Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)

2006-09-13 / 181. szám

HÍDLAP • 2006. szeptember 13., szerda www.istergranum.hu » Pozsony: színjáték volt a nyitrai atrocitás A szlovák rendőrség szerint ä diáklány csak kitalálta a történteket Folytatás az 1. oldalról A demonstrációval a mozgalom a magyarellenes incidensek miatti tilta­kozásuknak szeretett volna hangot adni. Toroczkai László, a szervezet elnöke lapunkat arról tájékoztatta: ő még nem kapta kézhez a hivatalos ér­tesítést a tüntetés betiltásáról, de po­zsonyi tagszervezetük egy tagjának már tegnap kézbesítette a levelet a posta. Ebben indokként azt jelölik meg, hogy a szlovák rendőrséget állí­tásuk szerint arról tájékoztatták a ma­gyar hatóságok, hogy a mozgalom magyarországi rendezvényein szlo­vákellenes megnyilatkozások hang­zottak el, illetve hogy egy szlovák zászlót is elégettek. „Mindez aljas rá­galom, ilyen tájékoztatást biztosan nem adhattak a magyar hatóságok, hiszen soha egy nemzet zászlóját sem égették el a rendezvényeinken. Sem­milyen törvényes joguk nincs a tünte­tés betiltására, természetesen felleb­bezni fogunk, bár tudjuk, hogy nem sok esélyünk van a szlovák állam el­len.” - mondta a Hídlapnak az elnök. A tüntetés tervezett időpontjára Toroczkai Pozsonyba utazik, ahová magával viszi a mozgalom által előre elkészített transzparenseket és sajtó- tájékoztatót tart az elmaradt de­monstráció helyszínén. Azokra a fel­vidéki véleményekre reagálva, ame­lyek az ott élő magyarok érdekeire hivatkozva szintén elítélték a tünte­tést, az elnök úgy reagált: „Nem ők kapják a fenyegető leveleket Szlová­kiából, hanem én. A demonstráció pedig felvidéki kezdeményezés volt, L A P ( S Z ) É L Rimaszombaton döntött a tüntetés mellett az ottani tagszervezetünk, mi pedig csatlakoztunk hozzájuk. A ti­zenöt milliós nemzeten belül minden magyar felelős minden magyarért.” Tegnap délután megdöbbentő fejle­ményeket jelentett be a szlovák bel­ügyminiszter, Robert Kalinák: állítása szerint a rendőrségi vizsgálatok azt igazolják, hogy hazudott a Nyitrán megvert magyar lány, a bűncselek­mény valójában nem történt meg. A hatóságok szerint erre több jel is utal, így például bebizonyosodott, hogy az ominózus reggelen a sértett nem be­szélgetett senkivel sem a telefonján (így a verést nem válthatta ki magyar szó), ezzel a ténnyel őt is szembesítet­ték, ez után azt vallotta, hogy egy is­merősével az utcán váltott szót és azt követően támadt rá a két szlovák fér­fi. Az orvosi vizsgálatok megdöntöt­ték az arc, illetve alhasi sérülések va­lóságalapját (azok korábbi keletűek voltak), a lány ruháján található vér az orrából származott, emellett kizár­ták az agyrázkódás lehetőségét is, így az áldozatnak pontosan kellene emlé­keznie a bűncselekményre és annak előzményeire. A lány blúzán található üzenetről egy grafológus által végzett vizsgálat során kiderült, ő maga írta azt, és az iratait tartalmazó állítólagos bűnösök által visszaküldött borítékon is az ő DNS-e található. Robert Fico kormányfő a sajtótájékoztató során leszögezte: a kormány nem tolerálja az extrémizmust, de azt sem, hogy va­laki kitalációk által ártson Szlovákia hírnevének. A Novy Cas nevezetű Az iskolának vagy az életnek? Ez ugyebár meglehetősen régi dilemma: hogy vajon az iskolának vagy az életnek tanulunk-e (illetve gyermekeink). Az iskola zárt vilá­gában (elvileg) a tények uralkodnak. Az élet... hm, kicsit más. Érdekes esetről számolt be a minap az egyik országos napilap: egy debreceni diáklány a bíróságon kereste igazát emelt szintű kémia érettségijének pontszáma miatt. Egy pont „jóváírása” volt a tét, és két olyan kérdés is akadt a tesztlápon, amelyre végeredményben he­lyes választ adott, de az országos Közoktatási Értékelési és Vizsga- központ (OKÉV) javítási protokollja egyiket sem fogadta el jónak. Az egyikre adott helyes válasza ugyanis a lehetséges egyszerűbb, il­letve bonyolult megoldás közül az előzőt részesítette előnyben, a má­sikban pedig - állítólagos - hiányos levezetés után jutott helyes vég­eredményre, ami a tudós javítók szerint azt a feltételezést vonja ma­ga után, hogy esetleg csak tippelt, mint a totóban. Tartunk tőle, hogy olvasóink többsége meglehetősen régen tett ké­miavizsgát (s talán akkor sem emelt szintűt), úgyhogy inkább nem bonyolódnánk bele a tudományos részletekbe. Amúgy is az alaphely­zet az igazán érdekes. Mi a fontosabb az iskolai oktatásban: vajon a tudás (tartalom) vagy az előírás (forma)? De a kérdés így is feltehe­tő: az igazság vagy annak égi mása? Nem irigyeljük a tudós bíróságot, amelynek ilyen kérdésben kell állást foglalnia (mennyivel könnyebb egy Printz- vagy Kulcsár­ügy!); a hírek szerint döntésének meghozatala előtt az érintett bíró is egy teljes hetet töprengett. Ám hiába érezte át az egy pont jelen­tőségét (a továbbtanulni vágyó lány jövője miatti felelősséget) vé­gül is elutasító álláspontra helyezkedett. Mint mondta: nem tehetett mást, hiszen az OKÉV „okés” volt a maga szempontjából: a javító szaktanárok a tételes javítási szabvány szerint értékeltek, tehát nem történt hiba. A hiba legfeljebb az, hogy még a kémia sem teljesen egyértelmű, legalábbis a fenti eset alapján így fest. Vagyis a kémia is olyan, mint az élet. E szerint szigorúan tudományos alapon állva a bíróság - mi­közben látszólag az iskola mellett voksolt, valójában - az életre ké­szítette fel a frissen érettségizett leánygyermeket. Jó, ha időben megtanulja, hogy az élet nem habostorta (sem nem fáklyásmenet). Mert lehetséges, hogy kén-dioxidhoz az általa megjelölt módon is hozzá lehet jutni, a megfelelő pontszámhoz azonban csakis úgy, aho­gyan azt az iskola (OKÉV) előírja. Az igazság, sajnos, sokszor megzavarja az igazság látszatát. bulvár napilap írása szerint nem tisz­tázott, hogy miért is hazudhatott a lány. Az újság lehetségesnek tartja, hogy az a magyar államvizsga az ok, amelyet másodjára próbált volna le­tenni a diáklány. Amennyiben beiga­zolódik a gyanú, rémhírterjesztés mi­att akár nyolcéves börtönbüntetésre is ítélhetik a nyitrai diákot. Az MTI in­formációi szerint a sértett cáfolni ké­szül, és kész alávetni magát a hazug­ságvizsgálatnak is, a rendőrség mind­eközben bűncselekmény híján meg­szüntette a nyomozást. „Meggyőződésem, hogy megtörtént a bűncselekmény. Azt tanácsolom a lánynak, hogy ne Szlovákiában vesse alá magát a hazugságvizsgálatnak, mert itt minden kétségbe vonható. Én még akkor sem hiszek ennek a kor­mánynak, amikor kérdez!” - szögezte le lapunknak Duray Miklós. Az MKP ügyvezető alelnöke váratlan fordulat­ként értékelte a tegnapi bejelentést: elmondása szerint rengeteg kérdést vetnek fel benne a történtek. így pél­dául azt, hogy miért várt a fentiek be­jelentésével ennyit a rendőrség, mert „ha valóban nem verték volna meg a lányt, és nem lettek volna friss sérülé­sei, azt 24 órán belül meg lehetett vol­na állapítani. A törvényszéki vizsgálat pedig csak az atrocitást követő tizedik napon valósult meg, így annak az eredménye csakis régi sérülésként tüntetheti fel a sebeket” - magyarázta lapunknak Duray, hozzátéve: az MKP-nak mindenképpen érdeke, hogy kiderüljön az igazság. • Szép, Pálovics Hétvégi házakat törtek fel Tatabánya. Múlt hét péntekre virra­dóan több hétvégi házat is feltörtek a Szigeti-dűlőben. Három esetben zöm­mel kisgépeket, fűnyírót, valamint ke­rékpárt és élelmiszert vittek el, össze­sen körülbelül száznegyvenezer forint értékben. Már mindenütt szüretelnek a gazdák Idén különösen jó évjáratban bizakodhatnak a borászok Folytatás az 1. oldalról A szüret a korábban érő fehérszőlő fajták szedésével indult, de a munka java még hátravan, és két-három hétig is eltarthat, amíg beérnek a legnép­szerűbb, legnagyobb mennyiségben termelt fajták, mint például a rizling. Amennyiben az időjárás még erre a kis időre kegyes lesz a borászokhoz, és folytatódik a napos idő, igazán jó évjárat lehet az idei - szögezte le la­punknak Szőllősy Mihály, neves neszmélyi borász. A Szőllősy birto­kon mintegy háromezer hektoliter bort érlelnek, jónak mondható a sző­lők mustfoka és magas a savtartalom is, ami azt jelenti, érlelheti még a für­töket jócskán a nap. A borászatnak az értékesítéssel sincs gondja: a Luft­hansának és a Maiévnek, valamint még három nagy hipermarketláncnak is szállítanak a neszmélyi pincéből. Szőllősy úgy véli, hogy az olcsón be­áramló alsó-közép kategóriás import­borok nem fenyegethetik igazán a ki­váló minőséget termelő tradicionális, családi pincészeteket, mindig lesz egy Határozott fellépést sürget az importbo­rok beáramlásának megakadályozására a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. Hor­váth Csaba, a szervezet főtitkára leszö­gezte: az unió szigorúan szabályozza, mi számít valójában bornak és a hazai borászok érthetően nem szeretnék, ha a piacon az előírásoknak nem megfelelő, unión kívülről érkező termékekkel kelle­ne versenyezniük. A hivatalos adatok szerint évente „csak” 66 ezer hektoliter külföldi bor érkezik hazánkba, ami meg­lehetősen csekély mennyiségnek tűnik ahhoz képest, hogy összességében mintegy 3 millió hektolitert iszunk meg. vásárlóréteg, aki hű marad a hazai mi­nőséghez. Az Ászár-neszmélyi borvi­dék szőlősgazdái számára az is jó hír, hogy a nyugati - előbb-utóbb hoz­zánk is begyűrűző - trend azt mutatja, egyre népszerűbbek a könnyű fehér­borok a nehezebb vörösborokkal szemben, márpedig régiónk épp kivá­ló fehérborairól híres. • Sz. H. Brüsszelben is tilos magyarnak lenni? Pozsony háborog a Brüsszelben kiállított komáromi tárlat miatt Folytatás az 1. oldalról A kiállítást egy év alatt 10 ezer ven­dég, köztük egy brüsszeli képviselőcso­port is, megtekintette. A hatvan évvel ez­előtti események emlékképei egy nép­párti képviselő kezdeményezésére kerül­tek Brüsszelbe, igaz a Komáromban 210 négyzetméternyi területen bemutatott tárlat sem anyagi, sem pedig helybeli adottságok miatt nem utazhatott az uniós székházba. A probléma orvoslása képen az arról készült fotók, valamint magán- személyek tulajdonában lévő dokumen­tumok másolatai lettek kiállítva az Euró­pai Parlamentben. A terv teljes megvaló­sulását a Nyitra megye önkormányzatá­ban november óta megváltozott erővi­szonyok is hátráltatták, a kulturális osz­tály új vezetője Helena Psotová Fehér Csabának, a tárlatot eredetileg bemutató komáromi intézmény igazgatójának címzett levelében leszögezte, nem egye­zik bele sem a múzeum, sem a Soha töb­bé 1945-48 kiállítás brüsszeli bemutatá­sába. Fehér minderre számítva úgy szer­vezte a dolgokat, hogy abba a megyei hi­vatalnak ne lehessen beleszólása: a kiál­lítást magánszemélyként rendezte, an­nak anyaga nem a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának a tulajdona, a megvalósítást pedig kizárólag komáromi és környékbeli személyek adományai tá­mogatták. Dusán Caplovic, kisebbségi ügyekkel megbízott miniszterelnök-he­lyettes is aggodalmát fejezte ki: vélemé­nye szerint a kiállítás egyszerű történe­lemhamisítás. „A tárlat elhallgatja, hogy Szlovákia és Magyarország között egy szerződés általi lakosságcsere ment vég­be, így a magyarokat nem a kollektív bű­nösség alapján, hanem egy megegyezés értelmében deportálták” - nyilatkozta a helyettes, aki szerint a rendezvény szán­dékosan ferdíti el a szlovák-magyar tör­ténelmi kapcsolatokat és feléleszti az el­lentéteket a két nép között.. A tárlatot megnyitó Dávid Ibolya egy vasárnapi sajtótájékoztató során azt mondta, hogy a kiállítás megszervezé­sének célja többek között az, hogy fel­hívják a figyelmet, hogy az egyesült Európában nincs helye a nemzetiségek szembeállításának, egymás elleni kiját­szásának, és nincs helye semmiféle gyűlöletkeltő politikának sem. Az MDF elnöke, utalva a közelmúlt eseményeire, azt mondta, a Benes-dekrétumok prob­lémája ma is aktuális, nemcsak jogi, ha­nem politikai, morális értelemben is. „Az újraegyesült Európában nem lehet elfogadni a kollektív bűnösség elvét, nem lehet nemzeti kisebbségeket szem­beállítani, és nem lehet sem bántalmaz­ni, sem jogfosztottá tenni kisebbsége­ket” - szögezte le a pártelnök. • Szép

Next

/
Oldalképek
Tartalom