Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)

2006-09-08 / 178. szám

HÍDLAP • 2006. szeptember 8., péntek www.istergranum.hu Lassan minden hétre jut egy tüntetés A szakszervezetek csak az októberi fizetés után tiltakoznak-­ZŐrkM.Y) Y Folytatás az 1. oldalról Ennek hatására csökken a fogyasz­tás, esik az életszínvonal és megnőnek a társadalmi feszültségek, amely nagy valószínűséggel már ősszel tüntetések sorához vezethet. A szakember jóslata úgy tűnik beigazolódott: az előrejelzé­sek szerint az elkövetkező hetekben egymást érik majd a demonstrációk. A Független Szakszervezetek De­mokratikus Ligája (Liga) és a Munkás- tanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) múlt héten közös közleményben jelen­tette be: a szakszervezetek nem nyugod­hatnak bele a 3-4 százalékos reálbér- csökkenésbe, véleményük szerint az ál­lamháztartás egyensúlyának visszaállí­tását más eszközökkel is, például a feke­tegazdaság elleni szigorúbb fellépéssel kell megvalósítani. Kónya Péter, a Liga társelnöke lapunk megkeresésére el­mondta: a Liga és a MOSZ Országos L A P ( S Z ) É L Demonstrációs Bizottságot hozott létre, amely dönt majd a közeljövő szakszer­vezeti fellépéseiről, többek között egy október közepe tájékán esedékes de­monstrációról. A társelnök rámutatott: más a híreket hallani az életszínvonal­csökkenésről, és más a saját bőrünkön tapasztalni azt. A dolgozók októberben kapják majd először kézhez az alacso­nyabb összegű fizetésüket, amelyből fe­dezniük kell a drágább élelmiszert és a megemelt árú rezsit, hogy a többiről már ne is beszéljünk. A tüntetéssel egyrészt a Gyurcsány-csomag visszavonását köve­telik annak érdekében, hogy az intézke­dések a legkisebb társadalmi kárt okoz­zák, illetve, hogy a terhek döntő részét ne a munkavállalók nyakába vanja a kormány. Céljuk ugyanakkor az is, hogy a többi tervezett reformot a szakszerve­zetekkel történő valódi érdemi egyezte­tések és megállapodások megkötéséig Kövesdi Károly A regi Mindenki sejtette, hogy ha Robert Fico beveszi a kormányba a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Pártot, Szlovákiában kitör a parasztgyalázat. Csak idő és képzelőerő kérdése volt, mikor és milyen módon szabadulnak el az indulatok a csőcselék között, amely imádattal csüng a zsolnai polgár- mester ajkán. A dél-szlovákiai magyarverések egyértelműen bebizonyítot­ták, honnan fuj a szél. A szlovák diplomácia ugyanakkor igyekszik bebi­zonyítani, hogy a nemzetiségi feszültségek a szlovák-magyar határ mind­két oldalán jelen vannak, s hogy a magyar szélsőség semmivel sem béké­sebb a szlováknál. A pontot az i-re az a kérdés tette fel, amely a szlovák és a magyar külügyminiszter televíziós beszélgetése során hangzott el: mit szól a magyar kormány ahhoz, hogy Magyarországon lefestettek két szlo­vák községtáblát? A viszontkérdés elmaradt, amelynek úgy kellett volna szólnia: tudja-e a szlovák kormány, hogy az elmúlt tíz évben hány falutáb­lát festettek le, loptak el, rongáltak meg Dél-Szlovákiában? Esetleg fel le­hetett volna eleveníteni Marcelháza esetét, ahol Soóky László akkori pol- gármestér a községi rendészekkel őriztette a község tábláját - a kormány­nyal és a Belügyminisztériummal szemben. Nem szólva azokról a hely­ségnévtáblákról, amelyeket heti rendszerességgel rongáltak meg. Érdekes módon az akkori kormányban szintén ott ültek kormánytagokként a Szlo­vák Nemzeti Párt képviselői. A feszültség kölcsönössé tételének kísérlete a régi lemezt juttatja eszébe az embernek, amikor 1998 előtt, a Meciar- korszakban Szlovákia egymás után kapta a figyelmeztetéseket az Európai Uniótól. Valószínűleg ezt szeretnék kivédeni Ficóék, amikor igyekeznek Magyarországra kenni a felelősség egy részét, holott a napnál világosabb, hogy a feszültség forrása Szlovákia, pontosabban az a tény, hogy egy na­cionalista párt kormánytényező lehet egy európai uniós országban. Ezért is üdvözölhető, hogy a két kormány nem fogalmaz közös nyilatkozatot, és a magyar diplomácia nem óhajt belemenni abba a játékba, hogy egyenlő­ségjel kerüljön a két országban tapasztalható huliganizmus közé. Mert a kettő nem ugyanaz. Magyarországon nem verik a szlovákokat, horvátokat, szerbeket, görögöket. Még csak viszontpofonok sem csattantak el. így az­tán Tom Lantos amerikai szenátornak van igaza, aki azt mondta: a felelős­ség egyedül Szlovákiát illeti. Ficóék számára természetesen rendkívül kí­nos, hogy a magyar diplomácia és a Magyar Koalíció Pártja nem hagyja elsumákolni a magyarellenes incidenseket. A szlovákellenes összeesküvés meséje nem új, Meciarék is ezzel operáltak. Ez a retorika uralkodott a pártállam idején is, amikor a létező rendszerek legjobbika állandóan a nemzetközi imperializmus zaklatásának volt kitéve. ne vezessék be. Kónya Péter hozzátette: a demonstrációval a munkavállalók fi­gyelmét is felhívják arra, hogy összefo­gással van remény a közös célok eléré­sére. A Liga és a MOSZ az ágazati szak- szervezeteket is arra kéri, hogy ameny- nyiben egyetértenek céljaikkal, csatla­kozzanak az ősszel tervezett akciókhoz. Más civil szervezetek ezzel szemben úgy döntöttek, nem váiják meg az első kisebb végösszeget tartalmazó bérpapí­rokat és az első nagyobb összegű csek­keket. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete úgy véli: a kormány intéz­kedéseivel az élethez és az egészséghez való alkotmányos alapjogok sérülnek. A szervezet szintén azt sérelmezi, hogy a törvények bevezetése előtt nem egyeztettek az érintettekkel, ezért már a jövő héten, szeptember 16-án tiltakozó menetet tartanak, melynek útvonala érinti a Pénzügyminisztériumot, vala­mint az egészségügyi- a szociális- és munkaügyi, valamint az önkormányza­ti- és területfejlesztési tárca székhelyét is. A megmozdulásra tízezer résztvevőt várnak, csakúgy mint a Hallgatói Ön- kormányzatok Országos Konferenciája által szervezett tandíj elleni tüntetésre, amelyre szeptember 21-én a Kossuth téren kerül sor, és amelyet a Liga is tá­mogat. Két nappal később tartja nagy­gyűlését a Fidesz a Hősök terén, ahová szintén a Gyurcsány-kormány intézke­dései ellen tiltakozókat várják. A Peda­gógusok Demokratikus Szakszervezete még nem jelölte ki a tiltakozó gyűlés pontos dátumát, de annyi bizonyos: ok­tóberben a pedagógus-elbocsátások és a kötelező óraszám emelése miatt az utcára vonulnak. • G. É. Új jegypénztár Szob. Szeptember 4-től Szob alsón is megválthatják 7 és 14 óra között az uta­sok a jegyüket a MÁV járataira. A jegy- vásárlást ebben a megállóban az utasok a Kossuth utca 4. szám alatti ékszerbolt- ban bonyolíthatják le az utasok. Őszi lomtalanítás Tatabánya. Az ÁVE Tatabánya Hul­ladékgazdálkodási és Környezetvé­delmi Zrt. Tatabánya város területén október 3-ától október 16-áig őszi lomtalanítással együtt veszélyes hul­ladékgyűjtést is végez - kizárólag a lakosság részére. Nyelvtörvényi névvita Érsekújvárban Pázmány Péterről neveztek el egy magyar iskolát Folytatás az 1. oldalról A Nyitrai Kerületi Hivatal iskola­ügyi főosztályán azt nehezményezték, hogy a nemrég önállósult iskola már­is nevet választ. „Pedig az intézmény 165 éve létezik, ráadásul 1918 és 45 között az esztergomi érsekről volt el­nevezve” - szögezte le az igazgató. A gondot egyébként egy olyan Szlovákiában hatályos törvény okoz­ta, amely kimondja, hogy a felvidéki kötődési személyiségek nevét szlová­kul, „bizonyos egyszerűsítésekkel” kell feltüntetni. így lesz Bercsényiből Bercéni, Zichyből Zici,' Rákócziból Rákoci, a nem szlovák női neveket pedig szlovákosítják, ami annyit tesz, hogy az adott családi nevet - óvá vég­ződéssel látják el. (Pázmány Nagy­szombatban papneveldét, Pozsonyban jezsuita kollégiumot, iskolát, Érsekúj­várban és Körmöcbányán ferences kolostort alapított). „Nevetségesnek tartom a történteket, de meg kell je­gyezni, hogy nemcsak most, hanem a A Ludovrt Stúr Nyelvtudományi Intézet által kidolgozott nyelvtörvény az idegen neveken belül külön figyelmet szentel az Osztrák-Magyar Monarchiából szár­mazó történelmi elnevezéseknek. A tör­vény előírja, hogy az 1918-ig szereplő történelmi személyek nevét - melyek helyesírása korábban nem volt egysé­gesítve a szlovák helyesírásnak meg­felelően lehet csak használni. Dzurinda kormány ideje alatt is vol­tak ilyen jellegű problémák. Most majd még jobban figyelnek az ilyen dolgokra” - magyarázta Száraz, majd hozzátette: „Már a Pázmány Péter Polgári Társulás bejegyzésekor is vol­tak nehézségek, akkor egy cseh lexi­konra hivatkozva kértük a magyar névhasználatot. A