havi kötelezettségekről benyújtandó bevallásoknak is. A heti dömpingnek a tegnapival nincs még vége, csütörtökön itt egy újabb határidő. Február 15-ig kell beadniuk az egyéni vállalkozóknak, valamint a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásoknak a 2006-os évről szóló eva-bevallást. Az egyéni vállalkozóknak és az áfafizetésre köteles magánszemélyeknek az szja-bevallást is eddig kell beadni. Az éves szja-bevallással a magán- személyek május 21-ig még ráérnek. • G. K. L A P ( S Z ) É L Óvár I. Tamás Gazdálkodjunk okosan... Elvtársak, csak annyit lehet szétosztani, amennyit megtermeltünk - hányszor, de hányszor hallottuk annak idején ezt a közhelyet. Felidézhetjük Gy. F. egyik teátrális mozdulatát is a sok közül, a kifordított zsebekkel, ami nagyjából ugyanezt jelentette. Azt azért hozzátehetjük, hogy a megtermelt javak mellett már régóta szétosztják a felvett hatalmas kölcsönöket is az emberek között, jobban mondva azok törlesztését a rájuk rakódó kamatos kamatokkal együtt. Mindez - mármint a büdzsé korlátolt volta - manapság is egyre gyakrabban kerül szóba. Ezzel kapcsolatban a legpopulistább, pontosabban fogalmazva a leggusztustalanabb az, amikor egy-egy társadalmi réteg, vagy foglalkozási ágazat bérköveteléseit gondterhelt, együttérző arccal teszem azt a művesekezelések állami támogatásának csökkentésével, kapcsolják össze, mondván, az igényelt pénzt „valahonnan” el kell venni.Utóbbi példa azért jutott a jegyzetíró eszébe, mert nemrég éppen az egészségügyben dolgozók bizonyos anyagi követelését utasította el a tárca illetékese azzal, hogy a rendelkezésre álló kereten túl semmiféle pluszpénz szétosztására nem lát lehetőséget. Ez azonban csak a dolgok egyik fele. Vizsgáljuk meg néhány mondat erejéig, mi a helyzet az állam - szűkebben véve a kormány - társadalommal szemben támasztott igényeivel. Nos, főként a brüsszeli parancsok teljesítése, a konvergenciaprogram sikere érdekében hozott megszorítások miatt a balliberális koalíciónak életbevágóan szükséges lenne a társadalom minél szélesebb körű támogatására. (Ezt a vágyát meglehetősen súlyos pénzekbe kerülő kommunikációval hozza a tudomásunkra.) Ehelyett azonban - a lakájsajtó minden kormányfényezése ellenére - egyre csökken az MSZP/SZDSZ népszerűsége. (A nem feltétlenül mérvadó közvéleménykutatási adatokon túl az önkormányzati választások ezt fehéren-feketén bebizonyították.) Holott annak idején - a legutóbbi parlamenti választáskor - még mögöttük volt a választópolgárok (szűk) többsége. Csakhogy az őszödi beszéd visszamenőleg is más megvilágításba helyezte a „szociáldemokratákat”. Az pedig, ami azóta történt (no meg történik), és amit mind közönségesen csak a Gyurcsány-kormány ámokfutásának neveznek az emberek, napról napra tovább hitelteleníti őket. A dolgok természetesen összefüggenek. A balliberális hatalom a rendelkezésére álló eszközökkel egy darabig még rákényszerítheti akaratát a társadalomra, tovább zsigerelheti. Még több pénzt préselhet ki az emberekből adók, illetékek, járulékok képében, miközben reformokról handabandázik. Ám hiába kér mindehhez több bizalmat az MSZP/SZDSZ, sajnos arra nem látunk lehetőséget. Honnan vegyük? Osszák be azt a maradék néhány százaléknyit. rvofltvionicKon tv»an Izirlatnil liigaiiaiiauAj. iiiaiciuauaii íiiinu^Il KiUCmi Akár 200 milliárdot is kaszálhat az állam az új sarcon Megkezdődött az egyeztetés az eddig mindig homályos találgatásokkal kísért ingatlanadó részleteinek kidolgozásáról. Lapértesülések szerint három különböző variációról folynak a tárgyalások. Az alkotmányossági aggályokat is felvető adónemet jövőre valamilyen formában már fizetni kell. A megszorító intézkedések bevezetése óta sejthető volt, hogy előbb-utóbb lesz ingatlanadó, a konvergenciaprogram pedig konkrétan tartalmazza is a 2008. év eleji bevezetést. A részleteket múlt hét végén kezdték el tárgyalni a kormánypárti képviselők, a politikai döntés, azaz az adónem konkrét részletei talán már a hónap végén, de legkésőbb március elején napvilágra kerülnek - tudta meg kormánypárti forrásból a Világgazdaság. A parlament egyes ■ források szerint nyáron, mások vélekedése szerint viszont ősszel fogadhatja el a várhatóan heves társadalmi indulatokat kiváltó új adót. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke lapunknak korábban azt mondta: politikailag rendkívül kényes kérdés az adónem bevezetése, hiszen az ingatlanok értéke nem mindig áll arányban a • család jövedelmi viszonyaival. Az igazságtalanságot tovább fokozza az a tény, hogy ma a lakások nagy részét banki jelzálog terheli. A problémákkal vélhetően tisztában van a Pénzügyminisztérium is, hiszen a tárgyalások első fordulójára három koncepciót dolgoztak ki az ingatlanadó bevezetésére. Mindhárom változat szerint lennének olyan ingatlantulajdonosok, akik mentesülnének az adófizetési kötelezettség alól. Az adózók számára legkedvezőbb alternatíva szerint nullszaldós lenne, a második verzió szerint 40-50 milliárd, a harmadik szerint pedig 150-200 milliárd forint többletbevételt hozna az államkasszába az adó. Az értékalapú közteher sávjait és az adókulcsokat később, a törvény elfogadása előtt határozzák majd meg. ■ (gábor)
