Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)
2006-08-01 / 150. szám
www.istergranum.hu 2006. augusztus 1., kedd • HÍDLAP 5 Újabb híd kötheti össze a két Komáromot szombattól lezárják az Erzsébet hidat Elgázoltak egy határőrt Ipolyság. Gondatlanságból okozott testi sértésért akár két év szabadságvesztésre is ítélhetik annak a losonci rendszámú Volkswagen Golfnak a vezetőjét, aki Ipolyság központjában csütörtökön balesetet okozott. Az autó sofőrje valószínűleg nem adott elsőbbséget a főúton közlekedő, robogóján a munkahelyére igyekvő 35 éves határőrnek, aki az ütközés következtében több méterre repült a motorjától. Felépülése az orvosok szerint hat hónapig is eltarthat, a személyautóban 100 ezer korona, a mopedben 30 ezer korona kár keletkezett. Megújult faluközpont Bököd. A hét végén esedékes falunapra már elkészülhet a bokodi településközpont rekonstrukciós munkálatainak nagy része. Díszburkolatot kap a Hősök tere, parkolók épülnek, illetve megújulnak a járdák a polgár- mesteri hivatal és a művelődési ház környékén. Az összesen 16 milliós beruházásra 11 milliót a megyei terület- fejlesztési tanács pályázatán nyert el korábban a község. Nemrégiben sikerült a katolikus templom tetőszerkezetének teljes felújítását is megvalósítani, amihez nagy részben járult hozzá az egyház, illetve a hívek adománya. Elkészült az új híd terve. Folytatás az 1. oldalról A révkomáromi városi hivatal munkatársa, egyben projektfelelős Varga Veronika lapunknak elmondta, hogy múlt hét pénteken hirdették ki a híd tervezésére beküldött győztes pályázatot, melynek kivitelezésére egy szlovák céget választottak ki. „A szerződéskötésre még nem került sor, mert azzal az esetleges fellebbezések miatt várni kell még egy-két napot. A győztes a híd tervdokumentációját dolgozza majd ki, mindezzel jövő év decemberére kell elkészülnie. Révkomárom részéről az Európai Unió a beruházás 75 százalékát finanszírozza, 20 százalék állami hozzájárulás, a maradék öt százalék pedig önrész” - mondta lapunknak a projektfelelős, majd hozzátette, hogy a tervdokumentáció kivitelezése után különböző engedélyeztetési folyamatok és kormány közti tárgyalások kezdődnek majd el. Egyébként a két szomszédos város már azt is eldöntötte, hogyan néz majd ki az új Duna-híd: 588 méter hosszú és ötnyílású lesz, szabványos teherbírással fog rendelkezni, tömör gerinclemezű acél alkotja majd azt. Szombat éjjeltől egészen augusztus 19-ig sem a járműforgalom, sem pedig a kerékpárosok számára nem lesz használható az Erzsébet híd, tudtuk meg Varga Bálinttól, a Tatabányai Közútkezelő Kht. központi ügyeletesétől. „Csak a gyalogosok mehetnek majd át a hídon, de azok is csak egy sávban közlekedhetnek majd” - mondta Varga, majd hozzátette, hogy remélhetőleg az előre betervezett időpontot nem lépi túl a lezárás. Elkerülő útként a Győr-Vámosszabadi, illetve az esztergomi határátkelő igénybevételét ajánlják, a hídfelújítási munkálatok várhatóan november 30-án érnek véget. Az 1,2-1,5 milliárd forintot felemésztő rekonstrukciót a Kishatár- híd egyezményben aláírtaknak megfelelően az érintett felek fele-fele arányban, állami pénzből finanszírozzák majd. • Sz. É. Megduplázódott az ásványvízfogyasztás Továbbra is a magyar termékek a legkedveltebbek Még egy hónap forróságra számíthatunk Dávid Mihály időjós szerint hosszú nyarunk lesz Folytatás az 1. oldalról Bikkfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz Szövetség titkára szerint azonban még mindig a buborékos változatot kedvelik többen hazánkban, hetven százalékban ezt választják a vásárlók. Egészségi szempontból ez egyébként teljesen mindegy, csupán ízlés és szokás dolga a választás. „Szerencsére elmondható, hogy kilencvenkilenc százalékban a magyar termékek uralják a piacot, nagyon kevés vendéglátóhelyen találkozhatunk importtermékkel. Ennek legfőbb oka persze az, hogy a magyar ásványvizek rendkívül jó minőségűek” - mondta a Hídlapnak a titkár. Véleménye szerint hazánkban mára kialakult a vízfogyasztás kultúrája, a legtöbben tudják, hogy csak a természetes ásványvizet érdemes választani, hiszen az eredendően tiszta, egészséges és jóízű, anélkül hogy bármilyen kezelési eljáráson átesne. Az árbeli különbségek pedig nagyrészt a csomagoláson és a marketing-költségeken múlnak, és mivel Magyarországon nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelni a palackozáshoz, ezért minden árkategóriába tartozó természetes ásványvíz ugyanolyan jó minőségűnek mondható. • Pálovics Klára Folytatás az 1. oldalról „Itt Nyíregyházán már érezni az enyhülést, északi szél fúj, sőt van, hogy többször felhő takarja el a napot” - mondta Dávid Mihály. „Péntekre megérkezhet a hűvösebb idő, de nem tart tovább pár napnál. Az elemzésekből kiderül, hogy négy kánikula közeli hőmérséklet vár még ránk, ebből egy még július utolsó napján várható, a többi pedig augusztusban, 5-e, 15-e és 25-e környékén, ezekben az időpontokban lesz a legmelegebb. Számottevő enyhülés 10-e és 20-a között várható. Az éjszakai hőmérséklet is magasabbnak látszik, mint júliusban volt, néhány fokkal kúszik feljebb a hőmérő higanyszála”. Dávid Mihály szerint tehát augusztusban viszonylag kiegyenlítet^bb meleg lesz, a feljegyzések alapján a harminc fok feletti hőmérsékletre csak párszor kell számítani, viszont a hónap többi napján sem megy 25 fok alá a hőmérő higanyszála. „Szeptemberben a dél-dunántúli területen nem nagyon esik vissza a hőmérséklet, ezzel ellentétben a többi országrészben hidegebb lesz” - folytatta az időjós. „Szeptember végén és október első napjaiban néhány napos újramelegedésre kell számítani, ami viszont csak a túrázóknak és a mezőgazdászoknak jön majd jól. Október hónap lényegesen hűvösebb lesz, de érdekességként meg lehet említeni, hogy október és november határán hasonló meleg várható, mint egy hónappal korábban.” • (nagy) Épül a központi labor Komárom. A nyár elején kezdődött az új központi labor építése a komáromi Selye János Kórházban. Simon Katalin közbeszerzési referens elmondta, a laboratórium építésével egyidőben egy korszerű medikai integrált információs rendszer kiépítésére is sor kerül. A vérminták vizsgálatára eddig kizárólag a megyeszékhelyen volt lehetőség. A labor megépítése után azonban a szükséges vizsgálatokat már Komáromban is el lehet végezni. A beruházás teljes költsége várhatóan 220 millió forint. Harc a senki földjéért Visegrádon A Duna-parti területnek évek óta nincs gondos gazdája Lapunk is több alkalommal beszámolt már a Visegrád és a Lepence- völgy között húzódó, jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében álló terület hányatott sorsáról, amelyet évek óta hiába próbál megszerezni a város. A polgármester most a pénzügyminiszterhez fordult. Több mint tíz éve húzódik a visegrádi Duna-parton, egykor a vízlépcső építése miatt megbolygatott, Dömös és Visegrád között több kilométer hosszan húzódó partszakasz sorsa. Az 52 hektáros területet, jelenleg a magyar államé, Visegrád városa azonban saját tulajdonába szeretné venni és befektetők bevonásával az idegenforgalmat szolgáló beruházást szeretne rajta megvalósítani. Hadházy Sándor polgármester lapunknak elmondta, hogy a terület ügyében a vagyonkezelő Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (KVI) évek óta vívják elkeseredett szélmalomharcukat: felmerült már a közös hasznosítás lehetősége is, és egy kormányrendelet értelmében másfél éve be is jelentették a KVI felé vételi szándékukat, melyre azonban többszöri sürgetés ellenére sem érkezett válasz. A polgármester megelégelve a céltalan huzavonát, a pénzügyminiszterhez intézett levelében felteszi a kérdést: számíthatnak-e a visegrádiak arra, hogy a kormány foglalkozik az értékes terület sorsával. Visegrád városa három év múlva, 2009-ben ünnepli fennállásának ezredik évfordulóját. Ezért is fontos, hogy a most gazos, szemetes, olykor illegális szemétlerakóként is funkcionáló terület mielőbb gondos gazda kezei közé kerüljön, hogy méltán szolgálja a helyieket és a Dunakanyarba látogató turistákat. • Gábor Éva Kedves Előfizetőink, Olvasóink! Amint azt nyílván észrevették, a Híd- lap július 29-i, szombati száma technikai okok miatt nem jelent meg. A szerkesztőség ezúton szeretne elnézést kérni, ha a reggeli kávé mellől hiányzott újságunk, és mind a magunk, mind a nyomda nevében reméljük, hogy ez többet nem fordul elő. Köszönjük megértésüket! Hídlap szerkesztősége Ml A VELEMENYE? Egy közbiztonságot vizsgáló országos statisztika szerint Esztergom a legrosszabb helyen áll a kisváros kategóriában. Ez annál is inkább furcsa, hiszen a város hiteles bűnügyi mutatói másról beszélnek, ráadásul úton útfélen találkozhatunk „info-police"-os diákokkal, razziázó rendőrökkel, prevenciós programokkal. A különös eredmény valóság- hűségéről kérdeztük az esztergomiakat. Batár Attila (mentős) Egy időben sokat pultoztam, nagyjából a város összes „nehéz emberét” ismerem, a bandák nem kötnek belém. Van némi rálátásom a helyi helyzetre, és azt mondhatom, hogy Esztergom semmivel sincs rosszabb helyzetben, mint bármely más, hozzá hasonló méretű város. Bárhol, bármikor elidőzhet az ember, nem telik el két óra, és látni fog járőröző rendőröket, akik vigyáznak a rendre. Ha valaki nem keresi a bajt, nem is fog történni vele semmi. Jankovics Albertné (recepciós) Ez egy nyugodt, békés város, nem értem, hogy kinek áll érdekében befeketíteni. A város vezetése helyében én pert indítanék rágalmazás és rémhírterjesztés címén az ilyen statisztika kiötlőivel szemben. Én mindenesetre sosem féltem késő este, vagy éjszaka egyedül hazasétálni a város másik végében lakó barátnőmtől. Teigl Isvánné (nyugdíjas) Arról nem tudok nyilatkozni, hogy mi történik éjszakánként a városban, mert akkor sosem mozdulunk ki, de az unokáim biztosan beavatnának abba, ha történt volna valami komolyabb a kukaborogatáson kívül. Sőt, arra is volt már példa, hogy a nagybevásárlás idejére, csaknem fél napra bent felejtettük a kulcsot a zárban, és senki nem próbált meg betörni hozzánk. Verter Marika (háztartásbeli) Manapság minden bűncselekményt szenzációként tálal a média, ennek ellenére hozzám valahogy nem jutott el semmi abból, amiből ezt a lehangoló következtetést vonhatták le a statisztika készítői. A saját bőrömön sem tapasztaltam ilyesmit, engem és az ismerőseimet még nem ért semmiféle attrocitás. Bártfától Pozsonyig A napokban mutatták be azt a szlovák, és magyar nyelven is megjelent ikerkönyvet, amely a 13. századtól egészen a 17. századig bemutatja a Bártfától Pozsonyig elterülő városok történetét. A történészek azért a Felvidék városainak történetével foglalkoznak, mert a török uralom miatt máshol nem találhatóak meg a szükséges források, ott viszont nagyon gazdag levéltárak vannak. A későbbiekben az alkotók tervei szerint olyan tanulmánykötetek is elkészülnek, amelyekbe az ellentétes nézetek, a nagy viták is belekerülhetnek majd.