Hídlap, 2006. november (4. évfolyam, 216–236. szám)

2006-11-15 / 225. szám

www.istergranum.hu 2006. november 15., szerda • HÍDLAP 5 Patikareform: lassabb kiszolgálás, türelmetlen betegek A gyógyszertárak egyre fokozódó ellenőrzési kötelezettségei lassítják a gyógyszerkiadást Folytatás az 1. oldalról A patikus szerint komolyabb torló­dással valószínűleg a jövő évtől terve­zett új támogatási rendszer bevezeté­sekor kell számolni és azt is elmondta: nagyon sokan írják alá a patikalibera­lizáció ellen tiltakozó beadványt. Nemeskéry Edvin úgy becsüli, hogy országos viszonylatban már legalább 3-400 ezer aláírásnál tartanak, az ívet pedig november 20-án kívánják átadni az illetékeseknek. Azt az esztergomi Szent Anna Patikában is megerősítet­ték, hogy a halmozódó ellenőrzések j lassítják némileg a kiszolgálást, de a betegek megértőnek bizonyulnak. A kamara figyelemfelhívó plakátját itt is kihelyezték, és lehetőség van a tiltako­zás aláírására, ami most különösen ak­tuálissá vált, miután döntés született arról, hogy jövőre patikán kívül is áru­síthatnak bizonyos gyógyszereket. A korábbi tervekhez képest szigorították a feltételeket, így csak zárt szekrény­ből, eladótól kérve és csak 14 éven fe­lüliek vehetnek vény nélkül is kiadha­tó szereket, melyek mennyiségét kü­lön rendeletben szabályozhatja majd a miniszter. A patikában kapható készít­ményekkel kapcsolatban újdonság, hogy a későbbiekben mind az orvo­sok, mind a gyógyszerészek kötelesek lesznek tájékoztatni a betegeket a le­hető legolcsóbban hozzáférhető, de azonos hatóanyagú gyógyszerekről. A TÁRKI 24 európai országot vizsgáló felmérése szerint a magyarok nem iga­zán aggódnak a számukra felírt gyógy­szerek mellékhatása miatt. A lakosság harmada sosem gondol erre, míg 17 százalék válaszolt úgy, hogy nagyon ag­gasztják a mellékhatások. Az aggódók táborában leginkább a nők és a 60 év felettiek voltak többségben, a férfiak és az alapfokú végzettségűek körében sok­kal kevesebben vívódnak emiatt. Egy korábbi felmérés azt mutatta, hogy a magyarok az európai átlagnál jóval na­gyobb arányban szednek rendszeresen gyógyszert, a válaszadók fele minden esetben az orvos által felírt készítményt váltja ki, és átlagon felül ragaszkodik in­kább a recepthez, semmint a nélkül is kapható más készítményt válasszon. Az orvosokat egy speciális számítógé­pes program segíti majd a megfelelő gyógyszer kiválasztásában és részletes magyarázatra kényszerülnek, ameny- nyiben ettől az ajánlástól eltérnek. • Sz. H. Esztergomi cég is ringbe szállt az adónem ellen Az Innomed Medical Rt. fizet, de utólag visszakérné a jogellenesnek vélt összeget Civilek menetelnek az egészségért Tatabánya. „Gyalogolj az élete­dért!” címmel immár negyedszer szervez figyelemfelkeltő felvonulást az Érted Alapítvány Tatabányán. A gyaloglással, amely november 17-én, pénteken a polgármesteri hivataltól a Szent Borbála Kórházig tart a szerve­zők a rákszűrések fontosságára kíván­ják felhívni a figyelmet. A rendez­vény fővédnökségét Bencsikné Szász Mónika és Bene Magdolna, a város címzetes főjegyzője vállalta. Ál vízmű-ellenőrök a környéken Újra csalók próbálnak bejutni a laká­sokba Esztergom környékén, akik a vízmű ellenőreinek adják ki magukat. Pilisszentléleken, Táton, Tokodon és Mogyorósbányán is megkíséreltek már a legkülönbözőbb indokokkal a házak­ba jutni, ezért az Észak-dunántúli Víz­mű Zrt. esztergomi üzeme arra figyel­mezteti a lakókat, hogy győződjenek meg a látogató kilétéről és kizárólag a fényképes igazolvánnyal rendelkező ellenőröket, szerelőket engedjék be. Folytatás az 1. oldalról Varga Judittól, a vállalat gazdasági igazgatójától megtudtuk, hogy mind a fővárosban, mind pedig Esztergom­ban eleget tesznek iparűzési adófizeté­si kötelezettségüknek, ugyanakkor úgy vélik, az állam jogellenesen adott felhatalmazást a településeknek a he­lyi adó behajtására, ezért az általuk befizetett összeget visszakövetelik. Az Európai Bíróság a hasonló témára va­ló tekintettel korábban már egyesítette a Komárom-Esztergom megyei, a Za­la megyei és a Legfelsőbb Bíróság be­adványait, így várhatóan a Fővárosi Bíróság kérdését is ezekkel együtt tár­gyalják majd. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szol­gáltatók Országos Egyesületének el­nöke úgy fogalmazott: semmi esélyét nem látja annak, hogy az Európai Bí­róság az iparűzési adó jogellenességét állapítja majd meg. A Hídlapnak el­mondta továbbá: ha egy vállalkozás önhatalmúlag jogellenesnek ítéli az iparűzési adót, és bevallást sem nyújt be róla, akkor az adó utólagos, kama­tokkal együtt történő megfizetésén túl az adó mértékének 50 százalékáig ter­jedő adóbírság is vár rá. Ha a bevallás megtörtént, de a fizetés elmaradt, ak­kor a tartozás jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű ké­sedelmi kamattal növelt összegét kell utólag kifizetni. Ez alól csak akkor bújhatnak ki az adósok, ha a folyamat­ban lévő bírósági ügyre való tekintet­tel felfüggesztették a fizetési kötele­zettségüket. Zara Lászlótól megtudtuk azt is, hogy az önkormányzati adóha­tóságok saját hatáskörükben felkeres­hetik a bevallásról „megfeledkező” vállalkozásokat, és határozatot hoz­hatnak az adófizetési kötelezettségről, ha pedig ez elmarad, akár végrehajtást is indíthatnak. Az adóhatósági végre­hajtás viszonylag gyorsan lebonyolít­ható, hiszen azonnali inkasszóval be­hajtható, azaz a tartozás összegét szó nélkül leemelik a vállalkozás bank­A helyi iparűzési adó alapja a nettó ár­bevétel. Állandó jelleggel végzett ipar­űzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa az adóalap két százaléka. Olyan ideiglenes tevékeny­ség, mint például a piaci, vagy vásári kiskereskedelmi árusítás naptári na­ponként legfeljebb ezer forint lehet, épí­tőipari szolgáltatás esetén ugyanakkor maximum ötezer. A vállalkozások éven­te két részletben fizetik meg az iparűzé­si adóelőleget, amelyet a várható adó alapján vetnek ki. számlájáról. A kormány korábbi sajtó­hírek szerint 2010-ig tartaná fenn az iparűzési adó jelenlegi rendszerét. Te­kintettel arra, hogy az olasz irap nevű adó tárgyalása az Európai Bíróságon több mint három éven át tartott, ebben az évtizedben valószínűleg még min­denképpen fizetniük kell a vállalkozá­soknak a vitatott adót. * (gábor) Gyilkos kilók: súlyproblémák már az iskolákban Harminc éve nem változott az iskolai menzák kínálata Magyarországon az elmúlt öt évben megkétszereződött a túlsúlyos gyer­mekek aránya, minden negyedik fia­talnak van súlyfeleslege, és egyre többnél diagnosztizálnak magas vér­nyomást és anyagcsere-zavarokat. Az étkeztetési szakember szerint több tá­mogatásra és szigorúbb szabályozás­ra lenne szükség az iskolai menzákon, gyermekorvosok szerint viszont a mozgás hiánya okozza a problémát. Az ELTE társadalomkutatói a kö­zelmúltban huszonötezer gyermeken végeztek az étkezési szokásokkal kapcsolatos vizsgálatokat. „A legtöbb fiatal az iskolában és otthon veszi fel az étkezési szokásokat, pedig az isko­lai menzák kínálata sajnos a harminc évvel ezelőtti állapotokat idézi” - mondta lapunknak Bodzsár Éva egye­temi docens. A menzák étlapjait álta­lában a sertéshúsból, zsírral készült ételek és a tészták uralják, a csirke legfeljebb pörkölt formájában találha­tó meg, a marha a hal, a friss gyü­mölcs és nyers zöldség pedig szinte ismeretlen az étkezdékben. A felmé­rés adatai szerint a tizenhét-tizen­nyolc éves korcsoportban mára több a túlsúlyos fiú, mint lány, ugyanis egy­re több fiatal lány koplal, sőt éhezik, hogy megfeleljen korunk szépségide­áljainak. Az ebből eredő panaszok ad­ják az étkezési problémák másik felét. Egy esztergomi konyha vezetője la­punknak elmondta: az egy főre jutó normatíva változó, de jellemzően az önkormányzatok minél alacsonyabb összeget szeretnének kifizetni a gyer­mekétkeztetésért. „Nincsen törvény­ben meghatározva, hogy mennyi pénzt kell költeni egy ebédre, ahogy az sem, hogy annak pontosan mit kell tartalmaznia. A rendelet ugyanis csu­pán a heti szinten bevitt energiameny- nyiséget, a szénhidrát a zsír és a fe­hérje arányát szabályozza. Mindkét szempontból fontos lenne egy korsze­rű és szigorúbb előírás” - mondta a hídlapnak az étkeztetési szakember. Véleménye szerint egy minimum ösz- szeg meghatározása után lehetne kö­vetelni is a konyháktól a többszöri gyümölcsöt és zöldséget, így azonban sokszor a minimális hús és tejtermék adagot is nehéz kigazdálkodni. „Ezen próbálnak spórolni, ami nagyon szo­Az étel- és italreklámok korlátozását, egyes termékek népszerűsítésének a til­tását tervezi az Egészségügyi Világszer­vezet. Rövidesen ötven ország egész­ségügyi miniszterei írnak alá megállapo­dást arról: az élelmiszer-forgalmazók ne befolyásolhassák reklámjaikkal a gyer­mekek fogyasztási szokásait. morú, hiszen a gyermek a sor végére kerül” - tette hozzá a konyhavezető. Szamosi Tamás gyermekorvos is el­sősorban az iskolai menzától tiltaná el a túlsúlyos gyermekeket, véleménye sze­rint az itt feltálalt ételek kilencvenki­lenc százaléka egészségtelen. Szerinte viszont a fiatalkori elhízás legfőbb oka mégsem az iskolai étkezés, hanem a na­pi mozgás, a rendszeres sportolás hiá­nya. , JVl iskolai menzák ételkínálata és a gyorséttermek csábítása ezek mellett csak másodlagos okot jelent” - mondta a Hídlapnak az orvos. • Pálovics Klára Ml A VÉLEMÉNYE? A túlsúlyos gyerekek számának növe­kedéséért a gyermekorvosok az iskolai menzák és büfék egészségtelen étel­és italkínálatát teszik felelőssé. Arról kérdeztük az embereket, hogy mekkora problémának tartják a gyerekek elhízá­sát és milyennek látják az étrendjüket. Safranyik László (építésvezető) A reklámokkal # együtt kell élni, ezek || pedig nem éppen az 1 egészséges táplálko­zást propagálják. Éppen ezért fon­tos lenne, hogy az iskolákban friss gyümölcsöket is lehessen kapni. Ugyanakkor a szülők felelőssége is lényeges abban, hogy a gyereket mire szoktatják, és hogy legalább az otthoni étrenddel kompenzálják az iskolai kosztot. j Katona Klára (fehérnemű kereskedő) A kisfiam másodi­kos, az iskolában ebédel, de ha valami nem tetszik neki, nem eszi meg. Én finnyás „félvegetáriánus” vagyok, Regő is ösztönösen elutasítja az egészség­telen ételeket, italokat, a kólát sem szereti. Reggel, mielőtt isko­lába megy, mindig csomagolok neki teát és szendvicset, péksüte­ményt, gyümölcsöt, almát, körtét, mostanában mandarin a sláger. Kiprich Tímea (anyuka) | Olvastam már az is­kolások egészségte­len táplálkozásának I veszélyeiről, én is megfigyeltem, hogy rengeteg túl­súlyos gyerek van, de szerintem ez teljesen változó, iskola válogatja, hogy hol milyen a koszt. Az én kisfiam olyan óvodába jár, ahol odafigyelnek az ilyesmire, mindig van gyümölcs, ritkán kapnak édes­séget. Odahaza igyekszünk mi is egészségesen étkezni, kólát példá­ul egyáltalán nem iszunk. Sármai Kornél (banki ügyintéző) | Rendkívül sok túl­súlyos diáktársam volt, egyrészt a nem megfelelő táplálko­zás, másrészt a kevés mozgás okolható ezért, amit nagyon sú­lyos problémának tartok. A felső- oktatási intézményekben kimon­dottan kevés testnevelésóra van. Mindenképpen a szülőknek kelle­ne indítványozni, hogy megvaló­suljon az iskolában is az egészsé­ges kosztra való áttérés, illetve az iskolai büféket kellene arra köte­lezni, hogy kiegyensúlyozottabb táplálkozást tegyenek lehetővé. Nem lesz a középiskolákban felvételi Szlovákiában Ján Mikolaj szlovák oktatásügyi miniszter szeretné elérni azt, hogy a középiskolák törvényből kifolyólag ismerjék el az alapiskolások által írt Monitor teszteket. így legkorábban két esztendő múlva, a 2008/2009-es tanévben az említett tudásszint felmé­rő váltaná fel a felvételit. Az oktatási tárca vezetője úgy véli, a kilencedike­seket ily módon tehermentesíteni le­hetne a stresszhatás alól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom