Hídlap, 2006. november (4. évfolyam, 216–236. szám)

2006-11-03 / 217. szám

www.istergranum.hu 2006. november 3., péntek • HÍDLAP Megkezdődtek az új, Duna-híd munkálatai vagy Hunyadiról neveznék el az új, komáromi átkelőt Legtöbben Jókai Mórról\ Folytatás az 1. oldalról „Október végéig befejeződtek a geo­déziai mérések és a különböző geoló­giai, földrengési, régészeti kutatások, ezek alapul szolgálnak majd az összes többi dokumentáció elkészítéséhez. A környezetvédelmi hatástanulmánynak november végére kellene elkészülnie, ez a hidat, illetve a rávezető utat érinti, de erre még az illetékes minisztérium­nak is rá kell majd bólintania” - ma­gyarázta a projektfelelős. Varga Veronika tájékoztatása sze­rint a teljes tervdokumentáció 2007 szeptemberére készül el, ezt követően kezdődnek meg a különböző engedé­lyeztetési folyamatok és kormányközi tárgyalások. A két szomszédos város vezetése a híd nevét még nem válasz­totta ki, de abban már megállapodtak, hogy hogyan néz majd ki az új, gyalo­gos és gépkocsiforgalomra egyaránt alkalmas dunai határátkelő: 588 méter hosszú és ötnyílású lesz, szabványos teherbírással fog rendelkezni, tömör gerinclemezű acél alkotja majd azt. A szlovák területen 800 méter, a magyar oldalon 1200 méter hosszú úthálózat vezet majd hozzá, a dél-komáromi út­A híd tervdokumentációjának elkészíté­sét az Európai Unió is segíti. Észak-Ko- márom 24,8 millió koronás támogatást kapott az EU-tól, amelyhez a város 5 százalék önerővel járult hozzá. A ma­gyarországi Komárom 155 millió forin­tot nyert el, míg az állam támogatása 41 millió forint és 10 millió a városi költségvetés által vállalt önerő. szakasz a tervek szerint közvetlenül az M 1-es autópályára csatlakozik. A híd egyelőre nincs elnevezve, azon­ban a világhálón meghirdetett szava­zást eddig 24 százalékkal Jókai Mór vezeti. Második Hunyadi Mátyás, harmadik a Kolbász híd elnevezés, negyedik egy budapesti hídkereszte- lős verseny eredeti nyertese Stephen Colbert amerikai showman, ötödik Klapka György. • Szép Éva Tanösvény készül Komáromban Pénteken kerül sor az ünnepélyes alapkőletételre a Monostori Erődben Ökumenikus kápolna a kórházban Vác. Megállapodás született arról, hogy az egyházmegye hamarosan ká­polnát épít a Jávorszky Ödön Kórház te­rületén. Az ehhez szükséges 262 négy­zetméteres területet 99 évre díjmentesen használatba adja a város, a kórház pedig vállalta a közüzemi és karbantartási költségek fedezését. A tervek szerint kétszintes, négy felekezeti teremmel rendelkező kápolna épül majd, a köz­ponti épülethez vezető összekötő folyo­sóval, amelyet a katolikus egyházon kí­vül a reformátusok, evangélikusok és a baptisták is használhatnak majd. Megnyílt a felújított zsinagóga Révkomárom. Hároméves felújítás követően vasárnap nyílt meg a komá­romi zsinagóga. Az átadón a templom megépítésének 110. évfordulójára is emlékeztek. A zsinagógával együtt a Menházat is felújították. November harmadikán tartják az ünnepélyes alapkőletételét a Monos­tori Erődben készülő tanösvénynek, amelyet Gyurkó János fiatalon elhunyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi miniszterről neveznek majd el. A léte­sítmény megnyitását 2008. május 21- re, a Föld napjára tervezik. A 70 hektáron elterülő, már most évente 80 ezer látogatót vonzó komáro­mi Monostori Erőd hadkultúra-központ ügyvezető igazgatója, Varga István a Hídlap megkeresésére elmondta: a léte­sítmény középtávú fejlesztési koncep­ciójában közel félszáz projekt szerepel. Közülük egyik a Gyurkó János tanös­vény, melynek ünnepélyes alapkőleté­telére november 3-án pénteken 16 óra­kor kerül sor. A körülbelül két kilomé­teres körben húzódó majdani tanös­vényre huszonnégy kijelölt, magyará­zattal ellátott helyszín és objektum fű­ződik fel, amelyek Magyarországon egyedülálló módon a műemlék-erőd építészeti és haditechnikai titkait, a ter­mészet kincseit és az értékvédelem új eszközeit együtt, egy szellemi-érzéki „kalandon” belül mutatják majd be. Az váltakozó sorrendben megjelenő állo­másokon a természeti és épített értékek mellett környezetvédelmi létesítmé­nyeket, alternatív energiaforrásokat, ár- vízvédelmi műtárgyakat, valamint em­lékhelyeket, műalkotásokat is megte­kinthetnek a látogatók. Az egy kilomé­ter hosszú dunai szakaszon belül lesz többek között madárles, vízbe süllyesz­tett bemutatóhely, aranymosó állomás, a Homokhegyi részen pedig történelmi emlékhelyeket, vasúti megfigyelőhe­lyet és kertépítészeti bemutatót helyez­nek el. A létesítmény szervesen kap­csolódna a Duna mentén tervezett EuroVelo kerékpárúihoz, ezen kívül kulturális és idegenforgalmi szolgálta­tások, többek között kemping, étterem, információs táblák, kerékpártároló és bankautomaták is a vendégek rendel­kezésére állnának majd a jövőben. A Monostori Erőd tanösvénye 240-260 millió forintos beruházással épülhet meg, amelynek forrását az EU Struk­turális Alapjaihoz benyújtott pályázat segítségével kívánja biztosítani a tár­saság. A tervek szerint két éven belül elkészülő létesítmény önálló program­ként és egyéb látnivalókkal összekap­csolva is vonzó úti célt jelent majd mind az egyénileg érkező családok, mind pedig iskolai- vagy kiránduló- csoportok számára. • Gábor Éva Megbukott a mobilposta Komlóska pert nyert: vissza kell állítani a kispostát A Legfelsőbb Bíróság keddi döntése nyomán a Magyar Postának vissza kell állítania a teljes körű szolgáltatást a zempléni kis faluban. Nem kizárt, hogy az ítélet precedens értékűvé válik és több száz más település is visszaperel­heti kispostáját. A mobilpostával régi­ónkban sem elégedettek az emberek. Komlóska és a Zempléni Település Szövetség évek óta harcol azért, hogy a jelenleg mintegy 950 településen műkö­dő mobilposta-szolgálat helyett újra megnyissanak az állandó kisposták. In­dítottak népi kezdeményezést, amely­nek során 60 ezer támogató aláírást gyűjtöttek össze és ombudsmani véle­ményt is kértek, ami kimondta, hogy a szolgáltatás leszűkítése a kistelepülések negatív diszkrimációjának tekinthető. Kedden a Nemzeti Hírközlési Hatóság­gal folytatott pereskedés végére tett pontot a Legfelsőbb Bíróság azzal, hogy igazat adott a komlóskaiaknak és köte­lezte a postát a teljes körű szolgáltatás visszaállítására. A Magyar Posta Zrt. szóvivője, Tomecskó Tamás közölte, hogy intézkednek, amint kézhez kapják a határozatot, de azt is hangsúlyozta, hogy a postának nem volt köze a perhez, ők mint jogalkalmazók végre fogják hajtani az ítéletben szereplő feltételek megteremtését. Szabó Pál, a Magyar Posta vezérigazgatója ugyanakkor kí­váncsian váija, milyen szakmai szem­pontok jelennek meg a jogerős ítéletben, hiszen egy friss felmérés szerint hazánk­ban működik a hatodik-hetedik legjobb postai szolgáltatás Európában, a mobil­postarendszert pedig több ország is ta­nulmányozni akatja. Az mindenesetre iszonyú költségeket jelentene a ma még monopolhelyzetben lévő vállalatnak, ha mind a 950 településen vissza kellene állítaniuk a régi kispostákat. A zemplé­niek szerint ez a per akár precedens ér­tékű is lehet, és több száz település pe­relheti vissza ilyen módon felszámolt kispostáját. Persze sok helyütt ez nem lesz annyira egyszerű, hiszen a közsé­gek igyekeztek hasznosítani az üresen maradt helyiségeket. Ipolytölgyesen például e-Magyarország pont működik a posta helyén, másutt oktatási célokra hasznosult a terület. Dudás Nándor, Ipolytölgyes polgármestere lapunknak azt mondta: az e-pontot a szerződés szerint csak idén év végéig kell működ­tetniük, a posta visszaköltöztetése csak technikai kérdést jelentene, ami egy­szerűen megvalósítható. A lakók részé­ről nagy igény van a visszaállításra, mindeddig nem tudták megszokni a mobilpostát, aminek jócskán vannak hiányosságai. A hideg megérkeztével pedig egyre rosszabb lesz a helyzet, az embereknek sokszor sokáig kell házuk előtt fagyoskodva várniuk, míg megér­kezik a postaautó. Annak idején Perőcsényben is nagy felzúdulást vál­tott ki a kisposta megszüntetése, renge­teg levelet írtak tiltakozásul, de választ nemigen kaptak. Itt még ma is üresen áll az egykori postaépület - tudtuk meg a település jegyzőjétől -, de az évek alatt igencsak lepusztult, a posta min­den mozdíthatók még a vasrácsot is el­vitte innen. A lakók kényszerűen bele­törődtek már a kényelmetlenebb szol­gáltatásba. Megfelelő tájékozódás után azonban nem kizárt, hogy a környékbe­li települések is megkezdik a küzdel­met az ügyben. • Sz. H. Ml A VÉLEMÉNYE? Az október 23-i zavargások, rendőri túlkapások ügyében tartott bizottsági ülésen a pártok felelőst keresve egy­másra mutogattak, végül a kormány 80 évre titkosította az ülés teljes anya­gát. Arról kérdeztük az embereket, hogy értik-e a titkosítás okát és meny­nyire tartják elfogadhatónak, hogy ilyen hosszú időre eltitkolják a történ­teket az illetékesek. Mohácsi Attila (banki ügyintéző) Szerintem az összes parlamenti pártnak benne van a keze ab­ban a jól megírt for­gatókönyvben, amely mostanában zajlik körülöttünk. Egész más az, amit látunk, és az, ami a háttérben zajlik. Az egész cirkusz célja az ta­lán, hogy elterelje a nép figyelmét a valódi problémákról, a gazdasági helyzetről, megszorító csomagról és a döntéshozók távlati terveiről. György István (nyugdíjas) Utazás és családlá­togatás miatt napo­kig nem néztem té­vét, mire hazaértem, már csak azt hallottam, hogy 80 évre titkosították a tárgyalások tartalmát. Fogalmam sincs, hogy mi lehet olyan komoly egy felvo­nuláson, amit ennyire el akarnak hallgatni. Nem tartom normális­nak mindezt, egész más a képem a demokráciáról. I Vranek Ákos (műszaki menedzser) I Valahol azt hallot­tam, hogy „szaba­dok vagyunk, hogy azt csinálhassuk, amit mondanak”. így érzem ma­gam abban a látszatdemokráciá­ban, amiben jelenleg élünk, és amit Amerikából importáltunk. Ha továbbra is őket majmoljuk, való­ban eljutunk a totális rendőrállam­hoz. Ez nem normális. Ha valóban demokráciában élnénk, nemhogy nem titkosítanának semmit, de beengedték volna a tüntetőket an­nak idején a TV székházba, hogy felolvashassák követeléseiket. Bajkayné Magdolna (nyugdíjas) Mindig megnézem a Híradót, szeretem tudni, hogy mi van a nagyvilágban. Nem értem, hogy miért nem tud­hatunk arról, hogy mi történt való­jában a forradalom évfordulóján. Az a politikusok célja, hogy mire kiderülhetne az igazság, addigra már ne érdekeljen senkit, hogy mi történt 80 évvel azelőtt. Könyvelők Klubja A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Könyvelők Klubja előadás- sorozat következő programjára a jövő héten kerül sor. Herczigné Soós Ilona adószakértő, a klub rendszeres elő­adója ezúttal az aktuális számviteli és adózási témákról beszél majd. A ren­dezvényre Tatabányán a Fő tér 36. szám alatt november 8-án, szerdán 9 órakor, Esztergomban a Deák Ferenc utca 14. szám alatt pedig november 9-én, csütörtökön 10 órakor kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom