Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)
2006-10-07 / 199. szám
hídlapmagazin 2006. október 7., szombat • HÍDLAP III Funkerek és hangmesterek Esztergomból Jó hír a Szépülő Városközpont rajongóinak, hogy az együttes hamarosan rögzíteni fogja új albuma dalait. A „pannon funk-rock”-ban utazó, a 90-es évek elejétől dolgozó zenekar sovány, eddig csupán egyetlen kiadott albumteljesítménye ellenére a mai napig népszerű. A Hollywood című első korong szinte minden nótája egy-egy popzenei himnusz lett, a csapat számtalan koncerttel a háta mögött most ismét újrázhat a második albummal. A legutóbbi unplugged koncertjük után Rátkai Tamás gitárost, Pataki László dobost Esztergom egyetlen profi hangstúdiójáról kérdeztem. Rátkai Tamás, a Szépülő Városközpont alapító tagját, a gitáros-vokalistát a készülő új anyagról kérdeztem:- A zenekarotokkal kapcsolatosan a napokban került napvilágra a hír, hogy új számokat írtok. A nagy kérdés tehát, hogy, lesz-e következő Szépülő Városközpont album?- Fontos tudni, hogy két projektről van szó. Az egyik a Szépülő Városközpont unplugged, a másik csak simán Szépülő Városközpont. Az előbbi volt imént hallható a Három Szerecsen söröző színpadán. Ebben a projektünkben túlnyomó részt mások szerzeményeit játsszuk, két gitár, konga, dob és basszusgitár felállásban. A másik verzió természetesen az úgynevezett „villanygitáros” változat, melynél főként saját dalokat adunk elő. Ez utóbbi változat készíti a következő lemez dalait. Egészen pontosan most készülünk, hogy rögzítsük ezeket a dalokat. Tíz-ti- zenkét számról van szó, ezeket még idén tervezzük stúdióban rögzíteni.- A csapat mindig is népszerű volt, meghatározó zenei karakter a helyi és az országos könnyűzenei életben. Nagyon sok jó hangulatú fellépés van már a hátatok mögött. Talán logikus a kérdés, hogy miért kellett hat évet várni 2000 óta az új dalokra?- A válasz nagyon egyszerű, a két lemez közötti időszak volt az a hosszú szakasz, mely alatt elkészült a megfelelő mennyiségű új nóta. Az új számok egy részét egyébként koncertjeinken már hallhatta a közönség. Természetesen vannak olyan nóták is melyeket még soha senki nem hallott, azokat csak a próbateremben játszottuk el. Érdekesség, hogy ezen a lemezen is lesz feldolgozás dal, illetve olyan ős-Szépülő Városközpont szerzemények is, melyek nem kerültek fel az első korongra.- A zenekar erényei közé számít, hogy igen magas szinten ápolta és ápolja a funky 90-es években újjáéledő hagyományait. A funk-rock császár Red Hot Chili Peppers egy-egy dalát, az Európa Kiadó funkosabb hangvételű számait is játsszátok, illetve egyik dalotokban James Brown- ról énekeltek. Megmarad ez a vonal?- Igen, olyannyira, hogy az új albumon is lesz egy funkys Európa Kiadó feldolgozás. A hangzás korszerűbb lesz, az első időszakhoz képest némileg szikárabb hangszerelésben, fúvósokat, billentyűst elhagyva, most csak a két gitár, basszus és dob, valamint bőséges vokál lesz a meghatározó hangkép.- Mi az új album számainak jellemzője az előzőkhöz képest?- Talán annyi, hogy ezeket a dalokat már most jobban kedveli a csapat, mint a régi felvételeket. De ez talán érthető is egy készülő zenei anyag esetében. Az pedig, hogy a két zenei összeállítás elkészülte között ilyen sok idő telt el, bizonyára kihallatszik majd. Teljesen más hangulatban, más feltételekkel, gondolatokkal és lehetőségektől kísértve vágtunk bele akkor a lemez elkészítésébe, mint most.