Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)

2007-02-15 / 32. szám

8 HÍDLAP • 2007. február 15., csütörtök BULVÁR T www.istergranum.hu II () R <) S / k O V Sápüíki Mária diplomás asztrológus lolmiár 15 kos 03 21-04.2Ö, Vállalkozókedve nem ismer ma ha­tárokat. Legszívesebben mindent I egyszerre csinálna és semmiből | sem maradna ki, ami történik Ön körül. bika 04 71 05.20 Csodálatos estét tölthet el kedve­sével, ha nem saját vágyaira figyel, I hanem megpróbál egész este párja ! kedvében járni, kitalálni kívánságait. Imiik 05.21 06 2 Lubickol kedvese csodálatában. Úgy érzi végre önmaga lehet, végre olyannak látja valaki, amilyen való­jában. Élvezze ki ezt a nagyszerű kapcsolatot! bAk 06,22-0/.22. Az ellentmondásos helyzet ellenére se veszítse el a bátorságát! Hama­rosan tisztázódnak a részletek és minden félreértés eloszlik. diih .1 Au ()/ 23-08 «jjpiR Többen is kikérik a tanácsát a leg- JP'w különbözőbb témákban és ez per- mHm sze óriási lökést ad önbizalmának, amelyet mostanában több csapás is ért. /lii 00 24 00 23 Készítsen ütemtervet mai feladata­inak elvégzésére és akkor stressz­mentesen átvészelheti a napot, ami tehermentesíti szervezetét is. iflfHi 11. !)9 24 10.23 Valahogy mindenki ma akarja kibe­szélgetni magát Önnel és néhá- nyan tanácsot is kérnek. Talán azért mert árad Önből az optimizmus. M-'.i'i-iii 10 24­Minden olyan ügyben érdemes ma eljárnia, ahol diplomáciai érzék szük­séges. Azonnal ráhangolódik beszél­getőpartnerére és észrevétlenül behálózza. iWiiAS 11,23 12 21. Mintha bal lábbal kelt volna fel. Ezt a környezetében élők is azonnal észreveszik és inkább kerülik a tár­saságát, mint hogy feldühítsék valamivel. bak 13.22-01.20. Szeszélyes, és indulatosan reagál mindenre. Ez annyira szokatlan vi­selkedés az Ön részéről, hogy egé­szen összezavarja kedvesét. vi/OWiö 01.21 02 19 Minden területen keresse az együtt­működés lehetőségét ma. Ha meg­találja a közös hangot a környezeté­ben élőkkel, sikeresen zárhatja a napot. halak 02,20 03.20 Tele van életerővel, vitalitása csak úgy sugárzik Önből. Igazán jól érzi magát a bőrében, és ezt tovább fokozhatja, ha sportol egy kicsit a délután folyamán. Kleopátra csúnyi Az egyiptomi királynő és Antonius szerel­mének történetét számtalan filmben megcsodálhattuk: a legemlékezetesebb talán Richard Burton és Liz Taylor játéka volt, de a fiatalabb korosztályban biztosan jobban megmaradt az Asterix- filmsorozat egyik részében szere­pelt szépség, Monica Bellucci. Ép­pen ezeknek a moziknak köszön­hető, hogy Kleopátrára úgy gondo­lunk, mint minden idők egyik leg­szebb asszonyára. A régészek leg­újabb felfedezése azonban kiáb­rándít bennünket ebből az álom­képből, olyan korabeli ezüst pénz­érméket találtak ugyanis, melyek Egyiptom királynőjéről és római szerelméről még életükben, tehát feltehetően élethűen készültek. A pénzérmék egyik oldala Antoniust, a másik oldala Kleopátrát ábrázol­ja, és ezek szerint egyikük sem ne­vezhető, még a legjobb indulattal sem szépnek. A kutatók szerint egyébként nincs min csodálkozni: Kleopátrát a korabeli rómaiak sem szépnek tartották, „csupán” okos­nak és elbűvölő személyiségnek. A szakértők széles köre elő­ször áll ki egységesen amellett a feltételezés mellett, hogy a Köln közelében lévő Eiffel- hegységben akár a közeljövő­ben vulkánkitörésre kerülhet sor. Habár nem kell a Vezúvé- hoz hasonló méretű drámára számítani, Németországban így is ez lenne az elmúlt 10 ezer év első kitörése. Ulrich Schreiber, a Duisburg Egyetem geológusának nemrég megje­lent könyvében szörnyű víziók olvashatóak egy esetleges vul­kánkitörés következményeiről. Ezek szerint hatalmas robba­nás rázza meg a házakat Frankfurt am Maintól egészen Kölnig, a hegyről pedig láva­áradat zúdul alá a Rajna völ­gyébe. A folyót elrekesztő láva­gát visszaduzzasztja a vizet, Strassburgtól Mannheimig ha­talmas áradást okozva a Felső- Rajna árokban. A hangyák me­nekülése című könyv írója az­óta tudományos konferenciá­kon és szaklapokban is alátá­masztotta prognózisát. Ami vi­szont a könyvnél is megle­pőbb, hogy szakmai körökben sokan kiálltak Schreiber elmé­lete mellett. Klaus-Günter Hinzen, a Köln Egyetem szeizmológusa a Spiegelnek adott interjújában elmondta, hogy a fent leírt forgatókönyv valóban lehetséges. Habár a kutatók abban egyetértenek, hogy vulkánkitörésre számítani kell, az időpontot illetően igen­csak bizonytalanok. Akár pár hónapon belül, de több száz év múlva is sor kerülhet a kitörés­re. Komoly gond, hogy a térség hivatalosan nem számít veszé­lyeztetettnek, ezért nincs is for­gatókönyv arra vonatkozólag, hogy a hatóságok és a lakos­ság részéről mi a teendő egy vulkánkitörés esetén. A világ harmadik legnagyobb gyémántja Az emberek mindig is mágikus erőt tulajdonítottak a kőnek, ezért gyakran talizmánként hasz­nálták. Nem voltak ezzel más­képpen a rómaiak sem, akik a gyémántot szintén becses kincs­ként tartották számon. Az embe­rek csak a 13. században jöttek rá, hogy a drágakövet meg is le­het csiszolni, és az így kapott gyémánt pompázatos ékszerek ékköve lehet. Miután a 18. szá­zadban több ázsiai gyémántbá­nya is kimerült, a drágakőre ki­éhezett Európa számára az im­port elsősorban Afrikából érke­zett. Afrikának a gyémántkiter­melésben elfoglalt központi he­lyét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a világ jelenleg legna­gyobb három darabjára a fekete kontinensen bukkantak. A 3106 karátot nyomó Cullinant 1905- ben, a 995 karátos Excelsiort 1893-ban Dél-Afrikában találták, míg a világ harmadik legna­gyobb gyémántjára, a 968,90 ka­rátos Sierra Leone csillagára 1972. február 14-én a Sierra Leo- ne-i Dominika bányában leltek. araarmra r a I ■ ■■■ Jól bírtak az okon görögök Az ókori görög sportolók mindig is mintaképül szolgáltak a ma emberének. A legújabb kutatá­sok szerint azonban úgy tűnik, hogy nemcsak a kiemelkedő at­léták, hanem a hétköznapi „gá­lyaszolgák” is döbbenetes fizikai teljesítményekre voltak képesek. Magasságuk nem vetekedett a mai ember magasságával (átla­gosan nem érték el a 168 centi­métert), ám állóképességük messze meghaladhatta korunk élsportolóiét. A London Egyetem kutatói mindezt egy furcsa kísér­lettel próbálták meg bebizonyíta­ni. Egy rekonstruált ókori három­evezősoros hajóban, úgyneve­zett trieres-be ültettek be 170 sportolót, akiknek nem volt más feladatuk, mint hogy teljes erő­ből evezzenek, és eljussanak egyik pontból a másikba. Eköz­ben a két tudós nemcsak a hajó sebességét, hanem az evezősök energiafelhasználását is mérte, így állapítva meg, mennyire „ha­tékonyan” eveztek. Az ókori for­rások szerint a háromevező­soros hadihajók képesek voltak akár 7 csomóval is szelni a vize­ket, ami hozzávetőleg 15 km/órás sebességnek felel meg. Ráadásul a feljegyzések szerint ezt akár huzamosabb ideig is ké­pesek voltak fenntartani, ahogy arról egy példa is tanúskodik. Egy feljegyzés szerint ugyanis az athéniek fennhatósága alá tartozó Lesbos szigetén felkelés tört ki, amelyet Athén rövid idő alatt elfojtott. A felkelés leverését követően az athéni népgyűlés a lázadásban részt vett minden férfit halálra ítélt, példát akarván statuálni ezzel. Küldtek is a fel­adat végrehajtására egy három­evezősoros hadihajót, csakhogy másnapra megenyhültek, és egy másik hajót indítottak az előző napi után, hogy megaka­dályozza a mészárlást. Ez utób­bi hajó huszonnégy óra alatt be­érte a másikat, mivel váltásban eveztek a hajón szolgálók, és enni is csak a fedélzeten ettek, így sikerült a szigorú ítélet vég­rehajtását megakadályozni. A brit kutatók kísérletének végki­csengése az, hogy az ókori eve­zősök vagy valamilyen különle­ges, általunk nem ismert techni­kával eveztek, amely sokkal ha­tékonyabb a mai stílusnál, vagy genetikus adottságaik voltak sokkal jobbak a ma emberénél. Delfinek védik a tengeri bázist Már a közeljövőben delfineket és oroszlánfókákat vetne be a terrorizmus elleni harcban az amerikai haditengerészet. Egy amerikai hírportál szerint már több tucat delfint és oroszlánfó­kát ki is képeztek a víz alatt tá­madó ellenség felderítésére. A tengeri emlősöknek az észak- nyugati Washington államban található Kitsap-Bangor tengeri bázis körül kell majd járőrözni- ük. A haditengerészet közlése szerint a tengeralattjáróknak, hadihajóknak és különféle labo­ratóriumoknak otthont adó tá­maszpont különösen vonzó cél­pont lehet „terrorista búvárok” számára. „Ezek az állatok képe­sek végrehajtani ezeket a külön­leges küldetéseket” - nyilatko­zott Tom LaPuzza, a haditenge­részet szóvivője. LaPuzza rámu­tatott, hogy a delfineknek egye­dülálló képességük van úszók és búvárok megtalálására. A ka­liforniai oroszlánfókák - amelyek a legújabb kutatások szerint a világ legokosabb állatai közé tartoznak - képesek arra, hogy különleges, hosszú kötélre erő­sített pántokat vigyenek a szá­jukban, és ha ellenséges úszót találnak, a lába köré tekerjék. Az amerikai haditengerészet az 1960-as évek óta foglalkozik tengeri emlősök idomításával, jelenleg mintegy 100 delfint és oroszlánfókát „foglalkoztat”, legtöbbjüket San Diegóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom