Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)

2006-10-19 / 207. szám

www.istergranum.hu 2006. október 19., csütörtök • HÍDLAP 5 Lakásínség Szlovákiában: 800 ezer otthon előteremtése a cél Egyre több magyar állampolgár vásárol ingatlant Párkányban, számuk meghaladja a félszázat Folytatás az 1. oldalról Janusek nyilatkozata szerint az 50 négyzetméternél kisebb alapterületű lakások esetében a támogatás a jövő­ben akár 30 százalékos is lehet, a mi­nisztérium évi 15 ezer ilyen lakás épí­tését tervezi. Hrmo Tibor a párkányi AT - Reality ingatlaniroda tulajdonosa arról tájékoz­tatta lapunkat, hogy a felvidéki város­ban lakásínség uralkodik. „Nagyobb az érdeklődés, mint amekkora a kínálat. Többnyire a fiatalok keresgélnek, az egyszobás, szoba-konyhás lakások ér­deklik őket. Az irodát 90 százalékban szlovák állampolgárok keresik fel, ezek nagy része környékbeli, de előfor­dul az is, hogy valaki messzebbről, ma­gyarországi munkalehetőség miatt köl­tözik a városba. A maradék tíz százalé­kot a magyar állampolgárok teszik ki, ők a helyiekkel azonos feltételekkel vá­sárolhatnak lakást, hátrányt csak abban az esetben szenvednek, ha állami támo­gatással szeretnék azt megvásárolni, mert az csak a szlovák állampolgárok­nak jár” - mondta az iroda vezetője. Az egyik párkányi bank munkatár­sától megtudtuk, hogy lakáshitelt bár­ki, aki uniós ország állampolgára, fel­vehet. „Előfordul, hogy magyarorszá­giak fordulnak hozzánk hitelkérelem­mel, az általuk vásárolandó vagy fel­újítandó ingatlannak azonban Szlová­kiában kell lennie. Állami támogatást ők nem igényelhetnek, de a jelenlegi álláspont szerint ezt a lehetőséget a „hazaiak” sem használhatják ki, az ugyanis nullaszázalékos így csak el­méletben létezik” - magyarázta az ille­tékes, akitől megtudtuk, hogy a Szlo­vákiában bejegyzett, magyar tulajdon­ban lévő cégek a kikötések teljesítése mellett szintén kapnak kölcsönt. Az egyre növekvő kereslet miatt Párkányban is egyre nehezebb lakást venni, ez a tény és a magyarországiak érdeklődése évről évre feljebb tornáz­za az árakat: míg régebben az eszter­gomi lakásárak 60 százalékába került egy párkányi lakás, most ez az arány akár a 85 százalékot is megüti, az árak más hasonló kaliberű szlovákiai kis­városokhoz képest jóval magasabbak. Hrmo Tibor elmondása szerint azon­ban nemcsak a határváros, hanem an­nak környékén található falvak ingat­lanjai iránt is megnőtt a kereslet, és így a piac megoldja saját problémáit. „Az államtól kedvező kamatú kölcsö­nöket vesznek fel a községek, így pél­dául Bajtán, Muzslán, Ipolypásztón sorra épülnek a lakótelepek. Hatalmas az érdeklődés ezen ingatlanok iránt, melyek segítségével meg lehet oldani a fiatalok lakáskereséssel kapcsolatos problémáit. Párkányban egyelőre nem ismerték fel ezt a lehetőséget, úgy lát­szik elaludtak a helyi képviselők” - panaszolta az ingatlaniroda vezetője, aki lapunktól tudta meg, hogy a Du­Az említett Duna parti lakópark 12 csa­ládi házból áll majd, és azt a magyaror­szági 0KV kht. befektetői társaság építi fel: A mintegy 9,5 ezer négyzetméternyi területű Panoráma lakópark engedélye­zési eljárása szeptemberben kezdődik el, a házak mellé kiszolgáló épületeket és lakásokat is terveznek. A párkányi városi hivatal szervezési osztályától megtudtuk, hogy 90 idegen állampolgárnak van állandó lakhelye Párkányban, ebből körülbelül 54 sze­mély lehet magyarországi. „Pontos adataink a magyar állampolgárságra vonatkozóan nincsenek, a fentieket az idegenrendészeti jegyzékben szereplő nevek alapján következtettük ki” - mondta az osztály munkatársa. na-parti város kedvező lépéseket ter­vez e tekintetben. Nemrégiben egy magyarországi cég lakópark építés céljából vásárolt területet Párkányban, és ha minden jól alakul, a jövő év elején elkezdőd­hetnek az Öreg utca és a Duna közé tervezett park munkálatai. Emellett a város is szeretne lakásokat építetni: Magyar Bertalan Párkány alpolgár­mestere a Hídlapnak elmondta, hogy közvélemény-kutatást tartott a lakos­ság körében, melynek eredményeként úgy döntöttek, hogy telket adnak el egy olyan befektetőnek, aki lakásokat építene, majd értékesítené azokat. „Ezzel azonban még várni kell, a költségvetésbe be kell iktatni a terület infrastruktúrájának a kiépítéséhez szükséges összeget, és egyelőre a te­lek sincs még kimérve” - magyarázta az alpolgármester. • Szép Éva Fesztivál az Ördöglovas kastélyánál Világsiker a csincsillabunda Gróf Sándor Móric emlékének szentelik a bajnai rendezvényt Hagyományteremtő céllal rendezik meg október 21-én, Bajnán az első Őszi Hubertus Lovaglást az Ördöglo­vas kastélyánál. Gróf Sándor Móric, az Ördöglovas emlékének szentelt eseményt a bajnai önkormányzat és a Maximum Lovas­klub közösen rendezi meg. Céljuk, hogy a Bajnát övező táj és a Gerecse vidéké­nek, tereplovaglási lehetőségeinek meg­ismertetése. Ezen kívül az Ördöglovas emlékének ápolása, valamint a gróf hí­réhez méltó, kihívásokban gazdag, ugyanakkor szórakoztató tereplovaglás A bajnai Sándor-Metternich-kastély a kincstári vagyoni igazgatóság kezelésé­ben áll. Külső homlokzatát már több mint két éve felújították. Azóta kihaszná­latlanul áll, az igazgatóság ugyanis még mindig nem írt ki pályázatot használatba vételére. A község igyekszik kihasználni turisztikai vonzerejét a kastélynak. biztosítása. A vadászlovaglás a résztve­vők számára izgalmas, a nézők számára pedig látványos lesz, őket ugyanis a kü­lönböző helyszínekre szervezett formá­ban lovas kocsikon, traktorokon szállít­ják. A program reggel nyolc órakor kez­dődik, ekkor már gyülekeznek a lovasok a Sándor-Mettemich-kastély parkjában. Az ünnepélyes megnyitó során megáld­ják a részt vevő lovasokat és lovakat. Ezután kezdődik a Hubertus lovaglás el­ső szakasza, a település határáig tartó díszfelvonulás, majd a pályák teljesíté­se. Az ebédszünetben vadas pörkölttel, valamint ingyenes borkóstolóval, illetve borvásárral váija a Szent Donát Borba­rát Egyesület az érdeklődőket. Délután, miután a lovasok teljesítették a második szakaszt is, visszatérnek a kastélyhoz. A rendezvényt lovasbál zárja. A gróf Sán­dor Móric, azaz az Ördöglovas emléké­nek szentelt Hubertus lovaglást a jövő­ben minden év októberének utolsó előt­ti hétvégéjén rendezik meg. • (gál) A komáromi üzemben a marokkói király törzsvásárlónak számít Folytatás az 1. oldalról A termelés folyamatosan, évente 10-15 százalékkal bővült, idén mint­egy 100 ezer állat prémjét értékesítik - tudtuk meg a társaság ügyvezetőjé­től és tulajdonosától. Potháczky Lajos azt is elmondta, hogy a társaság üze­mében feldolgozott prémek túlnyomó részét külföldön értékesítik, a legje­lentősebb felvevő piac Hongkong, Kongó, Olaszország és az Egyesült Államok. Marokkó királya, VI. Mo­hamed három évvel ezelőtt egy moszkvai kiállításon teljesen véletle­nül látta meg a komáromi cég szőr­méjét, ahonnan azóta már három csin- csilla-ágyterítőt vásárolt. A szőrmefeldolgozó-ipar gyakran ■ kerül a különféle állatvédő szerveze­tek támadásainak középpontjába. A Wanger Kft. tulajdonosa ezzel kap­csolatosan a Hídlapnak elmondta: A leginkább egy kövér mókusra emlé­keztető csincsillák Dél-Amerikából származnak, kis számban napjainkban is élnek vadon az Andok-hegység há­romezer méter magas tájain rendkívül zord éghajlati viszonyok között. Az ál­lattenyésztők genetikai munkája nélkül mára már sok egyéb fajjal együtt eltűn­tek volna a Föld színéről, ezért a szőr­mefeldolgozóknak a sok negatív kritika és az állatkínzás vádja mellett annyi el­ismerés mindenképpen kijár, hogy - még ha üzleti haszon reményében is - hozzájárulnak a természet világának gazdagodásához, mutációk megőrzé­séhez és továbbtenyésztéséhez. „Természetesen egyik állat sem örül annak, ha ketrecben kell leélnie az életét. A szőrme miatti tenyésztés semmivel sem rosszabb és elítélen- dőbb, mintha egy állatot a húsáért öl­nek meg. Telepünkön a csincsillákat az uniós előírások betartásával, tiszta környezetben, padlófűtéses, légkondi­cionált helyiségekben tartjuk. Az álla­tok nyolc hónapos korukban válnak tenyész- és préméretté, ekkor döntjük el, hogy melyik marad továbbtenyész- tésre, és melyikből készül prém. Az utóbbiak életét gázzal oltjuk ki, amely teljesen fájdalommentes, egyszerűen elalszanak a csincsillák. Cégünk min­den pénteken látogatható, örömmel látjuk az állatvédőket is, akik közül a kevésbé radikálisakkal jó viszonyban vagyunk.” Potháczky Lajostól szeret­tük volna megtudni a marokkói király ágytakaróinak értékét is, de azt üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, any- nyit viszont elmondott, hogy egy csincsillaszőrméből készült bunda át­lagosan 10 millió forintba kerül. • Gábor Éva Ml A VÉLEMÉNYE? Egyre kedveltebb célpontja a magyarok ingatlanvásárlásához Felvidék, ugyanis jóval kedvezőbb kondíciókkal lehet tel­ket, lakást venni és a hitelhez jutás is könnyebb Szlovákiában. Arról kérdeztük az embereket, hogy reális lehetőségnek tartják-e önmaguk számára, hogy la­kóhelyüket „áttegyék" a határon túlra. Bodnár Sándorné (nyugdíjas) Sokat informálód­tam a felvidéki árvi­szonyokról, jól tu­dom, hogy odaát ol­csóbbak a házak, ezért magam is kacérkodom a gondolattal, hogy átköltözöm. Eddig az utazás szem­pontjából nem valósítottam meg a tervemet, mert a húgom az Alföld­ről, a gyermekem Budapestről uta­zik hozzám, és Esztergom mégis egyszerűbben megközelíthető, mint bármely felvidéki település. Jankovics Géza (közgazdász) A kereslet-kínálat (játéka nagyon ha­mar ki fogja egyen­líteni a különbsége­ket. Ha valaki most kezdene épít­kezni, mire befejezi, valószínűleg ugyanott tartana, mintha egy ma­gyarországi kistelepülésre költöz­ne. Van olyan ismerősöm, aki idő­ben lépett, de az évek múltával egyre kevésbé tudnám ajánlani ezt a lehetőséget, jómagam érzelmi okokból nem vállalkoznék arra, hogy Szlovákiába költözzek. Tóth Éva (ápoló) Párkány és Eszter­gom árai között már szinte nincs is kü­lönbség. A vidék pedig mindkét országban olcsóbb. A férjemmel mi mégis Felvidéken építkezünk, egyrészt azért, mert ő onnan való, másrészt pedig azt a hatalmas, csodaszép, 3000 négy­zetméteres telket idehaza csak dupla áron kaptuk volna meg. La­káskasszát fizetünk Szlovákiában, ami valóban kedvezőbb, mint ide­haza. A lakásépítés költségei kö­zelítenek csak a hazaihoz, tehát összességében jobban jövünk ki. Vitte a kaput a tolvaj Komárom. Egy 19. századi ková­csoltvasból készült kétszámyú kaput tulajdonítottak el ismeretlen tettesek Komáromban, a Monostori erőd terüle­téről kedd reggel virradóra. A muzeális nyílászáró értéke mintegy egymillió fo­rint. A rendőrség keresi a tolvajokat. Befogadó program indul a megyeszékhelyen Tatabánya. Az Éltes Mátyás Általá­nos Iskola és Speciális Szakiskola koordinációjában úgynevezett befo­gadó program indult, amely a befoga­dó (inkluzív) nevelés megvalósítását támogatja. A projekttel kapcsolatban szülők bevonásával találkozót szervez az iskola október 26-án, csütörtökön 16.00 órától a tatabányai polgármes­teri hivatalban. A szervezők a rendez­vényre várják a szülőket, érdeklődő­ket, hogy a résztvevők megvitassák, milyen lehet egy olyan iskola, ame­lyik minden gyerek számára megfele­lő nevelést biztosít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom