Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)

2006-09-19 / 185. szám

2 HÍDLAP • 2006. szeptember 19., kedd www.esztergom.hu RÖVIDEN Megnevezte Sólyom a legfőbb ügyész-jelöltet (H) Kovács Tamás altábornagyot, kato­nai főügyészt jelöli legfőbb ügyész­nek a köztársasági elnök. Sólyom László ezt tegnap délelőtt, a Sándor- palotában, az öt parlamenti párt frakcióvezetőjének jelenlétében je­lentette be. Kovács Tamás 1990 óta a legfőbb ügyész helyettese. Só­lyom László kijelentette: meg van győződve, hogy Kovács Tamás al­kalmas arra, hogy a legfőbb ügyészi tisztséget ellássa. Hozzátette: a ka­tonai főügyész vitathatatlan vezetői képességekkel rendelkezik. Hallgatói tüntetések hete (H) Az oktatási és kulturális tárca veze­tője természetesnek tartja a hallga­tók tiltakozását a fejlesztési rész­hozzájárulás ellen. Hiller István hétfőn azt mondta, mindenkinek joga, hogy az alkotmányt, a jogsza­bályokat betartva kifejezze véle­ményét. Ugyanakkor kijelentette: a fer-t tovább fogja vinni. A hallga­tók hétfőn, délután Pécsett de­monstráltak a tandíj miatt, csütör­tökön, délelőtt Debrecenben, majd délután a fővárosban, a Kossuth té­ren tiltakoznak. A budapesti tünte­tésre mintegy 10 ezer diákot vár­nak az ország minden pontjáról. Titkos ENSZ-iratok (H) A titkos dokumentumok mellett a világszervezet tizenhét, a forrada­lomhoz kapcsolódó határozatát is tartalmazza az a kötet, amelyet szep­tember 25-én mutatnak be Budapes­ten. A Magyar ENSZ Társaság köz­leménye szerint az évtizedeken át szigorúan őrzött iratok a korábbiak­nál jóval mélyebben mutatják be az ENSZ bonyolult helyzetét, Nyugat és Kelet hidegháborús időszakában. A könyv egyebek mellett olyan kér­désekre adhat választ, hogy miért nem jöttek ENSZ-katonák 1956-ban Magyarországra, illetve arra, hogy Szuez, vagy a magyar helyzet volt-e fontosabb a nagyhatalmaknak ötven évvel ezelőtt. Lengyelország lett a befutó (SK) Már korábban is napvilágot láttak olyan hírek, amelyek szerint az ame­rikai Dell számítástechnikai kon­szern nem Nyitrán, hanem a lengyel- országi Lodzban építi fel új PC-ösz- szeszerelő üzemét. A hírt most meg­erősítette a Dell tegnap kiadott köz­leményében. Szlovákia ezzel egy 140 millió euros beruházástól esett el. Mi lesz, ha a buszok sem járnak majd? Tiltakoznak a civilek a vasúti szárnyvonalak felszámolása ellen ki európai mobilitási hát alkalmából több megszüntetésre ítélt vasúti mel­lékvonalon is végigvonatoztak hétfőn - és folytatják ezt ma is - a Levegő Munkacsoport, valamint a Magyar Közlekedési Klub képviselői, tiltakozva a kormány közlekedéspolitikája ellen. Somodi Mária, az utóbbi szervezet titkára elmondta, hogy a civil szerve­zetek többfős delegációi egyebek kö­zött a felszámolni tervezett Mező­hegy es-Battony a, a Makó-Hódmező- vásárhely és a Szentes-Orosháza vo­nalakon utaznak a két nap alatt. A vasútbarát tiltakozás célja felhívni a figyelmet arra, hogy minden európai polgárnak joga van az elérhetőséghez, ezt pedig a vonatközlekedés biztosítja - mondta a titkár. A civil szervezetek nem bíznak abban, hogy a vasút he­lyett ígért buszközlekedés a későbbi­ekben nem jut hasonló sorsra. Somodi Mária feltette a kérdést: ha majd kide­rül a buszközlekedésről, hogy nem rentábilis, akkor azt is megszüntetik? A titkár kitért a szervezetek környe­zetvédelmi aggályaira, amely szerint a vasúti szárnyvonalak leépítése a közúti forgalom fokozódásához, ezál­tal pedig növekvő légszennyeződés­hez és több balesethez vezet. Somodi Mária jelezte, hogy a közlekedési klub és a Levegő Munkacsoport a vasúti mellékvonalak felszámolása helyett azokra épülő, interregionális hálózat kialakítását kezdeményezi. Az új, határ menti vonalakkal erdélyi településeket lehetne összekötni ma­gyarországi állomásokkal, erre a tit­kár szerint román oldalról van foga­dókészség. • Koncz Endre A Újjáépülő orosz piaci kapcsolatok Az oroszországi Szocsiban írt alá mezőgazdasági és élelmiszeripari ke­ret-megállapodást tegnap a magyar és az orosz agrártárca vezetője. Magyar- ország ettől várja, hogy bővül mező­gazdasági termékeinek felvevő piaca. A keret-megállapodást Vlagyimir