Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)
2007-02-10 / 29. szám
4 HÍDLAP • 2007. február 10., szombat www.istergranum.hu Nem árt az óvatosság síelés közben Csökkent a lavinaveszély a szlovák hegyekben Folytatás az 1. oldalról A hőmérséklet egyébként mínusz kilenc és plusz kettő fok között mozog, a hó vastagsága pedig 300 és 35 centiméter közötti. A Magas-Tátra egyes pályáit 20-300 centiméteres hóréteg borítja, a Liptói-havasokban 50- 70 centiméter a fehér takaró vastagsága, de mindkét régióban kedvezők a terepviszonyok a síeléshez. A magyar turisták által kedvelt chopoki pályák közül négyen 60-90, az egyiken 160 centimétemyi hó van, a szintén preferált Donovaly két terepén pedig 60 centiméteres hótakaró várja a téli sportok szerelmeseit. A szlovák hegyekbe látogatóknak azért nem árt vigyázni: ha bajba kerülnek, több százezer koronát is fizethetnek a mentésükért. Ez a törvény- módosítás tavaly júliusban lépett életbe: az új rendszer szerint a bajbajutottaknak csak a műszaki mentésért kell fizetni, az egészségügyi segítség (az orvosi beavatkozás és a szükséges kórházi kezelés) költségeit továbbra is a biztosítók térítik. Egy mentőszolgálati beavatkozás azonban nem számít olcsó mulatságnak, főleg ha az ügy érdekében helikoptert is bevetnek: egyszerű beavatkozásnál 3-4 ezer koronát, közepes nehézségűnél 7 és 11 ezer korona közötti összeget, nagyobb kaliberűnél azonban akár több százezret is kiszámlázhatnak a hegyimentők. Az Esztergomi Szent István Gimnázium diákjai nemrég vettek részt egy ausztriai sítúrán, Sitku Pál igazgató elmondása szerint azért oda utaztak, mert a pályák hóbiztosabbak, és jobb a minőségük, mint a szlovákiaiaknak. „Igaz, egy kicsit többet kellett fizetni: Szlovákiában körülbelül 40 ezer forintba került volna a kirándulás fejenként, Ausztriában ötvenezret kellett fizetni. Hatvan diákot vittünk magunkkal, háromcsillagos apartmanokban laktunk, félpanziós ellátásunk volt” - mesélte az igazgató. A József Attila Általános Iskola a napokban indul útra, ők a szlovákiai Rózsahegyre látogatnak el. ' • Szép Éva 2006-ban kétszázegy magyar állampolgár sérült meg Szlovákia hegyeiben: közülük öten túra, a többiek síelés közben szenvedtek kisebb-nagyobb balesetet. Esetükben öt alkalommal volt szükség külön mentőakcióra, ezek összköltsége 66 ezer forint körül mozgott. Tavaly összesen 1784 sérült mentésére riasztották a hegyi mentőket: a síterepeken 1297-en szorultak segítségre, 50 százalékkal többen, mint 2005-ben. Megszűnhet a hazai GMO tilalom A gazdák nem zárkóznak el Hamarosan eldőlhet, kaphat-e még haladékot Magyarország a GMO tilalom fenntartására, avagy muszáj lesz, bár szigorú szabályozás mellett, engedélyezni a módosított kukoricafajták termesztését. A gazdák mindenesetre nyitottak az új lehetőségre, a moratóriumról február 20-án tárgyalnak az unió környezetvédelmi miniszterei. Tavaly ősszel már szó volt Brüsszelben a hazai tilalom eltörléséről, akkor bár a tagállamok többsége Magyarország mellett szavazott, kétharmados többséget nem sikerült elérni, így február 20-án újratárgyalják az ügyet. A környezetvédelmi tárca bízik a kedvező döntésben, már csak azért is, mert az osztrákoknak nemrég sikerült a bravúr, és úgy tűnik, a korábban ez ellen szavazó Németország és Finnország is támogatni fogja a moratórium fenntartását, de így sem egyszerű a helyzet. Még ha sikerül elérni a moratórium meghosz- szabbítását, azzal érvelve, hogy nincsenek kész a szükséges ökológiai vizsgálatok, akkor is bizonytalan marad, mennyi időre. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége úgy véli: előbb-utóbb elkerülhetetA Greenpeace egymillió aláírást tartalmazó ívet adott át nemrég az EU egészségügyi biztosának, amelyben azt követelik, hogy a tej-, tojás-, és húsfélék címkéin kötelező legyen feltüntetni a génmódosítást. Úgy vélik, e hiányosságnak is köszönhető, hogy nő a GMO szója és kukorica termesztési területe Európában és évente 20 millió tonna génmódosított termék kerül az élelmiszerláncba. Magyarországon 25 ezren írták alá a petíciót. a génkezelt növényektől--'lias»«-4-'' w k f ■ zm r-j w fe ‘lm. _ «HrfLis to r \ •"=7 len lesz a termesztés engedélyezése, hiszen a termelők súlyos versenyhátrányt is szenvedhetnek, ha másutt új, ellenálló fajták kerülnek a piacra, amit nálunk nem lehetne termeszteni. Nem különösebben tart a génfertőzéstől Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke sem, szerinte, mivel a világon 80 millió hektáron folyik GMO-növények termesztése, szinte mindenki kapcsolatba került valamiképpen ezekkel. Az ellenőrzött körülmények között, szigorú szabályok mentén történő termelés ellen nincs kifogása, de hangsúlyozta: a gazdák csak akkor fognak majd ilyen vállalkozásba, ha meggyőződtek róla, el is tudják adni a termést. Másrészt mivel a parlament valószínűleg Európa egyik legszigorúbb termesztési jogszabályát szeretné megszavazni, kérdés, hány gazda lesz képes megfelelni a feltételeknek. Mert a génpiszkált gabona termesztéséhez nemcsak több száz méteres védőzónák tartására lesz szükség, hanem két évvel az első vetés előtt hatástanulmányokkal igazolt kérvényt kell benyújtaniuk és a szomszédos parcellák tulajdonosainak hozzájárulását is meg kell szerezniük. • Sz. H. Újabb márkanévre fáj Szlovákia foga? A Tokaji név után a lengyel Oscypek sajtot „szlovákosítanák” Kirobbant a „Váci-Gate” ügy A Fidesz törvénytelenséggel vádolja a polgármestert A Tokaji márkanév után a lengyel „0scypek”-ként ismert juhsajtért is harcba szállt Szlovákia. Északi szomszédjának ez lett volna az első terméke, ami márkavédelmet élvez, ám a hatályba lépés előtt egy héttel Szlovákia közbelépett. Lengyelország meglepetten vette tudomásul a fejleményeket: a két ország kormánya ugyanis régebben abban állapodott meg, hogy a lengyel „Oscypek” és a szlovák „Ostiepok” két egymástól teljesen különböző sajtfajta: a szlovák termék húsz, a lengyel hatvan százalék juhtejet tartalmaz. „A szlovák kifogásnak ezért semmi jogalapja sincsen” - mutatott rá Jan Janczy, a Nowy Targ juh- és kecsketenyésztőit képviselő.szervezet elnöke. „Dokumentumokkal tudjuk bizonyítani az Oscypek sajt készítésének hatszáz éves múltját a Kárpátoknak ezen az oldalán” - jelentette ki Andrzej Gasienica-Makowski tartományi tanácsos: amennyiben Pozsony nem rendelkezik hasonló iratokkal, valószínűsíthető a lengyel „győzelem”. Michael Mann az Európai Bizottság mezőgazdasági szóvivője elmondta, hogy jelenleg fordítják a szlovák fellebbezést, azt követően pedig kielemzik azt. Ha úgy döntenek, hogy elfogadhatók a kifogások, a két országnak fél éve lesz arra, hogy tisztázza az ügyet. Ha nem sikerül egyezségre jutniuk, akkor az említett bizottság dönt. Szlovákiában kivonták a forgalomból a Niva Pilos nevezetű sajtot, amelyben veszélyes baktériumot talált a szlovák ANTSZ. A terméket Csehországban gyártották, ahol tavaly több mint tíz embert ölt meg az említett kórokozó. • -p -a Az elmúlt hetekben nagy port kavart soproni mélygarázs-beruházáshoz kísértetiesen hasonlító, hűtlen kezelés gyanúját felvető ügyet leplezett le a Fidesz váci képviselőcsoportja. A szabadságát töltő polgármester egyelőre nem reagált a vádakra. A Vácott, két önkormányzati tulajdonú telken tervezett 2,4 milliárd forintos mélygarázs-építkezés a helyi Fidesz szerint nemcsak abban hasonlít a néhány hete kirobbant és Waltergate-ügyként elhíresült soproni beruházáshoz, hogy mindkét esetben készülő mélygarázsokról van szó, hanem abban is, hogy a leendő építmény egy-egy részét forgalomképtelen, városi tulajdonban álló ingatlanra tervezték. Mindkét város esetében egy- egy magáncég szerzett törvényességi aggályokat felvető módon elővásárlási- és földhasználati jogot a semmire nem használható telkekre, amelyet a helyi földhivatal szintén törvénysértő módon hamarjában be is jegyzett. De a párhuzamok sora itt még nem ér véget, hiszen az építtető Váci Központi Parkoló Beruházó Kft. ugyanannak a Gora GmbH-nak a százszázalékos tulajdona, amely a soproni építkezést végző SPT Mélygarázs Kft. többségi tulajdonosa is egyben. Tömöri Pál, a váci Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának vezetője hétfői sajtótájékoztatóján rámutatott: a tavalyi önkormányzati választások előtti utolsó ülésen tárgyaltak a mélygarázs-beruházásról, ami akkor kedvező lehetőségnek tűnt, ám a részletek megismerése után úgy vélik, hogy a város számára rendkívül előnytelen és törvénytelen kötelezettségek sorát vállalta el a testület a közbeszerzési eljárást kikerülve. A frakcióvezető azt is elmondta, hogy Bóth János polgármesternek nem volt felhatalmazása a szerződések aláírására. Az ellenzéki képviselők szerint felszíni parkolóházak építésével jóval kevesebb összegből enyhíthetők lennének Vác parkolási gondjai. A polgármester újságírói megkeresésre azt mondta: mivel szabadságon van, nem tudja, milyen vádakat sorakoztattak fel ellene. ígérete szerint legkorábban csütörtökön nyilatkozik a beruházás vitatott kérdéseiről. * (gábor)
