Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)

2006-09-08 / 178. szám

Ilelischer Józsefvárosi Könyvtár 2500 Esztergom, Táncsics M. u. 10. Tel.: 33/523-170, Fax: 33/401-919 hirdessen 1 NGYEN é LSTER-GRANUM EURORÉGIÓ www.istergranum.hu IV. évfolyam, 178. szám 2006. szeptember 8., péntek MÁRIA, ADRIENN Szt. Domonkos, László és Eszmeralda napja ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Lassan minden hétre jut egy tüntetés Két népszavazás Piliscsabán A szakszervezetek csak az októberi fizetés után tiltakoznak, a nagycsaládosok addig sem várnak 1 Magyarorszag ____ M últ héten két szakszervezeti szövet­ség alakított demonstrációs bizottságot, októberre tervezett tüntetésükkel pedig azt kívánják elérni, hogy a kormány va­lós érdekképviseleti tárgyalásokat foly­tasson velük, és vonja vissza a Gyurcsány-csomag munkavállalókat hátrányosan érintő rendelkezéseit. A nagycsaládosok és a diákok azonban nem várnak a jövő hónapig. A Hídlapban a tavaszi kormányalakí­tás után megszólaltattuk Simon János politológust, aki az akkor már körvona­lazódó megszorító intézkedések hatására azt jósolta: mivel a takarékosság egyik legkézenfekvőbb módja a munkaerő-el­bocsátás, nő majd a munkanélküliség. (folytatás a 4. oldalon) re t K Í1K :- ***~- ■ ' fi t .r­W -Ä IIéíP m ■. ' T á-o o cc te SEiliscsaba A Piliscsabához tartozó Magdolna- völgy lakóinak kezdeményezésére szep­tember 24-én népszavazást tartanak a településrész önállósodásáról. Egy hét­tel később - az önkormányzati választá­sok napján - újra dönteniük kell a helyi szavazóknak: ezúttal bizonyos telepü­lésrészek megőrzése lesz a tét. A Hídlapot Császi Ferenc, Piliscsa- ba jegyzője tájékoztatta az előzmé­nyekről. A Magdolna-völgy Egyesület tavaly novemberben kezdett aláírás­gyűjtésbe, hogy a már benépesült la­kópark, valamint a még beépítetlen Szállás III. nevű terület önálló község­gé váljanak. Az akkor 280 választásra jogosult állampolgár közül 162-en tá­mogatták a kezdeményezést, ezért a referendum ügye a testület elé került. (folytatás a 4. oldalon) István, a király már Párkányban is A társulat újraélesztené a felvidéki színjátszást Fúrják a helyi karsztvízkutakat A majdani három új kút egész Esztergomot elláthatja lEárkány ___________ A z augusztusi szőgyéni bemutató után jövő hét szombaton Párkányba érkezik az István, a király című rock­opera. A darabot az eredeti mű szülő­atyjával, Szörényi Leverrtével is jó ba­rátságban lévő Juhász Mária rendezte. A fiatal, amatőr színészekből álló Kistérségi Színtársulat a Vadas fürdő­nél felállított szabadtéri színpadon lép a nagyérdemű elé. A társulat négyévi gyakorlás után állt a pódiumra, tagjai tíz felvidéki településről verbuválód­tak. „Karmesterük” a Jókai Színház egykori dramaturgja, Juhász Mária, akinek nem kis harc árán sikerült csak megvalósítania régóta dédelgetett ál­mát: felvidéki színészekkel színre vinni az István, a királyt. A szerencse egyébként a premier alkalmából sem állt a színészek mellé: a tizenkilence­dikéi előadást folyamatos technikai hibák zavarták, a huszadiki produkció befejezését pedig a tomboló vihar akadályozta meg. Ennek ellenére a „teltházas” szabadtéri előadásnak nagy sikere volt, így a Kistérségi Színtársulat bátran vághat bele továb­bi céljaiba: az érsekújvári és párkányi régió színjátszásának újraélesztésébe. • Sz.É. Egyre több orvos tiltakozik i Magyarorszas ........... ~ A traumatológusokhoz csatlakozva október elsejétől a Magyar Gyermekse­bészek Társaságának tagjai sem vállal­nak többlettúlórát, ha az egészségügyi kormányzat nem emeli meg ügyeleti óradíjukat. Jelenleg ők a hatályos törvé­nyek szerinti órabérnek mindössze har­madát kapják meg a pluszmunkáért. A törvény szerint egy gyermekse­bésznek - akárcsak a baleseti sebészek­nek - negyvenórás munkahete mellett nyolc túlórát is kell vállalnia, további tizenkét óra pedig önként vállalható. (folytatás a 4. oldalon) I.JESZtgI§tMQ___ Teg nap délután helyezték üzembe a királyváros Kusztusi-dűlő részénél azt a karsztvízkút fúrógépet, amelynek segít­ségével kiépülő karsztvízrendszer kivált­hatja a korábbi, a 2004-es mérgezés mi­att veszélybe került dunai vízkészletet. Meggyes Tamás polgármester, Knapp János Pál alpolgármester, Eck Alajos, a búbánati körzet képviselője és Tósné Lukács Judit hidro-geológus tegnap dél­után fél háromkor helyezte üzembe a Kusztusi-dűlőben lévő kútfúró-berende­zést. A király város számára komoly jelen­tőséggel bíró saját vízrendszer kialakítá­sának első gyakorlati lépését, egy a fúró­torony tetejére felvont esztergomi lobo­góval tették ünnepélyessé. Tósné Lukács Judit, a munkálat tervezője elmondta, hogy két kútról és egy tartalékkútról van szó, melyek az észak-dél tengelyen he­lyezkednek majd el, egymástól körülbelül 50 méterre. A tervek szerint kétszáz és kétszázötven méteres mélységben várják a megfelelő karsztvizet megtalálni. Egy kút egy perc alatt öt köbméter vizet tud majd felhozni, és három éven belül Esz­tergom teljes ellátására kész új vízrend­szer épül majd itt ki, a karsztvizet adó ku­takkal és a teljes vezetékhálózattal együtt. • PÖLTL Nyelvtörvényi névvita Érsekújvárban Pázmány Péterről neveztek el egy felvidéki iskolát Esztergom, az ezerarcú város Bemutatkoznak a régi-új városrészek listet-Granum Eurorégió ... Nem egyszerű dolog híres magya­rokról, a magyar helyesírás szabályai szerint elnevezni egy Szlovákiában lé­vő intézményt. Ezt ugyanis az érvény­ben lévő nyelvtörvény nem teszi lehe­tővé, így lesz például Pázmány Péterből Peter Pázman, akiről egy ér­sekújvári, magyar tanítási nyelvű isko­lát szerettek volna elnevezni. Szeptember elsejétől az intézmény a „hangzatos” Gymnázium Petra Pázmana s vyucovacím jazykom madarskym Nővé Zámky - Pázmány Péter Magyar Tanítási Nyelvű Gimná­zium Érsekújvár nevet viseli - tüdtuk meg az iskola igazgatójától, Száraz Dé- nestől. A középiskola vezetője lapunk­nak elmondta, hogy először Nyitra me­gyéhez fordultak a kérelemmel, ame­lyet a megyén, mint fenntartón kívül az Oktatási Minisztérium illetékes szakbi­zottsága is elbírált, és végül mindkét intézmény (az előbbi éppen tegnap) en­gedélyezte az elnevezést. „Nagy nehéz­ségek árán sikerült csak elérnünk, hogy legalább a magyar megjelölésben ne kelljen a szlovák helyesírás szabályai szerint írnunk a közvélemény-kutatás által kiválasztott személyi nevét” - pa­naszolta Száraz, majd hozzátette: „2004 szeptembere óta vagyunk önálló intézmény, addig a helyi szlovák gim­náziummal működtünk egy épületben”. (folytatás a 4. oldalon) Mist ______ E sztergom-Kertváros a második vi­lágháború alatt Esztergom legjobban ká­rosodott városrésze volt. A háború után felmerült, hogy a szomszédos Dorog nagyközséghez csatolják, éppen ezért 1947-48-ban a Belügyminisztérium nép­szavazást rendelt el. Az összesen négy- száztizennégy családból háromszázti- zennégy voksolt Esztergom, száz pedig Dorog mellett, ezután kezdték Kertvá­rost, mint hűséges városrészt emlegetni. A két világháború között, az óvárostól távol eső, fiatal településrésznek nem volt temploma, ezért 1941-ben elkezdtek építkezni. A terveket Goszleth Lajos ké­szítette, az építési munkálatok két évig tartottak, és 1943. június 29-én Serédi Juszünián hercegprímás, esztergomi ér­sek áldotta meg az új templomot, bár ek­kor még nem épült meg a torony. • RK. Időjárás Magyaramág: 12° 30* t Napkelte: 06:10 Napnyugta: 19:12 Isatarg#» f Párkány: 15° 22° Tatabánya: 16° 22° Szantmdre: 15° 23° Nyitra: 12° 23° Zaalir. 12° 23°

Next

/
Oldalképek
Tartalom