Hídlap, 2006. november (4. évfolyam, 216–236. szám)
2006-11-16 / 226. szám
www.istergranum.hu 2006. november 16., csütörtök • HÍDLAP Közoktatási reform: szellemi leépülésre ítéltetve? Újabb csapás az egyházi iskolákra, megszűnhet az alapfokú művészetoktatás Folytatás az 1. oldalról A javaslat - legalábbis a tájékoztatás szintjén - a közoktatás illetmény- rendszerének teljesítményelvéi átalakítását szolgálná a csoportfinanszírozás bevezetésével. Javasolja „az ön- kormányzati (finanszírozási) reformhoz kapcsolódóan a közoktatási normatív támogatási rendszer átalakítását, valamint a bonyolult normatív támogatási rendszer egyszerűsítését. Ellenzéki politikusok szerint mindez pusztán a közoktatási normatívák csökkentését céloza és várhatón e körül nagy vita alakul majd ki a parlamentben a költségvetés tárgyalása során. A dokumentum szerzői felvetik annak szükségességét, hogy az intézményfenntartók teherviselési arányai közötti indokolatlan eltéréseket megszűntessék. A költségvetési törvény tanulmányozása után kiderül, hogy ez lényegében néhány kiegészítő támogatás (kistelepülési normatíva, bejáró normatíva, társulási normatíva) 2007 szeptemberétől történő megszüntetését jelenti, olvasható a bizottsági jelentést értelmező fideszes közleményben. A javaslat tartalmazza a nem állami (egyházi, magán, alapítványi) fenntartású intézmények esetében az állami kötelezettségvállalás, azaz a támogatások csökkentését is. Felvetik a pedagógusok számára egy differenciált, teljesítményelvű illetményrendszert bevezetését is. A dokumentum foglalkozik az ingyenes és kedvezményes tankönyvellátással, valamint az étkezési támogatással, egészen pontosan javasolja a „a támogatotti kör szűkítését”. Veszélybe kerülhet továbbá az alapfokú művészetoktatás is, mivel ennek „finanszírozási struktúrája változatlan formában csak jelentős erőfeszítéssel tartható fenn”. Úgy csökkentenék az állami kötelezettséget e téren, hogy „az önálló iskolák mellett az alapfokú művészetoktatást - részlegesen - integrálnák az általános iskolai képzésbe”, differenciálnák a támogatási feltételeket és szigorítanák a képzés feltételeit is. A javaslat csak akkor veszélyes, ha ez alapján tervez a kormány, és miután a Draskovics-féle A Volán állítja: felkészültek a télre A teherautósok okozzák a legtöbb galibát a havas utakon Bár nem kötelező, igencsak célszerű téli gumival felszerelnünk autónkat télvíz idejére, rengeteg baleset következik be minden évben a felkészületlenség, óvat- lanság miatt. Főként a nagyobb járművek elakadása béníthatja meg a forgalmat, ezért fontos például, hogy a távolsági, helyi buszok is megfelelően felkészítve járják a téli utakat. A Vértes Volán dorogi telephelyén nemrégiben végeztek a 83 busz teljes körű felkészítésével. A kamionosok, teherautóvezetők jó része talán a jármű méretében bízva igencsak elhanyagolja a kocsik téli felkészítését, pedig bebizonyosodott, hogy az elakadások 80 százaléka a sofőr gondatlanságára vezethető vissza. Egy-egy monstrum keresztbe fordulása pillanatok alatt megbénítja a forgalmat, például a 10-es úton, ráadásul akadályozza a közútkezelők munkáját is. Itt a Kopár csárda előtti szakasz a legkritikusabb, menetrendszerűen állítják meg a forgalmat telente az elakadt járművek. Ezért és az utasok biztonsága érdekében is fontos, hogy az autóbuszok téli felkészítése a lehető legalaposabb legyen. Dinnyés István, a Vértes Volán járműjavító üzletágának igazgatója kérdésünkre elmondta: október végén kezdték meg a dorogi telephelyen a 83 busz átvizsgálását, ami nagyjából két hétig tartott. Ilyenkor végignézik a téli üzemhez elengedhetetlen berendezések állapotát a fűtéstől a hűtőrendszerig, majd fagyállóval is feltöltik a járműveket. Bár a járműpark átlagéletkora elég magas, folyamatosan érkeznek az új buszok, nagyjából 10 százalék körül van a két évnél is fiatalabb buszok aránya. A kifejezetten téli gumi felszerelése nem jellemző ugyan, a járműveket, főként azokat, amelyek nehezebben járható, hegyi utakon közlekednek, igyekeznek úgynevezett több évszakos gumikkal ellátni. A teljes csere hatalmas összeget emésztene fel, hiszen egyetlen, normál gumi kedvezményesen is 50-70 ezer forintba kerül. A Volán télen működtet úgynevezett fagyszolgálatot is a pályaudvarokon, innen a sofőr jelzésére azonnal útnak indul a segítség, ha gond akad egy-egy járművel. Dinnyés István hangsúlyozta, hogy mtinos sofőrjeik vannak és az a legritkább esetben fordul elő, hogy elsőként egy busz akadjon el a még járatlan utakon, inkább a kamionok tartják fel a sort. • Sz. H. írásban szerepel a pedagógusok kötelező óraszámának emelése is - amelyről pedig már konkrét döntés született - nem kizárt, hogy a többi „tézise” is megvalósul. Bár a volt pénzügyminiszter kedden este az egyik kereskedelmi televíziónak nyilatkozva - hivatkozva a dokumentum felsőoktatást érintő részére - tagadta, hogy a fejlesztési részhozzájárulás emelését tervezné a kormány. Szakmai körökben már most óriási a tiltakozás „csak” a kötelező óraszámemelés és az emiatt várható jelentős pedagógus elbocsátások miatt. A Pedagógusok Demokratikus Szak- szervezete november 11-én tartott kongresszusán ágazati sztrájk megAz alig néhány éve bevezetett és azóta mintaprogramként emlegetett nyelvi előkészítő évfolyamok tapasztalatainak összegzését is szükségesnek tartja a bizottság. Az elsődleges cél „más alternatív módszerek kidolgozása az idegen nyelvi képzés hatékonyságának javítására, ugyanis a nyelvi osztályok többletfinanszírozási igénnyel járnak." A dokumentumban ugyan elismerik, hogy fontos a nyelvi képzés és van mit behozni Magyarországnak ezen a téren, ugyanakkor a nyelvi előkészíti évfolyamok „növelik a közoktatásban töltött képzési időt” és ez „többletfinanszírozással jár”. szervezésére kapott felhatalmazást. A határozat szövege szerint a „kongresszus a törvényes érdekérvényesítés bármely eszközének alkalmazására hatalmazta fel a PDSZ-t elsősorban az ágazatban dolgozók munkahelyének védelmében. Ez ágazati sztrájk lehetőségét is tartalmazza a közoktatásban”. Levélben fordultak Hiller István miniszterhez, amelyben a szaktárca vezetőjének lehetőségei, és szándékai felől kíván informálódni, különösen a pedagógusokat sértő, munkájukat elégtelennek minősítő kormányzati kommunikáció ellen, valamint a 2007-es költségvetésnek a közoktatást ellehetetlenítő tervezete ellen. Elviekben a sztrájk megszervezésére már idén sor kerülhet. • G. K. Nem kegyelmeztek a nyitrai malomnak Még tavasszal jogszerűtlenül kezdték el bontani a nyitrai malom kulturális örökségek jegyzékében is szerepelő objektumait. A százéves magyar épületegyüttes helyén bevásárló és szórakoztató központ épül. A befektető a művédelmi hivatal által kijelölt öt épületnek sem kegyelmezett, közülük csak egyet hagynak épen. A kerületi hivatal vizsgálatából kiderült, hogy a malomnak az épületeire vonatkozó bontási engedély tévesen és hat jogszabályt megsértve lett kiadva. Karol Juhász, építészmérnök lapunknak elmondta, hogy a vizsgálatot a műemlékvédelmi hivatal kezdeményezte, eredményeképpen pedig kiderült, hogy nem lett volna szabad jóváhagyni a rombolást. Orvoslásképpen a malmot védelmezők azt szerették volna elérni, hogy a huszonhárom épületből álló komplexumból (akár az újonnan építendő bevásárló és szórakoztató központba ágyazva) legalább hat épen maradjon, mert azok közül néhány a kulturális örökségek jegyzékében is szerepel. A szóban forgó objektumok közül a hét végére már csak egy kisebb raktár marad: a tervek szerint a fennmaradó rész a kétmilliárd koronás, azaz 15 milliárd forintos befektetés részévé válik. A bevásárló és szórakoztató központot egyébként jövő év nyarán kezdik el építeni, és 2008 őszén kellene azt átadni. A nyitrai malom története 1863-ban kezdődött, a kilencvenes évek elejétől már nem használták az eredetileg 23 objektumból álló épületegyüttest. • (szép) Ml A VÉLEMÉNYE? Álellenőrök próbáltak bejutni lakásokba Esztergom környékén a napokban. Arról kérdeztük az embereket, hogy mennyire bíznak meg a hivatalos személyekben, beengedik-e őket, és mennyire óvatosak a csalókkal kapcsolatban. Czibula Józsefné (üzletvezető) j A boltba, ahol dolgozom, szabad a bejárás, szoktak ellen- I őrök, óraleolvasók jönni, de eddig még nem volt semmi problémám. Pénzt nem adok ki a kezemből, beszedni nincs joga senkinek, ezért nem is tudna becsapni senki. A különböző „alapítványi gyűjtögetők” a leggyanúsabbak számomra, őket el szoktam hajtani. Soós Éva (nyugdíjas) Minden órát magunk olvasunk, és telefonon jelentünk be, a számlákat is kizárólag postán, csekken fizetjük be, tehát esélyt sem adunk a szélhámosoknak arra, hogy átverjenek bennünket. Nem volt még kellemetlen tapasztalatom, de olvasott emberek lévén tudjuk, hogy fontos az elővigyázatosság. Flórián Gyula (bőrdíszműves) Altárói vagyok, és bár az újság megír- ' ta, hogy nálunk is i járták a házakat a csalók, én nem hallottam senkitől sem, hogy találkozott volna velük. A környéken mindenkinek van kutyája, sok a nyugdíjas, akik mindig otthon vannak és figyelnek is egymásra, és ha nem a jól ismert óraleolvasók jönnek, akkor be sem engedjük őket. Demetemé Irma | (üveggyári dolgozó) I A férjemmel reggeltől estig dolgozunk, nincs is alkalma senkinek ellenőrizgetni bennünket, hozzánk csöngethetnek, nincs aki ajtót nyisson. A szomszédaink is odafigyelnek arra, hogy illetéktelenek ne merjenek próbálkozni, ezért nem tartok a csalóktól. Hatvan éve írták alá a lakosságcserét Folytatás az 1. oldalról 1946 szeptemberétől magyarok tízezreit, egyes adatok szerint mintegy 73 ezer személyt szállítottak erőszakkal Csehországba, többnyire a korábban németek által lakott vidékekre, otthonaikba pedig szlovák lakosokat telepítettek. A kijelölt családokat katonai tehergépkocsikkal a legközelebbi vasútállomásra vitték, onnan szigorú őrizet mellett indultak el Csehországba. A munkaképes férfiak és nők emberpiacra kerültek, a kitelepítés majd 100 napig tartott, 1947. febmár 25-én ért véget. A hatvan évvel ezelőtt aláírt egyezmény valójában nem kölcsönös lakosságcseréről szólt: míg a magyarországi szlovák nemzetiségűek önként jelentkezhettek az áttelepülésre, a szlovákiai magyarokat a csehszlovák kormány jelölte ki azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a határ menti magyar többségű lakosság etnikai arculatát megváltoztassa. Magyarországon eredetileg 95 ezer 421 szlovák jelentkezett az áttelepítésre, ténylegesen csak 73 ezer 273-an költöztek át. Szlovákiában 105 ezer 47 magyart jelöltek ki a hatóságok, ebből 68 ezer 407 személyt „költöztettek” át, önkéntesen hatezren távoztak. A felvidéken 160 ezer katasztrális hold és 15 700 lakóház maradt szabadon, Magyarországon mindössze 15 ezer katasztrális hold és 4400 ház. A csehszlovák kormánynak egyébként azt is joga volt elbírálni, hogy a magyarországi áttelepülők közül kiket fogadnak be, miközben a magyar kormány minden személyt köteles volt átvenni. Csáky Pál, MKP-s képviselő régebbi nyilatkozatában elmondta, hogy ha elítéljük azt, hogy Hitler durva módszereket alkalmazott a lakosság egy részével, vagy amit Sztálin tett egyes országokkal, akkor el kell ítélnünk a 45 utáni hasonló jellegű módszereket is. A felvidéki politikus szerint hiba volt aláírni a lakosság- cseréről szóló szerződést, ennek ellenére Tavaly augusztusban a cseh kormány bocsánatot kért a szudétanémet antifasisztáktól az 1945 után őket ért jogsérelmekért. Csehország külügyminisztere utólag a magyarokat és a lengyeleket is megkövette: „A bocsánatkérés nem csak a német nemzetiség tagjaira vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy az állampolgárok megcélzott csoportjába tartoznak a magyar és a lengyel nemzetiségű állampolgárok is” - mondta Jirí Paroubek, majd hozzátéve, hogy a kormány nem tervez e téren anyagi kárpótlást. megérti az akkori magyar kormány ezzel kapcsolatos döntését. „A történtek még nem zárultak le: két lépés még várat magára: először is a szlovák kormánynak és a parlamentnek bocsánatot kellene kérnie a meghurcoltaktól, és szimbolikus, anyagi kártérítésben kellene részesítenie őket” - nyilatkozta a politikus. • Sz.É.
