Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)

2006-12-19 / 249. szám

www.esztergom.hu 2006. december 19., kedd • HÍDLAP 3 Megtámadták az esztergomi zászlót Esztergomnak magyarázkodnia kellene ősi jelképe miatt ? A Nészabadság december 16-i számában közli: az esztergomi iskoláknak ma­gyarázkodniuk kell, amiért a város vörös-fehér sávos zászlóját viselik, miszerint ez a lobogó nem az a lobogó”. Pedig történészek, levéltári, címertani szakembe­rek szerint - bár az esztergomin kilenc, a klasszikus árpádsávoson pedig hét sáv van - ez igenis az a lobogó, a vörös-ezüst árpádsávokat ugyanis 1202. óta hasz­nálja nagyon sok város pecsétjében, címerében zászlajában. Érdekes módon la­punk egyetlen olyan iskolát sem talált a városban, ahol szégyenkeznének a vá­rosi lobogó miatt. Az árpádsávos zászlóról az SZDSZ kezdte meg a vitát, szerinte ugyanis nyilas jelkép, ahogyan a tu­rulmadár is, ezért mind a kettőt be kellene tiltani. „Arról azonban elfe­ledkeznek, hogy ezek már akkor is a magyarság ősi jelképei voltak, ami­kor nyilasokról még szó sem volt. Esztergom 1230-as pecsétjén már szerepelnek az árpádsávok, ebből vették át aztán a zászlót” - mondta lapunknak Horváth István, a Balassa Múzeum igazgatója. Véleménye sze­rint az Árpádokat nem kell, és nem szabad szégyellni, sem a zászlót azért, mert valaki egy-két évig rossz célokra használta. Ráadásul a nyila­sok zászlajában a nyilaskereszt is rajta volt, ez az ő jelképük, ezt pedig nem használja senki, hiszen be is van tiltva. Az árpádsávok több magyar város történelmi pecsétjében szere­pelnek, köztük Tatáéban, sőt Besz­tercebányáéban is. „Ne bántsa senki a mi lobogónkat, Esztergom nem fogja megtagadni az Árpádokat és Szent Istvánt, a zászlónk őket jelké­pezi. A történelmi értékeket a politi­kával összemosni ízléstelen dolog” - tette hozzá az igazgató. Vitek Gábor történész-levéltáros, a Fejér Megyei Levéltár munkatársa arról tájékoztatta a Hídlapot: a tele­pülések az uralkodói pecsétekről és címerekből vették saját jelképeiket, innen származnak az árpádsávok is, ez az egyik legősibb jelképe nemze­tünknek. „Egy egyszerű fogalmi za­varról van szó. A nyilas zászló vörös alapon fehér sávozott, rajta a nyilas­kereszttel. Ez és csakis ez a nyilasok jelképe. Az árpádsávokat 1202-ben használja először pecsétjén Imre ki­rály, ebből veszik át azt a városok. Ez a különbség a két jelkép között, ennyi erővel a vörös zászlót is náci jelképnek tekinthetnénk, hiszen azon vörös alapon szerepel a horogke­reszt” - mondta lapunknak a történe­lem segédtudományok doktora. Vé­leménye szerint az a legfőbb problé­ma, hogy a hisztéria keltői a szakmai kérdéseket is politikai szempontok alapján értékelik. „Amikor erről vi­tákat látunk, soha nem hívnak meg szakembereket, pedig egyszerűen le­zárhatnánk a problémát. A vörös­ezüst csíkozásé zászlók az Árpádo­kat jelképezik, legyen az a klasszikus árpádsávos, vagy Esztergom városá­nak lobogója, és szó sem lehet a Nyi­las Párttal való összemosásra, az ugyanis a tizenharmadik században még nem létezett” - fejtette ki véle­ményét Vitek Gábor. Sitku Pál, az esztergomi Szent Ist­ván Gimnázium igazgatója lapunknak cáfolta a Népszabadság híreit: nekik még sem a szülőkkel, sem a vendége­ikkel nem volt problémájuk abból, hogy a város zászlaját viseli az épület. „Történelemtanárként még el tudom mondani, hogy ez ráadásul nem is a klasszikus árpádsávos zászló, ugyanis különbözik a sávok száma és mérete, a kettőt nem is szabad összetéveszte­ni. Az iskolánkban még soha nem kel­let magyarázkodnunk a városi lobogó miatt” - tette hozzá az igazgató. » Pálovics Klára Újabb fokozott közúti ellenőrzés az utakon Az ünnepek alatt folyamatosan dolgoznak a rendőrök Magyarország közútjain A fokozott rendőri jelenlétnek köszön­hetően Advent harmadik vasárnapján is sikerült elriasztani a zsebtolvajokat a megye forgalmasabb helyeiről. A rend­őrség azonban továbbra sem pihen, ma is tart közúti ellenőrző sorozatuk. Több dolguk volt a hét végén Ko- márom-Esztergom megye rendőrei­nek mint máskor, miután demonstra­tív jelenléttel igyekeztek most is megelőzni a bajt, vagyis a tolvajok, zsebesek kártékony tevékenységét, mondta lapunknak Rácz János a me­gyei rendőrség közrendvédelmi és közlekedésrendészeti osztályának ve­zetője. A megnyugtató hétvége után természetesen már a karácsonyig hát­ralévő, illetve a két ünnep és újév idejére készülnek, hasonló biztonsá­got szeretnének garantálni a lakosság számára. Ezen kívül is akad dolguk, ugyanis tegnap kezdődött és ma is tart a TISPOL - az európai közleke­désrendészeti szervek hálózata - által szervezett közúti ellenőrzési akció, amelyben elsősorban az ittas és a bó­dult állapotban történő járművezetés ellenőrzésére terjed ki. Magyarorszá­gon a szeszesitaltól befolyásolt álla­potban okozott balesetek száma évek óta igen magas. Az elmúlt évben a közúti balesetek 12,4 százalékát ittas járművezetők okozták. Ezzel párhuzamosan ellenőrzik a pi­rotechnikai eszközök árusítását a ka­tasztrófa-védelemmel együtt. Mindez megelőző tevékenység, miután még nem vásárolhatók ilyen termékek, ám az árusító, és raktározó bódék, konté­nerek telepítése már most is folyamat­ban van. Itt a szakszerűséget ellenőr­zik, nehogy baleset történjen. E mellett a fogyasztóvédelmi felügyelőséggel közösen napi rendszerességgel a bevá­sárló helyeket, központokat és piaco­kat is járják ellenőrzés céljával. • G. K. Ünnepi csúcs a MÁV-nál A vasúttársaság felkészült a karácso­nyi ünnepi forgalomra. Az ünnepek kör­nyéki pénztári sorban állás csökkentése érdekében egyrészt jegyelővételi akciót hirdetett december 21-ig. Azok az uta­sok, akik ez idő alatt - december 22. és január másodika közötti utazásukhoz - megváltják legalább 100 km-es távol­ságra szóló menetjegyeiket, 100 kilomé­terenként 100 forint értékű kupont kap­nak. A kuponok három hónapig bármely MÁV állomáson felhasználhatók belföl­di menetjegy, helyjegy, pótjegy vásárlá­sakor. Az akcióban a budapesti és na­gyobb vidéki városok pályaudvarai, va­lamint a vasúti menetjegyirodák, továb­bá a MÁV egyetemi pénztárai vesznek részt. Másrészt a nagyobb, budapesti és vidéki pályaudvarokon mozgó jegyáru­sok is besegítenek a pénztárosoknak. A könnyebb eljutás érdekében pedig, men­tesítő vonatok is indulnak. Felhívás Esztergom Város Önkormányzata nyomravezetői jutalmat ajánl fel annak, akinek információja alapján a rendőrség munkatársai egyértelműen azonosítani tudják azt az elkövetőt (elkövetőket), aki (akik) november folyamán megrongálta (megrongálták) a Szent Tamás-hegyre ve­zető sétány díszvilágítás-elemeit. A nyomravezetőnek százötvenezer forint jutalmat fizet önkormányzatunk, és át­vállalja a jutalmat terhelő közterhek megfizetését. Arra kérjük a rongálás (rongálások) tanúit, hogy telefonon jelentkezzenek a 107-es vagy a 112-es segélyhívó-telefonszámon, vagy az Esztergomi Rendőrkapitányság 33/510-240-es központi telefonszámán, személyesen vagy postán pedig a Kiss János vezérezredes út 27. szám alatt. Esztergom, 2006. november 27. Meggyes Tamás polgármester Esztergomban nem drágul a tömegközlekedés Az esztergomi helyi autóbuszjáratokat üzemeltető Vértes Volán Zrt. január el­sejétől nem emeli a jegyek árát, sőt újabb tarifákat vezet be: ezentúl tízdarabos gyűjtőtömböt és napi bérletet is lehet majd váltani. Esztergom Város Képviselő-testüle- te múlt heti ülésén tárgyalt a helyi au­tóbusz-közlekedést végző Vértes Vo­lán Zrt. javaslatáról, miszerint jövő év január elsejétől új menetjegytípusokat vezetnének be városunkban. Majoros Csaba, a vállalat helyi személyszállítá­si üzletágának igazgatója lapunknak elmondta: Esztergom képviselő-testü­letével egyetértésben arról született megállapodás, hogy a helyi járatokra érvényes jegyek ára a jövő évben nem emelkedik. A vonaljegy tehát elővétel­ben 125,- forint marad, az autóbuszon pedig továbbra is 150,- forintért vásá­rolhatjuk meg. Szintén változatlan ma­rad az egyvonalas bérlet 2 ezer 765,- forintos, az összvonalas bérlet 3 ezer 895 forintos, a Szent Miklós Program által támogatott diákbérlet 405,- forin­tos, valamint a nyugdíjas bérlet 1850,- forintos ára. Ezen kívül két újdonságot vezetnek be: a Tatabányán már forga­lomban lévő, Esztergomban majd 1150,- forintért kapható tízdarabos gyűjtőjegyet, illetve a rendkívül ked­vező utazást biztosító összvonalas na­pi bérletet, amelynek ára 250 forint lesz. A gyűjtőjegyeket az elővételi jegypénztárakban lehet majd megvá­sárolni, a napijegyeket viszont a ter­vek szerint a sofőröktől is kérhetjük majd. A társaság elképzelései szerint az új jegytípusok az idegenforgalmi szezonban lesznek a legnépszerűbbek, de bevezetésüktől a bliccelések és a visszaélések csökkenését is várják. • (gábor) Elményfürdői emlék Tíz ingyen belépőt sorsoltak ki az Aquaszigeten Az esztergomi Aquaszigeten havon­ta sorsolnak azon vendégek között, akik az álmányfürdőben járva kitöltöt­ték és leadták a kérdőíveket. Az Aquaszigeten december 18-án, 15 órakor Koditek Pál idegenforgalmi tanácsos sorsolt Schlosszer Annamá­ria közjegyző közreműködésével. Az esztergomi élményfürdő legszeren­csésebb vendégei most Schweinin- ger János tatabányai, Lentulay Antalné budapesti, Csermely Gergő piliscsabai, Lentulay Ibolya pomázi, Bódi Péter budapesti, Kondás Lászlóné budapesti, Egeresi Andrea dorogi, Melegh Csaba pátyi, Molnár Gergely szarvasi és Nyériné Nagy Zsuzsanna budapesti lakosok. A nyereményük egy kombinált jegy, amely az élményfürdő és a Wellness Világ szolgáltatásainak igénybevéte­lére jogosít fel. • (pöltl)

Next

/
Oldalképek
Tartalom