Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)

2007-01-27 / 19. szám

www.istergranum.hu 2007. január 27., szombat • HÍDLAP 5 Hány egészségbiztosító szolgálja a betegek érdekeit? A magyar szaktárca bevezetné, Szlovákia megszüntetné a több-biztosítós modellt Folytatás az 1. oldalról Mihályi Péter, a Közép-Európai Egyetem közgazdászprofesszora és az Államreform-bizottság tagja, aki a re­formról szóló tanulmányt készítő' munkacsoportot is vezetette, egy rá­dióinterjúban elmondta: akár már jú­liusban megjelenhetnek a hazai pia­con a magánbiztosítók, akik mintegy százezer ügyfél megszerzése után, ta­lán jövő év elején kezdhetik meg tényleges működésüket is. A profesz- szor hozzátette: a nyolcvanas évek­ben, a személyi jövedelemadózás be­vezetésekor történt bérbruttósításhoz hasonlóan kívánják a munkavállalók rendelkezésére bocsátani azt a járu­lékösszeget, amelyet a választott biz­tosítónál befektethetnek. A reformelképzelésekről január 25-én és 26-án Egészségbiztosítási reform 2007-2009 címmel tart konfe­renciát a szaktárca a parlamentben, ahol a tanulmányt készítő, és más ne­ves hazai és külföldi szaktekintélyek szólalnak fel. A konferencia első nap­ján Frajna Imre, egészségügyi szakér­tő is előadást tart, aki véleményét ma­gyarázva lapunknak kifejtette: a kor­mány rossz választ ad az egészségügy kihívásaira, ami egyébként nemcsak hazánkban, hanem világszerte élő probléma. A több-biztosítós modell bevezetésének költségei a szakpoliti­kus szerint jóval magasabbak, mint amennyi előnye a betegeknek szárma­zik belőle, ezért inkább állami eszkö­zökkel biztosítaná az egészségügyi szolgáltatások jobb minőségét. A Fidesz is úgy véli: a magánszol­gáltatók piacra lépése a biztosítottak­nak többe kerül majd, miközben az ellátás színvonala nem javul. Mikola István, a párt szakpolitikusa kifejtet­te: az új modell is az egymásra torló­dó, koncepció nélküli, szakmaiatlan, társadalmi támogatottságot nélkülöző folyamat része, amely nem a társada­lom, hanem a nyereségérdekeit bizto­sítótársaságok érdekét szolgálja, ezért a legnagyobb ellenzéki párt arra szó­lította fel a kormányt, hogy mondjon le ez irányú terveiről. A Hídlap infor­mációi szerint leghamarabb tavasszal születhet végleges döntés arról, hogy miként működik tovább hazánk egészségbiztosítási rendszere. Eközben a szlovák kormány épp a hazai folyamat ellenkezőjét tervezi: Robert Fico kabinetje az országban működő hat betegbiztosító közül né­gyet szüntetne meg, de emellett a két állami kézben levő társaság (Általá­nos Egészségbiztosító, Közös Egész­ségbiztosító) haszönelvűségének is véget vetne. A Smer elnöke szerint meg kell akadályozni, hogy a beteg- biztosítók meghagyják maguknak az ügyfeleiktől beszedett pénz egy ré­szét: ehelyett ezeket a forrásokat hi­ánytalanul vissza kell forgatni az egészségügyi ellátásba. Elképzelése szerint a biztosítók a beérkező pén­zeknek mindössze négy százalékát tarthatják majd meg, ezt fordíthatják saját működésükre. A szlovák kor­mányfő egyébként tisztában van az­zal, hogy nagy fába vágta a fejszéjét, de a múlt héten egy interjúban azt mondta: „Állok elébe az ellenzék magánbiztosítókat védelmező törek­véseinek és a politikai csatározások­nak. Még meg is értem őket, elvégre az ellenzék tett meg mindent a bizto­sítók haszönelvűségének meghonosí­tásáért. Én leszek a világ legboldo­gabb politikusa, ha fecsegés helyett lényeges kérdésekről fogunk vitat­kozni” - fogalmazott a szociáldemok­rata politikus. A Szlovák Szakorvosok A tervek szerint a szűrővizsgálatokat, a terhes- és csecsemőgondozást, az is­kolaorvosi ellátást, a védőoltások be­adását, valamint a nagyon költséges kezeléseket és műtéteket továbbra is az állami egészségbiztosító finanszírozná. Az évente felülvizsgált listán kívül eső, kevésbé költséges orvosi ellátásokat kellene „saját zsebből" finanszírozni. A tanulmány szerint ez a gyógyítási költ­ségek 60-65 százalékát jelenti. Frajna Imre egészségügyi szakértő rá­mutatott: a világon megfigyelhető ten­dencia szerint az egészségbiztosítási rendszerek egyre közelednek egymás­hoz a magántőke, illetve az állami sze­rep megoszlása tekintetében. Mikola István arra mutatott rá, hogy az állami egészségbiztosítóval rendelkező Kana­dában az egészségügyi ellátás egy fő­re jutó költsége fele annyi, mint az USA-ban, ahol több magánbiztosítós rendszer működik. Szövetségének az elnöke, Andrej Janco szerint a kabinet célja az, hogy gazdaságilag ellehetetlenítse a magán egészségügyi biztosítókat, továbbá a kabinet intézkedései sértik a szabad vállalkozási jogokat, amelyek beveze­tése Szlovákia uniós tagságának alap­vető feltétele volt. A szövetség elnöke leszögezte, hogy szükség esetén az unió illetékes szerveihez fordulnak. „Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a magánbiztosítók sokkal job­ban gazdálkodnak, és a betegek szá­mára is több kedvezményt tudnak biz­tosítani, mint az államiak. A pluralitás megőrzése a biztosítók terén biztosít­ja az egészségügy finanszírozásának stabilitását” - szögezte le Janco. • Gábor-Szép Volán-sztrájk előtti csend Lapzártánkig nem derült ki, leállnak-e hétfőn a járatok A szerdai sikereden egyeztetések után tegnap délután folytatódott a Köz­úti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) és a Volán-társaságok bértárgyalása. Lapzártánkkor már három órája zajlott az egyeztetés, de szinte biztosra vehe­tő: nem született egyezség, így hétfőn reggel leállnak a buszok. Tegnap délután tartotta a hétfőre meghirdetett sztrájk előtti utolsó tár­gyalást a Közúti Közlekedési Szak- szervezet a Volán-társaságokkal. A hosszúra nyúlt egyezkedés eredmé­nyéről lapzártánkig nem kaptunk hírt, mindazonáltal a korábbi fejlemények ismeretében igen kevés esély látszik a megegyezésre. Ha a szakszervezet­nek valóban nem sikerül kicsikarnia a 11-12 százalékos béremelést, akkor országos sztrájkra kerül sor január 29-én, hétfőn reggel négy és nyolc óra között. A munkabeszüntetésben a megyénkben működő Vértes Volán Zrt. dolgozói is részt vesznek, tehát térségünkben sem indul el egyetlen menetrend szerinti helyi- és helyközi járat sem. A Vértes Volán Zrt. tájékoztatása szerint térségünkben a munkabeszün­tetés végét követően a menetrendtől eltérően 5-20 percen belül szinte az összes kistelepülésről elindulnak a buszok Esztergom felé. A forgalom várhatóan 9 órára teljesen helyreáll. • G. É. A hideg csak riogat, érkezik a tavasz? Az időjós szerint nem kell tartanunk a tartós hidegtől Folytatás az 1. oldalról Március 25. és 28. között húsz fok fölé is felkúszik a hőmérő higanyszá­la, és ezzel be is köszönt a tavasz. Az időjós az év első három hónapjára kevés csapadékot ígért, ami a szán­kózásra vágyó gyermekeknek rossz hírt jelent, hiszen idén elmarad a környékbeli dombokról való csúsz­kálás öröme. Dávid Mihály előrejelzéseit évtize­dek óta eredményesen alkalmazzák a mezőgazdaságban is. Aki hallgatott rá az idén is, az sok pénzt megspórolha­tott például azzal, hogy kevesebb gáz­olajat tartalékolt be télire, vagy nem takarta be fáradságos és időigényes munkával a szőlőket és a gyümölcsfá­kat a nagy hidegre készülve. A kuko­ricát és egyéb április elején vetni ajánlott növényeket termesztő gaz­dáknak az időjós azt tanácsolja, hogy idén már március végén elvethetik a magokat, és azoknak a csirketenyész­tőknek is korábban indulhat a szezon, akik a 15 fokos nappali átlaghőmér­sékletre várakoznak. • Gábor Éva A félelem az úr Kéménden Titokzatos rémtől rettegnek a falu lakói Folytatás az 1. oldalról „Az a valami kettéharapta a desz­kákat, betörte a palánkot, a kerítésen még most is jól láthatók a nyomok”. A vérontások általában az éjszaka fo­lyamán történnek, ezért nehéz rajta­kapni az elkövetőt. A falu lakói mindhiába keresik a titokzatos álla­tot, a vadászok szerint ugyan nyest vagy hiúz is végezhet ilyen mészár­lást, de a jelek alapján a helyiek leg­inkább vérebre gyanakszanak. Ezen a véleményen van a polgármester is, el­mondása szerint valamilyen harci ku­tya lehet a tettes, de biztosat senki sem tud. „A kóbor ebeket negyed­évenként összeszedetjük: karácsony előtt húsz ilyen állatot vittek el a sin­térek. A lakók félnek, de szerencsére eddig emberre nem támadt az isme­retlen állat. Többször is kihirdettük, hogy vigyázzanak az utcán és az álla­mi rendőrségtől is segítséget kér­tünk” - magyarázta a kétségbeesett faluvezető. A település lakói közül a faluszélen lakó Kopik Ilona állítja, látta az állatot. „Másfél héttel ezelőtt két vemhes kecském és tíz kacsám lett oda. Zajt hallottam, de már csak annyit láttam, hogy egy nagy fekete kutya ugrik át a hátsó kerítésen, aztán eltűnt. Évek óta tartok állatokat, ilyesmi még soha nem fordult elő” - panaszkodott az Új Szónak, hozzáté­ve, hogy május óta csak légpuskával a kezében mer kimenni sötétedés után az udvarra. • Szép Éva Ml A VÉLEMÉNYE? Flétfőn reggel négy és nyolc óra között nem indulnak a buszok, a Volán-dol­gozóknak ugyanis nem sikerült meg­egyezniük a béremelésekről. A munka- beszüntetés sokakat érint, az ő véle­ményükre voltunk kíváncsiak. Meszes Mihályné Anna (nyugdíjas) I Pilisszentlélekről já- I rok Esztergomba, I minden héten buszo- I zom, vagy a piacra jövök vásárolni, vagy gyógyszert váltok ki. Hétfőn nem tervezek utazást, ezért szerencsére engem a sztrájk nem érint. Szomorú, hogy olyan világban élünk, amikor min­denkinek oka lenne sztrájkolni. Kovács Alexandra (fodrász tanuló) I Minden nap busszal utazom az iskolába, Komáromba. Jó le- I hetőség lesz a busz­kimaradás arra, hogy legálisan lógjak hétfőn, de lehet, hogy egy későbbi járattal megyek be. A sztrájk jogos, valószínűleg én is ezt tenném a helyükben, ugyanak­kor felesleges, mert szerintem nem fognak elérni vele semmit. Bartha Istvánná Kata (betanított munkás) I Másfél éve nem já­rok busszal, felesle- i ges pénzkidobásnak I tartom, és egészsé­gesebb is a gyaloglás. Jogos a bu­szosok munkabeszüntetése, de nem szerencsés eszköz, mert nem ve­szik figyelembe az utasok érdekeit. Egyébként szerintem inkább a vo­natközlekedést kellene fejleszteni. György István (géplakatos) I Hallottam róla, \ hogy mit terveznek a buszosok. Min- I denki sztrájkol, a BKV-dolgozóktól kezdve a MÁV- osokon át az orvosokig, és min­denkinek igaza van. Szerencsére a Volán dolgozói nem egész napos sztrájkra készülnek, talán négy óra is elég lesz arra, hogy felhív­ják az illetékesek figyelmét a problémákra. Nemzetközi emberrablás Vecsésen Szlovákiában élő kínaiak elrabolták Magyarországon élő, vállalkozó honfitársukat, szabadon bocsátásáért 25 millió forintnak megfelelő koronát követeltek. A HavariaPress értesülé­sei szerint kommandósok segítségé­vel sikerült elfogni a Vecsés külterüle­tén garázdálkodó emberrabló bandát. A helyi vállalkozót szerda hajnalig őrizték egy lakóházban. A hírügynök­ség úgy tudja, hogy a magyar nyomo­zók szlovák kollégáik jelzései alapján csaptak le a bűnbandára, és a rajta­ütést megelőzően már figyelték a Pest megyei kisváros külterületén találha­tó házat. A lakásban tartózkodók nem tanúsítottak ellenállást, az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is nyomoz, információkkal csak későbbiekben kí­vánnak szolgálni. A HavariaPress úgy tudja, hogy a helyszínen házkutatás zajlott, ezt követően az érintettek sze­repköreinek a tisztázására került sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom