Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)
2006-09-13 / 181. szám
HÍDLAP • 2006. szeptember 13., szerda www.istergranum.hu » Pozsony: színjáték volt a nyitrai atrocitás A szlovák rendőrség szerint ä diáklány csak kitalálta a történteket Folytatás az 1. oldalról A demonstrációval a mozgalom a magyarellenes incidensek miatti tiltakozásuknak szeretett volna hangot adni. Toroczkai László, a szervezet elnöke lapunkat arról tájékoztatta: ő még nem kapta kézhez a hivatalos értesítést a tüntetés betiltásáról, de pozsonyi tagszervezetük egy tagjának már tegnap kézbesítette a levelet a posta. Ebben indokként azt jelölik meg, hogy a szlovák rendőrséget állításuk szerint arról tájékoztatták a magyar hatóságok, hogy a mozgalom magyarországi rendezvényein szlovákellenes megnyilatkozások hangzottak el, illetve hogy egy szlovák zászlót is elégettek. „Mindez aljas rágalom, ilyen tájékoztatást biztosan nem adhattak a magyar hatóságok, hiszen soha egy nemzet zászlóját sem égették el a rendezvényeinken. Semmilyen törvényes joguk nincs a tüntetés betiltására, természetesen fellebbezni fogunk, bár tudjuk, hogy nem sok esélyünk van a szlovák állam ellen.” - mondta a Hídlapnak az elnök. A tüntetés tervezett időpontjára Toroczkai Pozsonyba utazik, ahová magával viszi a mozgalom által előre elkészített transzparenseket és sajtó- tájékoztatót tart az elmaradt demonstráció helyszínén. Azokra a felvidéki véleményekre reagálva, amelyek az ott élő magyarok érdekeire hivatkozva szintén elítélték a tüntetést, az elnök úgy reagált: „Nem ők kapják a fenyegető leveleket Szlovákiából, hanem én. A demonstráció pedig felvidéki kezdeményezés volt, L A P ( S Z ) É L Rimaszombaton döntött a tüntetés mellett az ottani tagszervezetünk, mi pedig csatlakoztunk hozzájuk. A tizenöt milliós nemzeten belül minden magyar felelős minden magyarért.” Tegnap délután megdöbbentő fejleményeket jelentett be a szlovák belügyminiszter, Robert Kalinák: állítása szerint a rendőrségi vizsgálatok azt igazolják, hogy hazudott a Nyitrán megvert magyar lány, a bűncselekmény valójában nem történt meg. A hatóságok szerint erre több jel is utal, így például bebizonyosodott, hogy az ominózus reggelen a sértett nem beszélgetett senkivel sem a telefonján (így a verést nem válthatta ki magyar szó), ezzel a ténnyel őt is szembesítették, ez után azt vallotta, hogy egy ismerősével az utcán váltott szót és azt követően támadt rá a két szlovák férfi. Az orvosi vizsgálatok megdöntötték az arc, illetve alhasi sérülések valóságalapját (azok korábbi keletűek voltak), a lány ruháján található vér az orrából származott, emellett kizárták az agyrázkódás lehetőségét is, így az áldozatnak pontosan kellene emlékeznie a bűncselekményre és annak előzményeire. A lány blúzán található üzenetről egy grafológus által végzett vizsgálat során kiderült, ő maga írta azt, és az iratait tartalmazó állítólagos bűnösök által visszaküldött borítékon is az ő DNS-e található. Robert Fico kormányfő a sajtótájékoztató során leszögezte: a kormány nem tolerálja az extrémizmust, de azt sem, hogy valaki kitalációk által ártson Szlovákia hírnevének. A Novy Cas nevezetű Az iskolának vagy az életnek? Ez ugyebár meglehetősen régi dilemma: hogy vajon az iskolának vagy az életnek tanulunk-e (illetve gyermekeink). Az iskola zárt világában (elvileg) a tények uralkodnak. Az élet... hm, kicsit más. Érdekes esetről számolt be a minap az egyik országos napilap: egy debreceni diáklány a bíróságon kereste igazát emelt szintű kémia érettségijének pontszáma miatt. Egy pont „jóváírása” volt a tét, és két olyan kérdés is akadt a tesztlápon, amelyre végeredményben helyes választ adott, de az országos Közoktatási Értékelési és Vizsga- központ (OKÉV) javítási protokollja egyiket sem fogadta el jónak. Az egyikre adott helyes válasza ugyanis a lehetséges egyszerűbb, illetve bonyolult megoldás közül az előzőt részesítette előnyben, a másikban pedig - állítólagos - hiányos