Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)

2006-10-28 / 214. szám

VI HÍDLAP • 2006. október 28., szombat hídlcif magazin Gulya István írása ^jjj^L Felelősség Köszönjük. Gergényi Péter c> Bone I.ás/ló ríőrendőrök). „ez jó mulatság, férfimunka volt”! Beküldeni a maszkos le­gényeket a gyermekes anyukák és apukák, meg a szépkorúak közé, hogy her- cigen oszlassanak, kardlapozzanak, arcba lőjék a könnygázt ésa gumigolyót, olyas bátor tett, amit a mostani kormányzó pszichopata (és barátai, beleértve a főváros „éppen hogy polgármesterét”) előszeretettel fognak fel a Horthy- csendőrök privilégiumaként, miszerint azok a szélsőjobbos dúvadok nem kí­mélték a vétlen polgárokat, bezzeg mi (ők), igen. Szegény, szegény oszlató szolgálatosok. Fel sem merül bennük, hogy megvásárolták kilóra a szerveze­tet, kapnak vagy kétmilliárdot, amiből persze a posztoló közeg mit sem lát, mehet majd tüntetni a Kossuth térre, ha már nem lesz - idióta kifejezéssel él­ve - műveleti terület (azt' majd a kollégák jól kiszorítják, vagyis agyonverik). A felelősség olyan dolog, hogy vállalni kell, legalábbis akkortól számít fel­nőttnek az ember, ha vállalni képes, egyébként kicsi, folyós orrú düddő (gyer­mek). Amikor a főrendőrök - meg a szocialisták és a liberálisok - kivonulnak a parlamenti bizottsági meghallgatásukról, arról (is) tanúbizonyságot tesznek, hogy éretlenek. A mezei állampolgárok - mi, kedves barátaim - hol mernénk olyat cselekedni, hogy egy felelős hatóság előtti megjelenésből és beszámo­lásból kihúzzuk magunkat? Sehol. Mert minket utolérne a hatalom szigorú, ám igazságos keze. És ez persze rendjén való. Csak azt ne felejtsük - felejtsék - el, hogy a törvény egyetemleges, tehát mindenkire vonatkozik. Főrendőrre is. Pszichopatára is. Legalábbis amíg zárt intézetbe nem csukják. Érdekes egy valami, a felelősség. Jut eszembe egy minapi marginális (azért a fentiekhez kötődő), bosszantó eset. Mint olyan sok világhálóra kényszerülő - mert, mondjuk, információra éhes, vagy szórakozni vágyik, vagy dolgozik vele én is sok körlevelet kapok e-mailen, ami, mondjuk, csodás változásokról szá­mol be (de ha akarok ilyet, feltétlenül küldjem tovább tíz embernek; röhög a szolgáltató), vagy hőzöngő, tényszerűnek látszó butaságokról tudósít. íme, a „hátborzongató” részletek: „Energiamezők Magyarországon, írta: Homoki- Szabó Attila (sejtésem sincs, létezik-e - kiemelés tőlem: G. I.). A mostani mo­rális, politikai és alkotmányos válság lényege mindeddig ismeretlen volt a ma­gyar nép előtt. Itt az ideje, hogy elmondjuk, mi történt. Magyarország valójá­ban a világ közepe lett az utóbbi hónapokban, ha azt vesszük, hogy a nagyha­talmak vezetői melyik államra tekintettek a legtöbbször világtérképüket für­készve. Valami nagyon (csúnyább szóval - kiemelés tőlém: G. I.) nagy atom- , gáz-, olajtároló épül itt nekünk hamarosan. A történet már 2004-ben elkez­dődött, amikor Peter Mandelson megkezdte a kavarást Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnökké választása körül. Tony Blair főtanácsadója javasolta ugyanis a G8 csoport Sea Islanden rendezett 2004. júniusi találkozója alkalmával, hogy épüljön fel Magyarországon az a hatalmas energiatározó és fejlesztő komple­xum, ami megoldja Európa energiaéhségét. A terv hallatlanul bonyolult, nem csoda, hogy a beruházás előkészítése nem csak titkos, de összetett feladat is volt. (...) A döntés megszületett, 2010-ig elkezdik építeni azt a központot, ahol a török és az orosz vezetékek összefutnak, s ami mellett egy új típusú nukleá­ris reaktor kísérleti üzeme is duruzsolhat. Előnyeink: az országnak nincs kato­nai potenciálja, ergo sosem kezdi majd erőszakosan államosítani a nagyok já­tékát. Itt a legelfogadottabb a nukleáris energia, a közvélemény 63%-a támo­gatja, míg az EU-átlag 40% körüli. Hazánk határos Ukrajnával, amit az oro­szok már úgyis gyarmatosítottak, és közel van az Adria. (...) 