Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)

2006-08-15 / 160. szám

www.esztergom.hu 2006. augusztus 15., kedd • HÍDLAP 3 Magyarország egyre kevésbé vonzó célpont? Idén Esztergomba is jelentősen kevesebb turista érkezett eddig Az év első hét hónapjában kevesebb külföldi turista érkezett hazánkba, mint tavaly. A külföldi vendégek száma jelentősen csökkent Esztergomban is. A Központi Statisztikai Hivatal ada­tai szerint az év első hét hónapjában csaknem 1,4 millió külföldi vendég ér­kezett hazánkba, akik 4,1 millió ven­dégéjszakát töltöttek itt. A 2005-ös adatokkal összevetve az derül ki, hogy a vendégek száma 6, míg a szállodák­ban, a panziókban, a turistaszállókban és a kempingekben eltöltött vendégéj­szakák száma átlagosan 8 százalékkal csökkent. A kereskedelmi vendéglátó- helyek azonban ebben az évben eddig összesen 99 milliárd forint bruttó be­vételt értek el, ami 4 százalékos növe­kedést jelent az elmúlt évhez képest. Koditek Pál, az esztergomi önkor­mányzat kulturális, idegenforgalmi és sport bizottságának elnöke a Hídlap- nak elmondta: a tapasztalatok azt mu­tatják, hogy Esztergomban is csökkent a külföldi turisták száma. Véleménye szerint ez a folyamat több tényezőnek is köszönhető, véleménye szerint ugyanis egyrészt Magyarországnak nincs megfelelő reklámja külföldön, másrészt a csökkenésre hatással van a négyévente megrendezett labdarúgó világ- vagy Európa-bajnokság, illetve az olimpia is. Koditek Pál hozzátette, hogy ezenkívül a legnagyobb küldő­országban, Németországban jelenleg nem stabil a gazdaság, így onnan sok­kal kevesebb turista indult el nyaralni. Mindezek mellett hazánknak olyan konkurenciával kell megküzdeni, mint például a tengerparttal rendelkező Horvátország, vagy Szlovénia, ezek az országok jelentős számú turistát csábítanak el Magyarországtól. Ezt az elszívóhatást az is segíti, hogy a ma­gyar árszínvonal a szolgáltatásokhoz képest különösen magas Európában. Ezeknek a problémáknak az együttes hatása eredményezi, hogy Esztergom­ban, valamint a Dunakanyarban jelen­tős, 6-7, esetenként akár 10 százalékos csökkenés is megfigyelhető a turiz­mus területén. Az esztergomi határátkelő közúti forgalmáról, valamint a hajóforga­lomról Mészáros Árpád, a határőrség esztergomi kirendeltségvezető-he- lyettese adott információt a Hídlap­nak. Elmondása szerint az esztergomi határátkelőhöz főleg szlovák és cseh nemzetiségű külföldiek érkeznek. Je­lenleg a forgalom a komáromi Erzsé­bet híd lezárása miatt igencsak meg­nőtt, azonban az itt átkelők főleg át­utaznak, vagy munka céljából érkez­nek, nem pedig nyaralni. A turistaha­jók száma azonban nem csökkent az elmúlt évhez képest, tette hozzá a ki- rendeltségvezető-helyettes, idén is 100-150 hajó érkezett az esztergomi kikötőbe, amelyek között akadnak újak is. A külföldiek főleg az unió or­szágaiból érkeznek Esztergomba, mint például Németországból, Auszt­riából, Spanyolországból és Olaszor­szágból, de idelátogatnak amerikai, kanadai és elszórtan brazil turisták is. • (lenger) Szennyvízcsatorna-hálózat épül Pilisszentléleken Az esztergomi önkormányzat száz- harmincnyolc milliós pályázati támo­gatással építi ki a közigazgatásilag hozzá tartozó, zömében szlovák nem­zetiségű falu csatornahálózatát. Szalma László, Pilisszentlélek ön- kormányzati képviselője jelentős beru­házás megkezdéséről számolt be a Hídlapnak. A pilisi hegyek ölelésében, Esztergomtól 12 kilométerre fekvő, szlovák nemzetiségű Pilisszentlélek turisztikai vonzerejét senki nem vitatja - mondta a képviselő, aki szerint a közigazgatásilag Esztergomhoz tarto­zó településen az Európai Unió által is támogatott faluturizmusnak eddig egyetlen komoly akadálya a szenny­vízcsatorna hiánya volt. Szalma László elmondta, hogy már 1998 óta szentlé- leki képviselő és azon dolgozik, hogy a falu infrastruktúrája minden tekintet­ben felzárkózzon. Munkájának most érett meg a gyümölcse, mert a telepü­lés sikeresen pályázott a több mint százmilliós szentléleki csatomaberu­házás megvalósítására. Mindez első­sorban Meggyes Tamás polgármester­nek köszönhető, aki mindvégig szívén viselte a község bárminemű fejleszté­sét, és ezekhez emberi akaratán kívül a megfelelő pénzügyi keret biztosítását is vállalta - hangsúlyozta a képviselő. A pilisszentléleki szennyvízcsatorná­zás és szennyvíztisztítás beruházás tel­jes összege több mint száznyolcvan­négymillió forint, amelyből az önkor­mányzat önrészként negyvenhatmilliót vállalt. A beruházó kiválasztása közbe­szerzési eljárás keretében rövid időn belül lezárul. A két ütemű beruházás a tervek szerint szeptemberben indul majd. Az első ütemben a szennyvíz- tisztító épül meg, majd ezt követően megkezdődhet a csatornahálózat ki­építése is, a teljes közműhálózatot 2007-ben adják majd át. Szalma Lász­ló képviselőtől azt is megtudtuk, hogy a csatornahálózat kiépítésével párhu­zamosan az úthálózat rekonstrukciójá­ra is sor kerül. • (muzslai) Sportnap a Vaszary kórházban Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház idén már hatodik alkalommal rendezi meg az immár hagyományosnak mond­ható sportnapját. A rendezvényre a szer­vezők szeptember 2-án szombaton dél­előtt 10 órától este 6 óráig váiják az ér­deklődőket. A programok között futó-, tájékozódási-, célbadobási-, kerekpá­ros-, tánc-, ping-pong és egyéb ügyessé­gi versenyek szerepelnek, de lesz ezen­kívül foci, kötélhúzás, és activity is. A legkisebbeket játszóház és légvár várja majd az esztergomi Sportcsarnok mö­götti sportpályán. A szervezők a sportol­ni vágyók számára biztosítják az ebéd és uzsonna lehetőségét is. • -a -r Idén Wittner Mária kapta a Szent István-díjat Folytatás az 1 oldalról 1970-ben szabadult, jelenleg a Fidesz országgyűlési képviselője, közéleti szereplő, író. A Szent István-díjat korábban Orbán Viktor, Duray Miklós, Tőkés László, Nemeskürty István és a Püski házaspár kapta. A népművészeti ének- és táncműsorral kiegészített díj­átadó különleges, emelkedett atmosz­férájában ugyan megkértük Wittner Máriát, hogy pár szóval kommentálja az eseményt, de ő szemmel látható meghatódottságára hivatkozva csak annak az örömének tudott hangot ad­ni, hogy több száz tisztelője körében lehet Esztergomban. A 2006. évi Szent István-díjat Prokopp Mária és Bihari Antal a Szent István Alapítvány kuratóriumi tagja adta át Wittner Máriának. • P. Z. Solymári munkahelyre személy- és vagyonőri igazolvánnyal rendelke­ző, megbízható, jó meg­jelenésű biztonsági őrt felveszünk. Érd.: (30) 940-5416 Iskolakezdési segély Komárom. 4 500 forintos iskolakez­dési segélyt nyújt a családoknak az önkormányzat, amennyiben az egy főre jutó jövedelem 35 ezer forint alatt van és a gyermekek nem jogosul­tak ingyen tankönyvre. Eddig ötvenen jelentkeztek a segélyre, ami szeptem­ber 15-ig igényelhető. A kérelem mel­lé jövedelem- és 16 évnél idősebb gyermeknél iskolalátogatási igazolást vagy bizonyítványt is csatolni kell. Üjabb szúnyoggyérítés a király városban Tegnaptól újra permetezik a vérszívókat Az esztergomi önkormányzat a tavaszi árvíz után sürgősen hozzálátott a szú­nyogok gyérítéséhez. A visszamaradt vi­zes területeken rendkívül nagy számban jelentek meg a vérszívók, így a szokásos éves irtási programot nem júniusban, ha­nem már májusban megkezdték egy pót­lólagosan megrendelt permetezéssel. Az augusztusi gyérítés tegnap kezdődött és ha az időjárás nem szól közbe, akkor csütörtökig tart. Ha azonban erős szél vagy jelentős lehűlés lesz, akkor egy tar­talék időszakban, augusztus 22-e és 25-e között folytatják a gyérítést, amely Esz­tergomban háromszáz hektárnyi területet érint. Száz hektáron melegködös eljárás­sal a földről, kétszáz hektáron pedig re­pülőgépről végzik a munkákat napkelté­től reggel nyolcig, illetve este hat órától napnyugtáig. Az esztergomi polgármes­teri hivatal felhívja a város lakóinak fi­gyelmét, hogy ebben az időszakban tartsák csukva ablakaikat, és kérik azo­kat a méhészeket, akiket a hivatal külön nem értesített, hogy jelentkezzenek a városháza illetékesénél az 542-042-es telefonszámon, és gondoskodjanak a méhek védelméről. V. P. Tárlat Esztergom 150 éves jelképéről Kiállítás nyílik a Bazilika évfordulója alkalmából Folytatás az 1 oldalról Az 1945 utáni újjáépítésnek nem kedvezett a kor „antiklerikális” politi­kai dominanciája, de a hívek ragasz­kodása nyomán egy idő múlva mégis régi pompájában mutatkozhatott a templom. A 100 éves évfordulót 1956-ban, a forradalom utáni politikai légkörben nem lehetett az azt megille­tő módon megtartani, talán ezért is olyan fontos, hogy most teljes oda­adással és figyelemmel kísérjék az ér­deklődők a főszékesegyházról szóló kiállítást. Ma délután fél négykor a Keresztény Múzeum új képtárában Erdő Péter bíboros, prímás, érsek nyitja meg a tárlatot, a kiállítást pedig annak egyik rendezője, Cséfalvay Pál kanonok, múzeumigazgató mutatja be a közönségnek. A másfél évszázados építményről közel kétszáz darab terv­rajz, metszet, a felszenteléskor hasz­nált ötvöstárgy, liturgikus öltözet, olajfestmény, emlékérem, írásos és fotódokumentáció szemlélteti a fő­székesegyház építésének és felszente­lésének történetét és az azzal kapcso­latos egyházi vonatkozásokat. A Bazi­likáról szóló eddigi legteljesebb írá­sos, képi és tárgyi emlékeket felvo­nultató anyagot a felszentelés 150 éves évfordulója alkalmából az Ósze­minárium szépen felújított épületében helyezték el, a tárlat 2007. január 1-jéig lesz megtekinthető. A kiállítás­hoz kapcsolódik az augusztus 31-én nyíló, a főszékesegyházról szóló tu­dományos konferencia, melynek elő­adásainak bővített változatát külön ebből az alkalomból kiadott illusztrált könyvben teszik a nagyközönség szá­mára'is hozzáférhetővé. • -I -n

Next

/
Oldalképek
Tartalom