Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)

2007-01-27 / 19. szám

Jegyzet 2007. január 27., szombat A U t r\ I A T> Mementó i R Rein _____________________ : 1876. január 29-én meghalt Deák Ferenc, a i 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, ; „a haza bölcse”. Neki köszönhető a kiegyezés : létrejötte, vagyis az Osztrák-Magyar Monarchia : megalakulása. Az első felelős magyar kormány ■ kinevezését követően semmiféle tisztséget nem ; vállalt, egyszerű polgárként élt - nagy megbecsü- j léstől övezve - egészen haláláig. 1818. január 30-án : született Görgey Artúr, a „magyar Napóleon”. : Gyerekkorában kimondottan idegenkedett a hadá- : szattól és általában a katonai pályától. Vegyész : lett, később mégis fölvételét kérte a Nádor-huszár- : ezredbe, ahol hamarosan hadnagyi rangot kapott. : Tábornokként végigküzdötte a szabadságharcot, : 1849 nyarán a reménytelen katonai helyzetben a ; további vérontás elkerülésére elhatározta, hogy : leteszi a fegyvert a cári csapatok előtt. A bukás után >: emigrációba kényszerült. A kiegyezést követően : tért haza, hogy haláláig ki legyen téve - igaztalanul ■ - a nemzet megvetésének. 1889. január 30-án hol- ; tan találták a Bécs melletti mayerlingi vadászkas- : télyban Habsburg Rudolfot, Ferenc József egyetlen : fiát, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét : és szeretőjét Vetsera Máriát. Kivételes tehet­■ ségű, felvilágosult szellemű és művelt férfi volt, : akire nagy reményekkel tekintettek az alattvalók. : Rudolf 1887 végén beleszeretett Vetsera Mária bárónőbe, akit feleségül is akart venni. Az alig 17 éves Máriával folytatott viszonyát apja parancsára sem volt hajlandó megszakítani, sőt - a harcosan katolikus Habsburg-család megbotránkozását is kiváltva - házassága felbontásáért a pápához for­dult. A család feketebárányaként mély depresszió­ba zuhanva végül önkezével vetett véget életének. 1918. január 31-én bevezették Oroszországban a Gergely naptárt. így január 31-ét februárl4- e követte. 1878. február 1-jén született Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok. 1896-ban Athénben 100 és 1200 méteren úszásból aranyér­met szerzett. Labdarúgásban is kétszeres magyar bajnok volt. Mint építész, ő tervezte a napjainkban nevét viselő Nemzeti Sportuszodát. 1920. február 2-án meghalt Szinyei Merse Pál festőművész. Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlen­sége, művészetének egyéni hangja. Tőle származik az egyik legszebb magyar festmény, a Majális, mely 1873-ban öltött végleges formát. 1754. február 2- án született Talleyrand, Napóleon, majd XVIII. Lajos külügyminisztere. 1814-ben, Napóleon buká­sát követően ő képviselte Franciaországot a bécsi kongresszuson. Mindenféle egyházi múlt nélkül, hírhedten híres életvitelével - melyben a nők, a kártya és a szerencsejátékok, no meg a tőzsdézés játszották a főszerepet - előbb püspök lett, majd a forradalom javára lemondott az egyházi földjeiről, természetesen egyházi felhatalmazás nélkül. Egy ember, akinek iskolai végzettsége minimális, diplo­máciai gyakorlata nincs, nyelveket nem beszél, évti­zedeken keresztül a francia diplomácia vezetője, a francia és a világpolitika meghatározó figurája tudott maradni. Hosszú időn át kiválóan kiszolgál­ta külügyminiszterként Bonaparte Napóleont, majd - még szintén külügyminiszterként - fizetett ügy­nöke volt többek között Oroszországnak, később pedig Ausztriának. Zseniális gazember volt, aki mindent és mindenkit kiszolgált, aki igényt tartott szolgálataira. 1116. február 3-án Székesfehérvárott meghalt Könyves Kálmán magyar király. Mivel az Árpád-ház későbbi királyai Álmos ágából kerültek ki, a krónikák meglehetősen előnytelen képet feste­nek Kálmánról. Azonban valószínűtlen, hogy akár püspök, akár király lehetett volna, ha valóban sely­pít, sánta, kancsal és púpos; ezt mind az egyház sza­bályai, mind a korabeli főurak elvárásai megakadá­lyozták volna. Annyi valószínű, hogy nem volt olyan atletikus termetű, mint harcedzett öccse, de esze és szokatlanul nagy műveltsége, amiért Könyvesnek is nevezték, csakhamar bebizonyította trónra termett- ségét, amelyet nagybátyja, I. Szent László halála után foglalt el. 1926. február 4-én született Dorogon Grosics Gyula az Aranycsapat ma is élő legendás kapusa. Grosics a magyar válogatott 1948 és 1954 között veretlen csapatának, állandó kezdő kapusa volt. A Budapesti Honvéd színeiben játszott és 1952-ben a helsinki olimpián olimpiai bajnok lett a magyar válogatottal. Az 1956-os forradalom leverése után szétesett az Aranycsapat, Grosics több csapat­társával együtt az itthonmaradás mellett döntött. A válogatott kapusa maradt, de egy évre eltiltották a pályától, később szerepelt az 1958-as és az 1962-es világbajnokságon is, 1963-ban vonult vissza. Amint fent, úgy lent Varga Péter Dénes_____________ A z asztrológusok több ezer éve hangoztatják, hogy a bolygók mozgása befolyásolja az emberek sor­sát, ám ezt a feltételezést semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. Egyesek szerint kijelenthető, hogy az asztrológia megközelítési módja, összefüggései és eredményei tudománytalanok. Az azonban mégis elgondolkodtató, hogy évezredeken keresztül hittek volna az emberek valamiben, ami abban a formá­ban nem is létezik. Az éjszakai égbolt tanulmányozása valószínűleg az ember legősibb tudományos tevékenysége. így egyáltalán nem meglepő, hogy bolygónk legtöbb kultúrájában félelemmel vegyes érdeklődés alakult ki az égi jelenségek szabályos rendje iránt. S miközben a civilizációk hajnalán élt elődeink a kör­nyezetükben zajló folyamatok magya­rázatát keresték az égen, mítoszokkal és legendás hősökkel népesítették be a csillagok világát. Ezek pedig gyakran egységes mitológiává forrtak össze, majd vallássá nőttek az eltelt évszáza­dok során azt hangoztatva, hogy az égi és földi világ egymás tükörképei, vagyis hogy misztikus kapcsolat áll fenn az égitestek és az emberi sorsok között. Ezzel párhuzamosan azonban pontos és rendszeres leírások is születtek az égi megfigyelésekről. Kezdetben az égi jelenségek tanulmányozása tehát egy­szerre szolgálta az asztrológia (csillag- jóslás) és az asztronómia (csillagászat) haladását, s még nem feszült kibékít­hetetlen ellentét a horoszkóp-készítők, illetve a csillagtérkép-szerkesztők között. A legismertebb példa talán az ókori Egyiptomból származik, ahol a papok vallási hatalmának alapját féltve őrzött csillagászati ismereteik jelentet­ték. Megfigyeléseik szerint ugyanis az égbolt legfényesebb csillaga, a Szíriesz évi első heliákus kelése néhány nappal mindig megelőzte a Nílus nyári áradá­sát, amely termékeny iszapot terített szét a megművelt földeken. Az aszt­rológia és asztronómia ádáz küzdelme azonban az ókortól egészen napjainkig tart, amelyben mindkét fél állítja, hogy a másiknál jobban eligazodik a csillagok kiismerhetetlen világában. Egyesek szerint szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis az asztrológia ellenőrizhető állításokat tesz; semmiféle módszertani akadálya nincsen, hogy ezen állítások igazságtartalmát tudományos módszer­rel megvizsgáljuk. Kíváncsi kutatók több mint 30 tudományos vizsgálatot végeztek az asztrológia állításaival kap­csolatban, s a vizsgálatok többsége refe­rált tudományos folyóiratokban jelent meg. Bizonyára sokan arra gondolnak, hogy a tudomány mindössze arra képes, hogy az égitesteknek a földi élőlényekre gyakorolt hatását valamelyes pontosság­gal kiszámítsa. Természetesen adható megalapozott becslés ennek a hatásnak a nagyságára, s ekkor azt kapjuk, hogy a hatás eltörpül az embereket érő ezer­féle más környezeti hatás mellett, így az égitestek járása várhatóan nem lesz érzékelhető hatással az emberekre. Az asztrológusok jelentős része egyáltalán nem gondolja azt, hogy a bolygók hatnak az emberekre; ők az "amint fent, úgy lent" ezoterikus alapelvre hivatkoznak, és azt állítják, hogy valamiféle szinkronici- tás van az égitestek világának eseményei és az emberi világ eseményei között anélkül, hogy a kettő között ok-okozati összefüggés lenne. A tudománynak tehát nem marad más feladata, mint az, hogy megvizsgálja: vajon tényleg van-e valamiféle párhuzam, együttváltozás az égitestek járása és az emberi jellemek, sorsok alakulása között. Bár a végső, tudományos válasz még várat magára, azért nyugodtan olvassuk el az újságok­ban a csillagjegyünknek megfelelő napi jóslatot. Ha az pozitív tartalmú, talán pozitívan hat egész napunkra is!

Next

/
Oldalképek
Tartalom