- Legközelebbi Szépülő Városközpont fellépés?-Amíg az új lemez el nem készül, addig nem kívánunk a „villanygitáros” verzióval színpadra lépni, de az unplugged műsorunkkal valószínűleg megtalálhatók leszünk több alkalommal is.- Mennyiben segíti alkotói munkátokat, hogy a dobosotok, Pataki Laci saját házi stúdióval rendelkezik?-Nagy lehetőség a lemez elkészítésében Laci stúdiója, az új lemez is itt kerül rögzítésre. Ez nemcsak technikailag könnyíti meg a dolgunkat, de természetesen az album költségeit is jelentősen csökkenti. Pataki Lászlót, a zenekar dobosát és a Genezáret Stúdió tulajdonos-vezetőjét Esztergom egyetlen profi hangstúdiójáról kérdeztem.- Hogy jutott eszedbe, hogy hangstúdiót alapíts?- Tulajdonképpen ez egy régi történet. Hétéves koromban kaptam egy Tesla magnót, gyakorlatilag innen indult a sztori. Amikor könnyűzenével kezdtem foglalkozni az esztergomi Gulyás László volt a mesterem, akitől nagyon sok mindent megtanulhattam a hangrögzítés szakmájáról. Talán nem sokan ismerik Laci nevét ma már, de állítom, hogy ha jobb hardverrel rendelkezne, a legjobbak között számolhatnánk vele. Korábban számos zenekar demófelvé- telét készítette ő el, például Esztergomban a Tűzkerék, a Szépülő Város- központ zenei anyagainak rögzítésénél ő volt a hangmester. És nem végzett rossz munkát! Annyira nem, hogy azokat a tíz évvel ezelőtti felvételeket a mai napig meg lehet hallgatni, azokban nem igazán találni cikit.- Néhány szóban mesélj kérlek a stúdiódról!- Az esztergomi Genezáret Stúdióban negyvennyolc sávban tudjuk felvenni az egyes dalokat. Tizenöt komplett dobfelszerelés áll a zenészek rendelkezésére, ez a sajátos mennyiségű hangszertár teljesen egyedi Magyarországon. Emellett szívesen emelném ki, hogy meglehetősen nagy a feljátszási tér. Más stúdiókkal ellentétben, ahol egészen egyszerűen pont a dobtémák feljátszására nincs elég hely, a muzsikusok itt, ezt egy helyen megtudják oldani. Büszkén jelenthetem, hogy a Genezáret, nem számítva az ország öt legnagyobb és a kiadó nélküli zenekarok számára megfizethetetlen hangstúdióját, az összes többivel egyen- rangúként áll meg szakmailag.- Milyen alkotók vették igénybe eddig a szolgáltatásaidat?- Országos és környékbeli zenekarok, előadók egyaránt. Példaként említem a Másfél vagy a Nyers együtteseket, de a helyiek közül szívesen említem meg a Graveyard at Maximum zenekart, akik az összes lemezüket itt játszották fel. De itt készített felvételt az új csapat, a Link X, még korábban a Harley Davidson Band, akik utolsó lemezükkel jártak nálunk. Ugyanscsak a Genezáretben vett fel az azóta már megszűnt Empathy, és a Le Panic utódcsapata, az Anagramma demófelvételei is itt készültek.- Te magad is muzsikus vagy, dobolsz, illetve vokálozol is. Mennyiben segíti stúdióvezetői, hangmesteri munkádat, hogy zenész vagy ?- Nem csak én, de a stúdióban dolgozó asszisztensem is aktív zenész, mégpedig basszusgitáros. Teljesen baráti- muzsikusi-kollegális viszonyban vagyunk azokkal, akik hozzánk érkeznek felvételre. Ebbe a jó kapcsolatba még az is belefér, hogy az adott lemezen szívesen, ingyen és bérmentve kongázok, vokálozok egy-egy számban. Emellett azt is örömmel megszervezem, hogy ha szükséges, akkor session-zenészeket hívok a felvételt készítő bandákhoz, ilyen volt Hamvas Viktor és Vörös Laci szereplése, akik ugyancsak ingyen vállalták el ezeket a feladatokat.