Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)

2006-10-27 / 213. szám

2 HÍDLAP • 2006. október 27., péntek www.esztergom.hu RÖVIDEN Otpárti egyetértés (H) A kialakult belpolitika helyzetről tartottak egyeztetést a Parlament­ben az öt párt frakcióvezetői. A tárgyalás során egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy mindannyi- uk nyugalmat akar, ezért két héten belül ismét asztalhoz ülnek, hogy bizonyos kérdésekben közeledje­nek az álláspontok. Visszadobták a feljelentést (H) A Központi Nyomozó Főügyészség visszadobta Ader János és Balsai István fideszes politikusok közös beadványát, amelyben büntetőeljá­rást kezdeményeztek Gyurcsány Ferenc ellen, mert közérdekű ada­tokkal élt vissza. Áder János közöl­te, hogy panasszal élnek az ügyész­ség döntése ellen. Öngyilkossági kísérlet az előzetes alatt (H) Az Index információi szerint ön- gyilkosságot kíséreltek meg az olaszliszkai lincselés gyanúsítottjai az előzetes letartóztatásban. A tiszavasvári tanár agyonverésével meggyanúsított három férfi egyike állítólag felakasztotta magát, egy íTtaSík pedig felvágta az eieti. Mindkét férfit sikerült megmente­ni, de egyikük kómában van. Tovább erősödhet a forint (H) Még erősödhet valamelyest a fo­rint, mert a konvergenciaprogram piaci hitele tovább javul a jövő évi költségvetési sarokszámok ismerte­tése és a politikai feszültség enyhü­lése nyomán, idézett vezető piaci elemzőket csütörtökön a Dow Jo­nes hírügynökség. Mások arra fi­gyelmeztetnek, hogy a konvergen­ciaprogram egyelőre csak ígéret, és a gazdasági alapok valójában nem támogatják különösebben a forin­tot, tette hozzá a hírügynökség. Nőtt az állástalanok száma (H) A harmadik negyedévben 7 és fél százalék volt a munkanélküliségi ráta - közölte a Központi Statisz­tikai Hivatal. Ez 318 ezer regiszt­rált embert jelent. Tavaly ilyenkor ez a szám két tized százalékkal ke­vesebb volt, akkor 309 ezer mun­kanélküliről tudtak. Az állásnél­küliek csaknem 47 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama több mint 16 hónap. Brutálisan lépett fel az államhatalom Orbán Viktor Berlinben emelt szót a rendőri erőszak ellen Orbán Viktor szerint nemzetközi kö­vetkezményei is lesznek az október 23-i magyarországi „brutális emberi- jog-sértéseknek”. A Fidesz elnöke egy telefoninterjúban, Berlinből beszélt er­ről, felelősségre vonást szorgalmazva a hétfői történésekkel kapcsolatban. Szavai szerint még a taxisblokád idején sem volt példa arra, hogy ilyen brutálisan lépjen fel az államhatalom, „és az emberi jogokat így letörjék, mint ahogy tették ezt 23-án délután és este”. A politikus szerint olyasmi tör­tént Magyarországon, ami szokatlan Európában: az „emberi jogok ilyen durva, rendőrségi önkény általi leta- posása, ez azért ismeretlen, itt ilyen nincsen”. Mint mondta, a német fővá­rosban is szeretné nyilvánvalóvá ten­ni, hogy pártja a demokrácia és az emberi jogok oldalán áll, azokat pe­dig, v akiknek a jogait megsértették, meg kell védeni. „A következő na­pokban sokat fogunk ezért dolgozni” - mondta, hozzátéve, az állam erköl­csi és anyagi elégtétellel tartozik a bántalmazottaknak. „Azok, akik pe­dig megsértették az emberi jogokat, legyen szó közrendőrről vagy a rend­őrség parancsnokairól, majd a vizsgá­latok kiderítik, őket pedig szeméiye­Veres szerint tízmilliárdokba kerülhet az orbáni politika A pénzügyminiszter szerint tízmilliárdos nagyságrendben mérhető az a kár, amelyet Magyarországnak okoz az a politika, amelyet Orbán Viktor képvisel. Veres János an­nak kapcsán beszélt erről a köztévében, hogy kedden a Fidesz-elnök az Európai Par­lamentben azt kérte Brüsszeltől, hogy ne támogasson egy „hazug és csaló kor­mányt”. A pénzügyi tárca vezetője szerint az unió józanul a legitim magyar kormány reformjait fogja támogatni. sen, egyenként felelősségre kell von­ni” -jelentette ki Orbán Viktor. A Fidesz elnöke arról is beszámolt, hogy felszólította Németországot, illet­ve Európát, hogy november 4-ét, az 1956-os magyarországi forradalom vé­res leverésének napját nyilvánítsák a kommunizmus áldozatainak emléknap­jává. Orbán hangsúlyozta: ha nem lett volna 1956, az Európát kettéosztó vas­függöny még mindig létezne, s állna az egykori Kelet- és Nyugat-Berlint szét­választó berlini fal is. Hozzátette, eddig még soha nem kértünk semmit ezért cserébe, most azonban azt kérjük, hogy november 4-e legyen áldozatainak emléknapja - fogalmazott a pártelnök, hangoztatva, hogy Európát 1956 mentette meg a kommunizmustól. Az EB is felelős Három fideszes európai parlamenti képviselő - Schmitt Pál, Szájer József és Becsey Zsolt - szerdán megbeszé­lést folytatott az Európai Bizottság pénzügyi biztosával, Joaquim Almuniával. A képviselők tájékoztat­ták Almuniát a Fidesz szakértői kor­mány felállítását célzó javaslatáról, ugyanakkor elmondták azt is: az Eu­rópai Bizottság is felelős azért, hogy Gyurcsánynak lehetősége volt sokáig eltitkolna a magyar költségvetés valós helyzetéről szóló adatokat. E közben a Magyar Polgári De­mokráciáért Alapítvány is levelet írt, amelyben a brutális rendőri erőszak miatt azt szorgalmazza, hogy az Euró­pai Bizottság és a Tanács kezdemé­nyezzen eljárást a magyarországi helyzettel kapcsolatban. Az alapít­vány úgy véli, október 23-án sérültek az unió bizonyos alapelvei, amelyek a szabadságról, a demokráciáról és az emberi jogokról rendelkeznek. Ezeket sértette meg a magyar kormány hatal­mának megtartása érdekében. Simicskó István, a KDNP országgyű­lési képviselője Sólyom Lászlóhoz for­dul, hogy segítsen kivizsgálni, mi is tör­tént valójában október 23-án. A képvise­lő utalt arra, hogy mikor szerdán meg­próbálták tisztázni a történteket az Or­szággyűlés emberijogi, nemzetbiztonsá­gi és rendészeti bizottsági közös ülésén a kormánypárti tagok kivonultak, így le­hetetlenné tették a munkát. Simicskó azt is elmondta, hogy az Európai Parlament közbenjárását is kérik az ugyanekkor történtek kivizsgálásához. • Kgncz-Gál Elkészült a költségvetés tervezete Szijjártó szerint megélhetési válságot okoz a jövő évi büdzsé A kormány október 31-én nyújtja be az Országgyűlésnek a 2007. évi költ­ségvetési törvényjavaslatot - mondta az Országgyűlés elnöke a házbizottság ülése után tegnap. Szili Katalin el­mondta: arra kérte a frakciókat, fontol­ják meg a költségvetés esetében a ház­szabálytól eltérést, mert így december 21-én befejezhetnék az őszi ülésszakot. Ha a frakciók nem járulnak hozzá a házszabálytól eltéréshez, akkor decem­ber 23-án kerülhet sor a költségvetés zá­rószavazására - közölte a politikus. Hoz­záfűzte: a kérdésre a jövő héten vissza­térnek. Szili Katalin bejelentette azt is, hogy jövő héten hétfőn és kedden lesz ülés, amelynek napirendjét elnöki jog­körben terjeszti elő, mivel a kormány- párti frakciók nem járultak hozzá a Fi­desz által javasolt napirend-kiegészítés­hez. A házelnök jelezte azt is, hogy a házbizottság ülésén nem került szóba a Fidesz által a hétfői események megvita­tására kezdeményezett politikai vitanap. A kormány már elfogadta a 2007-es büdzsé tervezetét - jelentette be a minisz­terelnök. Gyurcsány Ferenc ezt a felelős­ség költségvetésének nevezte. Az állam HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL Összeurópai fellépés az áfacsalások ellen A Nemzetbiztonsági Hivatal szerint egyre nagyobb az áfacsalások nagy­ságrendje az EU-ban, ezért a tagál­lamok közös fellépést terveznek az olykor bűnszervezetbe tömörülő adócsalók ellen. Az NBH elemzése szerint az unió belső határain áthala­dó áruk határregisztrációjának meg­szüntetése, a szolgáltatások kereske­delmének bővülése és az elektroni­kus kereskedés elterjedése bonyo­lulttá tette a forgalmi adó nyilvántar­tásával kapcsolatos adminisztrációt a közösségen belüli kereskedelemben. Felhívják a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság magyar vám- és adóügyi biztosa szerint az unióban évente hatvanmilliárd euro az áfa­csalások miatti veszteség. Jöhetnek-e a románok és bolgárok? A külügyminiszter nem lát komoly esélyt arra, hogy a kormány még a novemberre Budapestre tervezett ma­gyar-román közös kormányülés előtt eldönti, január 1-től megnyitja-e vagy sem munkaerőpiacát a román munka- vállalók előtt. Göncz Kinga jelezte a kérdés még nem dőlt el, a magyar kormánynak számos szempontot és lehetőséget mérlegelnie kell, többek között a hazai munkanélküliségi helyzetet, valamint a romániai ma­gyar közösség érdekeit is. Az ülésen Eörsi Mátyás, a bizottság szabad de­mokrata elnöke arra bíztatta a kor­működésére fordított összeg az idei 2 200 milliárd forintról 1 900 milliárdra csök­ken jövőre. A Fidesz szerint a megszorí­tások, adóemelések költségvetése lesz a 2007-es. Gyurcsány Ferenc hangsúlyoz­ta: az államháztartás hiánya a következő években tizedszázalék pontossággal megfelel a konvergencia-programban megfogalmazott céloknak, 2009-re eléri a 3 százalék körüli szintet. A kormányzat az ideihez képest mintegy tizedével ma­gasabb áfabevételre számít, az evától 60 milliárdos pluszt várnak - derült ki a köz­readott tájékoztatóból. Az államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék címén tervezett bevétel jövőre megköze­líti a 200 milliárd forintot - ennek csak alig tizedét teszi ki a magánszemélyektől beszedett különadó. A fideszes Szijjártó Péter úgy véle­kedett, hogy a jövő évi büdzsé megél­hetési válságot okoz, az intézkedések pedig elviselhetetlen terhet jelentenek a magyar családok számára. Az ellen­zéki párt kommunikációs igazgatója szerint népszavazási kezdeményezé­sük célja, hogy megszüntesse az em­berek cselekvőképtelenségét. • K. E. mányt, hogy a novemberi kormány­ülésen a miniszterelnök jelentse be a munkaerőpiac megnyitását. Brüsszel szigorít A levegő tisztaságával, illetve a ki- bocsátható szennyező anyag meny- nyiségével kapcsolatos kérdésekről fogadott el direktívát Brüsszel. A le­vegő minősége szempontjából fon­tos dokumentum előírja, hogy a tag­államoknak 2010 és 2019 között húsz százalékkal kell csökkenteniük a kibocsátott, levegőben található porszemcsék mennyiségét. A direk­tívával az Európai Bizottság és a Ta­nács egyet ért, kérdés, hogy az Eu­rópai Parlament képviselői hogyan viszonyulnak majd az előíráshoz. Együttes erővel lépnek fel Sólyom Lászlóhoz fordul több szakmai és civil szervezet Kötelező a civil egyeztetés lefolytatása a törvényalkotás folyamatában. Mivel több olyan jogszabályt is elfogadott a kormány, amelyről érdemi tárgyalásokat nem folytattak az érintett szakterületek képviselőivel, úgy döntött hét szakmai és civil szervezet, hogy közösen hallatják hangjukat és a köztársasági elnökhöz for­dulnak segítségért. A Hallgatói Önkormányzatok Or­szágos Konferenciája valamint továb­bi nyolc szakmai és civil szervezet tartott közös sajtótájékoztatót tegnap Budapesten, amely során a kormány jogalkotási folyamata ellen emelték fel szavukat. A szervezetek között van a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Orvosi, va­lamint a Gyógyszerész Kamara és a Nagycsaládosok Országos Egyesüle­te is. mindegyikük szervezett már ko­rábban demonstrációt is, hogy így próbáljanak érvényt szerezni kéré­süknek. Mivel ez nem vezetett ered­ményre, úgy döntöttek, Sólyom Lász­lóhoz fordulnak, ezt a szervezetek tegnap jelentették be, és levelüket el is juttatták az államfőnek. Legfőkép­pen a szakmai egyezetés hiányát ki­fogásolják. Mellesleg törvény is kö­telezi a kormányt, hogy törvényalko­tás, vagy módosítást megelőzően folytasson párbeszédet a szakma kép­viselőivel. Ezt sem a felsőoktatási, sem a közoktatási törvény módosítá­sakor nem tették meg. Úgy látják, hogy a kifogásolt törvénysértő eljárá­sok már nem egyedi, kivételes ese­tekként fordultak elő, hanem általá­nos gyakorlattá, jelenséggé váltak, félő, hogy alkalmasak a jogalkotás rendjébe, a jogbiztonságba és alapve­tően a jogállamiságba vetett állam- polgári bizalom megingatására. Ezek miatt arra kérik Sólyom Lászlót, hogy a jogalkotási eljárások folyama­tát és a jogalkotó szervek munkáját kiemelt figyelemmel kísérje. Továb­bá arra is kérik, hogy a törvényelle­nesen előterjesztett és elfogadott tör­vények aláírását tagadja meg, és azo­kat küldje vissza az Országgyűlésnek vagy terjessze az Alkotmánybíróság elé. Schöberl Márton a HÖOK elnök­ségi tagja lapunknak a sajtótájékozta­tó után azt mondta, hogy a jövőben is tartanak majd közös tájékoztatót és konferenciát is, bízva abban, hogy együttes erővel sikerül elérni, hogy tárgyalóasztalhoz ülnek velük a mi­niszterek, és érdemi megbeszélést tudnak majd folytatni. Terveik szerint ugyanis a konferenciára meghívják a szakterületeken illetékes tárcavezető­ket is. Schöberl Márton elmondta azt is, hogy a korábban megígért tünte­téstől továbbra sem állnak el, ha más­ként nem hallgatják meg őket. Kérdé­sünkre, hogy a Fidesz által kezdemé­nyezett népszavazási ügy mögé áll­nak, ezt felelte, hogy továbbra sem tá­mogatnak pártpolitikai indíttatású kezdeményezéseket, így aláírásokat sem gyűjtenek majd szervezetten. El­vileg persze egyet értenek a Fidesz ál­tal kezdeményezett népszavazással, hiszen a tandíjat a HÖOK is elutasít­ja, de szervezetként nem segítik egyik pártot sem. Schöberl Márton elárulta azt is, hogy az októberi demonstráció után következő lépésként ők is azt ter­vezték, hogy kezdeményezik a tandíj ügyében az aláírás gyűjtést és a nép­szavazást, de a Fidesz megelőzte őket. • Gál Kata

Next

/
Oldalképek
Tartalom