Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)
2006-10-07 / 199. szám
4 HÍDLAP • 2006. október 7., szombat www.istergranum.hu UB»cw i|l m j§§ _______________________________ K ocsis L. Mihály___________________ „ Régecskén” (s mostanság?) Mikor halt meg a mama? „Régecskén” - mondja a székely gyermekecske abban a rádióriportban, amely Böjté Csaba ferences atya (Ferenc testvérnek, „Isten szegénykéjének” méltó utóda) új, erdélyországi gyermekotthonát mutatta be. Szorító, kicsi sorsok táncoltak az éter hullámain - hirtelen egy egészen „más” világba hökkent bele az anyaországi hallgató. Talán el is gondolkozott: milyen az, árván élni - a legvégeken túl. Hatan vannak testvérek, édesanya bizony már régecskén meghalt, édesapa messze jár, talán ha Isten tud róla valamit. De itt, az otthonban van fedél, meleg étel, emberi szó. Csaba testvér azt mondja: jók az emberek. Jók, hiszen ez a ,Jkis haza” (ház) is adományokból épült, s tartja kis lakóit. Vajon, kérdezné az ember kicsinyecskét eltöprengve: mennyit adott bele a magyar állam? Az „anya” ország. Mit segít Csaba testvérnek és derék munkatársainak? Merthogy jut eszünkbe! Nemrég vette el a magyar állam a tizenöt éve eredményesen működó' Márton Áron Szakkollégiumot, amely a határainkon túl éló' nemzettestvéreink (meijük leírni ezt a szót?; nem leszünk-e ettől azonnal vad - és gaz - nacionalisták, vagy mindjárt is fasiszta-soviniszták?), tehát, de mégis: nemzettestvéreink itthoni egyetemeinken-főiskoláinkon tovább tanulni vágyó gyermekeinek nyújt menedéket. Biztonságos otthont. Nem sok ez egy anyaországtól, de hát, tudjuk, milyen anya (lehet) ez az ország ilyen családfőkkel, ami jutott neki. Nem sok, de most ezt a keveset is megsokallták a kormányzati (fiskális) adminisztrációban. Megint üzembe lépett a Nagy Olvasztótéboly (nem tégely, hanem -boly): a tervek szerint jövő januártól a Balassi Bálint Intézet kebelébe tessékeük a szakkollégiumot. Mivel takarékoskodjék egy „nemzeti” kormány, ha nem a szellemi tőkével? A nemzet jövőjével? Hiszen annyi van belőle. Jut is, marad is. (Kérdés, hogy mennyi.) Egyébiránt éppen jól időzítették a hírt, hiszen szinte napra pontosan egybeesett Márton Áron születésének száztizedik évfordulójával. Lehetett szép szavakat mondani és írni a püspökről, felrajzolva nehéz és áldozatos életét; csodálkoztunk is, hogy a miniszterelnök úr nem jelentkezett valahol ünnepi szónoknak, milyen jól festett volna az esztergomi Bazilikában, úgyis szokott időnként bérmálkozni (mint tőle magától tudhatjuk, nehéz gyermekkorát idézve). Ugye, takarékoskodni kell, konvergencia, Brüsszel, miegyéb. Valahol el kell kezdeni. (Folytatni is.) Áron püspök huszonhat éve halott. Emléke (érdekes módon) az évek múlásával egyre csak erősödik Erdély-szerte (s tova), s talán a róla elnevezett magyarországi szakkollégium is segített ebben. Gyalázat, hogy most erre is ráteszi kezét a magyar kormány. (Pontosabban: leveszi róla.) Diák, új (tanulj) magyar éneket... De hol? Hogyan? És egyáltalán, mi végre? Régecskén is pont ilyeneket kellett kérdezni. Ismét csírázik a nacionalizmus Buszokon hirdetik a Nagy-Morva birodalom visszaállítását Szlovákiában Folytatás az 1. oldalról A plakátokon több olyan kijelentés, és felhívás is szerepel, ami a fentiekre ösztönöz, így például a Nagy-Morva birodalom uralkodójának szlovák tanítómesében szereplő, fiaihoz intézett alábbi intelme: „Fogjatok össze, és senki sem győz le benneteket”. A megújhodási.mozgalom, igaz a magyarságot meg nem nevezve, megállapítja: „Az ellenség a hazánkban van, de mi itt vendégként fogadjuk őket. Eljött az ideje, hogy egy zászló alatt fogjunk össze, és előbbre lépjünk”. A már említett térkép pedig az egykori Nagy- Morva birodalmat ábrázolja, melynek területi nagysága hatalmas, és még egy, a Balaton mellett 'feltüntetett „Balatonhrad” is szerepel rajta. A párkányi autóbusz vállalat vezetője, Csepregi Zoltán lapunknak elmondta, hogy tudomása szerint két darab városi járaton található a fentiekben említett plakát, amely többek között tagokat is toboroz. „Bosszant a dolog, de nem tudunk semmit sem tenni ellene. A járműveinken található reklámfelületeket a Carema reklámügynökség bérli, az ő munkatársuk az, aki felragasztja a képeket, így addig, míg nem az első tükrön akarnak hirdetni, nem szólhatunk semmit sem” - panaszolta a kirendeltség vezetője. A már említett reklámügynökség igazgatója Éva Dvorská elmondása szerint minden egyes megrendelőjük hirdetését jogász is látja, ők a plakátok reklámtörvény megsértésével kapcsolatos kereteit ellenőrzi. „A tartalom és a stilisztika a megrendelő dolga” - hangsúlyozta. Gál Gábor, MKP-s politikus, ügyvéd szerint a fentiek beleférnek a szólásszabadság kereteibe. „Nem támadható meg a plakát, mert nincs definiálva, hogy ki az ellenség. Ha nyílt uszítás lenne, akkor meg lehetne támadni azt, de mivel egyértelműen nem irányul senki ellen sem, nem lehet vele mit kezdeni” - magyarázta a politikus. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke lapunknak elmondta, hogy jól ismeri az ilyenfajta gondolkodásmódot. „Sejteni lehet, hogy a magyarság az ellenség, és azt is, hogy a szláv népekkel kell összefogni egy zászló alatt, de bizonyítani ezt nem lehet. A mozgalom képviselőitől kellene azt megkérdezni, hogy ki a vetélytárs, kivel kell egyesülni, és hogy ha az utóbbi alatt a magyarságot értik, akkor miért nem kétnyelvű a plakát” - világította meg más szemszögből a problémát Duray. A Hídlap az ügyvezető alelnök tanácsát követve megkereste a Szlovák Megújhodási Mozgalom vezetőjét, Róbert Svecet, aki leszögezte: az ellenség alatt a politikai ellenfeleket értik, az egyesülés pedig a szláv államok egyesítését jelenti. „Nem értünk egyet azzal, hogy Szlovákia a NATO és az EU tagja, így azokat a képviselőket, akik benne munkálkodnak, az ellenségünknek tekintjük. A egyesítés tekintetében pedig Ludovít Stúr és Andrej Hlinka eszméit valljuk, tehát a szláv államok egységét” - magyarázta Svec. • Sz. É. STRABAG Zrt TATAI FŐÉPÍTÉSVEZETŐSÉG 2890 Tata, Szomódi út 2. + 36 (06) 34/487-285, és fax + 36 (06) 34/487-325 email: melyepites.tata@strabag.hu STRABAG Útépítés, sportpályák, parkolók, valamint tér- és díszburkolatok készítése, szennyvízcsatornázás, ivóvíz- és csapadékvíz-hálózatok építése, felújítása. Referenciák: Tatabánya Ságvári úti lakópark út-és közműépítés Esztergom Mária Valéria híd forgalmának Árok utcai levezetése Esztergom önkormányzati tulajdonú utak építése Esztergom Suzuki autógyár parkolók építése Esztergom tehermentesítő út építés (Bánomi áttörés) Tatabánya Erdész út Lapatári úti csomópont körforgalmú csomóponttá alakítása Dorog Ady Endre úti partfalveszély elhárítás Tokod útépítés Tokod - Tát elkerülő út építése Komárom Szőny és Monostor útépítések Folyamatban lévő munkáink: Esztergom Széchenyi tér revitalizáció 10. sz. főút Dorog átkelés korszerűsítés Esztergom-Kertváros szennyvízcsatornázás
