Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)
2006-09-08 / 178. szám
H í DLAP Esztergomi Kistérségért Egyesület Az EKE újragondolja a megye vezetését Beszélgetés Nagy Endrével, Süttőpolgármesterével U T G A B Á I. Az egyesület képviselőjelöltjeinek bemutatkozása: 2006. szeptember 15. Péntek 17.00-22.00 óra, Süttő, Templom tér. Fellép: Tarjáni Spitzbaum sramlizenekar, In-Diretta (egykori TEQUILA AND CHICKEN BRASS) 2006. szeptember 22. Péntek 18.30-21.30 Esztergom, Pézsa Tibor városi sportcsarnok. Fellép: Club ERA, Szépülő Városközpont fog bennünket. A Többcélú Kistérségi Társuláson belüli együttműködés során a döntéseink nagy részét egyhangúlag hozzuk, azonosak az adottságaink, így a lehetőségeink is. Vannak persze különbségek, erre kiváló példa a Hokim új cementgyára, amely egy település érdekeit ugyan szolgálja, az összes többi viszont ellenérdekelt.- Milyen szerepe van az egyesületen belül a városoknak, és milyen a kisebb településeknek?- Elkerülhetetlen a kormánydöntésektől függetlenül is megindult koncentrálódás, mint ahogyan Nyergesújfalu és a környékbeli települések már évek óta a kistérséginél szorosabb együttműködést folytatnak közös társulásokkal és cégekkel. Fel kell ismerni, hogy egy szolgáltatás és az üzemeltetés optimális nagysága adott esetben nem biztos, hogy a kistelepülés méreteire van szabva, ezért ez a négy település ha úgy tetszik egy nagyobb városként funkcionál. Ilyen módon a térségközpontoknak természetesen kialakult szerepük van. Ez pontosan így volt a múltban is.- Esztergom a térség legnagyobb települése, ahol az ipar mellett az idegenforgalomnak és a kultúrának is komoly jelentősége van. Milyen szerepet kap a város az egyesületen belül?- Esztergom sok minden miatt jó példa lehet számunkra, például a hihetetlen mértékű fejlődését tekintve. A korábban csak turisztikai központként emlegetett város mára komoly ipari centrummá fejlődött. A továbbfejlődéshez azonban elengedhetetlen az új híd, illetve a 10-es út elkerülő útjának megépülése. Erősíteni lehetne az iskolaváros jellegét is egy egyetem létrehozásával, hiszen megyénkben ma csak főiskolák vannak.- Bár még csak most indul a kampány, talán fel lehet tenni a kérdést: milyen re- ményekkel vágnak neki a választásoknak?- A kampány során megismerhetik a választók az egyesületet és a programunkat is. Vérmes reményeink nincsenek, de arra mindenképpen jók az esélyeink, hogy egy, esetleg két jelöltünk bekerüljön a megyei közgyűlésbe. Most, hogy a kormánytól megérkezett a „feketeleves”, - amiben sokan bíztak, hogy esetleg mégis elkerülhető lesz - talán az emberek is kiábrándultak a pártokból.- Az országgyűlési választások harca, és a bizalmat kapott szocialistákban való csalódás Ön szerint tehát a függetlenek malmára hajthatja a vizet? A június végén megalakult Esztergomi Kistérségért Egyesület a Duna-menti települések képviseletében indul az októberi önkormányzati választásokon. Céljuk a hasonló gondokkal küzdő falvak, városok és lakóik hatékonyabb képviselete. Képviselő-jelöltjeik egyike, Nagy Endre kilenc éve áll Süttő élén, és közel húsz éve él a mészkőbányáiról híres településen. Vasutas szüleinek köszönhetően lakott már Esztergomban, Tokodon, Nyergesújfalun és Lábatlanon is, így otthona szinte az egész térség.- Milyen előzmények vezettek az egyesület megalakulásához?- Polgármesterként évek óta részt veszek az Esztergom-Nyergesújfalu Kistérség munkájában. Nyugodtan állíthatom, hogy a térség települései között minden területen kiváló együttműködés alakult ki, ami sajnos nem járt együtt azzal, hogy az évtizedek óta meglévő, a megyén belüli utolsó helyre sorolt pozíciónkon változtatni tudjunk. A fejlesztések és a pályázatok tekintetében közel sincs akkora szerepünk, mint amekkorát gazdasági súlyunk indokolna, és amennyivel ténylegesen hozzájárulunk a megye fejlődéséhez. A térség független polgármestereivel egyetértésben úgy gondoljuk: egy megye irányítását ne a pártpolitika határozza meg, ne csak valamelyik „szekértáborhoz” csatlakozva érvényesülhessenek a szándékaink. Június 28-án alakult meg a települések és az itt lakók érdekeit képviselő egyesület, amely mind a falvak, mind a városok listájáról szeretne képviselőket küldeni a megyei közgyűlésbe.- Mi jelenti mostanában a legnagyobb problémát a Duna-menti térség településeinek?-A legnagyobb problémát a 10-es út elviselhetetlen forgalma okozza a térségnek. Ezzel kapcsolatban mindenképpen változást szeretnénk kiharcolni, ugyanakkor pedig elfogadtatni azt a tényt, hogy ez olyan súlyú gond, amivel foglalkozni kell. Ide kapcsolódik az esztergomi új híd megépítése és a 10-es út Esztergom és Budapest közötti szakaszának tehermentesítése, hiszen ezek az itt élők életét közvetlenül befolyásolják. De nemcsak a közúti közlekedéssel van baj: a vasúti személyszállításban a szárnyvonalak megszüntetése az aktuális probléma. A MÁV évtizedek óta tudatosan törekszik a személy- szállítás visszaszorítására az egyre rosszabb utazási körülményekkel. Mára az utazóközönség teljesen elpártolt a vasúttól, pedig a hetvenes években a dolgozók kilencven százaléka és szinte valamennyi diák vonattal járt. Úgy gondolom, küzdenünk kell azért, hogy a vasúti személyszállítás fennmaradjon, az utazás körülményei lényegesen jobbak legyenek, és a menetrendet az igényekhez igazítsák.- Az egyesület Pilismaróitól Süttőig, mintegy 50 kilométer hosszan fogja össze a Duna-menti településeket. Áthidalható ez a távolság?- Miután a gondjaink azonosak itt a Duna mentén, ez önmagában össze- Elképzelhető, hogy a szavazók jobban bíznak majd a függetlenekben, ami segíthet nekünk abban, hogy nagyobb súllyal szerepeljünk a megyei önkormányzatban.- Süttő polgármesteri székét időközi választási győzelemmel vette át, majd további két alkalommal kapott bizalmat. Mi történt ez idő alatt a településen?- A kettővel ez előtti négyéves cikluson belül háromszor kellett időközi választást kiírni, ez sokat elmond az akkor uralkodó állapotokról. Olyan mértékű anyagi csőd közelébe került az önkormányzat, hogy kis híján ellehetetlenült a falu működése. Amikor polgármesterré választottak, a település peresített adóssága több volt, mint az egyéves költség- vetésünk. Az első négy évem az anyagi helyzet rendezésével telt, ráadásul nehezítette a helyzetet a született süttőiek és a betelepülők közötti értelmetlen ellentét és a kettészakítottság. Nem tősgyökeres süttőiként engem sem mindenki fogadott jó szívvel, pedig 1987 óta lakom a településen. A családom egyébként nyergesújfalui, én életem során laktam Nyergesújfalun, Tokodon, Esztergomban és Lábatlanon, Táton pedig éveken át dolgoztam, így az egész térséget saját otthonomnak érzem.- Mi történt az után, hogy egyenesbe került a költségvetés?- Ekkor kezdődhettek meg az elmaradt fejlesztések: újabb négy év alatt helyrehoztuk az utakat és a járdákat, kialakítottuk a templomteret, felújítottuk a sportpályát és a játszótereket, amely beruházásokat pályázati források is segítették.- Milyen bevételek biztosítják ma Süttő költségvetését?- A fejlesztésekre fordítható pénz az iparűzési adóból származik. Legjelentősebb adófizetőnk az évi 4 milliárdos árbevétellel rendelkező kőfaragó-fellegvár, a Reneszánsz Rt., akivel jó kapcsolatot ápolunk, hiszen egymás nélkül nem tudnánk élni.- Milyen beruházások folynak most, és melyek a legközelebbi tervek?- Néhány héten belül adjuk át az önköltséges rendszerben működő, szállodai színvonalú Szépkorúak Idősek Otthonát, amelyet egy volt diákszálló épületéből alakított ki az önkormányzat. A közeljövőben megvalósítandó beruházások közül a legjelentősebb tervünk a kerékpárút kiépítése, amely része lenne a majdan reményeink szerint megépülő Duna-menti kerékpártúnak, és folyamatban van egy korábban megtervezett és PHARE-pályázatra benyújtott faluház kialakítása egy régi malomépületből az Áprily téren. Ezzel régóta fennálló hiányt szüntetnénk meg, hiszen Süttőnek ma nincs rendes kultúrháza. • Gábor Éva