levezetés után jutott helyes végeredményre, ami a tudós javítók szerint azt a feltételezést vonja maga után, hogy esetleg csak tippelt, mint a totóban. Tartunk tőle, hogy olvasóink többsége meglehetősen régen tett kémiavizsgát (s talán akkor sem emelt szintűt), úgyhogy inkább nem bonyolódnánk bele a tudományos részletekbe. Amúgy is az alaphelyzet az igazán érdekes. Mi a fontosabb az iskolai oktatásban: vajon a tudás (tartalom) vagy az előírás (forma)? De a kérdés így is feltehető: az igazság vagy annak égi mása? Nem irigyeljük a tudós bíróságot, amelynek ilyen kérdésben kell állást foglalnia (mennyivel könnyebb egy Printz- vagy Kulcsárügy!); a hírek szerint döntésének meghozatala előtt az érintett bíró is egy teljes hetet töprengett. Ám hiába érezte át az egy pont jelentőségét (a továbbtanulni vágyó lány jövője miatti felelősséget) végül is elutasító álláspontra helyezkedett. Mint mondta: nem tehetett mást, hiszen az OKÉV „okés” volt a maga szempontjából: a javító szaktanárok a tételes javítási szabvány szerint értékeltek, tehát nem történt hiba. A hiba legfeljebb az, hogy még a kémia sem teljesen egyértelmű, legalábbis a fenti eset alapján így fest. Vagyis a kémia is olyan, mint az élet. E szerint szigorúan tudományos alapon állva a bíróság - miközben látszólag az iskola mellett voksolt, valójában - az életre készítette fel a frissen érettségizett leánygyermeket. Jó, ha időben megtanulja, hogy az élet nem habostorta (sem nem fáklyásmenet). Mert lehetséges, hogy kén-dioxidhoz az általa megjelölt módon is hozzá lehet jutni, a megfelelő pontszámhoz azonban csakis úgy, ahogyan azt az iskola (OKÉV) előírja. Az igazság, sajnos, sokszor megzavarja az igazság látszatát. bulvár napilap írása szerint nem tisztázott, hogy miért is hazudhatott a lány. Az újság lehetségesnek tartja, hogy az a magyar államvizsga az ok, amelyet másodjára próbált volna letenni a diáklány. Amennyiben beigazolódik a gyanú, rémhírterjesztés miatt akár nyolcéves börtönbüntetésre is ítélhetik a nyitrai diákot. Az MTI információi szerint a sértett cáfolni készül, és kész alávetni magát a hazugságvizsgálatnak is, a rendőrség mindeközben bűncselekmény híján megszüntette a nyomozást. „Meggyőződésem, hogy megtörtént a bűncselekmény. Azt tanácsolom a lánynak, hogy ne Szlovákiában vesse alá magát a hazugságvizsgálatnak, mert itt minden kétségbe vonható. Én még akkor sem hiszek ennek a kormánynak, amikor kérdez!” - szögezte le lapunknak Duray Miklós. Az MKP ügyvezető alelnöke váratlan fordulatként értékelte a tegnapi bejelentést: elmondása szerint rengeteg kérdést vetnek fel benne a történtek. így például azt, hogy miért várt a fentiek bejelentésével ennyit a rendőrség, mert „ha valóban nem verték volna meg a lányt, és nem lettek volna friss sérülései, azt 24 órán belül meg lehetett volna állapítani. A törvényszéki vizsgálat pedig csak az atrocitást követő tizedik napon valósult meg, így annak az eredménye csakis régi sérülésként tüntetheti fel a sebeket” - magyarázta lapunknak Duray, hozzátéve: az MKP-nak mindenképpen érdeke, hogy kiderüljön az igazság. • Szép, Pálovics Hétvégi házakat törtek fel Tatabánya. Múlt hét péntekre virradóan több hétvégi házat is feltörtek a Szigeti-dűlőben. Három esetben zömmel kisgépeket, fűnyírót, valamint kerékpárt és élelmiszert vittek el, összesen körülbelül száznegyvenezer forint értékben. Már mindenütt szüretelnek a gazdák Idén különösen jó évjáratban bizakodhatnak a borászok Folytatás az 1. oldalról A szüret a korábban érő fehérszőlő fajták szedésével indult, de a munka java még hátravan, és két-három hétig is eltarthat, amíg beérnek a legnépszerűbb, legnagyobb mennyiségben termelt fajták, mint például a rizling. Amennyiben az időjárás még erre a kis időre kegyes lesz a borászokhoz, és folytatódik a napos idő, igazán jó évjárat lehet az idei - szögezte le lapunknak Szőllősy Mihály, neves neszmélyi borász. A Szőllősy birtokon mintegy háromezer hektoliter bort érlelnek, jónak mondható a szőlők mustfoka és magas a savtartalom is, ami azt jelenti, érlelheti még a fürtöket jócskán a nap. A borászatnak az értékesítéssel sincs gondja: a Lufthansának és a Maiévnek, valamint még három nagy hipermarketláncnak is szállítanak a neszmélyi pincéből. Szőllősy úgy véli, hogy az olcsón beáramló alsó-közép kategóriás importborok nem fenyegethetik igazán a kiváló minőséget termelő tradicionális, családi pincészeteket, mindig lesz egy Határozott fellépést sürget az importborok beáramlásának megakadályozására a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. Horváth Csaba, a szervezet főtitkára leszögezte: az unió szigorúan szabályozza, mi számít valójában bornak és a hazai borászok érthetően nem szeretnék, ha a piacon az előírásoknak nem megfelelő, unión kívülről érkező termékekkel kellene versenyezniük. A hivatalos adatok szerint évente „csak” 66 ezer hektoliter külföldi bor érkezik hazánkba, ami meglehetősen csekély mennyiségnek tűnik ahhoz képest, hogy összességében mintegy 3 millió hektolitert iszunk meg. vásárlóréteg, aki hű marad a hazai minőséghez. Az Ászár-neszmélyi borvidék szőlősgazdái számára az is jó hír, hogy a nyugati - előbb-utóbb hozzánk is begyűrűző - trend azt mutatja, egyre népszerűbbek a könnyű fehérborok a nehezebb vörösborokkal szemben, márpedig régiónk épp kiváló fehérborairól híres. • Sz. H. Brüsszelben is tilos magyarnak lenni? Pozsony háborog a Brüsszelben kiállított komáromi tárlat miatt Folytatás az 1. oldalról A kiállítást egy év alatt 10 ezer vendég, köztük egy brüsszeli képviselőcsoport is, megtekintette. A hatvan évvel ezelőtti események emlékképei egy néppárti képviselő kezdeményezésére kerültek Brüsszelbe, igaz a Komáromban 210 négyzetméternyi területen bemutatott tárlat sem anyagi, sem pedig helybeli adottságok miatt nem utazhatott az uniós székházba. A probléma orvoslása képen az arról készült fotók, valamint magán- személyek tulajdonában lévő dokumentumok másolatai lettek kiállítva az Európai Parlamentben. A terv teljes megvalósulását a Nyitra megye önkormányzatában november óta megváltozott erőviszonyok is hátráltatták, a kulturális osztály új vezetője Helena Psotová Fehér Csabának, a tárlatot eredetileg bemutató komáromi intézmény igazgatójának címzett levelében leszögezte, nem egyezik bele sem a múzeum, sem a Soha többé 1945-48 kiállítás brüsszeli bemutatásába. Fehér minderre számítva úgy szervezte a dolgokat, hogy abba a megyei hivatalnak ne lehessen beleszólása: a kiállítást magánszemélyként rendezte, annak anyaga nem a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának a tulajdona, a megvalósítást pedig kizárólag komáromi és környékbeli személyek adományai támogatták. Dusán Caplovic, kisebbségi ügyekkel megbízott miniszterelnök-helyettes is aggodalmát fejezte ki: véleménye szerint a kiállítás egyszerű történelemhamisítás. „A tárlat elhallgatja, hogy Szlovákia és Magyarország között egy szerződés általi lakosságcsere ment végbe, így a magyarokat nem a kollektív bűnösség alapján, hanem egy megegyezés értelmében deportálták” - nyilatkozta a helyettes, aki szerint a rendezvény szándékosan ferdíti el a szlovák-magyar történelmi kapcsolatokat és feléleszti az ellentéteket a két nép között.. A tárlatot megnyitó Dávid Ibolya egy vasárnapi sajtótájékoztató során azt mondta, hogy a kiállítás megszervezésének célja többek között az, hogy felhívják a figyelmet, hogy az egyesült Európában nincs helye a nemzetiségek szembeállításának, egymás elleni kijátszásának, és nincs helye semmiféle gyűlöletkeltő politikának sem. Az MDF elnöke, utalva a közelmúlt eseményeire, azt mondta, a Benes-dekrétumok problémája ma is aktuális, nemcsak jogi, hanem politikai, morális értelemben is. „Az újraegyesült Európában nem lehet elfogadni a kollektív bűnösség elvét, nem lehet nemzeti kisebbségeket szembeállítani, és nem lehet sem bántalmazni, sem jogfosztottá tenni kisebbségeket” - szögezte le a pártelnök. • Szép