Putyin orosz elnök és Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök jelenlétében, ta­lálkozójuk keretén belül írták alá. A magyar földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter azt mondta, hogy az orosz piac újjáépítését várják a megállapodástól, amelyet a két or­szág vállalkozóinak kell majd tarta­lommal megtöltenie. Beszámolt arról is, hogy a Magyarországon termelt mezőgazdasági termékek negyven százalékának nincs biztos felvevőpi­aca. Azt remélik, hogy ebből 15 szá­zalékot biztosan el tudnak majd adni az orosz piacon. A megállapodás öt évre szól, és automatikusan meg- hoszszabbodik még öt évvel, ha a két fél ebben egyetért. • -I -a Még kevés a szélerőmű Közeledik a választás napja A szélenergia fokozottabb terjedé­sének elősegítésére a jelenleginél ru­galmasabb engedélyezési gyakorlatra lenne szükség - hangsúlyozta a kör­nyezetvédelmi miniszter. Persányi Miklós elmondta: a szél­turbinák terjedésének korlátot szab a magyarországi villamosenergia-háló- zat. A szélkerekek áramtermelése idő­járás-függő, ez pedig jelentősebb ka­pacitásnál rendszerirányítási gondok­hoz vezet. A Magyar Energia Hivatal mintegy 330 megawatt szélerőmű tel­jesítmény beépítését tartja lehetséges­nek. A tárcavezető jelezte, hogy Ma­gyarországon hiába mutatkozik ennek a mennyiségnek többszörösére beru­házási igény, a hálózati lehetőségek miatt a hatóság mégsem ad ki engedé­lyeket számukra. ’ (vári) Sok a kiaknázatlan lehetőség Szorosabb együttműködést sürgetnek a tárcavezetők A cseh-szlovák gazdasági együttműkö­dés szempontjából sok a kiaknázatlan le­hetőség. Éppen ezért a szlovák tárcaveze­tő elsősorban az energetika területén szo­rosabbra fűzné a két ország kapcsolatait. Szlovákia és Csehország gazdasági minisztere Lubomír Jahnátek és Martin Rimán a múlt héten egyeztetett a mind­két ország számára előnyös kooperáció­ról. Jahnátek közölte tárgyalópartneré­vel: Szlovákia érdeke, hogy rákapcso­lódjon az európai energiahálózatra. Már történtek előkészületek az Ukrajnában termelt villamos energia szlovákiai hasznosítására. Jahnátek szerint a két or­szág, Ukrajna és Szlovákia villamoshá­lózatának átkötése esetén az Ukrajnából kapott energiafelesleget továbbítani le­hetne Csehország felé. A két tárcaveze­tő azt is mérlegelte, hogy Csehország­Lubomír Jahnátek ban milyen feltételek mellett lehetne üzemanyagot tárolni Szlovákiai számá­ra. Az uniós előírásokkal összhangban a találkozón érintették az energiát termelő vállalatok gyártási profiljának a várható piaci lehetőségek jobb kihasználására irányuló tudatos bővítését is. Megegyez­tek, hogy együttműködnek az új energe­tikai koncepció kidolgozásában is. • 0. F. Még 12 napig kérhetnek igazolást a másutt voksolók Azok a választópolgárok, akik nem lakóhelyükön, hanem tartózkodási he­lyükön kívánnak szavazni az október 1-jei választáson, még 12 napig kér­hetnek ehhez igazolást. Aki nem a lakóhelyén szeretne sza­vazni október 1-jén, igazolást kérhet a települési jegyzőtől. Igazolást - ellen­tétben az országgyűlési választások­kal - csak egyetlen helyre kérhető, oda, ahol a választás kitűzése előtt már bejelentett tartózkodási helye volt. Aki lakhelyétől távol kíván sza­vazni, erről igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján a szava­zást megelőző pénteken 16 óráig, ajánlott levélben pedig úgy kérhet, Kezdés után már nem húznak át nevet A szavazás megkezdése után már nem lehet a visszalépett jelölt nevét áthúzni a szavazólapon - áll az Országos Válasz­tási Bizottság állásfoglalásában. A testü­let szerint a szavazás megkezdéséig ki­esett jelölt helyére a listán soron követ­kező jelölt lép. A szavazás megkezdése és a szavazás befejezése közötti időben kiesett jelölt vonatkozásában azonban nem alkalmazható a jogszabály, mert „ez sértené a választójog egyenlőségét”. hogy a szavazás előtti hétfőig megér­kezzen az illetékes választási irodá­hoz. Igazolást legkésőbb szeptember 29-én lehet kiadni. • K. E. Két vitanap a parlament mai napirendjén Két vitanappal kezdődik ma a par­lament őszi ülésszaka: az Új Magyar- ország Fejlesztési Tervről szólót a kormányfő kezdeményezte, míg a Gyurcsány-kormány 100 napja: az el­ső és a második Gyurcsány-csomag címűt a Fidesz-KDNP frakciószövet­ség tagjai. Mindkét vita mintegy hat és fél órás időkeretben zajlik majd, az ellenzéki és a kormánypárti képvise­lőcsoportoknak egyaránt kétszer két és fél órájuk lesz arra, hogy kifejtsék álláspontjukat. A kormány nyilatko­zatára kétszer negyven perc, viszont­válaszára húsz perc jut mindkét vitá­ban. A két vitanap között egy órán át képviselői interpellációkra válaszol­nak a kormány tagjai. Az SNS egy szélsőséges párt Benová szerint hibát követett el a Smer HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL Cseh kampány az amerikai vízum­kötelezettség ellen Nagyszabású kampányt indított Csehország annak érdekében, hogy Washington a cseh állampolgárok számára eltörölje a vízumkötelezett­séget. A washingtoni cseh nagykö­vetség a nap folyamán több százezer levelet ad postára, amelyben felszó­lítja az amerikai cseheket és a Közép- Európában tevékeny amerikaiakat: küldjenek levelet kongresszusi képvi­selőjüknek, s szólítsák fel, hogy kö­vetelje az amerikai vízumkényszer megszüntetését az állampolgárok számára. Jelenleg mindössze 27 or­szág állampolgárai utazhatnak vízum nélkül az Egyesült Államokba. Köz­tük van az Európai Unió régi tagálla­mainak többsége, míg az új tagok kö­zül csupán Szlovénia. Allergia-adatbank EU-támogatásból A gyermekkori allergia kutatására egyedülálló adatbank kezdte meg a működését a berlini Charité kórház­ban: az EU GA2LEN projektjének keretében létrehozott adatbázisban 25 ország mintegy 30-40 ezer gye­rekének egészségügyi történetét kö­vetik nyomon éveken át, és ebből az adathalmazból igyekeznek majd a kutatók összefüggéseket kimutatni. Az egyre növekvő adattömeg alap­ján a kutatók később konkrét aján­lásokat tudnak kidolgozni a véde­kezésre, vagy a veszélyforrásokra vonatkozóan. A V4-ek bővítenék a schengeni övezetet A visegrádi csoport négy országá­nak államfője ragaszkodik ahhoz, hogy országaik 2007-ben az eredeti terveknek megfelelően a schengeni övezeten belülre kerüljenek - jelen­tette ki Sólyom László, magyar köztársasági elnök a hét végén a csehországi Lányban, a V4-ek ál­lamfői csúcstalálkozója után. A vendéglátó Václav Klaus szerint egyetértés volt abban, hogy a Vi­segrádi Országok diszkrimináció­nak tekintenék, ha 2007-ben nem kerülnének be a schengeni övezet­be. A zóna jövőre tervezett kiszéle­sítésének elhalasztásáról a múlt hé­ten nyilatkoztak az Európai Bizott­ság magas képviselői. Mónika Benová, az Európai Parla­ment képviselője a TA3 televízió vita­műsorában kijelentette: továbbra is úgy véli, hogy a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt egy szélsőséges tömörülés és a Smer részéről hiba volt lepaktálnl vele. „Bár Ján Slota két hónapja nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, ez a tény még nem jelenti azt, hogy gon­dolkodásmódja és nézetei megváltoz­tak volna” - fogalmazott a Robert Fico vezette párt alelnöke. Jól értesült körök szerint az SNS kormányra ke­rülése miatt az Európai Szocialisták nagy valószínűséggel októberben fel­függesztik a Smer tagságát. Benová nem zárta ki, hogy a vezető szlovák kormánypárton belül kialakult problé­mák összefüggésbe hozhatók az állí­tólagos nemzetiségi feszültség növe­kedésével. Abban az esetben, ha a szeptemberi közgyűlés megfosztaná őt a párton belül betöltött funkciójától, mérlegelni fogja, hogy tagja maradjon-e a Smemek. Ivan Miklós, az SDKÚ alelnöke szerint az energetikai vállalatokra ne­hezedő kormányzati nyomás kárt okozhat a szlovák gazdaságnak. A fent említett vitaműsorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a művileg ala­csony szinten tartott energiaár később elszabadulhat, és ugrásszerű árdrágí­tást eredményezhet. Az a „populista lózung”, amellyel a szlovák kormány próbál az árakat szabályozó hivatalra hatni, Miklós szerint négymilliárd korona állami bevétel kiesésével járhat. A Dzurinda- kormány volt pénzügyminisztere két­ségbe vonja azon elemzések hiteles­ségét is, amelyek szerint a kabinet az energiaárak csökkentését javasolja. • -z -c

Next

/
Oldalképek
Tartalom