2006. június 22- én volt a nagy áttörés az ügyben. George W. Bush személyesen jött Budapest­re, az utolsó papírokat szignálni orosz kollégáival. (...) A dologba egy apró hi­ba csúszott: Gyurcsányék kihagyták a remek orosz kapcsolatokkal bíró szoci­alista nehézipari maffiát. Puch László, Knopp András, Kapolyi László és tár­saik mellett úgy mentek el a szervezők, mintha itt se lettek volna. (...) Ez bosz- szúért kiáltott. Miután a Gyurcsány-Kóka páros rendre elhajtotta őket a csu­dába (csúnyább szóval - kiemelés tőlem: G. I.), augusztusban az öregfiúk el­adták az öszödi beszédet a Fidesznek. Orbán Viktor megnyugodott, az áprilisi fiaskót könnyű lesz helyrehozni, és izgalmában még erdélyi látogatásakor meghirdette a szeptember 23-i gyűlést. Képtelen volt kivárni, amíg hazajön, annyira felélénkült. Ám Gyurcsányék kaptak egy fülest. Feriék nem vacakol­tak, és elébe menve az eseményeknek kinyomták a szöveget maguk. Gyurcsány Győrből azonnal reagált, a legkisebb zavar és meglepettség nélkül beindult a kommunikációs gépezet. Orbán köpni-nyelni nem tudott, keddre tért magához, addig meg se szólalt nyilvánosan. Elrontották a játékát. Hétfőn közbejött még egy mentőötlet. A Szabadság téri tévéostrom kezdetekor Gyurcsány leporolta az 56-os kommunista tankönyvet és az akkor elrontott (csúnyább szóval írva - kiemelés tőlem: G. I.) módszert sikeresen alkalmazta. Ahogy akkor is hagyták a vérengzést a rádió előtt, ő is visszafogta a rendőrö­ket a tévénél. (...) Orbánt csak az önkormányzati választások után avatták be a részletekbe, bár a beruházásról nagyvonalakban tudott. Mikor október 4-én este száz üzletemberrel tárgyalt, akkor mondták el neki, hagyja békén a kor­mányt, amíg az építkezés meg nem kezdődik. Az amerikai-orosz-német- uniós alkut károsan befolyásolná egy esetleges kormányváltás, nem kéne az időt húzni, mert a végén még a szlovákok építhetik meg azt a nagy valamit. Orbán a saját tüntetésén, több tízezer híve előtt jelentette be, nem akar kor­mányt dönteni. Cserébe Gyurcsány elfogadta: 2009 körül kiszáll.” Öreg va­gyok, szokom a szót: kacsa. A korral együtt jár, hogy mélyen hiszek az ösz- szeesküvés elméletekben, de Homoki-Szabó cimbora eszmefuttatása Az el- baltázott nászéjszaka című alapmű mércének ajánlott sajtóorgánumát, a Weekly World News-ot idézi (ne keressék, nincs ilyen lap), ami olyas cikkek­kel operál, mint a „Madarat szült a terhes férfi”. Itt említenek meg egy össze­esküvést, amiben benne van az angol királynő (a film hősei amerikai skótok), a pápa, a Rotschildok és a Kentucky Chikenes ezredes, hehe. Viccből. Egy olyan kiélezett helyzetben ilyen levelet írni, amikor egy pszichopata ül a nya­kunkon (és tankot lehet lopni), nagyfokú felelőtlenség. Á dolog minimum ott bukik meg, hogy Magyarország uniós tagállam, és mint ilyenben nem lehet „hipihopi” nukleáris erőművet létesíteni, még ha orosz, amerikai és stb. pénz­ügyi érdekek esetleg így akarnák. Az a szemétség az ilyen körlevelekben, hogy akadnak benne valós tények, a pszichopata kormányzó valóban tárgyalt Putyinnal, Bush-sal, Merkellel, és valóban szó van (volt) arról, hogy nálunk gáztározó épül (mert mink is, meg a gázfüggő Európa félős fele fél, hogy Putyinék rátelepednek a csapra). Ebbe belemószerolni a jobboldalt (Orbánt) pedig a „nem elfogult” magyar (bal-liberális) média ,jó” szokása, akik meg vannak győződve arról: nem tudósítaniuk kell, hanem megmondani. Mindenszentek . közelmúltban érettségi találko­zó zón voltam a ferenceseknél. / 1 Húsz esztendeje végeztek JL -ó. azok a diákok, akiket első­ként tanítottam. Megálltam a régi tablók előtt és megdöbbenve tapasztaltam, hogy az atyák közül, akik egykor engem is tanítottak, később kollégák lettek, a többség már a rendház kriptájában nyug­szik. Hazamenvén gyertyát gyújtottam értük, amint teszem azt drága halottai- mért haláluk napján otthon: nagyszülei­mért, nagybátyámért és mindazokért, akikkel már csak az örök életben talál­kozhatok. Nem véletlen, hogy az egyhá­zi év egyik legbensőségesebb ünnepe a Mindenszentek és a Halottak napja, ami­kor az emberek halottaikra emlékeznek, a kereszténység történetének minden ha­lottjára. Virágba borulnak a temetők, gyertyák, mécsesek imbolygó fénye te­szi csodálatosan földöntúlivá a sírhanto­kat, emlékeztetve az örök világosságra. A hagyománynak pogány