Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)
2007-02-24 / 39. szám
VI HÍDLAP • 2007. február 24., szombat magazin Gulya István írása Gyógyítsunk másképpen! Veszélyes szakmák éve Munka hadának a lépte dobog, bár egyre inkább fogyatkozik ez a had. Úgy látom. És „gondolok apámra, hogy rákerültem a lapátra”, és attól tartok, hogy sokan másoknak hasonlóképpen meg kell barátkoznia a nélküliség szomorú gondolatával, de leszögezném, nem fenyegetés ez, csupán felmértem a makrogazdasági folyamatokat, amik konkrétan a mi lépcsőházunkban is zajlanak. Tétlenül lógó zsírkarommal alátámasztva szép-okos fejemet így marad „némi” időm arra, hogy dőreségeken mélázzak el, például, hogy tulajdonképpen a sors kegyesen bánik velem, hiszen ugyan kalácsra (na jó: gazdaságos pékipari produktumokra) nem nagyon futja - dehogynem, Pisti, ne hazudjál, hát ez a cikk meg mi? -, de legalább megmenekedem attól, hogy különféle veszélyes kenyérkereseteknek tegyem ki féltett önmagamat (félni jó, félni jó, apa mosdik, anya főz, együtt félni jó). Nos. Élni általában annyi, mint veszélyben lenni - állapította meg egykoron egy bizonyos német filozófus. Az.egyszerűség kedvéért nevezzük Friedrich Nietzschének. A léha gondolkodók meg már csak olyanok, hogy általában igazuk van, azaz az élet halálos veszedelem, hogy éljek a szójáték - élet-halál - adta lehetőséggel. Pedig ezek a mihaszna fickók (néha lyányok) első ránézésre csak üldögélnek az íróasztal fölött, ábrándosán (pipa-) füstöt eregetnek, és direkt nem mennek ki a mezőre, hogy felássák, szóval határozottan haszontalan fajták. Ha tetszenek emlékezni, bizonyos Horn, aki nem fok, de Gyula és valahogyan mostanság el van tűnve (szerencsére), és leginkább akként vonult be a népemlékezetbe, hogy óróla nevezték el a kétkomponensű fémszázast „gyulásnak” (mert kicsi és kétszínű), anno jól „lesemirekellőzte” őket, a hazai filozófusokat, az ilyen-olyan eszmék futtatóit. Akik csak élősködnek a nemzet szociálisan érzékeny testén, még az is előfordulhat, hogy a gálád „agy-menők” generálják a megszorító intézkedéseket - és így tovább. De hát már csak az van, hogy az igazság - vagy ahhoz valami nagyon hasonló - ebben a semmittevésükben, talán a dohánygőzben (amit a nyomorultak drága importkávék felhőjével aromásítanak) valahogyan megnyilvánul a számukra. Ifjú, léha, szociálisan valószerűtlenül érzéketlen koromban, amikor például utazási kedvezményekre herdáltam az állam nehezen összekuporgatott vagyonát, arra vetemedtem, hogy magam szintén megkockáztattam az ezzel a távolba révedő, homályos tekintettel járó foglalatosságot, mert vonzott a messze, hívott a ceruzaforgácsok friss illata, meg hogy majd jól megtudom, hogy mi az élet értelme. És tetszett ama tapinthatatlan és éppen ezért nem kiszámítható veszély, hogy az elmélkedés határait feszegetem, ami esetleg egy Lipót-mezei bent fekvéses kezeléssel járhat együtt, miszerint nyugszik a ketteske, a tudat máma már nem hasad tovább. Na meg és persze jelentős csáberőt jelentett a tunyaság, aminek gyakorlását és elfogult tiszteletét őrzőm mind a mai napig. Nagyjából ennyi maradt. Mert minden más megváltozott. Jelesül azon meggyőződésem, hogy a látszólag kockázat- mentes asztalnál-ücsörgés a legveszélyesebb hivatás, mert jöhet egy miniszterelnök, megmondja, amit megmond, azt’ annyi. Lehet kimenni a mezőre kapálni. Az utóbbi időszak eseményei bebizonyították a nekem, hogy sokkal, de sokkal rizikósabb szakmák vannak (földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni is képes). Egy-egy Szent Péter-i állásinterjú, pontosabban: nahovájutás-teszt kapcsán kurta fecnire elfér a következő hivatások képviselőinek az önéletrajza, értem, rövid életűek: a kínai bányász, az iraki rendőr, az afganisztáni osztályos nővér (vagy misszionárius), a Líbiában tűt cserélő bolgár ápolónő, a palesztin utca- kölyök, az oroszországi újságíró, az angliai nyugdíjas kém, a Törökországban élő kurd vérvonalú gondolkodó, a francia külvárosi házmester, az olasz futballbíró. És a magyarországi utcai nagyrendezvény-látogató.'Más lapra tartozik, hogy egészen más szempontból kicsiny a hazai bulvár-ünnepelt- ségek pályafutásának szummája is: megmutattam (azomat), médiasztár lettem, és alálimbóztam a legalacsonyabb mércének (konkrétan: ízléstelen hülyeségből a páromat ritkítom). Köszönöm, jól vagyok, parizerrel eszem a kaviárt. Na de. Mindezek közül nem mertem volna gondolni, hogy errefelé hasonlóképpen veszélyesednek a mindennapok, hogy bizony arra sarkallnak (a nem mondom meg, kik), futtassam át magamon a biztonsági programomat (életben akarni maradás, épen és egészségesen), mielőtt kitódulok a lépcsőházi nagykapun. Mert vagy karhatalmi ló patkóit patája vet csillagokat szemem előtt, hogy a szikrák csiszolója az átmeneti kabátom, vagy meg vagyok fenyegetve, miszerint sötétben bujkáló szélsőségesek (feltehetően jobbról) rám támadnak, „dzsihááád” kiáltással a mosdatlan ajkukon szi- varszerűen a testükre tekert dinamitrudakkal előrontanak, és belém is lőnek, ami fáj, még a visszapattanó golyó is (nyomatékosította ezt szemembe nézve a tévés fegyverszakértő), nem vagyok én rendőrszékház, hogy megússzam néhány milliós kárral, valószínűleg én belehalok. Nem szövöm az összeesküvés-elméletet (de), a tények makacs dolgok, épülnek azok szépen és önként egymásra, ugyebár az okból következik az okozat. Egy biztos: én március tizenötödikén kimegyek az utcára. A szemetet, nemde, le kell vinni. Méz, méz, méz, termett méz... Gábor Éva A méz az egyik legősibb természetes táplálék, melynek gyógyító hatását is régóta ismerik. A benne lévő ásványi anyagok, vitaminok és antioxidánsok hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez, de fertőtlenítő hatása révén sebgyógyításra is használható. A méz értékes tulajdonságaira a magyar és néhány idegen nyelv kifejezéseinek sokasága is utal. A „tejjel-mézzel folyó Kánaán”, az „édes, mint a méz” és a „mézeshetek” mind-mind arra utalnak, hogy valami finom, szép és áldásos hatású dologról van szó. Az alábbiakban a mézzel ismerkedhetünk meg, következő számunkban pedig a mézkészítés melléktermékeinek áldásos hatásairól esik majd szó. Hogy dolgoznak a szorgos méhek? Az egyiptomi piramisok feltárásakor nem egy helyen találtak teljesen romlatlan mézet a sírkamrákban. A méhek által készített mézet tehát az ókor óta fogyasztja az emberiség. A középkori kolostorokban rendszeres volt a méhészkedés, hazánkban is a szerzetesrendek megalakulása után vált népszerűvé. A méz úgy készül, hogy a méhek a virágokból összegyűjtik a nektárt, amely egy gyorsan romló híg cukoroldat, majd a méhkasba szállítják, ahol saját szervezetükben átalakítják. A mézet a méhsejtekben tárolják, melyeket hermetikusan lezárnak méhviasszal. A méhészek a lépekből kivont mézet sűrítik, pörgetéssel alakítják, majd megszűrik. A ma is használatos méhlakások, a kaptárok mozgathatóak, oda vihetik őket, ahol éppen virágzó gyümölcsös, vagy erdő található. A méhcsalád egyetlen méhanyából, a 3-4 évig élő méhkirálynőből, 50-60 ezer gyűjtögető és por- zást végző szintén nőnemű dolgozóból és 100- 3000 hímnemű heréből áll, akik mindössze 3-5 hónapig élnek, mert a tél beköszönte előtt kirakják őket a kaptárból. A méhcsaládok az akácvirágzás idején, májusban a legaktívabbak, ekkor a királynő 800-1000 petét is képes lerakni. Milyen a jó méz? Minden mézfajtára érvényes, hogy az idő múlásával megikrásodik, amit a hozzá nem értők sokszor félreértelmeznek, és azt hiszik, hogy a bele kevert cukor csapódik ki. Ez nem igaz, a valódi méz sosem romlik meg, csak időnként fel kell melegíteni, hogy megőrizze cseppfolyós állagát. Az akácméz és a hársméz világossárga, kalciumban gazdag mézfajták. Segítenek a mészhiányos betegeken, ellensúlyozzák az izomgyengeséget. A vegyes virágmézek valamivel sötétebbek, káliumban gazdagabbak, ezért szívpanaszok, szívgyengeség esetén inkább ilyet fogyasszunk. A mélybarna árnyalatú, karakteresebb ízű erdei mézek több vasat és rezet tartalmaznak, ezért elsősorban vérszegényeknek hasznosak. A fenyőmézben sok foszfor és mangán van, ezért a nehéz fizikai munkát végzőknek, sportolóknak ajánlott. Készül még méz selyemfűből, lóheréből, repcéből, bogáncsból, gesztenyéből és fenyőfélékből is. A lépes méz tömény állapotban egyenesen a kaptárból kerül ki, ezért értékesebb a szűrt, kereskedelmi forgalomban kapható méznél. Szintén erősebb az összetétele a frissen pörgetett méznek, hiszen ez a virágpornak és a méhlárvák táplálására készített anyagnak a törmelékeit is tartalmazza, így igen gazdag nyomelemekben, vitaminokban, enzimekben és hormonokban. „Egy kaptár tíz orvossal felér” A méz és a többi méhészeti termék mind kiváló immunerősítő és frissítő szerek. Magas, könnyen felszívódó cukortartalma miatt gazdag energiaforrás, ugyanakkor nem hizlal, mert a gyümölcscukor a májban glikogénként raktározódik, a szőlőcukrot pedig az izmok használják el gyorsan. Igen gazdag BL B2, B3, B5 és B6 vitaminban, emellett rengeteg kalcium, réz, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium és cink és a szervezetet az anyagcsere és a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védő természetes antioxidáns van benne. A méz gyógyhatásait nem elsősorban tudományos kutatások, mint a népi megfigyelések igazolják. Jótékony hatásait nehéz lenne felsorolni, de összetétele révén erősíti az immunrendszert, gyorsítja a lábadozást, a szellemi-fizikai energia visszanyerését, így a cukorbetegek kivételével mindenkinek minden bajára ajánlható. A méz hatására a sejtek jobban használják fel az oxigént, így növelhető a teljesítőképesség, ezért sportolók versenyek előtt rendszeresen fogyasztják. A legújabb klinikai kutatások és tapasztalatok szerint sugárártalomra is hasznos. A méz nyugtató hatású is, ezért anyatejjel keverve csecsemőknek is ajánlják, ám más vélemények szerint a botuliz- mus veszélye miatt kétéves korig nem javasolt a méz fogyasztása. Szintén óvatosan kell bánniuk a mézzel a virágpor-allergiában, illetve egyéb túlérzékenységben szenvedőknek. Fürödjünk mézben! A kozmetikai ipar az utóbbi években igen gyakran használja a mézet különböző készítmények alapanyagaként. Gondoljunk csak a tejes-mézes tusfürdők, samponok és hajbalzsamok, arckrémek és pakolások sokaságára. De nemcsak szépítkezésre használhatjuk külsőleg a mézet, hanem sebek, sérülések gyógyítására is. Ha a bőr sérüléseit mézzel kenjük be, az lakkréteget képez rajta, lepecsételi, fertőtleníti a sebet, így a Walesi Egyetemen végzett kutatás szerint háromszor olyan gyorsan gyógyul, mint a nem mézzel kezelt seb, és heg sem marad a sérülés után. Zúzódások esetén a sérült szövetekből gyorsan kitisztul a vizenyő, a méz kiöblíti a sebet, serkenti a sejtképződést, és antimikrobi- ális összetevői és egyes fajták hidrogén-peroxid előállító képessége révén megöli a baktériumokat. Ennek a tulajdonságának köszönhető az is, hogy a finomított cukrokkal ellentétben nem okoz fogszuvasodást, sőt inkább megvédi a fogzománcot a káros baktériumoktól. Hétvégi programtúra Berger Norbert túravezető Aktuális kulturális kirándulásunk megannyi állomása