Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)
2006-09-23 / 189. szám
V'-V' 2006. szeptember 23., szombat A HÍDLAP hétvégi melléklete 38. szám Szerkesztette: Ámon Adrienn A jezsuiták árnyékában B áthori István az 1581. május 12-én Vilnában kelt alapítólevelével egyetemi rangra emelte a jezsuiták kolozsvári kollégiumát. Az egyetemalapítást XIII. Gergely pápa 1582. februárjában eró'sítette meg. Ő volt az a pápa, aki a híres naptárreformot épp abban az esztendőben, február 9-én erősítette meg. Báthori István fejedelem a jezsuitákat mentesítette minden fölösleges teher és szolgálat alól, és egyenesen az erdélyi vajda alá helyezte őket. Báthori az olasz, francia, spanyol vagy német egyetemeken megszerezhető fokozatok odaítélését is engedélyezte. Az iskola első rektora, a lengyel Vangrovitius volt, tanárai pedig Szántó István, Thomány Mátyás, Ladó Bálint, valamint a német W. Schreck és J. Pusch, az olasz Sfondrato és a lengyel J. Rabbus. Az egyetem két fakultással nyílt meg, a teológiaival és a filozófiaival. Báthori az intézmény fenntartására komoly birtokokat is adományozott a jezsuitáknak. 1585-ben a hallgatók száma elérte a 130-at. Az 1588. évi nagyenyedi, majd a medgyesi országgyűlés döntései nyomán a jezsuitáknak el kellett hagyniuk Erdélyt, s ezzel az egyetem első korszaka le is zárult. Abban az esztendőben Báthori Zsigmond lett az erdélyi fejedelem, s V. Sixtus pápa óhajára és az új fejedelem engedélyével 1591-ben a jezsuiták visszatérhettek Erdélybe. Legismertebbjük ekkor Carillo Alfonz volt, aki Bécsből érkezett Kolozsvárra és élesztette újjá az iskolát 1595-ben. Az intézmény e korszaka 1603-ig tartott, mert a jezsuitákat ismét kiűzték Erdélyből. I. Lipót Erdély visszacsatolása után 1690-ben az egyetemnem önkormányzatot és állandó kormányszéket adott. Visszahívta a jezsuitákat is, akik intézményüket 1698. november 17-én nyithatták meg újra. E korszakban kiváló tanárokkal találkozhattak a hallgatók, közöttük az 1750-től itt tanító történész Kaprinai Istvánnal, a csillagászként etikát tanító Taucher Ferenccel, vagy a matematikát előadó Hell Miksával, a később nemzetközi hírűvé lett asztronómussal. A jezsuiták iskolái ezután lényegében az 1773. július 21-i, a rendet Magyarországon is eltörlő pápai bulláig - amit a királynő, Mária Terézia országaiban szeptember 18-án hirdetett ki - működtek egyházi iskolákként. 1773. október 26-án Kolozsvárott is véget ért a jezsuita korszak. Néhány éven át még exjezsuita tanárok és világiak tanítottak itt is, majd 1776. október 15-én a piaristák vették át az intézmény vezetését. így az iskola megint egyházi fennhatóság alá került, de tanterve és az oktatás szelleme más lett. • Rajner Kalendárium Szerelem dráma tartotta lázban Esztergom és környékén élőket száz évvel ezelőtt. Meglepően sok tragédia híre látott napvilágot ekkor. Az amúgy sem vidám hangulathoz a szomorúan kezdett szüret is hozzá járult. Bizonyára nem voltak büszkék a borászok a száz évvel ezelőtti évjárata, legalábbis az Esztergom és Vidéke szeptember 27-én megjelent számában található cikk alapján ezt feltételezhetjük. „Szüret. Az idén nem olyan hangos a hegyoldal, mint más években. Szomorúbban durrogat kócos puskáján a szőlőpásztor is. Tolidudáján is szomorúbban sir fel a nóta, mint máskor. Nem olyan vig a szüret, mint máskor. Elverte a jég s megrohasztotta az eső a szőlőt. Azért szomorú az idei szőlőtarolás. Itt-ott már megkezdték a szüretet. S az élelmesebb korcsmárosoknál már must is kapható.” Száz évvel később, vagyis a mostani szüre- telőknek van oka a vigasságra. Egy szerelmi dráma borzolta ekkoriban az amúgy sem felhőtlen kedélyeket, amelyről a legrészletesebben az Esztergom adott hírt szeptember 24-i számában. „Zsiga Zsigmond helybeli gyógyszerész fia, Zsiga László 19 éves orvostanhallgató a szünidőben Esztergomban megismerkedett Szo- lomics-Koncz Margit szép arc. de csúnya múltú leánynyal, aki hosszabb ideig a fővárosban is tartózkodott. A tapasztalatokban bővelkedő leány hamarosan elcsavarta a fiatal gyerek fejét, aki halálosan beleszeretett. Zsiga most elsején felment a fővárosba tanulmányait folytatni s magával vitte a leányt is. Utób aztán belátta, hogy a leány múltja miatt szülei soha sem járulnának hozzája, hogy elvegye feleségül. Több ízben szakítani is akart a leánynyal, de az nem tágított. Szülei mitsem tudtak a fiuk kínos helyzetéről, aki aztán gyerek észszel halálra szánta a leányt s magát is. csütörtökön levelet irt szüleinek, melyben megírta, hogy elszakadni nem tud a leánytól s ezért öngyilkos lesz. A fiatalember a levél elküldése után a leány nyal együtt kiment a Hűvös- völgybe, ahol egy bokorban előbb a leányt, aztán pedig magát lőtte agyon. Hulláikat pénteken délelőtt találták meg s beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe. A szerencsétlen fiú édesapja a levél vétele után a fővárosba utazott, hogy a fia szándékát meghiúsíthassa, de későn érkezett. Fiát már csak a morgue márványasztalán holtan látta viszont.” Később olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a leány volt a terv kiötlője, és ő lőtte le a fiatalembert, majd végzett magával is. Sajnos több tragédia is történt még, amelyeket összegyűjtve az Esztergomi Lapok szeptember 27-i számában találjuk. Kőhíd- gyarmaton a vonat elé ugrott egy fiú, egy kislány pedig, Tokodaltárón fulladt a kútba, de más is önkezével vetett véget életének. „Répás István komárommegyei Marcellhazi születésű 55 éves református vallású dunamocsi lakos napszámos nem volt megelégedve sorsával s leányának Répás Katalinnak többször is emlegette, hogy eldobja magától az életet. Ezt hajtogatta 23-án is. Leánya nem agott szavainak hitelt épen azért mert az e fajta fenyegetéseit már megszokta az öregnek. Nem is nézett utána pedig ez egyszer apja csakugyan a Duna felé tartott ahol Kozma István révész sze- meláttára a Dunába ugrott s ott nyomtalanul eltűnt. Kozma azonnal segélyére sietett az öngyilkosnak de őt megmentenie már nem sikerült mert a habok elsodorták.” Ennyi tragédia után egy száz évvel ezelőtt örömmel fogadott döntés az Esztergomi Lapok hasábjairól. A 8 órai záróra. Az esztergomi önálló kereskedők, a fűszeresek kivételével, más városok példájára közös megállapodással elhatározták, hogy üzletüket október 1-től kezdve este 8 órakor bezárják. Egyúttal azonban csodálkozásunknak adunk kifejezést, hogy a fűszeresek ez üdvös mozgalomból kivonták magukat. Talán nekik, akár segédeiknek nincs szükségük a kellő pihenésre? Gál Kata