gyökerei van­nak. A hajdani rómaiak őseiket és hősei­ket istenként és félistenként tisztelték. Szobrot emeltek, szentélyt állítottak szá­mukra. Marcus Agrippa Kr.e. 27-ben építtetett egy hatalmas templomot, amit Pantheonnak neveztek el. Itt az összes is­ten tiszteletére mutatták be a papok az ál­dozatot. A Pantheont aztán Rómában 610 május 13-án keresztény templommá alakították. Ez adott alkalmat az ünnep bevezetésére, hiszen ezen a napon IV. Bonifác pápa a templomot az összes vér­tanú tiszteletére szentelte. A 4. század­ból is maradtak fent adatok Mindenszen­tek ünnepéről. Szent Efrém szíriai egy­házatya és Aranyszájú Szent János pél­dául már tudott az ünnepről, melyet má­jus 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasár­napja. Az ünnep történetében újabb lé­pést jelentett IH. Gergely pápa (731- 745), aki a Szent Péter-bazilika egyik mellék-kápolnáját nemcsak minden vér­tanúnak, hanem „minden tökéletes igaz­nak” a tiszteletére szentelte. Az ünn^p még a VIII. században május 13-ról no­vember 1-jére tevődött át. 835-ben Jám­bor Lajos császár IV. Gergely engedé­lyével hivatalosan elismerte az új ünne­pet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett. Halot­tak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangu­lattal, mely KXXLre a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal ,jóban lenni”, az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sí­rokon gyertyát gyújtottak, hogy a „sze­gény, fázós lelkek annak fényénél me­lengethessék magukat”. A november 2-i Halottak napja konkrétan Sz. Odiló clu- ,nyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tar­tozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete mindmáig fennmaradt. Hamarosan pedig a bdficés renden kívül is megünnepelték, a 14. századtól Róma is átvette. E napon gyertyákat, mécsese­ket gyújtunk elhunyt szeretteink emléké­re. Ehhez a szokáshoz azonban több né­pi hiedelem is kapcsolódik. Némelyik szerint ennek az a célja, hogy a világos­ban a „véletlenül kiszabadult leikecs­kék” újra visszataláljanak a maguk sírjá­ba, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Magyar területeken szokás volt ilyenkor a sírok megtisztítása, rendbe hozása is. Ilyenkor fel is díszítik a síro­kat. Virágokat, manapság pedig koszorú­kat visznek az elhunytak tiszteletére. A nép ajkán ennek a szokásnak is megvan a magyarázata: azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szíve­sen maradjanak lakhelyükben. A néphit szerint ilyenkor ugyanis hazalátogatnak a halottak. Ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A bukovinai magyarok körében pedig még a temető­be is vittek ennivalót. Aki ezeken a napo­kon nem tud kimenni a temetőbe, az ott­hon gyújt gyertyát. Zentán Mindenszen­tek napján a család minden tagja meg­gyújt egy gyertyát, azt tartották ugyanis, hogy akié legelőször leég, az hal meg leghamarabb. Többfelé úgy tartották, hogy a Mindenszentek és a Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. Erre a hétre munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a ház népére. Ehelyett őröltek, kukoricát mor­zsoltak... Az ünneplés és a gyász napjai ezek, amikor a néma könnyektől a han­gos zokogásig utat törhet magának az emlékezés, a fájdalom. A novemberi hi­deg csendben mintha csak megelevened­nének Ady Endre fájóan szép sorai: „Ó hányszor kell a sírra néznünk, / Hogy vi­gasztaljuk önmagunk/ Dobjuk el a tette­tő álcát: / Ma ünnep van, ma sírhatunk. • Varga Péter Dénes Paintball - lövöldözős játék felnőtteknek Bár a paintball szerelmesei megsértődnek, ha hobbijukat ka­tonai játéknak minősítik, első lá­tásra kétségkívül legtöbbünknek a háború jut eszébe a terepszínű ruhát viselő, maszkos, fegyveres résztvevők láttán. Aki azonban egyszer is kipróbálta, tudja, hogy egy rendkívül izgalmas, stratégiai sportról van szó, amelyhez a jó erőnlét mellett, ügyesség, gyorsa­ság és figyelem is szükséges. A paintball, a magyarul „festékgolyó” jelentésű néven vált ismertté hazánkban. A stratégiai játék lényege, hogy 10-12 já­tékos kimegy az erdőbe, vagy egy kifeje­zetten erre a célra kiépített pályára, ott két csapatot alakítanak ki, és a klasszikus számháborúhoz hasonlóan speciális lég­fegyverből kilőtt festékgolyókkal próbál­ják egymást eltalálni. A sportág, mint a legtöbb „őrültség” az Egyesült Államok­ból származik. A legenda szerint marha­pásztorok találták ki, akik unaloműzés­ből az erdészettől átvett, fák jelölésére szolgáló pisztolyokkal kezdték egymást lövöldözni. Az első „igazi” paintball- játékot 1981-ben játszották, utána rövid idő alatt többmilliós sportággá fejlődött. Európában, így hazánkban is a kilencve­nes évek elején jelent meg, népszerűsége azóta folyamatosan növekszik. Az 1998 óta működő soproni Paintball Sport Club vezetője, Hollósy-Gecseg András mesélt lapunknak a játék alapszabályairól és a felszereléssel kapcsolatos tudnivalókról. A golyók kilövéséhez eleinte pumpás - lövésenként felhúzandó - fegyvert, más néven markert használtak, majd megje­lentek a félautomata és az elektronikus eszközök is, melyek ára 20-25 ezer fo­rinttól akár egymillió forintig teljed. A marker tartozéka a szén-dioxiddal, vagy sűrített levegővel töltött gáztartály, amely a golyók kilövéséhez szükséges. A gravi­tációs tárakba egyszerre körülbelül 200 lőszer fér. Ezek mérete a hagyományos gömbölyű rágógumira hasonlít, anyaga olajos ételfestékkel töltött zselatin, amely teljesen ártalmatlan, a ruházatból vízzel nyomtalanul kimosható, és a környezetet sem szennyezi, hiszen gyorsan bomló szerves anyag. A paintball másik fő, biz­tonsági szempontból a legfontosabb esz­köze a hegesztőmaszkhoz hasonlító, fül­védővel és típustól függően páramentesí­tő betéttel is ellátott maszk, amely a fejet védi a sérülésektől. Ennek ára ötezertől ötvenezer forintig terjed. Jó hír a sportág iránt érdeklődőknek, hogy a felszerelést nem szükséges megvásárolni, hiszen a legtöbb klub kölcsönzési díj ellenében biztosítja azt, valamint védőkesztyűt, te­repruhát, a csapattagok megkülönbözte­tésére szolgáló fejfedőt, vagy kendőt is a játék idejére. Ezen kívül ajánlott a térd- és könyökvédő használata is. A paintbal- lozás ára a pálya helyszínétől, az eszkö­zök minőségétől és a klubtól függően fe­jenként ezer és négyezer forint között mozog, emellett a festékgolyókért is fi­zetni kell darabonként 10-17 forintot. A játékot többféleképpen lehet játszani. Ál­talános szabály - amit azonban nem min­dig kötelező betartani - hogy minden résztvevőnek egy élete van, tehát akit egyszer eltaláltak, az kiesik a játékból, így a csapatok az utolsó emberig küzde­nek. Van, amikor a küzdelem egy vagy két zászló megszerzéséért zajlik. A sop­roni klubvezető tájékoztatása szerint egy .játék időtartama legalább egy óra, de elő­fordult már öt és fél órán keresztül meg­szakítás nélkül zajló küzdelem is. Egy menet során átlagosan 150-200 golyót használnak el, de volt már példa ezer lö­vedék elfogyasztására is. A paintball alapjában véve veszélytelen sport, de na­gyon fontos a szervezők utasításainak szigorú betartása és a megfelelő védőfel­szerelés viselése. Ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal, hogy a kezdő játé­kosok nagy valószínűséggel néhány kék­zöld folttal „gazdagabban” térnek haza majd első játékukról, mert ugyan puha a körülbelül 16 milliméteres lövedék, nagy sebességgel szilárd testbe csapódva rövid ideig tartó csípő érzést okoz és nyomot hagy. A paintball terjedésével párhuza­mosan kialakult a versenysport is. A hiva­talos viadalokon három-, öt-, illetve tíz­fős csapatok játszanak leggyakrabban zászlószerzésre. Esztergomból sem kell messzire utaznunk, hogy kipróbáljuk a paintballt. Piliscsabán idén tavasszal a volt hon­védségi rakétabázison nyílt egy pálya, ahol a területen lévő épületek és hangá­rok mellett mesterséges fedezékeket is építettek. A játék bérelt felszereléssel korlátlan időre 3 ezer forintba kerül, a golyók ára pedig mindössze 10 forint. Szentendrén az országban az elsők kö­zött alakult meg közel tíz éve a helyi paintball klub, amely négy évvel ezelőtt nyitotta meg több mint hat hektáron el­terülő pályáját ízbégen,'szintén egy volt rakétás laktanya területén. • Gábor Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom