Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)
2007-01-20 / 14. szám
II HÍDLAP • 2007. január 20., szombat hídlapmagazin ' Érdekességek a múltból VargaPéter. Egy ellentmondásokkal teli főpap f/rollonich Lipót esztergomi érsek gróf Kollonich Ernő ezredes, Komárom várparancs- JVnoka és báró Kuffstein Erzsébet fia. Anyja rendkívül hitbuzgó volt; az ő kérésére telepítette le 11. Ferdinánd a jezsuitákat Komáromban. 14 éves korában a bécsi egyetemre küldték, és az udvarnál a főherceg, a későbbi 111. Ferdinánd király társaságában tartózkodott. 1650-ben a máltai lovagrendbe lépett, és 1651-ben a krétai Candiánál vitézségével kitűnt a török elleni harcokban. Hamarosan azonban papi pályára lépett. I. Lipót király 1666. szeptember 24-én nyitrai püspökké nevezte ki. A bécsi egyetemen teológiát kezdett tanulni, és 1668. február 25-én miséző pappá szentelték fel. 1670-ben Bécsújhely püspöke lett. 1672-től 1681-ig a magyar királyi kamara elnöke. Az 1679-es osztrák pestisjárvány alatt önfeláldozó működést fejtett ki. 1683-ban, mikor a török Bécset ostromolta, élelemmel megrakott társzekerekkel ment a keresztények segítségére, s ápolta a sebesült katonákat; az elhagyott török táborból 500 keresztény gyermeket szedett össze, akik ellátásáról gondoskodott. 1685-ben győri püspök, 1691-ben kalocsai érsek, 1692 óta államminiszter és a bécsi udvari kamara elnöke lett. 1695. július 14-én Széchényi György után esztergomi érseknek nevezték ki. A római katolikus vallás terjesztése körül egész életében nagy buzgalmat fejtett ki. Erdélyben 20000 románt térített át a görög katolikus egyházból a rómaiba; a jezsuitákat behozta Eperjesre s Pozsonyba; Nagyszombatban nyomdát, Magyarországon több helyen templomokat, papnevelőintézeteket, iskolákat, kórházakat és szegényházakat alapított. 1707. január 20-án halt meg Bécsben. Egyaránt nagy ellensége volt mind a magyar alkotmánynak, mind a protestantizmusnak. A hitbuzgó II. Rákóczi Ferenc szerint állítólag többször mondta, hogy „én Magyarországot előbb rabbá teszem, aztán koldussá, végre katolikussá”,1689-ben önként vállalkozott Magyarország közigazgatásának átalakítására. Célja az volt, hogy a magyar közigazgatás felépítése legyen lényegében azonos az osztrák örökös tartományokéval. A hagyományos magyar elnevezéseket igyekezett megtartani, ám mindent, ami állami és közgazdasági szempontból lényegesebb, el kívánt vonni. Az új szervezeti felépítést, az adó megszavazásán kívül, az országgyűlés mellőzésével akarta életbe léptetni. Előadása szerint őfelsége nagy kegyelmességére vall, hogy ezentúl éppen úgy akar bánni Magyarországgal, mint egyéb örökös tartományaival. Elvárja tehát, hogy Magyarország készséggel alkalmazkodjék az ő atyai szándékaihoz. Magyarország hagyományos törvénykönyvei elavultak, ennélfogva csak az tartandó meg belőlük, amit alkalmas egyének kiválogattak, hozzáadva azt, amit újonnan beleiktattak. A nemességnek a közteherviselés alól való kiváltsága minden józan és igazságos kormányzat elveivel ellenkezik: fogadják el tehát a rendek, hogy ezentúl egyharmad részét ők fizetik annak az adónak, melyet ő felsége egyéb országai a szükséghez képest viselnek. A bizalmi férfiak gyűlése visszarettent ezektől a követelésektől. Ennek ellenére az adót törvénytelenül ki is vetette a minisztertanács kétmillió forintban. 1698. szeptember 10-én pedig a bizalmi férfiakon kívül a vármegyék és városok követeit Ls Bécsbe idézték. E rendszabály egyik legfőbb oka lett a II. Rákóczi Ferenc felkelésének. Papi szereplése nem kevésbbé erőszakos. 1673 és 74 között a pozsonyi bizottságnak, mely a mártírokká teendő protestáns papokat idézte színe elé, egyik legtevékenyebb és irgalmatlanabb tagja. Mint prímás is kérlelhetetlen volt a protestánsokkal szemben. Annál jobb akaratú a latin szertartáshoz csatlakozó magyarországi görög vallásúak irányába, kiknek számára 1698-ban jogegyenlőséget eszközölt ki, s ennek védelmét a prímási hatóság alá helyezte. Úgy tűnik, két lélek élt benne: a könyörületes és jószándékú, valamint az irgalmatlan. Trianon és a Tanácsköztársaság S zakemberek és laikusok sokszor föltették már a kérdést, vajon a Tanácsköztársaság tekinthető-e Trianon okának, vagy másképpen: fennmaradt volna-e a történelmi Magyarország, esetleg az Osztrák-Magyar Monarchia, ha nincs Tanácsköztársaság. Tisztességesen átgondolva az eseményeket - bárhogyan is vélekedünk Kun Béláék „akciójáról” - azt kell mondanunk, hogy nem. A trianoni békekonferencia területi döntéseinek vizsgálatakor vissza kell tekintenünk az első világháború éveire. Egyrészt nem hagyhatjuk figyelmen kívül a monarchia számtalan nemzetiségének eredendően meglévő elszakadási törekvéseit, másrészt számolnunk kell azokkal a háború alatt létrejött „titkos szerződésekkel”, amelyeket az antant kötött épp ezen népekkel, hogy így is gyengítse a központi hatalmakat. Ezek a szerződések (1915- ben Olaszországgal, 1916-ban pedig Romániával) igen nagylelkű területi ígéreteket tartalmaztak. Hasonló megállapodás született a csehszlovák emigráns kormány elismerésekor is, bár a nekik szóló ígéreteket szerződésben nem rögzítették. Annak ellenére, hogy Magyarország földarabolása kezdetben nem szerepelt az antant elképzelései között, a békekonferencia 1919-ben történt megnyitásakor már nem képezte vita tárgyát. Akkorra már eldöntött kérdés volt, hogy a Felvidék a Csehszlovák Köztársaság része lesz, hogy a Délvidéket Szerbia, illetve akkor még Szerb-Horvát- Szlovén Királyság, a majdani Jugoszlávia kapja, Erdélyt és a vele határos területeket pedig egyesítik a Román Királysággal. A határok kijelölésénél persze voltak viták, ezek azonban csak a győztesek és a „kis szövetségesek” között folytak, hiszen a békekonferenciára egyetlen vesztes hatalmat sem hívtak meg. Ennek ellenére - bármennyi maradt is Szent István országából - a győztes „kis szövetségesek” mégsem kapták meg mindazt, amit a háború alatti titkos szerződésekben ígértek nekik. (Románia például a Tiszáig kapta volna meg a magyar területeket!) A békekonferencián létrehoztak egy úgynevezett Központi Területi Bizottságot, amelynek André Tardieu francia politikus volt a szervezője. E bizottság alakította ki azután a végleges határokat. Ami a magyar-román és a magyar-csehszlovák határokat illeti, nos azokat már 1919. március 21-e előtt megrajzolták, mielőtt még a tanácskormány megalakult volna. Kun Béláékat persze az antant nem ismerte el, így nem is közölték velük a már kész, végleges döntést. Az mindenesetre jellemző, hogy az osztrák kormányt, amelyik épp úgy vesztes, legyőzött országot képviselt, mint a monarchia részeként Magyarország, mivel nem valamiféle proletárdiktatúra kormánya volt, meghívták Bécsbe és átadták nekik a szerződés végleges szövegét. Végül a Tanácsköztársaság leverése után, a Horthy nevével fémjelzett rendszer küldöttségét meghívták Párizsba. A békedelegációt gróf Apponyi Albert vezette. Négy nyelven mondta el a hazánk érdekeit képviselő védőbeszédét - hatástalanul. A hallgatóság csak annyit jegyzett meg, hogy „Apponyi gróf minden nyelven beszél”. A szerződés aláírására végül 1921. január 4-én került sor a Párizs melletti Trianon kastélyban. A következményeit mindnyájan ismerjük... Kanalas Andrea ígéretemhez híven a kétcsillagos szállodák és a velük szemben támasztott besorolási követelményekről most szó. Látni fogják, hogy mennyi pluszt kell egy szállodának biztosítania ahhoz, hogy ezt a bizonyos második csillagot megkapja. A kétcsillagos szálloda A kétcsillagos szálloda alapvetően megfelel az egycsillagos szálloda követelményeinek a következő kiegészítésekkel. Felszereltség: 1. Akárcsak az egycsillagos szállodák - fogadóhelyiséggel, tartózkodó helyiséggel, étkezővel, 30 ágy felett pedig recepcióval is rendelkezik. 2. A szállodai szobaegység nagysága legalább a szobák 80 százalékánál: egyágyas szoba esetében: legalább 12 négyzetméter; kétágyas szoba esetében: legalább 16 négyzetméter; kétágyasnál többágyas szoba esetében: ágyanként további 5 négyzetméter. 3. A szobák berendezése, felszereltsége: berendezés: hasonlóan az egycsillagos szállodákhoz ágy, ágyanként ülőalkalmatosság, éjjeliszekrény vagy tárolóhely, bőröndtartó vagy bőröndtároló, olvasólámpa, ruhás-„szekrény”, ágyanként legalább négy darab egyforma vállfa (női, férfi), papírkosár, cipőtisztítási lehetőség, ruhakefe, sötétítő függöny vagy zsalu. Telefon: a hallban nemzetközi hívásra is alkalmas telefonfülke található. Antenna: legalább a szobák 50 százaléka rendelkezik antennacsatlakozóval. 4. Vizesblokkok száma: a szobák legalább egyharmada rendelkezik fürdőszobával. 5. A fürdőszobák berendezése, felszereltsége: kád vagy zuhanyfülke, WC, mosdó, tükör, piperepolc, törülközőtartó, WC-kefe tartóval, WC-papírtartó, elektromos csatlakozó, szeméttároló, az ágyszámmal azonos mennyiségben kéztörlő és fürdőtörülköző, szappan, fogmosópohár, továbbá WC-papír, egészségügyi tasak. 6. A vendégek részére biztosítandó tájékoztatás, eszközök: a szobákban: hotel- és helységdokumentáció (tájékoztatás a szolgáltatásokról és a településről), tájékoztatás a szobáért, valamint a szolgáltatásokért fizetendő árról, illetve díjról Magyarország területén törvényes fizetőeszköz szerint meghatározva, és tájékoztatás a menekülési útvonalról. 7. Lift: csak a két emeletnél magasabb szállodákban, ha a szálloda csupán idényjelleggel működik, lifttel csak a három emeletnél magasabb szállodának kell rendelkeznie. 8. Parkolók, garázsok: az idevonatkozó kormányrendeletben előírt mértékben. 9. Gazdasági és személyzeti bejárat: külön gazdasági bejáratot kell kialakítani. 10. A személyzet öltözete: a vendéggel érintkező munkakörökben a szálloda személyzetének egységes formaruhát kell viselnie. Kötelező szolgáltatások 1. Recepciószolgálat: egy - idegennyelv-ismerettel rendelkező - munkatársnak kell ellátnia. A szálloda tevékenységéért felelős személy éjszaka is elérhető. 2. Textilváltás: ágynemű legalább egyszer hetente, új vendég esetén azonban - a vendég érkezése előtt - kötelező az ágyneműcsere, ágyazás naponta; fürdőszobai textíliák: kéz- és fürdőtörülköző kétnaponta, illetve a vendég kívánsága szerint. 3. Étel-, italkínálat: á la carte ételválaszték, italválaszték legalább négyféle magyar minőségi borral. 4. Egyéb szolgáltatások: csomag- és értékmegőrzés, üzenetközvetítés, ébresztés, telefax. A vendég kívánságára tv beállítása legalább a szobák 50 százalékában. Fakultatív szolgáltatásoknál minimum 25 pontot kell elérnie egy kétcsillagos szállodának A fakultatív szolgáltatások és azok pontszámai (a teljesség igénye nélkül): Agyaggalamb-lövészet 10 pont; ajándékbolt 5 pont; bankett- és konferencialehetőség 100 négyzetméterig 5 pont, 250 négyzetméterig 10 pont, 500 négyzetméterig 15 pont, 500 négyzetméter felett 20 pont; bankett- és konferenciatermek, ha légkondicionáltak, helyiségenként + 5 pont; baby- vagy gyerekágy és -szék 2 pont; biliárd/rex 3 pont; bowling-pálya 15 pont; casinó 20 pont; diétás konyha 5 pont; fodrász 5 pont; garázs 20 pont; gyermekfelügyelet 5 pont; gyermekmenü 2 pont; internet-csatlakozás a szobák 50%-ában 5 pont; internet a szállodában 3 pont; játszószoba 5 pont; játszótér 5 pont; kondicionálóterem (minimum 4 erőgéppel) 5 pont; kozmetika 5 pont; könyvtár 5 pont; kulturális és idegenforgalmi információk nyújtása 2 pont; légkondicionálás a szobák minimum 50 %-ában 20 pont; masszázs 5 pont; minigolf 5 pont; mosoda 5 pont; mozgássérült szoba (minimum 2), közlekedési lehetőség 5 pont; nemdohányzó szoba 2 pont; nemdohányzó emelet 3 pont; park/kert 5 pont; pénzváltási tevékenység 5 pont; squash-terem 15 pont; strand (saját) 20 pont; szauna 5 pont; számítógép-csatlakozás (legalább a- szobák 50 %-ában) 5 pont; szépségfarm 10 pont; szolárium 5 pont; transzferszolgáltatás 5 pont; uszoda (fedett) 30 pont, (szabadtéri) 25 pont; video berendezés 2 pont. Érdekesség Napjainkban a minőség egyre nagyobb szerepet játszik életünkben különösen a szolgáltatások, így a turizmus területén is. A magyar turisztikai szakma alapvető érdeke, hogy Magyarország a nemzetközi piacon mint márka jelenjen meg. 2001-ben megalakult egy szervezőbizottság, amely a Magyar Turizmus Minőségi Díj program kidolgozását tartotta megfelelőnek, ami elősegítheti a magyar turizmus minőségi színvonalának emelését. Ennek megfelelően 2002-ben a négy alapszakmára (szállodák, vendéglátóhelyek, idegenvezetők, utazási irodák) elkészült egy kritériumrendszer javaslat, amelyet a szakmai szervezetek és kamarák véleményeztek. Habár korábban az akkori Turisztikai Helyettes Államtitkárság a Magyar Turizmus Rt.-t bízta meg eme nemes feladattal, 2004-től az Országos Idegenforgalmi Bizottság vette át a Magyar Turizmus Rt.- től a program koordinálását. A Magyar Turizmus Minőségi Díj célja a minőség kultúrájának megteremtése, elterjesztése és fenntartása a magyar idegenforgalmi vállalkozások körében. A minőség iránti elkötelezettség növelése és a minőségben való gondolkodás motiválása. Idegenforgalmunk versenyképességének erősítése és a versenyelőnyök hosszú távú biztosítása és a magasabb színvonalon szolgáltatást nyújtó vállalkozások pozitív megkülönböztetése. És végül,de nem utolsósorban a turizmusból származó bevételek növelése. A minőségi díj azokat a magyar turisztikai cégeket különbözteti meg (pozitív módon), amelyek különleges erőfeszítéseket tettek és tesznek folyamatosan szolgáltatási minőségük javítása érdekében. A díj garanciát ad arra, hogy az adott szolgáltató valóban megfelel a kategóriáján belül elvárható követelményeknek mind a vendégek, mind pedig a szakma elvárásainak figyelembevételével. A díj a bizalom jele, ami - mind a belföldi, mind a külföldi - turisták számára azt jelenti, hogy a turisztikai vállalkozás a kategórián belül teljesíti, illetve túlteljesíti a minőségi követelményeket. Ugyanakkor a minőséget nem lehet az osztálybasorolással azonosítani, mert minden kategóriában az annak megfelelő minőséget kell biztosítani. A Díj megszerzése önkéntes alapon, pályázat útján, közös elhatározással és felelősséggel történik. Mivel - remélhetőleg - már mind tudjuk, mi az, amit elvárhatunk egy kétcsillagos szálloda esetében, felmerül a kérdés, hogy mit adhatnak nekünk turistáknak, illetve mennyivel kaphatunk többet egy háromcsillagos szállodában. Nos, erre a kérdésre is választ adok, egy hét múlva.
