Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)

2007-01-24 / 16. szám

2 HÍDLAP • 2007. január 24., szerda www.esztergom.hu RÖVIDEN Kökény: nem kell visszakozni (H) Az egészségügyi reform végrehaj­tása során szerzett tapasztalatok mutatják meg, hogy kell-e változ­tatni és milyen irányban - közölte az MSZP szakpolitikusa. Kökény Mihály úgy fogalmazott: pártja úgy látja, nincs ok visszakozni a reform eddig megtett lépéseitől, ugyanakkor nyitott a fő cél, a jobb betegellátást segítő javaslatok iránt. Az Országgyűlés egészség­ügyi bizottságának elnöke hozzá­tette: sikertelenek lesznek azok a „bizonyítási kísérletek”, amelyek kórházak „megmentésére” irá­nyulnak, de nem „lát semmi kivet­nivalót” abban, hogy szocialista politikusok is részt vesznek eze­ken a demonstrációkon. Gyurcsány elégedett (H) Maradéktalanul teljesítette a kor­mányprogramban megfogalma­zott feladatokat a honvédelmi tár­ca tavaly - közölte a minisztéri­umhoz látogató kormányfő. Gyurcsány Ferenc látogatáson ki­emelte: az átalakult szaktárcánál megszűntek a párhuzamosságok, ésszerűbbé vált a szervezeti fel­építés, így gazdaságosabbá és ha­tékonyabbá vált a szervezet mű­ködése. Szekeres Imre szakmi­niszter ugyanitt leszögezte: a tár­ca továbbra is fenntartja a körül­belül ezerfős missziós létszámot. Létrejön az Állami Egészségügyi Központ részeként a korszerű ka­tonai egészségügyi ellátási rend­szer, befejeződik a Központi Hon­védkórház rekonstrukciója. Lezárták a Keletit (H) Bombariadó miatt tegnap kora dél­után lezárta a rendőrség Budapesten a Keleti pályaudvart. A biztonsági intézkedések és átvizsgálás ideje alatt a vonatok a külső állomásokon várakoztak. Az ideiglenes, közel egyórás lezárás miatt késések voltak a Budapest-Hatvan-Miskolc és a Budapest-Újszász-Szolnok vasút­vonalon. Bombát nem találtak. Alkotmányos a kamatadó (H) Magánszemélyek megkeresésére vizsgálta az Alkotmánybíróság a kamatadót. A taláros testület dönté­se értelmében nem alkotmánysértő a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a biztosítási adóked­vezmények igénybevételi feltétele­it szabályozó rendelkezés és a ka­matadó megváltozott szabályai. Lendvai az államfőhöz fordult Sólyom László szerint a politikus családtagjainak is tűrniük kell Jogilag és a mindennapi életben is ki­védhetetlen, hogy a politikus bírálata a családtagoknak is fájdalmat okozzon. A véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága érdekében olyan állításo­kat, véleményeket és cselekményeket is el kell tűrni, amelyek sokakat sérte­nek vagy felháborítanak - írta az MSZP frakcióvezetőjének küldött válaszlevelé­ben Sólyom László köztársasági elnök. Lendvai Ildikó előzőleg azért for­dult nyílt levélben az Országgyűlés elnökéhez és az államfőhöz, mert a napokban politikusok háza elé hirdet­tek tüntetéssorozatot, és ezek szerinte nem véleménynyilvánítást, hanem megfélemlítést jelentenek, nem a po­litikusoknak, hanem családtagjaik­nak, gyermekeiknek. Sólyom László válaszában ugyanakkor hangsúlyoz­za, a jó ízlés megköveteli, hogy a tün­tetők ne hozzák olyan helyzetbe a családtagokat, különösen a kiskorú gyermekeket, hogy „az ilyen közvet­len hatások elől ne tudjanak kitérni”. Az államfő levelében kiemeli: a jog pontosan meghatározza, hol van az a határ, amikor jogellenességről lehet •beszélni, és szankciókat lehet alkal­mazni. Sólyom László azt is hangsú­lyozza, hogy a békés gyülekezés jo­gának keretei is tágak, a törvény meghatározza, mi nem tartozik a bé­kés gyülekezés körébe. „Utalok arra is, hogy a demokratikus államok al­kotmányos gyakorlata szerint a köz­szereplő politikusnak sokkal több méltánytalanságot kell elviselnie, mint másoknak” - emlékeztet a levél­ben a köztársasági elnök. Sólyom László a szocialisták frakcióvezetőjé­hez írt válaszában azt írja: a jog vé­delmet ad az ellen is, ha a kritika be­hatol a politikusnak a foglalkozása gyakorlásától független magánszfé­rájába, vagy ha közvetlenül a politi­kában nem szereplő családtagjai el­len irányul, és azokat sérti. Ez min­den esetben elítélendő, és ez ellen a jog is megfelelő eszközöket biztosít - írja az államfő. A köztársasági elnök felhívja a figyelmet a méltányos poli­tikai viták szükségességére, ami a közállapotok javulásának egyik leg­fontosabb feltétele. Mint írja, az er­kölcsi értékeket a politika „pillanat­nyi érdekei szerint hol hangsúlyozza, hol figyelmen kívül hagyja”. • Koncz Endre Fidesz: reform helyett hazugság Azokat az intézkedéseket nem lehet a reform szóval illetni, amelyek rövid időre szólnak, és nem jelentenek jobbítást az emberek életében, ezek a döntések meg­szorítások - jelentette ki a Fidesz egyik alelnöke miskolci sajtótájékoztatóján. Pelczné Gáli Ildikó elmondta: kibo­csátottak egy tájékoztató kiadványt, ezzel is emlékeztetik a választókat ar­ra, hogy a kampányban mit is ígértek a szocialisták, s ezzel szemben mi a va­lóság. Példaként a gázáremelést, a tan­díj bevezetését, az egészségügy fize­tőssé tételét, a kórházak bezárását, vi­zit- és ágydíjak bevezetését hozta fel. A Fidesz számításai szerint egy átla­gos család 84 százalékkal fizet többet a gázért, a tandíj 105-150 ezer forinttal terheli meg a családok kasszáját - mondta. Ez utóbbiról szólva megje­gyezte: a kormány azt állította, hogy a tandíjat az illetékes intézmények „be­vételként könyvelhetik el, s ezzel javít­ják a lehetőségüket”. Kiderült azonban, hogy ezt meg sem kapja az intézmény, a Pénzügyminisztérium „magához ren­deli” az összeget. • • K. E. Nyilatkozat a hallgatói juttatásokról Jobban járnak a jól tanuló, nehéz sorsú diákok Ezerhatszáz szárnyast öltek le Madárinfluenza-gyanú Csongrádban, sertéspestis Nógrádban A hallgatói juttatások új rendszeré­ről szóló nyilatkozatot írtak alá a Fel­sőoktatási Kerekasztal résztvevői a miniszterelnök és a szaktárca vezető­jének jelenlétében Budapesten. Gyurcsány Ferenc az aláíráson hangsúlyozta: sikerült megállapodni a hallgatói juttatások olyan szétosztásá­ról, amely elsősorban és alapvetően szociális és teljesítményszemponto­kat követ. Hozzátette: az új sziszté­mának köszönhetően a következő tan­évtől azok a hallgatók, akik nehéz sorsúak és jól tanulnak, jobban járnak mint az ideiben. Hiller István oktatási és kulturális miniszter rámutatott: a felsőoktatás globális piac, amelyben Magyarországnak helye és szerepe van. Az oktatási tárca háttéranyaga szerint az új juttatási rendszerben a tervek szerint a hallgatók támogatását biztosító bevételből a hallgatói jutta­tás 35-40 százaléka szociális alapú, ötvenkilenc százaléka teljesítmény­alapú támogatásra fordítható. A kép­zési hozzájárulás bevételének ötven százaléka teljesítményalapú támoga­tásra adható. • (palotás) Nincs pozitív diszkrimináció Nem engedi az alkotmány az adóamnesztiát Nem kizárt, hogy madárinfluenza bukkant fel egy Csongrád megyei liba­telepen, ahol több állat elhullott - kö­zölte az országos főállatorvos. Süth Miklós hangsúlyozta: kifejezetten ál­latbetegségről van szó, de még nin­csenek meg a végleges vizsgálati eredmények. Mint elmondta, ha madárinfluenzá­ról van szó, az egy-két nap alatt kide­rül, ha más betegségről, akkor akár 10- 12 napot is várni kell a diagnózisra. A főállatorvos hozzátette: a madárinflu­enza gyanúját erősíti, hogy a telephez közeli pataknál számos vadkacsát lát­tak a közelmúltban. Süth Miklós beszá­molt arról is, hogy eddig, megelőzési céllal mintegy 1600 szárnyast öltek le. A telep 3 kilométeres körzetében nem találtak fertőzésgyanús baromfit. Vizs­gálják azt is, hogy betartották-e az elő­írásokat a telepen, mert csak így szá­míthat kártérítésre az üzemeltető. A főállatorvos közölte azt is, hogy Nógrád megyében a szlovák határhoz közel 3 sertéspestissel fertőzött vad­disznót találtak. A sertéspestissel fer­tőzött vaddisznók közül kettőt kilőt­tek és így állapították meg a fertőzött- séget, míg Ipolytarnóc közelében az állat rendellenesen viselkedett, ezért lőtték le. A főállatorvos hangsúlyozta: a környéken gyér a házisertés-állo- mány. A 10 kilométeres kijelölt kör­zetben a szakemberek szerint mind­össze 50-100 házisertés élhet. Mind­két esetről tájékoztatták az Európai Unió illetékeseit is. • (koncz) Nincs alkotmányos megoldás az adóamnesztiára, azaz hogy kedvezmé­nyes adófeltételek mellett lehessen hazahozni a külföldön tartott, le nem adózott jövedelmeket - mondta a Pénzügyminisztérium szóvivője. Pichler Ferenc hozzátette: az Igaz­ságügyi és Rendészeti Minisztérium álláspontja szerint a terv végrehajtá­sa pozitívan diszkriminálná azokat, akik külföldre vitték jövedelmüket és nem adóztak, ez pedig nem össze­egyeztethető az alaptörvénnyel. A magánszemélyek és vállalkozások külföldön tartott vagyonukat a ko­rábbi elképzelések szerint egyszeri 10 százalékos adó megfizetése mel­lett utalhatták volna haza. A kor­mány 50-100 milliárd forint közötti vagyon hazautalásával, és ennek ré­vén 5-10 milliárd forint adóbevétel­lel számolt korábban. Hasonló jog­szabály más országokban, így példá­ul Németországban, Olaszországban és Belgiumban már hatályba léptet­tek, vegyes sikerrel. • -z -e Ütemesebben épülő autópályák? HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL A csehek jól jártak Az EU különböző alapjaiból a ta­valyi évben több mint 37 milliárd cseh korona érkezett az országba, miközben a cseh állam alig több mint harmincmilliárd koronát fize­tett be a közös büdzsébe. A cs«h pénzügyminisztérium adatai alap­ján a legtöbb pénz a kohéziós alap­ból érkezett, de agrártámogatásra és vidékfejlesztésre is sok pénzt ka­pott Csehország. Ismét bomba robbant Kedden hajnalban bomba robbant Athén egyik külvárosi raktárának iro­dahelyiségében. Az akció előtt húsz perccel a merényletet vállaló Forra­dalmi Akciócsoport figyelmeztette a hatóságokat telefonon keresztül. A támadásban senki sem sebesült meg. Megelőzheti Szerbia Törökországot Szerbia akár még Törökország előtt az Európai Unió tagállama lehet - hangsúlyozta egy nyilatkozatban a közösség délkelet-európai stabilitá­si egyezményének koordinátora. Erhard Busek egy német rádióállo­másnak adott interjúban ezt a remé­nyét a vasárnapi szerbiai parlamen­ti választások eredményeire alapoz­ta. A tekintélyes osztrák konzerva­tív politikus szerint az elkövetkező időszakban mindenekelőtt azon van a hangsúly, hogy Belgrádban mie­lőbb stabil kormány alakuljon, és megkezdődjenek a tárgyalások Brüsszellel. Busek meggyőződésé­nek adott hangot, hogy a Szerb Ra­dikális Párt meglehetős választási sikere ellenére Európa-barát kor­mány jön létre a balkáni országban. Nem találtak bizonyítékot Nem vizsgálódik tovább az Európai Parlament ideiglenes bizottsága az ál­lítólagos titkos CIA-börtönök ügyé­ben. A testület nem talált bizonyítékot a titkos fogdák létére egyes európai országokban, illetve titkos légi járatok közlekedésére. A bizottsági jelentés egy szót sem ejt Magyarországról. Korábban emberi jogi szervezetek ál­lították, hogy titkos börtönöket mű­ködtet több európai államban az ame­rikai Központi Hírszerző Ügynökség. Lubomír Vázny közlekedési tárcave­zető a sajtó képviselői előtt kijelentette: a szlovák kormány törvénymódosítá­sokkal óhajtja elősegíteni az autópá­lyák és gyorsforgalmi utak építését. A tervezett új jogszabály leegyszerűsíte­né a telkek kisajátítását, és ennek kö­szönhetően felgyorsulhatna az útépítés. „Olcsóbban és hatékonyabban fogunk autópályát építeni” - ígérte a miniszter, aki szerint egy kilométer sztrádaszakasz megépítéséhez több mint száz szakható­sági engedélyt kell elintézni. A jogsza­bály-módosítás Vázny szerint a 2008-tól tervezett projekteket érintené. Egyéb­ként egy kilométer hosszú autópálya lét­rehozásának költsége hozzávetőleg 250 millió és egymilliárd korona között mo­zog. A tárcavezető úgy véli, hogy az em­lített jogszabály-módosítással húsz szá­zalékkal leszoríthatóak az építési költsé­gek. A Nemzeti Autópálya Társaság, amelynek elsődleges feladata az autópá­lya- és gyorsforgalmi útépítés, valamint ezek üzemeltetése - idén folytatja a Zsolna környéki autósztráda munkálata­it. Igor Choma, a társaság vezérigazga­tója szerint 2010-ig be szeretnék fejezni Pozsonyt Kassával összekötő szakaszt, az északi Dl-es Pozsony-Kassa útvonal pedig 2014-ig fog elkészülni. Elképze­lések szerint az országban négy autópá­lya és hét gyorsforgalmi út segítené a közúti közlekedést. Vázny szerint ezek a tervek tíz éven belül kivitelezhetőek. A tárcavezető ennek ellenére úgy véli, hogy a szlovákiai autópálya-építés nem tart lépést a gépkocsigyártás ütemével, és ezért a teherszállítás jelentős részét a jövőben a vasútra kellene átirányítani. • 0. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom