Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)
2007-01-13 / 9. szám
II HÍDLAP • 2007. január 13., szombat hídlapmagazin Érdekességek a múltból Varga Péter Egy érdekes ember V alóban érdekes ember volt. Elsősorban zseniális tudományszervező, aminek okán egyik szakma sem fogadta be nyugodt szívvel. A fizika tudora volt, végül mégis nyelvtörténész lett. Úgy hívták, hogy idősebb Szily Kálmán. Tanított a Műegyetemen, volt akadémiai főtitkár, folyóiratok szerkesztője és főkönyvtárnok, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet egyik alapítója, a háromkötetnyit megélt Műegyetemi Lapok „atyja”, a Természettudományi Közlöny elindítója, az Akadémiai Értesítő megreformálója, a Magyar Nyelv című folyóirat megálmodója - egyszóval nem akármilyen életmű az övé. Mérnök volt, s fizikát adott elő a pesti József Ipartanodában. Időközben tovább képezte magát, tanult Clausiusnál és Kirchhoffnál, akik nagy nevek a kor fizikusai sorában, majd a Műegyetemen tanított, amelynek dékánja, 1879-től pedig rektora lett. A ’70-es években fő kutatási területe a hőtan volt, s azon gondolkodott, vajon miként vezethető le a termodinamika második főtétele az elsőből. Ha nagyon szigorúan nézzük vizsgálatait, el kell mondanunk, hogy nagy tudásról tettek tanúbizonyságot, de elhibázottak voltak. A ’80-as években már inkább a művelődés, és ezen belül a reáliák története érdekelte. Néhány írása maradandó értékű, néhány fölött azonban elhaladt az idő. A ’90-es években már a nyelvtörténetben kalandozott, s „A magyar nyelvújítás szótára” című kétkötetes munkája - melyet elsősorban Batta István kutatásai tettek teljessé- ma is alapmű. Cikkeinek száma meghaladja az ezret. Szilyről mindezeknek köszönhetően óvatosan nyilatkozik a fizikatörténész, s ugyanilyen óvatosan a művelődés- és nyelvtörténész is. Ami azonban vitathatatlan, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat, - mintegy az Akadémia fiókintézete - neki köszönheti felvirágzását, folyóirata megindulását, s elsőrendű könyvsorozatát. E könyvek lapjain jelentek meg először magyar nyelven Darwin alapművei, azután értékes fizikai, csillagászati szakkönyvek és Herman Ottó majd’ minden műve is itt látott napvilágot. A lapnál munkatársa volt a remek tudománytörténész, Keller Ágost, s még jó néhány más természettudós. Szily társaságokat és lapokat alapított, s vezetett - kitűnően. Ez még több mint száz esztendő múltán is becsülendő tett. Egy természettudós szerzetes története U nokatestvérével, az ugyancsak paraszti származású és ugyanabban az évben született Czuczor Gergely papköltővel együtt jelentkeztek szerzetesnek 17 éves korukban, hogy a tudomány útjára léphessenek. Jedlik Ányos 1800. január 11-én született Szimő helységben, Komárom megyében, mint földműves szülők gyermeke. Az írást, olvasást faluja iskolájában tanulta, s azután tanulmányait a nagyszombati, utóbb a pozsonyi gimnáziumban folytatta. 1817-ben a Szent Benedek-rend növendékei közé lépett, a következő évet már Pannonhalmán töltötte. Ez volt a döntő lépés életében. A rendíthetetlen hit Istenben, a tudományszeretet, a tanítónak soha nem lankadó szorgalma, az embertársainak bajai iránt fogékony jó szív, az önzetlen hazaszeretet, mind olyan vonások, melyek Jedlik jellemében rendjének hagyományos szokásai nyomán indultak fejlődésnek és erősödtek meg. „Szerzetesi életéből származott azonban egy nagy hibája is, a félénk zárkózottság, amely akadályozta, hogy a másokkal való érintkezése által tudományos látóköre bővüljön, és hogy viszont ő tudományával másokra éltető hatással legyen” - írta róla Eötvös. 1818—20-ban bölcsészeti tanulmányokat végzett a rend győri líceumában, majd Pesten szerzett 1822-ben doktori címet, matematikából, fizikából, filozófiából és történelemből szigorlatozott. 1825-től a győri gimnáziumban tanított, majd a győri líceum fizika tanszékén, és ebben az évben szentelik pappá. Eközben folyamatosan bővíti szertárát, igen gyakran maga készít ehhez eszközöket, első találmányait is ekkor alkotja. 1831-től a Pozsonyi Királyi Akadémián tanít, miközben nyaranta tanulmányi utakat tesz Ausztriába. Később megpályázza az egyetemi tanári állást, és 1840-től már a pesti tudományegyetemen oktat. Lakása is az egyetemen, a szertár mellett van. 1845-től megkezdődik a magyar nyelvű oktatás az egyetemen, melyhez - Kazinczy Ferenc és Czuczor Gergely (aki egyébként Jedlik unokatestvére volt) unszolására - elkezdte megalkotni a magyar műszaki és természettudományos nyelvhez szükséges szakszavakat, tőle származnak például a „merőleges”, az „eredő erő”, vagy a „dugattyú” szavaink. Később az 1856-ban megjelent Műszótárnak is egyik szerkesztője volt. 1848-ban beállt nemzetőrnek, őrséget állt, árkot ásott, ott segített, ahol tudott. Amikor Pest lövetése megkezdődött, a szertárat nehéz munkával biztonságos helyre mentetté. A szabadságharc után nehéz idők következtek, Jedlik nehezen találta helyét, bár újra taníthatott, de csak német nyelven. Ezekben az években több időt töltött találmányaival és tankönyvek írásával, pl. a „Természettan elemei” a „Hőtan” és a „Fénytan” című könyvei az Akadémián is nagy elismerést váltottak ki. Az Akadémián rendkívüli esetnek számított, hogy a levelező tagságot átugorva, rögtön rendes tagnak választották. 1863-64-ben már elismert tudós, az egyetem rektora. 1878-ban egyetemi professzori helyét az akkor 30 éves Eötvös Loránd vette át. A győri rendházba vonult nyugdíjba, ahol szellemi frissességét megőrizve folytatta a munkáját, amennyire egészsége és a szűk hely engedte. Az elektromos áram elektromágneses hatásának órai bemutatására építette meg a „villanydelejes forgonyát”, amely tulajdonképpen egy elektromotor volt. A készüléket tökéletesítve és modellt alkotva megmutatta, hogy az áram járművek .hajtására is alkalmas, így megteremtette a későbbi elektromos mozdonyok, vagy a mai áram hajtotta autók nagyon korai ősét. 1852 és 1854 között alkotta meg az „egysarki villanyindítóját”, amelynek álló és forgó része is elektromágnes volt. Első írásos bizonyíték erről az 1861-ben készített leltár, amely egyik használati utasításában megtaláljuk a dinamó működési elvének szabatos leírását. Sajnos Jedlik nem ismerte fel ennek jelentőségét, és 1867-ben Werner Siemens és Charles Wheatstone nyújtott be rá szabadalmat. Nagy jelentőségű többek között a nevéhez fűződő „dinamó elv” Az elvet, melyet Siemens nevezett el így, az „öngerjesztés elvének” is hívják. Ezt Jedlik még az ötvenes években így fogalmazta meg: „Mi történnék, ha netalán jelentékeny villanyfolyam mi előtt más czélra használtatnék, a delejek körül helyzett tekercseken végig vezettetnék? Ha ez a delejek erejét öregbítené, akkor a villanyfolyam is erősíttetnék, mi által a delejek ismét erősebbekké tétetnének, ezek pedig ismét erősebb villanyfolyamot adnának, és így tovább, bizonyos határig!” 1895- ben, hosszú és sikeres élet után hunyt el. Kanalas Andrea Miután már tisztában vagyunk vele, hogy az üdülési csekket hogyan is használhatjuk fel, további fontos kérdésként merülhet fel az is, hogy hol, milyen típusú szálláshelyen költsük el. Mai a szálláshelyek besorolását kezdem el taglalni, hogy egészen pontos legyek, azt részletezem, hogy milyen minőségbeli különbségek vannak egyes szállodák között, illetve mit is takarnak az egyes csillagok a szállodák nevében feltüntetve, hiszen megannyi kellemetlen meglepetést szerezhetünk magunknak egy nem megfelelően kiválasztott szálláshely esetében. Szálláshelyek hazai csoportosítása Többféle csoportosítási mód létezik, de a legfontosabbak - melyek alapján mi utazni vágyók is könnyen be tudjuk határolni a szállodák széles palettáját - azok a következők lennének. Kereskedelmi és nem kereskedelmi szálláshelyek: első csoportba azon létesítményeket soroljuk, melyek üzletszerűen, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül nyújtanak szállásszolgáltatást és étkezést és egyéb szolgáltatásokat is biztosítanak, és nem utolsó sorban megfelelnek az erre vonatkozó rendeleteknek. A nem kereskedelmi szálláshelyek a magánkempingezés, a lakókocsival történő utazás, rokonoknál történő elszállásolás. Kereskedelmi szálláshelynek minősülő létesítmények: I. Szálloda (szálloda étteremmel), II. Gyógyszálloda, III. Wellness szálloda, IV Garniszálloda (szálloda étterem nélkül), V Apartman szálloda, VI. Panzió, VII. Kemping, VIII. Üdülőház, IX. Turistaszálló, X. Ifjúsági szálló Szállodák osztályba sorolása A szálloda osztályba sorolása: egy-ötcsillagos. A gyógyszálloda osztályba sorolása: kettő-ötcsillagos. A garniszálloda osztályba sorolása: egy-négycsillagos „garni”. * A wellness szálloda osztályba sorolása: három - ötcsillagos „wellness szálloda”. Az apartman szálloda osztályba sorolása: három-ötcsillagos „apartman szálloda”. A csillag szerinti besorolások egymásra épülnek, vagyis az egyes kategóriák minősítését az alacsonyabb kategória követelményei és a magasabb kategóriában előírt további és módosított követelményeinek összessége adja. Egycsillagos szálloda felszereltsége 1. Fogadóhelyiséggel, tartózkodó helyiséggel, étkezővel, 30 ágy felett pedig recepcióval is rendelkezik. 2. A szállodai szoba nagysága legalább a szobák 80 százalékánál: egyágyas esetén: legalább 8 négyzetméter; kétágyas estén: legalább 12 négyzetméter; kétágyasnál több: ágyanként további 5 négyzetméter. 3. A szobák berendezése, felszereltsége: Berendezés; ágy (ajánlott méret: 100x200 cm, legalább 80x190 cm), ágyanként ülőalkalmatosság, éjjeliszekrény vagy tárolóhely, bőröndtartó vagy bőröndtároló, olvasólámpa, ruhás- szekrény”, ágyanként legalább négy darab egyforma vállfa (női, férfi), papírkosár, cipőtisztítási lehetőség, ruhakefe, sötétítő függöny vagy zsalu. Telefon: a portán áll a vendégek rendelkezésére. Antenna: legalább a szobák 30 százaléka rendelkezik antennacsatlakozóval. 4. Vizesblokkok száma: minden megkezdett 10 ágy után egy közös emeleti vizesblokk és nemenként elkülönített WC, a szobákban hideg-meleg víz biztosított. 5. A vizesblokk berendezése, felszereltsége: a szobákban: mosdó, tükör, piperepolc, törölközőtartó, elektromos csatlakozó, fedett szeméttároló; közös WC: WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, a női WC-ben egészségügyi tasak is, kézmosó, higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás); a közös fürdőben: kád vagy zuhanyzófülke, mosdó, tükör, törölközőtartó, ruhafogas, fedett szeméttároló; a mosdókban: kéztörlő és fürdőtörölköző, szappan, fogmosó poharak az ágyszámmal azonos mennyiségben. 6. A vendégek részére biztosítandó tájékoztatás, eszközök: A szobákban: hotel- és helységdokumentáció (tájékoztatás a szolgáltatásokról és a településről), tájékoztatás a szobáért, valamint a szolgáltatásokért fizetendő árról, illetve díjról Magyarország területén törvényes fizetőeszköz szerint meghatározva, és tájékoztatás a menekülési útvonalról. 7. Lift: csak a három emeletnél magasabb szállodákban kötelező 8. Parkolók, garázsok: az ide vonatkozó kormányrendeletben előírt mértékben. 9. Gazdasági és személyzeti bejárat: külön gazdasági bejáratot kell kialakítani. 10. A személyzet öltözete: a vendéggel érintkező munkakörökben a szálloda személyzetének egységes formaruhát kell viselnie. 11. Tárolási lehetőség hűtőszekrényben. Ez csak az egycsillagos szállodánál követelmény. 12. A szobákat és valamennyi mellékhelyiséget kötelező naponta takarítani. Egycsillagos szálloda kötelező szolgáltatásai 1. Recepciószolgálat: egy - idegennyelv-ismerettel rendelkező - munkatársnak kell ellátnia. A szálloda tevékenységéért felelős személy éjszaka is elérhető. 2. Textilváltás: ágynemű legalább egyszer hetente, új vendég esetén azonban - a vendég érkezése előtt - kötelező az ágyneműcsere, ágyazás naponta; fürdőszobai textíliák: kéz- és fürdőtörülköző kétnaponta, illetve a vendég kívánsága szerint. 3. Étel-, italkínálat: reggeli: kontinentális reggeli (péksütemény vagy kenyér, vaj, lekvár, esetleg sajt, felvágott, kávé vagy tea) 10 óráig; étel: ebéd- és vacsoraidőben szűkített á la carte választék; ital: a nyitvatartási idő alatt. 4. Egyéb szolgáltatások: csomag- és értékmegőrzés, üzenetközvetítés, ébresztés. Fakultatív szolgáltatások: az egycsillagos szállodánál az elérendő minimális pontszám: 0 A következő héten egy csillaggal feljebb lépünk és megnézzük, hogy - többek közt - milyen fakultatív szolgáltatásokkal is kellene/lehet találkoznunk egy kétcsillagos szállodában.