belügyi tárcától ér­kezett levélben egyébként igen elmé­sen az szerepelt, hogy kérdezzük meg szándékunkról Pázmány Pétert is”. • Szép Két népszavazás Piliscsabán Magdolna-völgy lakói külön községet alapítanának Folytatás az 1. oldalról Amikor azonban a helyi testületi ülésen szavazásra került a sor, vala­mennyi képviselő tartózkodott. Az ezt követő bírósági döntés alapján a jegy­zőnek ki kellett írnia a népszavazást. Szeptember 24-én az érintett település- rész mintegy 350 lakója járulhat majd az urnákhoz. A referendum akkor lesz érvényes, ha a választásra jogosultak legalább fele él törvény adta jogával és elmegy szavazni. Császi Ferenc el­mondta: a Magdolna-völgybe módos, magasan képzett családok települtek be, akik úgy érzik, hogy az önkor­mányzat nem törődik velük megfelelő­en. A jegyző részben igazat is ad ne­kik, mivel szerinte sem helyénvaló az, hogy másfél évig nem nevezték el a te­rület utcáit, ugyanakkor rámutatott: a lakópark egésze, az utakkal és a világí­tótestekkel együtt magánkézben van, így a közvilágítás biztosítása, a csator­natisztítás és a hóeltakarítás nem az önkormányzat feladata, de ezzel sokan nincsenek tisztában. A különválási tö­rekvések hátterében a jegyző szerint az a jogászokból álló befolyásos csoport is állhat, akik az értékes, panorámás ingatlanok megszerzésére spekulál­nak. A szövevényes ügyben szerepet játszik az Összefogás 2006 Pilis- csabáért Egyesület is, melynek tagjai hajlandóak lennének lebeszélni a Mag- dolna-völgyieket az önállósodásról, amennyiben a helyhatósági választá­sok után az újonnan felálló testületben többséget szereznek. A piliscsabai ci­vil szervezetek között dúló érdekhar­coknak köszönhetően azonban október elsején már a község valamennyi vá­lasztópolgárának véleményt kell nyil­vánítania a Piliscsabáért Egyesület ál­tal kezdeményezett népszavazáson. Ezen a referendumon az előző szava­zás végkimenetelétől függetlenül arról döntenek majd, hogy Piliscsaba érté­kes településrészei - Kanász-berek, Szabad Földek, Kis-Hrabina, Nagy- Hrabina, Pinceföldek és a Somlyó- hegy - továbbra is a község közigazga­tási területeinek szerves részei marad­janak-e, azaz hogy az esetlegesen lét­rejövő Magdolna-völgy község ne vi- hesse magával ezeket a területeket. Amennyiben a mintegy 5 ezer 200 sza­vazónak a többsége igennel voksol, úgy a mindenkori testületnek ebben a szellemben kell tárgyalásokat folytat­nia a leválni szándékozó Magdolna- völgyiekkel. • Gábor Éva Egyre több orvos tiltakozik Októbertől a gyermeksebészek sem vállalnak többlettúlórát Folytatás az 1. oldalról Kiss Ákos, az ország összes gyer­meksebészét összefogó Magyar Gyermeksebész Társaság elnöke la­punknak elmondta: ha nem rendező­dik a helyzetük, októbertől lemonda­nak a heti tizenkét óra vállalható túl­óráról. Sok gyermeksebész ugyanis a kötelező túlórán kívül évente további kilencszáz órát kénytelen teljesíteni, ami többszörösen meghaladja a tör­vény által megengedhető határt. Az orvosok zöme eközben a többlet munkáért mindössze hatszáz-ezer fo­rintos óradíjban részesül, miközben a hatályos törvény ennek két-három- szorosát írja elő. Eközben körvonalazódik az a moz­galom is, amelyet a traumatológusok indítottak, a gyermeksebészek után ugyanis úgy tűnik, hogy az altatóor­vosok és más kórházi alkalmazottak is csatlakoznak a tiltakozáshoz. Im­már több megyei kórházból is érke­zett olyan jelzés a Magyar Orvosi Kamarához, hogy hasonló többlettúl­óra megtagadásra készülnek a dolgo­A Magyar Traumatológus Társaság még a múlt héten hozott egy határoza­tot, amely szerint az alacsony órabérek miatt októbertől nem vállalnak többlet­túlórát az orvosok. A traumatológusok háromszázötven százalékos béreme­lést követelnek, az egészségügyi mi­niszter ugyanakkor ezt teljesíthetetlen- nek nevezte. zók. A kamara nyilatkozatai szerint támogatják a törvénytelen és mérték­telen túlmunka megtagadása kapcsán kibontakozott mozgalmat, ugyanak­kor kissé eltúlzottnak tartják, hogy a traumatológusok az alapbér feleme­lését is követelik. Gyenes Géza a MOK főtitkára elmondta: az irreális igények véleménye szerint elterelik a figyelmet az akkut problémáról, va­gyis az ügyeletről. • Pálovics Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom