Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)
2007-01-06 / 4. szám
HÍDLAP • 2007. január 6., szombat magazin ii Érdekességek a múltból Attila, Isten ostora Attila, másképpen Etele neve annyit jelent anyaföld, vagy nagy folyó. Amint közismert, a hunok királya volt, 406 körül született és 453-ban halt meg. Ő volt az európai hunok utolsó és legnagyobb királya. Kora Európájának leghatalmasabb birodalmát uralta 434-tól haláláig. Birodalma Közép-Európától a Fekete-tengerig, a Dunától a Balti-tengerig terjedt. Mind a Kelet-, mind a Nyugatrómai Birodalom rettegett ellenfele ■ volt: a Balkánt kétszer is megszállta, s a második elfoglalásnál magát Konstantinápolyt is körbevette. Nyugaton egészen Orleans-ig menetelt, mígnem Catalanaumnál sikerült visszafordítani. A fővárosából, Ravennából elűzte III. Valentin nyugatrómai császárt 452-ben. Bár a birodalma vele elenyészett és maga után szinte semmit nem hagyott, Európa történelmének legendás alakjává vált. A konstantinápolyi invázióról a következőket meséli a krónikás: „A hunok barbár nemzete, mely Thrákiában lakott, olyan hatalmassá vált, hogy több mint száz várost foglaltak el és Konstantinápoly majdnem veszélybe került és a legtöbben elhagyták azt.. Annyi gyilkolás és vérontás volt, hogy a halottak száma megszámlálhatatlan volt. Elfoglalták a templomokat és kolostorokat és nagy számban ölték meg a papokat és szüzeket.” Attila aranyban fizetendő adót kívánt, és azt, hogy Sigindumtól (Belgrad) keletre 300 mérföldre, a Dunától délre pedig 100 mérföldre húzódjon vissza a Birodalom. A béketárgyalások mintegy három évig folytak. Jordanes jelentéseinek töredékét a történetíró, Priscus jegyezte föl. Ezek bemutatják Attila személyét: egykedvű és egyszerű, körötte díszes udvaroncok, számos feleség, mellette szkíta udvari bolondja, mór törpéje. „Fenséges étkeket szolgáltak fel nekünk és a barbár vendégeknek ezüsttálakon, de Attila nem evett mást, csak sültet, egyszerű, fatálcáról. Minden másban hasonlóan mértékletes volt; fakupából ivott, míg vendégei arany- és ezüstserlegből. Ruházata is egyszerű volt, csupán a tisztaságát igényelte. Sem az oldalán viselt kard, sem szkíta lábbelije, sem lova kantárja nem volt díszített, eltérően más szkítákétól, akik arannyal, ékkővel vagy bármi értékessel ékesítették azokat. A földet gyapjűszőnyegek borították.” - jegyezte fel Priscus. Szintén tőle származik a hun uralkodó külsejének leírása is: „Külsejében igazi hun, alacsony termetével, széles mellével, nagy fejével, apró szemével, ritka szakállával, lapos orrával és sötét testszínével egyesítvén magában nemzetének sajátosságait...” Attila külső vonásai valószínűleg kelet-ázsiai, pontosabban mongol származására utalnak. Szóba jöhet még a mongol és a közép-ázsiai népek embertípusának keveréke. Bizonyos, hogy a kelet-ázsiaiakra jellemző sajátos arcformája volt, melyhez az európaiak nem voltak hozzászokva, így gyakran durva jelzőkkel írták le. A nyugati kultúrában és hagyományban Attilát „Az Isten ostora”-ként ismerik, és neve a barbarizmus és a kegyetlenség szinonimájává vált. Ez részben annak eredménye lehet, hogy jellemző vonásait azonosították a sztyeppék későbbi hadvezéreinek vonásaival - mint például a mongol Dzsingisz Kánnal. Tényleges jelleme azonban ennél valószínűleg összetettebb. Attila korának hunjai már egy ideje keveredtek a római civilizációval, leginkább a római határ germánokkal határos területén. így Theodosius 448-as küldöttsége idején Priscus a hunt, a gótot és a latint nevezte meg a horda fő nyelveiként. Priscus többek között beszámol találkozásáról egy keletrómai fogollyal, aki annyira hozzászokott a hunok életéhez, hogy már nem kívánt hazatérni régi hazájába. A bizánci történetíró leírása Attila alázatosságáról és egyszerűségéről Priscus félreérthetlen csodálatát fejezi ki.” Kr. u. 451-ben a Galliába betörő Attila hatalmas seregével szemben Catalaunumnál hasonló erejű római-germán haderő sorakozott fel. A rendkívül véres csata döntetlenül végződött. Attila visszavonult, de a következő évben Itáliára támadt rá. Hadai bevették Aquileia, majd Milánó városát, ám Róma kapuinál váratlanul visszafordultak. A hagyomány szerint csoda történt: I. Leó pápa szavai és az égi jel mentette meg az Örök Várost. Egy év múlva Attila meghalt, s fiai között testvérháború robbant ki a hatalomért, ami birodalma széteséséhez vezetett. írástudók hamisságai A középkori Magyarországon néhány ember kezében komoly „hatalom” összpontosult: írástudók voltak. Okleveleket tudtak kiállítani és átmásolni. És ha valaki e tudás birtokában mégsem tudott tisztességesen megélni - vagy többre vágyott - nos, ő elsősorban az oklevelek hamisításával foglalkozott. A hamis oklevelek száma bizony nem kevés: rangok, kiváltságok adományozása, a régi méltóságban való megerősítés, a valamilyen módon szerzett birtokban történő megerősítés, soha nem volt tettek igazolása, - mind-mind megtalálható a hamis oklevelek sorában. Nincs is ezen mit csodálkoznunk, hiszen ez az ország már akkortájt is egy kicsit az ügyeskedők országa, az összefonódások birodalma volt, szóval akkoriban is amolyan „urambátyám” világ dívott. Ez tehát nem a 19., 20. vagy Uram bocsá’ a 21. századi világ, hanem a magyar középkorra is jellemző „hagyományról” van szó. Sokat ért egy grófi vagy bárói rang, sokat ért egy nemesi kiváltságlevél, és aki nem kapott érdemeiért, hát hamisított. Csak a Frangepán család levéltárában 22 ilyen oklevélre bukkantak a 20. század elején a történészek, közülük kettő IV. Béla korából való kiváltságlevél. De ilyen a Vodicsaiak nevére 1218-ban kiállított grófi kiváltságlevél is, amit állítólag azért kaptak, mert részt vettek a korai keresztes hadjáratokban. Nos, egyfelől semmi nem bizonyítja, hogy részt vettek volna ezekben a hadjáratokban, másrészt 1218-ban a magyar királyságban grófi rang még nem létezett, ilyenről abból a korból csak a német történelemben tudunk; harmadrészt az oklevél megfogalmazója „domíniumról”, azaz uradalomról beszél, mely kifejezés hazánkban csak a 15. században volt használatos. A II. András nevében kiállított oklevél tehát legkorábban kétszáz esztendővel később íródhatott. Sok a hasonló eset. 1406-os dátumozású például egy „Zsigmond római császár és magyar király” aláírású oklevél, amelynek a fő hibája, hogy Zsigmond csak 1410-ben lett római császár. Az oklevelet tehát később írták a pontos történelmi adat mellőzésével. Ez utóbbi a Blagay családot emelte fontos méltóságra. A család néhány tagja - talán épp e hamisítások miatt- ítéltetett fej- és jószágvesztésre 1481-ben. Karácsonyi János a 20. század elején külön könyvet adott közre az általa ismert kétszáz, hamis oklevélről. E helyzeten az írógép és a nyomda megjelenése talán némileg segített, bár egyesek szerint az sem. Mindezen tények ellenére egy történész számára gyakorta érdekesebb egy hamis oklevél, mint egy valódi, hiszen joggal teszi föl a kérdést: „qui prodest?”- kinek a hasznára történt a hamisítás és miért? • PETROV Új rovatunk fő témája az utazás és a pihenés. Mindenkinek szüksége van a mindennapokat hátrahagyva az utazásra, pihenésre. Azonban vannak dolgok, amikre nem árt, ha odafigyelünk, annak érdekében, hogy ne érjen bennünket kellemetlen meglepetés, ne rossz szájízzel térjünk vissza otthonunkba, a mindennapokba. Szeretném segíteni Önöket, és felhívni a figyelmüket néhány dologra, melyek kulcsfontosságúak lehetnek egy üdülés megtervezésekor. Legelőször az üdülési csekkről, mint készpénzt helyettesítő fizetési eszközről ejtünk néhány szót, hiszen egyre elterjedtebb fizetési eszköz és szerencsére a felhasználási köre is igen széles. Amit az üdülési csekkről tudni kell Az üdülési csekk névre szóló, nem átruházható, készpénzt helyettesítő fizetési eszköz, amely készpénzre nem váltható át. Üdülési csekket minden belföldi illetőségű magánszemély kaphat. Az üdülési csekkrendszer célja a belföldi turizmus ösztönzése, éppen ezért külföldön nem használható fel. Érvényességi ideje a kiállítástól számítva 1 év, de az érvényességi idő minden esetben fel van tüntetve a csekken is. Ha esetleg elszámoltuk magunkat, és a csekket nem sikerült felhasználnunk még a lejárati idő előtt, meghosszabíthat- juk azt, de csak a lejárati időn belül, és a hosszabítás költségei a csekk tulajdonosát terhelik. Az üdülési csekket az elfogadóhelyek névértéken, azaz a csekken feltüntetett értéken fogadják el, mintha készpénzzel történne a fizetés. így tehát a csekk értékéből nem adnak vissza. Célszerű tehát olyan címleteket választani, hogy inkább rá kelljen fizetni, mintsem hogy szolgáltatás igénybevétele nélkül hagyjuk ott a fennmaradó összeget. Az üdülési csekk több alkalommal is felhasználásra kerülhet a lejárati időn belül. Fontos, hogy ne feledkezzünk meg a csekk aláírásáról sem! Ezt viszont ne tegyük meg előre, csak akkor írjuk alá a csekket, ha a számla kiegyenlítésére kerül sor. A szolgáltatók is csak így fogadják el, kiszűrve ezzel a csekkel történő visszaélés lehetőségét. Az üdülési csekk fizetési eszközként felhasználható a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal, illetve annak háttérintézményével szerződéses viszonyban álló elfogadóhelyeken. Az elfogadóhelyeket a helyszínen matrica jelzi, de az interneten is tájékozódhatunk az elfogadóhelyekről, a www.udulesicsekk.hu oldalon. Közel 3000 szolgáltatóval állnak már szerződésben. Hogyan juthatunk üdülési csekkhez? Munkáltatón keresztül, az üdülési csekk a minimálbér összegéig, azaz 2007. évben 65.500 forintig adó- és járulékmentes mindenki számára, a munkáltatónak, aki adja és a munkavállalónak, aki kapja. Egyénileg, pályázat alapján. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány a korlátozott éves forrásaiból, támogatja a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók, szövetkezeti tagok és családtagjaik, nyugdíjasok, fogyatékkal élők és más, önálló jövedelemmel nem rendelkezők (kedvezményezettek) szociális célú kedvezményes üdültetését. Felhasználhatóság 2007-től bővül az üdülési csekk felhasználási köre. A jövőben az üdülési csekket a pihenést és üdülést biztosító eddigi területeken kívül egészségmegőrzésre, betegségmegelőzésre és szabadidő-sportszolgáltatások igénybevételére is fel lehet majd használni. A változáshoz az is hozzátartozik, hogy 2007-től semmilyen iparterméket, így benzint sem adnak az üdülési csekk ellenében. Jelenleg a következő szolgáltatásokra lehet felhasználni az üdülési csekket (azon szolgáltatóknál, akik szerződésben állnak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal, azaz M.N.Ü.A.-val): Szállás- és a hozzá kapcsolódó egyéb szolgáltatások: már egy éjszakai szállásszolgáltatás igénybevétele után is igénybe vehetők a szálláshely egyéb szolgáltatásai (gyógykezelés, kulturális programok, sport stb.). Utazási szolgáltatások: Magyarország legkedveltebb helyeire utazhatunk el a M.N.Ü.A.-val szerződésben álló utazási irodák által. Jelenleg 300 ilyen iroda létezik. BllSZUtak: a szerződésben lévő Volán társaságoknál, elővételben, a menetrendszerinti távolsági és helyközi járatok buszvezetőinél helyben is megvásárolhatók a jegyek. Vonatutak: vasútállomás jegypénztáránál, valamint a menetjegyirodákban, á MÁV által üzemeltetett vonatokra. Hajóutak: a Balaton Hajózási Rt. hajózási szolgáltatásai szintén megvásárolhatók üdülési csekk formájában. Fesztiválok és kulturális rendezvények: a M.N.Ü.A-val szerződésben lévő szervezetek által rendezett fesztiválok, rendezvények belépőjegyeinek megvásárlására. Balatoni területi horgászengedélyek: a Balatoni Halászati Rt. által kijelölt helyeken vásárolhatók meg a horgászengedélyek üdülési csekkel. Fürdő szolgáltatások: minden olyan fürdőben fizethetünk üdülési csekkel, ahol a szolgáltató szerződésben áll a M.N.Ü.A.-val és azokon a helyeken, ahol a gyógyfürdő az Országos Egészségpénztárral szerződéses viszonyban áll (Fürdőgyógyászat esetén). Állat- és Növénykertek belépőinek megvásárlása, étkezés: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal, illetve annak háttérintézményével szerződésben lévő szállásszolgáltatóknál használható fel. Fontos tudnivaló, a szállás igénybevétele nélkül, csak étkezés esetén is felhasználható az üdülési csekk. Az üdülési csekk fejében lehetőség van Hungexpo és Hungaroring belépőjegyek megvásárlására. • Kanalas Andrea
