Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)
2006-12-30 / 257. szám
2006. december 30., szombat • HÍDLAP magazin A magyar Sárkány rend Az elmúlt hétvégén a Hídlap magazinjában adtunk hírt olvasóinknak arról, hogy napvilágra került egy komoly alapon nyugvó feltételezés, mely szerint megnevezték a Keresztény Múzeumban található, eddig csak a titokzatos monogrammal illetett M.S. mester oltárképek alkotóját. Martinus Strigoniensis, azaz az Esztergomi Márton volt a Várallyai Csocsány Jenő szerinti megfejtés. A tudós úgy gondolja, hogy erre számos összefüggés és kordokumentum is bizonyíték. Többek között az is, hogy egy ilyen nevű illető a Sárkány lovagrend tagjaként dolgozott az esztergomi királyi udvarban, s a híres oltárképek egyikén, határozott utalás található a Sárkány lovagrend tagjainak jelvényeire, rangjeleire. Számos a bizonyíték, alátámasztja Várallyai Csocsány Jenő M.S. mesterrel kapcsolatos állítását. A tudós kijelentéseit egy könyvben tette közzé, melyet Cséfalvay Pál, a Keresztény Múzeum igazgatója méltatott a közönség előtt december elején Budán, a Magyar Szentek templomában. Az M.S. mester, vagyis Martinus Strigoniensis-féle oltárképek elkészültének idén ötszázadik évfordulós ünnepségén, ahol M.S. mester emlékérmeket adtak át kiderült, hogy három komoly szaktekintély, Prokopp Mária művészettörténész professzor, Mojzer Miklós művészettörténész és Cséfalvay Pál múzeumigazgató elemző vizsgálatnak vetették alá Csocsány könyvét. A könyvben is megemlítődik a Sárkány lovagrend, mely a bizonyítás egyik komoly fegyvertényévé vált. A történethez jó tudni, hogy a Sárkányosok rendjének védőszentje Szent György volt, akit köztudomásúlag Szent Mihály arkangyal a sárkány elleni küzdelem földi megtestesüléseként tartottak, tartanak számon. Szent Mihály pedig Istennek az az angyala, aki magát az Isten ellen lázadó Sátánt letaszította a pokolba. Akár mit is gondolunk tehát ezekről, úgy tűnik, komoly erőkről van szó. Mivel manapság komoly reneszánsza van a különböző egyházi és világi eredetű lovagrendeknek, úgy gondoltuk érdemes olvasóinkat egy kicsit beavatni - ha vannak titkok, vagy ha nincsenek, akkor is - a rendekkel kapcsolatos ismeretekbe. Kis nyomozás után kiderült, hogy erre nincs is alkalmasabb ember, mint az esztergomi.Bárdos István művészettörténész, aki kereken tíz éve tagja már a Szent György lovagrendnek.- Mi az összefüggés a Sárkány- és a Szent György lovagrend között?- A Szent György lovagrendet 1326-ban alapította Károly Róbert. A rend fő tevékenysége a királyi hatalom biztosítása, magának a királynak a védelme, a karitatív munka, a korabeli viszonyoknak megfelelő tudományos és kulturális tevékenység volt. 1408-ban Zágrábban Zsigmond király, német-római császár létrehozta a Sárkányos rendet. Ennek tulajdonképpen hasonló célja volt, mint a Szent György rendnek. Maga Zsigmond is kifejezetten utalt rá, hogy ő a Szent György lovagrend utódjának tekinti. Mindkettő világ és nem egyházi lovagrend. Az egyházi rendeknél, mint például a lazarénusok, a máltaiak, vagy a Szent Sír Lovagrend, a pápa a legfelső vezető. Az is igaz, hogy mind a Szent György-, mind pedig a Sárkány rend pápai jóváhagyással jöhetett létre. A Sárkányosok lovagrendjének még Zsigmond király halála után is hosszú időn keresztül volt folytatása.- Mi látható a Sárkányosok jelvényén ?- Természetesen egy sárkány, mely önmagába, önmaga köré tekeredve látható, úgy, hogy a farka saját nyaka köré csavarodik. így alkot egy kört ez az alak. Ez a jel látható később, Mátyás király idejében, Beatrix királyné idejében is, aki - talán ez érdekesség - maga is tagja volt a rendnek. Egyébként ekkor jön be az M.S. mesterrel való összefüggés is, hiszen ez az illető nagy valószínűséggel Beatrix királyné udvarából is kikerülhetett és az is valószínű így, hogy ő maga, a festőalkotó is tagja lehetett a Sárkányos rendnek. Az is az idézett feltételezés mellett szól, hogy a tárgyalt oltárképek esetében M.S. mester Selmecbányái alkotásairól beszélünk és tudjuk, hogy Beatrix királynénak éppen a nemesfém bányákkal teli Selmecbánya volt a fő támasza. Erről a helyről származtak a királynői pénzek aranyai.- Úgy tűnik, és nem csak a Da Vinci-kód című könyv hatására, a nagyközönség azonnal valamilyen misztikus hátteret sejt egy titkos rend, jelen esetben a Sárkány lovagrend esetében. Erre utalhat, a történeti hasonlóság, miszerint Martinus Strigoniensis a keresztrefeszítést ábrázoló oltárképén közvetve jelenítette meg a Sárkány rend tagjait, megmutatva a titkos rend jelvényein keresztül a rend belső' tagozódását. Ön szerint van ebben valamilyen komoly utalás M.S. mestertől?- Nyilvánvaló, hogy az előbb említett korok szellemiségét a kereszténység vezette. Ezen kívül pedig a titkosság tulajdonképpen a király védelmét biztosította. Ez ugye ma is így van, hiszen akik védelmet biztosítanak egy olyan személynek, mint egy király, azokat állandó támadás és veszély fenyegethette, azok nem igazán óhajtották magukat felfedni. Ezzel együtt úgy látom, hogy annyira azért nem volt titkos a rend, hiszen ha elmegy valaki Nyírbátorba és megnézi a Báthoryaknak a sírkövét, akkor azon is felfedezi a Sárkányos rendnek a jelvényeit. Báthory maga is tagja volt a rendnek.- A mai korban is élnek bizonyos állam- és kormányfők, akik a régi korok, ősi hagyományok ismerőinek tudásával védik magukat és hatalmukat. Van annak valamilyen realitása, hogy egy, a Sárkányos lovagrendhez hasonló rend szolgáltatásait veszi igénybe egy országvezető?- Én azt hiszem, hogy egy mai, szekuralizált világban egy ilyen lovagrend által biztosított védelemre nem tart senki igényt úgy, ahogy a régi királyok, fejedelmek. Kétségtelen tény viszont, ahogy a Szent György lovagrendnek és a Sárkányos társaságnak tagjai sem a földhöz ragadt emberek közül kerültek ki, nyilvánvaló, hogy a védelmet is azáltal tudták biztosítani, hogy a társadalomban ilyen-olyan körökben tekintéllyel és vagyonnal rendelkeztek. A kérdésre válaszolva, nem hiszek abban, hogy ma a világ ilyen típusú védelmet adna a vezetőinek. Nem gondolom tehát, hogy titkos társaságoknak kellene megvédenie Gyurcsány Ferencet vagy Orbán Viktort.- Az internet is árulkodik a rendről, mégpedig azt írják többen, hogy a Sárkány lovagrend két nagy részre tagolódott, volt egy első- és egy második fokozat. Az első fokozat tulajdonképpen nyitott volt, bárki beléphetett.- Igen, az úgynevezett belső kör a királyi udvarok tagjaiból, a nemességből tevődött össze, míg a külső körnek tényleg bárki lehetett tagja, feltéve, hogy az illető valamilyen kiemelkedő személyiség.- Az említett keresztrefeszítést ábrázoló oltárképen bemutatott két figura, a török katona és a páncélos lovag a Sárkány lovagrend rangjeleit viselik. Divat volt a középkori képzőművészetben, hogy ily módon tanítsák a szélesebb közönséget a rangjelzésekről és ehhez hasonlókról?- Ez lehet egy szimbolikának a megjelenése az oltárképen, és vannak olyan tudományos magyarázatok, melyek szerint az előbb említett bemutatás volt a cél.- Mi ma egy lovagrend célja?- A Szent György lovagrendben én a határon túli magyarság oktatási tagozatának vezetője vagyok. Én szervezem a középkori akadémiát, a nyári egyetemet, ennek a tartalmi részét. Ez pedig egy nyilvános, világos cél, miszerint a határon túli magyarságnak magas szinten adjuk át az ismereteket, információkat az ottani tanintézeteknek, melyeket Trianon óta nem tudnak megszerezni. • Pöltl Zoltán Szent István koronázása 997-ben meghalt Géza nagyfejedelem. A korábban volt szokásjoggal ellentétben utódául nem Árpád leszármazottainak legidősebb sarját, tehát Koppányt, hanem saját fiát, Istvánt jelölte ki. Miután István legyőzte Koppányt nekilátott a keresztény magyar állam megszervezésének. E csodálatra méltó életmű első lépéseként törvényesíteni kívánta a magyar államot mégpedig úgy, hogy koronát kért II. Szilveszter pápától. Érdemes megvizsgálnunk, hogy milyen külsőségek között történhetett a koronázás és mit jelképeztek a szertartás egyes elemei? 1000 Karácsonyán valami fantasztikus, csodálatos ünnepség lehetett Esztergomban. Fölmerült többekben a kérdés, hogy miért nem Székesfehérváron koronázták Istvánt, a későbbi koronázó városban? Egyszerűen azért, mert Fehérváron akkor még csak a Géza által épített szerény templom állt, Esztergomban viszont már fölépült a koronázásra alkalmas székesegyház. Később egyébként épp azért lett Székesfehérvár a koronázóváros, mert Szent István azt jelölte ki temetkezési helyéül. De térjünk vissza Esztergomba. Amint Török József egyháztörténész hangsúlyozza, a szertartást valószínűleg a nagyjából ötven évvel ennek előtte véglegesült, úgynevezett mainzi királyi koronázási ordó, koronázási rend szerint végezték. Kimutatható, hogy ez a szertartáskönyv ekkorra terjedt el annyira, hogy még Rómában is ezt a főpapi ordót használták. Tehát ebből tudhatjuk, hogy a főpapok István elébe mentek, hogy lakosztályából ünnepélyesen a templomba kísérjék. Az első ima - természetesen latinul - még az induláskor hangzott el: „Mindenható örök Isten, aki a te szolgádat az ország élére emelni méltóztattál...”. A díszbe öltözött fejedelmet a püspökök követték. A koronázás fő celebrálója valószínűleg az esztergomi főpap volt, mert bár Esztergom csak 1001 Húsvétján Ravennában, a ravennai húsvéti zsinaton kapta meg hivatalosan azt a rangot, hogy a magyar Egyháznak Anyja és Feje, Mater et Caput legyen, ám ezt az elsőséget az esztergomi főpap feltehetően már a királykoronázáskor igénybe vette. Voltaképpen az Ószövetségből származik a királykoronázási szertartás, aminek az első elemeit és a királlyá kenést, főként a krizmaolajjal történő királlyá szentelést először a VII. században találhatjuk meg. Aztán szépen lassan a Karoling Birodalomban alakult, formálódott tovább a szertartás, majd Mainzban véglegesült. A király, aki ekkor még csak fejedelem, a templomban arcra borulva hallgatta végig a litániát. Ennek végeztével fölkelt a templom, a székesegyház kövezetéről, a főpap felé fordult, aki kérdéseket tett föl neki: akarja-e az egyház tanítása és a keresztény alapelvek szerint kormányozni a rábízott népet, országot? Igazságos akar-e lenni? Isten akaratát akarja-e teljesíteni? Miután többszöri kérdésre a fejedelem kinyilvánította ebbéli szándékát, következett az akklamáció, a nép megkérdezése, illetve a pajzsraemelés, amire a válasz a közfelkiáltás. Miután a nép hozzájárult a koronázáshoz, következett maga a fölkenés, ami Dávid és Salamon király felkenése mintájára történt. Az érsek a következőket mondta: „Fölkenlek téged királlyá az Atyának, Fiúnak, Szentléleknek nevében megszentelt olajból”, és mindannyian kiáltották: „Ámen” A szentelt olaj a gazdagság kifejezése az Ószövetségben. Emellett illatával a láthatatlan kegyelmet, valamint a szeretetet és a barátságot is kifejezi. A liturgiában pedig az olaj a Szentlélek ajándékainak a közvetítője. Érdekesség, hogy a királlyá kenés részben hasonlított a püspökké szentelés rítusához, de csak külsőségeiben, tartalmilag nem. A fölkenés pillanatától kezdve a fejedelem már igazi rex, keresztény király volt. Természetesen a szertartást még kiegészítették más imádságokkal, de az olaj a legfontosabb a királlyá kenésnél, csak ezt követte a korona, amit azért szintén megfelelő ünnepélyességgel helyeztek az uralkodó fejére. Amit a Szilveszter pápa által küldött koronáról biztosan tudhatunk, az mindössze annyi, hogy valószínűleg elveszett, vagy beépült a mai Szent Koronába, hiszen a Szent Korona alsó része biztosan bizánci eredetű és Dukasz Mihály császár küldte I. Gézának. Egyes történészek úgy vélik, hogy a korona felső része, a keresztpánt István halotti koronája lehetett és talán eleme a Szilveszter pápa-féle koronának. Ám ez már egy másik történet... • P. Rein