- Volt arra példa, hogy munkádnak köszönhetően új zenei ötletekkel bővült az eredeti szerzemény?- Azon a részén, amit mondjuk produceri munkának nevezhetnénk ott mindenképpen erről van szó. Én főleg a felvételek elején és végén vagyok jelen, és amikor hallom, hogy valami hiányzik vagy túl sok, akkor javaslatot teszek. Természetesen a dalszerzőé az elsőbbség, de ha úgy látom, hogy szükséges, akkor elmondom a véleményemet, azzal, hogy döntsék el az alkotók, hogy mi legyen. És ezután úgy állítjuk össze a zenét, ahogy ők akaiják.- Zenész és vokalista, hangmester vagy. Ha ez nem lenne elég, márpedig nem, akkor dobot oktatsz. Kik tanultak, tanulnak nálad?- Több nevet is említhetnék, de akire nagyon büszke vagyok az a Bátor Bence. O az Amber Fish zenekar tagja, mely banda eredetileg tatabányai, de most már a fővárosban élnek. Bence idejárt a Bottyán iskolába, és ekkor járt hozzám dobot tanulni. Ismétlem, nagyon büszke vagyok rá, mert ő nagyon jó lett. Valójában nem is úgy merült fel a kérdés, hogy ki volt Őrs vezér, hanem, hogy létezett-e egyáltalán? Anonymus mindenesetre a következőket írja róla: „Árpád vezér és főnemesei a Nyárád vizéig vonultak, s tábort ütöttek a partok mellett, attól a helytől kezdve, amelyet most Kácsnak neveznek. Árpád itt nagy földet adott Ócsádnak, Őrsúr apjának. Őrsúr azután ott várat épített, amelyet most Órsúr várának hívnak.” Kézai Simon is említi a Képes Krónikában, márpedig az ő története all. századi, elveszett ősgesztára épült. Őrs vezér tehát minden kétséget kizáróan létező történelmi személyiség volt. Magáról a névről a nyelvészet kimutatta, hogy török eredetű és „férfit”, „hőst” jelent. Anonymus, aki igen jártas volt a Sajó vidékén, Északkelet-Magyarországon, valószínűleg az itteni hagyomány alapján változtatta a nevet Őrsúrrá. Az ösz- szetett szóhasználat „úr” tagjával Anonymus arra kívánt utalni, hogy a név viselője előkelő volt. Ráadásul a XIII. században létezett egy Őrsúr nemzetség Magyarországon, akiknek éppen a Sajó vidékén volt birtokuk. Az is figyelemre méltó, hogy a külföldi források is utalnak Őrs vezér alakjára, tudnak róla. Egy XIII. századi német évkönyvben olvashatunk róla, és azt is tudjuk, hogy ez a tudósítás korábbi hagyományokra nyúlik vissza. A nevet persze nem Őrsnek írták, hanem annak latinos névalakját használva Ursusnak. Azt olvashatjuk ebben az annalesben, hogy a magyarok 955. évi súlyos augsburgi veresége után a szomszédos német területekre hadjáratokat vezettek, és ezek a kalandozások Ursus vezér idején folytak, aki vad és kegyetlen rabló volt. Nyilván ezért is azonosították Ursussal, a medvével. Az évkönyvek szerint ennek az Ursusnak a halála után a magyarok Gézát választották fejedelmükké. Ebben annyi az igazság, hogy Őrs vezér kortársa lehetett Bulcsúnak és Léinek, vagyis a kalandozások korának volt vezére. Mivel biztosan tudjuk, hogy Gézát megelőzően Taksony volt a fejedelem s nevét a külföldi források is megemlítik, Őrs vezért semmiképpen nem azonosíthatjuk vele, mint ahogyan a XIII. századi évkönyvíró tette. Kormeghatározó jelentőségű az is, hogy Órsúr apját, Ócsádot Anonymus a hét kun vezér közé sorolja. Tudjuk, hogy a kunok a honfoglaláskor Nyugat-Ázsiában éltek, tehát itt Anonymus mindenképpen téved, a kun vezérek ugyanis semmiképpen nem lehettek kunok. Anonymus itt a kabarok csatlakozását örökítette meg némileg torzult formában. Valójában ugyanis nem a kunok, hanem a kazár fennhatóság ellen fellázadt kabarok csatlakoztak nyolcadikként a magyarokhoz, és velük együtt jöttek be a Kárpát-medencébe. Ócsád fia Őrs, vagyis Őrsúr ezeknek a kabaroknak lehetett a vezére. • Dénes Népművelés a 18. században A „népművelés” szó sokak számára rossz kicsengésű, azonosítják az 1950- es évek népnevelési programjával. Ám a 18. században ez még egy igen pozitív irányzatot jelentett, azt, amelyik a népet úgy akarta felemelni, hogy tudást adott neki, a tehetségeseket meg bíztatta, hogy tanuljanak tovább. (Ajánlom figyelmébe a történetet a jelenlegi oktatási koncepció kidolgozóinak!) Szükség volt gazdasági és egészségügyi népművelői tevékenységre is, elvégre e korban még hivatalos boszorkányperek folytak, s járványok tizedelték a lakosságot. Rossz volt a közlekedés, alig jelentek meg újságok, kevés volt az egyszerű, de olvasni tudó emberek számára hasznos könyv, sok a babona és nagy volt - főként a háborúk idején - a nyomorúság. Aki pedig e korban emberi módon szólt a földművelőhöz vagy a kézműveshez, a kereskedőhöz vagy az állattartóhoz - díicséretére váljék. A felvilágosult tudós nemcsak általában Európában, de idehaza is terjesztette az ismereteket, a hasznos tudnivalókat, - magyar nyelven. 1733-ban a kerti veteményezésről adtak közre egy 110 oldalas kötetecskét Kolozsvárott, 1742-ben a kereskedők számára adtak ki Szebenben egy számvevő táblát, Nagyszombatban pedig egy, az egészséges ételeket bemutató szakácskönyvet. 1743-as Maróthi debreceni számtana, 1749-es egy mű a szomorú sáskajárásról. 1753-ban készült el Lippay János háromrészes kertészeti művének győri kiadása, a következő évben a „Se- lyem-eresztő bogarakról” jelenik meg egy hasznos tanácsadó, majd száz oldalon. A második honi méhészeti könyvet 1759-ben adták ki Egerben, amely az angol Gedde művének magyar változata volt. Az első ilyen tartalmú könyvet még Rákóczi György főméhésze, Horhi Miklós írta 1645-ben Váradon. Az egri püspök, Barkóczy gróf a következő évben ismét egy fontos mű kiadását támogatta, amely az esetleges marhavész megelőzésére íródott. 1762-es az újabb méhészet, ezúttal kolozsvári, s a következő évre készült el a hasonló nagyenyedi. Igen fontos az az 1767-es szebeni kötet, amely a gombákkal való óvatos bánásmódra hívja fel a figyelmet. A következő esztendő „slágere” a debreceni főorvos, Weszprémi István által fordított Wood-féle „Gazda ember könyvecskéje”, amelyet szintén Szebenben nyomtattak. Egy meglehetősen vaskos népszerűsítő állattan jelent meg Miskolczi Gáspár magyarításában „Egy jeles vadkert” címmel 1769-ben. 1770-es az egyik korai erdészeti ismeretterjesztő kötet, míg a juhtenyésztésről és a dohánymívelésről szólók magyar nyelven valószínűleg a legkorábbiak. 1771-re készültek el és Szebenben nyomták azokat. E sort a haba-födémről írt Landgraf-kötettel és a Tissot-féle „A néphez való tudósítással” zárhatjuk, amelyek már 1772-esek, s bizony ehhez az évszámhoz kötötték sokáig az irodalomtörténészek a hazai felvilágosodás kezdetét. Pedig a felsorolt sok-sok mű jóval korábbi kezdetekre utal. • V.P. • Pőltl „fl»" Zoltán
