Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)
2006-08-12 / 159. szám
HÍDLAP 8 2006. augusztus 12., szombat hídlapmagazin IV Minden téren világelsők a magyarok Budapest hírnevéhez méltó Európa-bajnokságnak adott otthont Az elmúlt héten vasárnap véget ért egy álom. Álom, melyből jó lett volna nem felébredni, mely tarthatott volna még pár hétig, pár hónapig. Egy úszó Európa-bajnokságnak viszont általában csak alig két hét adatik meg. Idén ezt a 11 napot Budapest ragadta magához és senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy a kétmilliós magyar főváros méltó házigazdája volt a kontinensviadalnak. Amilyen nehezen indult, olyan simán ért véget. Érmek, sikerek és dicséretek tömkelegé szegélyezte e kis ország, e nagy város szervezőit, helyszínét és főszereplőit. Rengeteg hercehurca, állami támogatás megvonása, pillanatok alatt felépített uszoda, ugrótorony, miegymás. Ez jellemezte a 2006-os úszó Európa- bajnokság nyitónapja előtti korszakot. A startra viszont -jó magyar szokás szerint - minden a helyére került, és ez nemcsak külcsín volt. A kulisszák mögött is rendben mentek a dolgok. A kontinens- viadal ideje alatt semmi mást nem lehetett hallani, csak azt, hogy fantasztikus, fenomenális, felülmúlhatatlan, megismételhetetlen. Fel lett adva a lecke a következő' házigazdának, akinek illene fontolóra vennie, hogy bárhova viheti az Európa-bajnoksá- got, ennél jobbat nem tud csinálni. Ez nem személyes vélemény, ez a szakemberek meglátása. A budapesti kontinensviadal húsz (!) évvel meghaladta korát, soha ilyen jó szervezést nem láttak az illetékesek. Azt mondom: le a kalappal Gyárfás Tamásék előtt. S ha ilyen jó kezekben van a 20l2-es labdarúgó Eb-pályázat is, akkor mindenki nyugodtan hátradőlhet. Izgalomra semmi ok. Izgultunk, mi az elmúlt pár hétben éppen eleget. Azért, hogy felül tudják-e szárnyalni a magyar úszók a szervezők lelkesedését, be tudják-e aranyozni a Margitszigetet, lesz-e miért kilátogatni a Széchy Tamás Uszodába. Nem árulok el nagy titkot, ha azt írom: volt értelme minden egyes kint töltött percnek. Mert a magyar úszók - követve az elmúlt évek „aranyos” hagyományait - nem hagytak kétséget afelől, hogy klasszisok. Mit klasszisok? Istenadta tehetségek. Kezdjük talán az elején, az első éremnél, ami talán még a legmerészebbeket is meglepte. Kovács Rita a Balatonalmádiban rendezett 10 kilométeres versenyben elért második helyével az első magyar érmese lett a 28. úszó Európa-bajnokságnak. A korábban már kétszer, Európa által megkoronázott A kisbetűk Mielőtt részletesen megismerkedünk a kisbetűk jelentéstartalmával tudnunk kell, hogy minden különleges betűmegoldást, egyedi betű módosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetűkhöz vezetjük vissza őket. A kisbetű a sztenderd szerint vagy csak a középzónában foglal helyet, mint pl. az a, e, i, o, u, c, n, m, r, s, z x, v, betűk, vagy két, esetleg három zónát is elfoglalhat. Középzónás kisbetűink közül - grafológiai szempontból- kiemelkedő jelentőségűek az a, o, és m betűk. Kétzónás kisbetűinket, ha megfigyeljük, észrevehetjük, hogy lehetnek közép-, és felsőzónásak, mint pl. a b, d, h, k, 1, t betűk; vagy közép-, és alsózónásak, mint pl. a g, j, p, q és az y betűk. Egyetlen olyan kisbetűnk van, amelyik mindhárom zónát elfoglalja, ez az f betű. Milyen jelentéstartalommal bírnak a kisbetűk? Az „a” a legteljesebb Én-kép betűnk. Megtudhatjuk belőle, hogy írója milyennek, és mekkorának érzi magát. Bezárkózik-e a külvilág elől, vagy nyit egy kis rést, amelyen keresztül a világ úszó sikerének nagyságát mi sem mutatja jobban, minthogy hét év kihagyás után tért vissza a vízbe. A klasszikus úszóprogramok beköszöntével eljött a magyarok ideje, kezdésnek Kis Gergő országos csúcsot ért el, a 400 méteres férfi gyorsúszásban 3:51.02-vel repesztett. A margitszigeti úszó Euró- pa-bajnokság első döntőse Jakabos Zsuzsanna volt, aki 400 méter vegyesen negyedikként csapott célba. Az első komolyabb - magyar - csalódás egy nappal később köszöntött ránk, akkor Cseh László, a mieink legnagyobb éremesélyese nem tudta hozni formáját, 100 háton csak hatodik lett. Bodor Richárd sem remekelt, ő a 100 méteres mellúszásban a hetedik helyen végzett. Egy nappal később viszont már nem volt pardon. Jöttek a magyarok, nem is akármilyen teljesítménnyel. Az amúgy is remek hangulatot Atlanta olimpiai bajnoka, Kovács Ágnes fokozta, aki a 100 méteres mellúszás döntőjében a harmadik helyen ért célba. Ági után jöhettek a fértörténései eljuthatnak hozzá. Megmutatja az írót, mint gyakorlati embert, elárulja a munkához való viszonyát. Egészséges személyiségű, jó közérzetű ember általában kerek, horpadásmentes „a” betűket ír. A szűk, összenyomott „a” betű a szorongatottság, a szorongás jele. A „b” a szerzés, a bekebelezés, a birtoklás betűje. Következtethetünk belőle írójának az anyagi javakhoz való viszonyára, a megszerzés módjára, néha még táplálkozással kapcsolatos szokásaira is. A „c” a család betűje, egyben félovál is, tehát az Én-kép fele. Humorérzékre utaló jelet is találhatunk benne, amennyiben írója megduplázza a betű ívének felső részét. A „d” a család, valamint a szellemi kihívások betűje. A családon belül az apa-anya viszonyába nyújt bepillantást. Megmutatja, hogy írója kedveli-e a szellemi kihívásokat, rendelkezik-e ezen a területen az átlagosnál több szellemi élménnyel. Az „e” szellemi önértékelésünk betűje. Azt mutatja meg, hogy írója tisztában van-e szellemi értékeivel, nem becsüli-e túl, vagy éppen alul önmagát ezen a területen. A nárcizmusra utaló jeleket is ebben a betűben találhatjuk meg. Az „f” az érzelmek betűje, amely mindkét nemnél a férfiszerepet jelzi. A férfiaknál a férfiasságot, a nőknél az ehhez való viszonyt mutatja. A „g” a szexualitás betűje. Megmutatja írójának vágyait, törekvéseit, élménykészségét. Minél kisebb hurkot rajzolunk ebben a betűben, annál kisebb az igényünk ezen a területen. fiák. Cseh László és Kerékjártó Tamás 200 méter vegyesen gondolta úgy, hogy megmutatja Európának, ki is a legény a gáton. Előbbi klasz- szis újfent bizonyította, hogy a kontinensen ebben a számban legyőzhetetlen, két másodpercet vert a többiekre. Kerékjártó Tamás 27 évesen is bírta a tempót, minimális különbséggel csúszott csak le a dobogó második fokáról. Kovács Ági megtáltosodva a 100 méter mellen szerzett bronz után, 200-on is begyűjtött egy harmadik helyezést. Boulsevicz Beatrix sem vallott szégyent, 100 méter női pillangón, 59.11-es idővel a negyedik helyen zárta a döntőt. Ágihoz hasonlóan Cseh Laci sem pihenhetett, ő is begyűjtötte második érmét, 200 méter háton csak egy ember, az orosz Arkagyij Vjacsanyin tudott eléje kerülni, így Európa-baj- noki ezüstérmet szerzett. A záró nap is két újabb érmet hozott a hazaiaknak, Kovács Ági - három a magyar igazság - 50 A „gy” a párkapcsolat vizsgálati helye, ahol a „g” az író személy maga; az „y” pedig a párja, partnere. E két betű egymáshoz viszonyított nagysága, távolsága, valamint kötöttségük, vagy éppen kötetlenségük árulja el a kapcsolat minőségét. A „h” betű a házat, az otthont, a családi tűzhelyet, a tűzhely körül ülőket szimbolizálja. Az „i” a legteljesebb Én, az író személy „érték mértéke” azaz a személy önértékelését mutatja meg. A „j” az író anyagi javakhoz való hozzáállását jelzi, valamint megmutatja, hogy az illető menynyire tudja megvalósítani vágyait. A „k” a munka, a kreativitás, és a kivitelezés betűje. Megmutatja, hogy írója a munkavégzés terén a tervező, vagy inkább a kivitelező típushoz tartozik-e. Az „I” az ismeretek, a tudás betűje, amely szellemiségünket, ismereteinket jelöli. Megmutatja, hogy van-e igényünk az ismeretek megszerzésére, és van-e élményünk a szellemi szféra területén. Jelzi ismereteink szélességét, mélységét, biztonságát. Pedagógus betűnek is nevezik, mert jelzéseket ad arról, hogy írója képes-e tudását másoknak átadni. Utal arra is, hogy a megszerzett tudást a személy hogyan tudja a hétköznapokban alkalmazni, kamatoztatni. Az „ly” a szellemi harmónia betűje. A gy-hez hasonlóan az ly is társas kapcsolatra utaló kettős betű. Ez utóbbi azonban a partnerek szellemi kapcsolatát jelzi. Az „1” mindig az író személyt, az „y” a partnert szimbolizálja. Az „m” és az „n” a társasági kapcsolatok betűi. Abból, hogy írója árkádosán, vagy füzéresen írja, következtethetünk a közösség felé való nyiÉremtáblázat arany ezüst bronz Oroszország 16 7 3 Németország 12 9 6 Franciaország 6 3 9 Olaszország 5 6 11 Ukrajna 5 4 5 Lengyelország 5 2 1 Svédország 3 3Nagy-Britannia 2 5 6 Hollandia 2 3 3 Magyarország 2 2 5 Finnország 11 Spanyolország4Görögország2 5 Ausztria2Horvátország1 1 Szlovákia1Norvégia1Fehéroroszország1Csehország2 Románia1 Szlovénia1 Dánia1 méter mellen is parádézott, s megszerezte harma dik bronzát is. Ha Cseh Lászlóról az előbbiekben szuperlatívuszokban írtunk, akkor a 400 vegyes után szavakat sem lehetne találni teljesítményére. Damyi Tamás méltó utódja külön kategóriát képviselt, utcahossznál is nagyobb előnnyel verte meg a többieket. Annak idején Egerszegi Krisztináról mondták, hogy a 200 hát fináléjában - bárhol is indult - a célba érés után megihatott volna akár egy forró kávét is, míg a többiek utolérték -, most ugyanez elmondható volt Cseh Laciról is. 75 méterrel a vége előtt három testhosszal vezetett, a végén négy lett belőle, majd öt másodperccel verte a második helyen célba érő olaszt, Luca Marint. A kontinensviadalt követően fény derült a legjobban teljesítők nevére is, az egyéni számokat tekintve a nőknél a francia Laure Manaudou, a férfiaknál pedig Cseh László volt a margitszigeti úszó Európa-bajnokság legeredményesebb versenyzője. Előbbi úszó - 19 éves - négy arany- és egy bronzérmet szerzett a Széchy Tamás Uszodában, ráadásul a váltó tagjaként további két harmadik helyet is begyűjtött. Cseh a 200 és 400 m vegyes elsősége mellett 200 m háton másodikként zárt. A felsorolás nem lehet teljes. Voltak itt nagy külföldi sikerek - elég, ha a franciák 19 éves üdvöskéjére gondolunk, voltak itt nagy kudarcok- Gyúrta Dániel nem jutott a fináléba - és voltak itt nagy sikerek is. A magyarok újfent bebizonyították: értenek ahhoz, amit csinálnak. Legyen szó akár szervezésről, akár úszásról. • Nagy Balázs tottságára, vagy az ettől való elzárkózására. A három törzsvonal az én -te -ők viszony szimbóluma. A törzsvonalak egymástól való távolsága egyenesen arányos azzal a távolsággal, - vagy közelséggel - melyet partnerünk, illetve a közösség iránt érzünk. Az „o” az „a” mellett a második Én-kép betűnk. A teljességet, a mások számára érzékelhető Én-t jelképezi: Az önértékelés betűje, melyben a jó közérzet is tükröződik. Harmónia-érzés esetén telt, pszichés sérülések előfordulásakor viszont formátlan, törött, horpadt vagy szöges lehet. A „p” a nőiesség betűje. Férfiaknál az ehhez való viszonyt, nőknél saját nemük elfogadását jelzi. Az „r” a karrier, az egyensúly, a siker betűje. Megmutatja írójának karrier utáni vágyát, esetleg ennek hiányát. Az „s” a szerzés betűje, mely az anyagi javak megszerzése terén kialakított szokásait árulja el az író személynek. Az „SZ” a munkatársi kapcsolat betűje. Az író (s) munkatársához (z) fűződő munkakapcsolatára enged következtetni. Megmutatja, hogy hatékonyan tudnak-e egymással dolgozni, vagy mindketten a saját útjukat járják. Utal arra is, hogy kapcsolatukban melyikük a domináns fél. A „t” betű áthúzása a vezetést, a vezetettsé- get, a dominanciaigényt, az akaraterőt szimbolizálja. A „Z” a harmónia betűje. Megmutatja írójának harmónia utáni igényét, valamint azt, hogy képes- e ezt megteremteni önmaga és a külvilág között. • S. NI. Grafológiai alapismeretek - 2. rész
