Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)
2006-12-16 / 248. szám
hídlaj magazin 2006. december 16., szombat • HÍDLAP VII (Isten) nőnek lenni VII. rész Hesztia: a biztos háttér Hesztia (a rómaiaknál Vesta) a házi tűzhely és a templom istennője. Az első generáció tagja, Kronosz és Rheia elsőszülött lánya, vagyis az istenek között a legidősebb (de mivel Kronosz a varázsszer hatására őt öklendezte ki utoljára, ő a legfiatalabb is). Mégsem lakott az Olimposzon, önként átadta helyét Dionüszosznak, a szőlőművelés, a bor és a mámor istenének. A régi görögök és rómaiak hitvilágában az ő jelenléte adja a család, az otthon számára a fényt és a meleget. Mivel nem vett részt háborúkban, isteni cselszövésekben, a mitológiában alig olvashatunk róla, mégis őt tisztelték a legjobban, neki mutatták be a legérdekesebb áldozatokat. H esztia szűz istennő, vagyis Artemiszhez és Athénéhez hasonlóan abban az értelemben, hogy férfi nélkül is egész embernek érzi magát, megáll a saját lábán, és azzal foglalkozik, ami érdekli. Azonban míg a másik két istennő külső célok felé fordítja figyelmét, addig Hesztia befelé figyel, önmagába mélyed. Társaságkerülő, befelé forduló (introvertált) lény, aki a magányt, a csendet, a nyugalmat kedveli. Fölötte áll vetélkedéseknek, intrikáknak, nem érdekli a karrier, még kevésbé a hatalom, az élet belső értelmét, végső céljait keresi. A gyermek Hesztia kellemes, könnyen kezelhető, jó kislány. Nem túlságosan kíváncsi, szeret csendesen félrevonulni, jól eljátszik egyedül. Serdülő korában sem hívja fel magára a figyelmet. Nem dacol, nem lázad, inkább álmodozik. Azonban ilyenkor nem sző nagy terveket, hanem inkább belső hangjaira figyel. A kortárs csoportokba nem illeszkedik be, de perifériás helyzetét maga választja meg. nem szenved az egyedülléttől, s a többiek tiszteletben tartják elvonulását. Számos Hesztia ritkán tanul tovább, nem űzi tudásvágy, nem vonzza a diákélet. Mindezekből világosan kitűnik, hogy Hesztia még csak véletlenül sem lesz menedzsernő. Hiányzik belőle az elkötelezettség, a hajtóerő, még akkor is, ha intellektuális képességei adottak. Ugyanis nem vágyik külső elismerésre, munkálkodásra belül, önmagában hordozza jutalmát. A munka világában ott érzi jól magát, ahol nem kell kitűnni, ahol a háttérben, szinte láthatatlanul lehet dolgozni. Ha a helyén van, igen megbízható munkaerő, kitartóan, egyenletesen dolgozik, kedveli a rutint, jól tűri a monotóniát. A rohammunka, a nagy hajtás nem az ő világa, mivel nem az eredményért, az elismerésért, hanem a munka öröméért dolgozik. Azokon a helyeken érzi legjobban magát, ahol nyugalomra türelemre van szükség. A segítő foglalkozásúak között (gyógypedagógus, óvónő, gyógytornász, gondozónő, házvezetőnő) számos Hesztiát találhatunk. Hesztia - bár nem törekszik rá - kiváló menedzserfeleség lehet, ugyanis tökéletesen megfelel a hagyományos háziasszony-szerep eszménynek. A házimunkát ugyanis nem nyűgnek, hanem kielégítő és értelmes tevékenységnek érzi. Mindenre ráér, sosem sürgeti az idő, szinte feloldódik a munkában. Társát nem maga választja, hagyja, hogy kiválasszák, de nem is lehet „elrabolni”, a döntésben, elfogadásban övé a fő szerep. Azokat a férfiakat vonzza, akik csendes, nyugodt, megbízható nőket kedvelik, akik a hagyományos kenyérkereső, családfenntartó szerepre vágynak. Hesztia ilyenkor boldogan otthon is marad, őrizni a házi tűzhelyet. Látszatra függő helyzetben, a férje árnyékában él, azonban mindig megőrzi belső autonómiáját. Bár odaadó és érzékeny tud lenni az ágyban, a kapcsolatban nem a szexualitásé a főszerep. Egy Hermész-típusú menedzser mellett Hesztia az ideális menedzserfeleség. Az ilyen férj aktív, ambiciózus, aki sokat utazik, sokat van távol, nem viszi magával asszonyát üzleti utakra, vacsorákra, nem akar reprezentálni vele. Hesztia otthon marad, nem érzi elhanyagolva magát, nem rivalizál, és nem is zsémbeskedik. Ellenben maga dönt az otthon, a háztartás minden kérdésében. Ha vendégeket fogad, megteszi az előkészületeket, kiváló ízlésével megteremti a hangulatot, azután csendesen a háttérben marad. Férjének nincs szüksége sem tanácsaira, sem buzdításra, de nem is nyomja el őt, megfelelő önállóságot biztosít számára. Cserébe Hesztia nyugodt, biztonságos meleg otthont teremt, ahonnan a férfi el tud rugaszkodni, mielőtt új utakra indul. Hesztia igen jó, elfogadó anya. Nincsenek túlzott elvárásai, nem ösztönzi gyermekeit nagy teljesítményekre. Viszont teljes egészében, szőröstül-bőröstül elfogadja őket, lehetővé teszi számukra, hogy önmaguk legyenek, nem erőlteti önállóságukat, de nem is gátolja azt. Bár segíteni nem sokat tud nekik, biztos hátteret nyújt, ahonnan kiröppenhetnek és bármikor visszatérhetnek. A szélsőségesen Hesztia-típusú nő legfőbb problémája az lehet, hogy miközben befelé mély érzésű, kiegyensúlyozott, kifelé esetleg szürke, egyhangú, pontosan az hjányzik belőle, amit személyiségnek hívnak. Ha egyedül marad, nem nyomasztja a magány, az egyedüllét, viszont a külvilágban nagyon védtelen lehet. Egy neki való munkahelyen jól tud dolgozni, és jól is érzi magát, viszont szinte teljességgel alkalmatlan arra, hogy állást keressen, vagyis megpróbálja „eladni” önmagát. Hiányzik belőle az önérvényesítés képessége. Ha Hesztia úgy érzi, hogy a világ, amiben él, nem neki való, akkor egyedülléte elszigeteltséggé torzulhat, kommunikációs nehézsége szociális fóbiába fordulhat. A mindennapi életben meglehetősen ritka, hogy egy nő személyiségét egyetlen istennő határozza meg. Minden nőben több istennő lakozik. Az istennők voltaképpen személyiségünk részeit, legfontosabb vágyainkat, értékeinket jelképezik. Minden istennőnek vannak pozitív és negatív oldalai. Azt remélem, hogy valamennyien felismerték a személyiségüket meghatározó 2-3 istennőt. A legfontosabb, amit ezután tehetünk, ha elfogadjuk őket. Ismerjük fel domináns istennőink pozitív oldalait, támaszkodjunk képességeikre, de ismerjük fel, és amennyire tudjuk, küszöböljük ki a negatívokat. Arra is módunk van, hogy más istennőket is „megidézzünk”, azaz fejlesszük személyiségünk eddig háttérbe szorult oldalait. Ahhoz, hogy egy nő teljes életet éljen, képes legyen kreatív munkára, őszinte, mély szerelemre, elköteleződjön egy monogám kapcsolatban, átélje az anyaság minden örömét, nehézségét, és önön leikébe is betekintsen, minden istennőnek - kisebb nagyobb mértékben - szerepet kell kapnia az életében. A fiatal lánynak a világ felfedezéséhez Artemiszre, az egyetemi tanulmányok sikeres elvégzéséhez Athéné segítségére van szüksége. Az igazi szerelem átéléséhez Aphrodité, a hosszú távú elköteleződéshez Héra, a gyermekvállaláshoz Démétér előhívására van szükség. A változás korában, különösen, ha egy nő egyedül marad, nem árt feléleszteni lelkűnkben a befelé tekintő Hesztiát, vagy az örökifjú, a világra rácsodálkozni képes Perszephonét. Az istennők ugyanis - ha szükségünk van rájuk - megidézhetők. • Sápszki Márta Szép volt, Lali! M ostanság, az ilyen-olyan megszorító intézkedések hallatán, egyre fokozódik bennünk a félelem, a szorongás. Ha a kormány pontról pontra rábólint a reformoknak nevezett népnyúzásra, vajon miként fogjuk túlélni? És fejünkben csak gyűlnek az aggodalomra okot adó megválaszolatlan kérdések. Mi lesz velem, ha beteg leszek, miből fogom finanszírozni a gyerekem továbbtanulását, miből fedezem az egyre dráguló energiaárakból adódó közüzemi számláimat? Sokasodnak a gondjaink, melyeknek nyomasztó terhei egyre súlyosabban rávetülnek a mindennapjainkra. Egyre rosszked- vűbbek, egyre ingerlékenyebbek leszünk. Egyszóval, egyre kevesebb öröm ér bennünket. S milyen jó is az, ha néha legalább olyasvalaminek is örülhetünk, ami nem éppen szorosan bennünket érintő, csupán lakhelyünkhöz, városunkhoz kötődő pozitívumok. Mint például drukkolni egy esztergomi, Megatánc-os fiatalembernek. Lali, aki jelenleg a Pécsi Balett Intézet növendéke, ezen a versenyen, a nagyközönség számára is megvillantotta tehetségét, s bravúros tánctudásával egykettőre a nézők kedvencévé vált. Igazán büszkék lehetünk Túri Lajosra. Bár, a cél előtti döntőben sajnos kiesett, de mint igazi győztest búcsúztatták rajongói a Megatánc színpadáról. Mert ő valóban győztes volt. Mint ahogyan az a zsűri értékelésében is elhangzott, a finis előtti nagyon szoros fej-fej melletti versenyben, mind a négyen megérdemelték volna a győztesnek járó jutalmat. Az, hogy Lali a végső megmérettetésig nem jutott el, semmit nem von le az ő tudásából, s a veleszületett isten adta tehetségéből. Hallani fogunk mi még erről a fiúról, s tapsolunk még az ő sikereinek. Szép volt, Lali, büszkék vagyunk rád! • ez. N. Gasztronómiai kalandozások Victor Hugo hatalmas étvágyú ember volt. Gyakran mondogatta magáról: ,A természettudomány három különlegesen nagy gyomrot ismer: a cápáét, a struccét és a Victor Hugóét. Egy étvágytalan napján tette közismert megállapítását: „A kölyökpulyka lehetetlen állat. Egy embernek talán sok, de kettőnek bizonyosan kevés” Mostanság pedig meg kell barátkoznunk a pulyka gondolatával, hiszen közeledik a Karácsony, az ünnep elmaradhatatlan kelléke pedig a hal mellett éppen a pulyka. Készítsünk hát most mi is valamilyen pulyka-finomságot! Legyen például Olasz pulykaropogós! Olasz pulykaropogós Hozzávalók 4 személyre: 1000 g-os pulykacomb, 1 db vöröshagyma, 4 gerezd fokhagyma, 40 ml olaj, 20 g liszt, pirospaprika, kakukkfű, babérlevél, 200 ml paradicsomlé, 100 ml narancslé, 20 ml limettlé, 1 pohár húsleves. Elkészítés módja: A pulykacombot csontjával együtt 2 cm vastag szeletekre vágjuk. A szeleteket megmossuk, és szárazra töröljük. A hagymát, fokhagymát megtisztítjuk, és apróra vágjuk. A sütőt 180 °C fokra előmelegítjük. Serpenyőben felforrósít- juk az olajat, beletesszük a húst, és mindkét oldalát megpirítjuk, sózzuk, borsozzuk. Hozzáadjuk a vöröshagymát, és üvegesre pirítjuk. Beletesszük a fokhagymát, meghintjük liszttel, és 1-2 percig kis lángon tovább pirítjuk. A pulykahúst a hagymákkal együtt átrakjuk egy tűzálló tálba, megszórjuk a paprikával, kakukkfűvel, és hozzátesszük a babérlevelet. Meglocsoljuk a paradicsomiével, húslevessel, a narancs, és limettlével. A sütőbe tesszük, többször meglocsoijuk és kb. 50 percig (szép piros ropogósra) sütjük. Jó étvágyat! • VEGA