egy- egy nagy ígéret, melyek közül mindegyik már az ajánlás szintjén bizonyítást nyer majd most. Aki végigjárja ezt a hétvégi túrát, az főként muzsikákkal, illetve remek filmekkel találkozik majd. Az előttünk álló napok tehát a különféle melódiák és mozi élmények jegyében telnek majd el. A mai napon rendezik meg a tát-kertvárosi kultúrházban a táti és esztergomi birkózók megsegítésére szervezett évadzáró jótékonysági Birkózó Party-t. Az alkalom különleges, ezt mutatja a party-ra meghívott sztárvendégek jelenléte is, akik nem mások, mint a kétszeres Európa-bajnok Ritter Árpád, valamint Giampiccolo Diletta, a női válogatott edzője versenyzőként világbajnoki döntős. A szervezők fergeteges műsort ígérnek a megjelenteknek. A rendezvény első részében, este 7 órakor nyílik meg a 2006-os évről szóló kiállítás, ahol a birkózók eredményeit igazoló fényképek, kupák, érmék és cikkek lesznek a publikum számára láthatóvá. A sikeres sportolók jutalmazását követően kezdődik a mulatság egészen hajnalig tart majd. A 3500 forintos belépőjegyekkel tehát ezt a remek sportot támogatják, akik elmennek az idei Birkózó Party-ra. Az esztergomi művelődési házban működő Élet íze teaház színpadára a mai este lép a Cécó együttes. A mókás nevű zenekar valójában nagyon is komoly urakból áll, a Horányi László énekes, gitáros által vezetett csapat rock and roll-t, mégpedig a 60-as évek forrongó időszakának muzsikáját tűzi repertoárjára. A koncertre ingyenes lesz a belépés. Egy emelettel lejjebb, de ugyanebben az épületben ezen az éjszakán a Punkoptimum elnevezésű turné esztergomi állomását élvezhetik végig a lendületes punk-rock rajongói. A Molothow Ligetben ekkor lép a színpadra a Graveyard At Maximum, a Brigád, a Lights Go Out, a Buttholes és a Left bandák. A zene mellett a másik legkedveltebb szórakozási forma, vitán felül a filmművészet. A szórakoztató ipar ezen ágazata a fiatalság által jelölt legnagyobb favorit. A Bajor Ágost Kultúrmozgóban ezen a hétvégén két jeles rendező alkotása lesz látható. Az egyik film egy igazi családmozi, a George Miller által készített Táncoló talpak című animációs mese. A történet a császárpingvinek hazájában játszódik. Az Antarktiszon egyenesen kötelező az éneklés. Totyi, a fahangú pingvinsrác a világ legrosszabb énekese. Ugyanakkor táncra született, bár ezt a tulajdonságát kevéssé tolerálják társai. Togyi kifejleszt egy saját táncot, a pingvin szteppet. Miután a kis pingvint kiközösítik, távol kerül otthonától, de összejön egy csapat pingvinnel, akik szerint az új őrület, a Totyi-féle sztepptánc mindent megér. Megkezdődik az énekes és táncos állatok egymás elleni küzdelme. A másik produkció egy híres mozifilmszéria folytatása. Kevin Smith, a Shop stop, a Dogma, a Jay és Néma Bob visszavág után most elkészítette Shop Stop 2-t. A fergetes vígjátékban természetesen minden eddig ismert szereplő ott van a mocskos szájú Jay-től egészen a rendező által megformált Néma Bob-ig. A történet több mint tíz évvel a legutolsó rész utolsó képkockái után folytatódik. A Shop stop további hősei, Dante és Randal már harmincas éveikben járnak, amiből az következik ,hogy már nem egészen azok a bevásárlóközpontban élő őrült tinédzserek, akiknek legutóbb megismertük őket. A helyszín persze továbbra is a New Jersey-beli élelmiszerbolt és videotéka. Miután az egyre vénülő srácok kedvenc helye lángokba borul, így Dante gyönyörű barátnőjéhez Floridába költöznek a fiúk. A botrányairól elhíresült fiútársaság a lány szüleitől ajándékba kapott házban szerencsétlenkedik tovább. Randal, miután számára kiderül, hogy nem teremhet babér, felülemelkedik bánatán, és egy emlékezetes, állati jó búcsúpartival kedveskedik barátjának.
