Hídlap, 2006. november (4. évfolyam, 216–236. szám)

2006-11-08 / 220. szám

8 HÍDLAP • 2006. november 8., szerda BULVÁR www.istergranum.hu HOROSZKÓP Sápszki Márta diplomás asztrológus november 8. kos 03.21-04.20. Szívesen megy ma társaságba, mert hasonló gondolkodású em­berekkel beszélgethet és ez meg­erősíti és inspirálja életének több területén. bika 04.21-05.20. Ön kedveli a kihívásokat, elsősor­ban az olyanokat, amelyekben va­lamilyen lehetetlen vagy látszólag lehetetlen feladatot kell megoldania. ikrek 05.21-06.21. Akkor fogja azt érezni, hogy anya­gi jólétben él, ha megtanul meg­elégedni azzal, ami az Öné. Amíg többre vágyik, nem érzi magát boldognak, bármije legyen is. rák 06.22-07.22. Ha hibát követ el, Ön sokszor vé­giggondolja a helyzetet, belátja, hogy tévedett, de megfeledkezik arról, hogy ezt a külvilág felé is lereagálja. oroszlán 07.23-08.23, Önnek megvan az a különleges tu­lajdonsága, hogy egyszerre forra­dalmi újító, aki képes minden kor­láton túllépni és ugyanakkor nem hagyja el a realitás talaját. szűz 08.24-09.23. Nem szereti, amikor a körülmények > rákényszerítik, hogy foglalkozzon mHKk anyagi természetű dolgokkal, ám most mégis kénytelen lesz ezt tenni. merleg 09.24-10.23. S A Kosok nagy problémája okoz most Önnek fejtörést, ugyanis ösz- szetéveszti saját vágyait a valós le­hetőségekkel. A realitásról igenis tudomást kell venni! skorpió 10.24-11.22. Szívesebben dolgozna most napi tizenhat órát, mint hogy belső, lel­ki életével kelljen foglalkoznia, pe­dig nagy változások érlelődnek. NYILAS 11.23-12.21. Minden Nyilas életében eljön az a kapcsolat, ami megad egy mély belső megnyugvást, és ahol végre ugyanazt érzi a bennük élő két személyi­ségrész. bak 12.22-01.20. A mai napon még a szokásosnál is óvatosabb és gyanakvóbb. A legki­sebb támadásra is azonnal vissza­vonul védett fedezékébe. vízöntő 01.21-02.19. Nehéz Önnek megfelelni, hiszen naponta változtat rajta, hogy mit is vár egy kapcsolattól és így a társá­tól. Legyen tudatosabb ebben a kérdésben! halak 02.20-03.20. Ma valahogy könnyen „felhúzza ma­gát” mindenen és nem vágyik má­sok társaságára. Mivel nem tudja el­kerülni az embereket, legyen visszafogott. Radikálisan új repülőgép született Amióta 1957-ben bemutatták és forgalomba helyezték az első Boeing 707-est, bár csaknem ötven év eltelt, a repülőgépek formája és alakja csak igen ke­veset változott: egy cső, amely­nek oldalából szárnyak nőnek ki, hátul pedig egy farokelem segíti a navigálást és a stabili­tást. Próbálkozások már eddig is voltak, hogy hatékonyabbá tegyék a repülőgép formáját, ám a gyártók gazdasági okok­ból kifolyólag eddig egyetlen radikális újítást sem fogadtak el. Az igen komoly beruházást igénylő szerelőüzemekben ugyanis a méretek megváltozta­tásával az ugyancsak leegysze­rűsített séma alapján tulajdon­képpen bármilyen repülőgép összeszerelhető, amely a költ­séghatékonyság egyik legfon­tosabb tényezője. A most kifej­Nagyfejű gyerekből okosabb felnőtt lesz? Érdekes kutatási eredményt tett közzé a brit Southamptoni Egye­tem egyik kutatócsoportja. Megfi­gyeléseik szerint egy gyermek annál intelligensebb lesz, minél nagyobb a feje kisgyermekkor­ban. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy azoknak maga­sabb az IQ-ja, akiknek nagyobb volt a feje egyéves korában, az vi­szont nem játszott szerepet, ha a fej mérete később (pl. kétéves korban) nőtt meg. Mivel a leg­több szakember szerint a szülők­nek komoly szerepe van a gyer­mek intelligenciájának fejlődésé­ben, ezért a vizsgálat több, a szü­lőkkel kapcsolatos tényezőre is kitért (pl. meddig szoptatott az anya, milyen a szülők iskolai vég­zettsége). Nem meglepő módon a három hónapnál tovább kizáró­lag anyatejjel táplált, illetve a fel­sőfokú végzettségű szülőkkel rendelkező gyermekek intelligen­sebbek voltak társaiknál, azon­ban az egyéves kori fejkörfogatra vonatkozó összefüggés akkor is fennállt, ha mindezt egyszerre fi­gyelembe vették. 20 milliárdos képet vett egy ezresért Egy 74 éves kanadai nyugdíjas egy ócskásnál vásárolta meg azt a festékfoltokból álló képet 5 dol­lárért, amelyről kiderült, hogy Jackson Pollock, az amerikai absztrakt festészet kimagasló alakja festette, s valódi értéke 100 millió dollár lehet. Teri Horton ezer forintnak megfelelő össze­gért vette a képet, és még jót is mulatott rajta, amikor otthon fel­tette egy polcra. Néhány hónap múlva aztán felajánlotta a képet egy művészettörténész barátjá­nak, aki úgy vélekedett, hogy a kép Pollock alkotása lehet, mely esetben az értéke mintegy 20,5 milliárd forintnak felel meg. Peter Paul Biro montreali restaurátor ál­lítja, hogy a képen talált ujjlenyo­mat megegyezik egy Pollock egykori New York-i műtermében, valamint egy londoni galériában őrzött képén talált lenyomattal. Hiperaktív 100 éves 100. születésnap- \ ját ünnepelte egy | amerikai asszony, aki úgy véli, hogy a hosszú életkor annak köszönhe- “ tő, ha az ember fáradhatat­lanul dolgozik egész életé­ben. Erna Cartwright sze­rint a kor semmit sem szá­mít, ha az ember egészsé­ges és jókedvű. A Wiscon­sin állambeli Oshkosh kis­városában élő asszony egész életét tevékenyen töltötte, és a mai napig au­tóval jár dolgozni. Hatvan éve a helyi taxivállalat könyvelője, ennek ellenére kocsiját ő maga vezeti. Bár lelke fiatalos, azért a munkához tradi­cionális számoló­gépet és papírt, ceruzát használ. Szerinte ugyanis „a világgal az a probléma, hogy túl sok benne a szá­mítógép.” A 100 éves asz- szony addig kíván dolgoz­ni, míg főnökei igényt tar­tanak rá, esze ágában sincs nyugdíjba vonulni, hiszen a jogosítványát is nemrég újíttatta meg újabb nyolc évre. lesztett SAX-40 több ponton is eltér a jelenleg üzemelő gépek­től. Az első és legfontosabb, hogy a SAX-40 gyakorlatilag nem más, mint egy hatalmas denevérszárny. A törzs és a szárny nem különül el egymás­tól, a repülő tulajdonképpen egy ék alakú csupaszárny-repü- lő. A repülő denevér formának köszönhetően az új modell akár 35 százalékkal kevesebb üzem­anyagot fogyaszt, mint a jelen­legi gépek. A másik jelentős fej­lesztés szintén a környezet kí­mélését célozza: a világszerte gondot okozó zajártalom. A mo­dell motorját ugyanis nemcsak beépítették a szárnyba, hanem egyenesen a szárny fölé helyez­ték, így a fel és leszálláskor leg­erősebb hangot kibocsátó mo­tor zaját tulajdonképpen leár­nyékolja a föld. Megkezdték az Utolsó vacsora helyreállítását Luxushaió okozta az áramkimaradást A Norvégián Pearl elnevezésű luxus tengerjá­ró biztonságosan áthaladt az Ems folyó felett átívelő magas feszültségű vezeték alatt, amelynek lekapcsolása okozott az első felté­telezések szerint Nyugat- és Dél-Európa jelen­tős részén a hétvégén félórás áramszünetet. Kezdetben az Ems feletti vezeték kikapcsolá­sával indokolták az illetékesek a szombati áramkimaradást, de az E.ON egyik vezetője hétfőn Madridban egy sajtótájékoztatón hang­súlyozta, hogy ennek az egy vezetéknek a le­kapcsolása nem vezethetett az üzemzavarhoz - amit az is bizonyít, hogy újbóli kikapcsolása nem okozott fennakadást -, de egyelőre nem tudják az áramkimaradás pontos okát. k , A firenzei nagy árvíz után negy­ven évvel végre restaurálják Giorgio Vasari sárba száradt Utol­só vacsoráját. A hatalmas tábla­képet annyira beborította a sár a Santa Croce-bazilikában, hogy sokáig helyrehozhatatlannak tar­tották. Sorsa később is rosszab­bul alakult, mint a többi károso­dott képé, mert 6 méteres hosz- szúsága és 2,61 méteres magas­sága miatt sokáig nem tudták száraz helyre szállítani. A kép 2004-ben érkezett különleges ka­mionon a firenzei restaurációs in­tézetbe, ott azonban a pénzhiány miatt nem tudtak foglalkozni vele. A mentőangyal a polgári védelem lett, amelynek vezetője, értesülve a kép viszontagságairól, „talált” a szerv költségvetésében 250 ezer eurót (65,1 millió forint) a restau­rálásra. Giorgio Vasari a képet 1456-ban festette III. Pál pápa ké­résére, aki a Delle Murate kolos­tor szerzetesnőinek ajándékozta. Kiásták a viking kincstárat Több mint ezer, a vikingek korából szárma­zó ezüstérmét találtak a régészek Gotland szigetén egy földalatti kincsestárban, amelyre teljesen véletlenül bukkant rá a na­pokban két fiatal svéd férfi. A feltárás azu- tán kezdődött el a balti-tengeri szigeten, hogy a múlt héten a 20 éves Edvin Sandberg és 17 éves öccse, Arvid véletle­nül egy arab ezüstérmét talált, amikor ud­varrendezés! munkában segítettek egyik szomszédjuknak. Edvin 1100 évesre be­csülte a lelet korát, aztán folytatták az ásást, és még legalább száz érmét fordítot­tak ki a földből. Ezután értesítették a helyi múzeumot, és onnan hamarosan meg is érkeztek a régészek. Gotland, amely a leg­nagyobb sziget a Balti-tengeren, a vikingek fontos kereskedelmi központja volt, így az­tán a mostanihoz hasonló leletek nem egyedülállóak: az eddig feltárt legnagyobb elrejtett kincsestárban 65 kilogramm ezüst­ös 20 kilogramm bronztárgyat találtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom