Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)
2006-08-02 / 151. szám
www.istergranum.hu 2006. augusztus 2., szerda • HÍDLAP 5 Hirtelen jött leépítés a mentősöknél A betegszállítási feladatokat átadnák, a sürgősségi ellátás minőségét javítanák Folytatás az 1. oldalról Győrfi Pál rámutatott: az elmúlt évben a szolgálat által elvégzett feladatok közel fele betegszállítás volt, amely nem feltétlenül a mentők dolga lenne, hiszen ehhez egyrészt nem szükséges a felszerelt rohamkocsi, másrészt vannak kifejezetten szállítási feladatokra specializálódott vállalatok, amelyek szintén térítésmentesen vállalják a rászorulók szállítását. Czimer József, az esztergomi mentőket is magában foglaló regionális veszprémi mentőállomás vezetője lapunknak elmondta: az elbocsátások híre még any- nyira friss, hogy sem a régióban tervezett pontos létszámleépítésről, sem az utcára kerülők személyéről nincs konkrétum. Azt azonban megerősítette, hogy régiónkban, így az esztergomi állomás 26 dolgozójának is tíz százalék körüli leépítéssel kell számolni, amely főként a gyakran felesleges betegszállításban foglalkoztatott ápolókat érinti. A régióban a kiszállásoknak mintegy háromnegyede betegszállítási tevékenység, melyek fele ráadásul az állomásvezető szerint teljesen felesleges. Czimer József arra is felhívta a figyelmet, hogy az elbocsátásokkal egy időben a tágabb régióban hét új mentő- állomás épül, melyre közvetlen környezetünkben is van példa: Esztergomban a régi Kossuth iskola épületében még ebben az évben átadják az új, korszerűen felszerelt állomást, Nyergesűjfalun pedig pályázati támogatással alakítanak ki a közeljövőben egy egyautós állomást a gyógyszertár melletti szolgálati lakásokból. Mint mondta, ezek a beruházások és az alapfeladatra való koncentrálás semmiképpen sem megy a betegek rovására. A mentősök által „ingyen taxizásnak” is nevezett betegszállítási feladatok ellátását országszerte 46, az OEP- pel szerződésben álló vállalkozás is végzi, amit a TAJ-kártyával rendelkező páciensek ingyenesen vehetnek igénybe. Miközben a mentőszolgálat szakemberei az ellátási rendszer kitörési pontjának tekintik ezt az átszervezést, addig a szakpolitikusok és a kórházvezetők aggodalmuknak adtak hanMegyénkben a mentőszolgálaton kívül két vállalkozás foglalkozik az egészség- biztosítás által finanszírozott betegszállítással. A kisbéri központú, Kisbéren és Győrben működő ASB Kht., amely az ország egész területére vállalja a szállítást, valamint a Győrben és Tatabányán található Medi-Szikra Kft., amely Észak- Nyugat Magyarország megyéibe, valamint a fővárosba szállít betegeket. got az elbocsátások hallatán. Mikola István, volt egészségügyi miniszter egyszerűen „gyalázatnak” nevezte a döntést és rámutatott arra, hogy eddig a mentők létszámhiányáról szóltak a hírek, ennek ellenére most mégis nagyarányú leépítést hajtanak végre. A politikus a Hír TV-nek úgy fogalmazott: „Ez a nemzeti intézményünk újabb megtámadását jelenti.” Majd hozzátette: „Az egészségügyi reform nem létezik, csak pénzelvonás, forrás- kivonás és a lakosság megsarcolása.” A Vaszary Kolos Kórház főigazgatója szerint is egyértelműen negatívan érinti a kórházakat a mentők létszámának drasztikus csökkentése. Sólyom Olimpia elmondta, hogy a betegszállításhoz az esetek többségében megfelelő szakértelem és műszaki felszereltség szükséges, amelynek a többnyire magánvállalkozásban üzemeltetett cégek nem tudnak megfelelni. A főigazgató hozzátette: az intézmény többször nyújtott be pályázott egy saját betegszállítószolgálat létrehozására, de ezek a törekvések annak ellenére, hogy a kórház a kiírt követelményeknek megfelelt, rendre sikertelenek maradtak. • Gábor Éva A finanszírozási megszorítások miatt egyre súlyosabb helyzetben vannak hazánk egészségügyi intézményei, melyek közül néhány saját megszorító intézkedéseket is kénytelen volt bevezetni. Van, ahol már csak az ellátási területhez tartozó betegeket tudják fogadni, hiszen a júliustól érvényes változások értelmében a tavalyinál jóval alacsonyabb, előre meghatározott teljesítményen felül elvégzett beavatkozásokat nem fizetik ki a kórházaknak. Sólyom Olimpia lapunknak elmondta, hogy az esztergomi kórház nem tervez hasonló megszorításokat, így továbbra is működik a kórházzal szerződésben álló biztosítóhoz tartozó szlovákiai páciensek ellátása is. A főigazgató továbbra is azt tartja szem előtt, hogy a folyamatos forráskivonás ne befolyásolja az ellátás színvonalát. Ugyanakkor a járóbeteg-rendeléseken az egy betegre jutó legalább öt perces ápolási időt szigorúan veszik, amit a számftógépes nyilvántartás alapján folyamatosan ellenőriz az OER és ha több beteget láttak el aznap, mint amennyi a rendelési időbe belefér, azért egy fillért sem folyósítanak a kórháznak. • • Szent Korona Ünnepség Ipolybalogon 60 éves lett a forint A felvidéki Ipolybalog Árpád-kori templomában tavaly helyezték el a Szent Korona ezüstből készített aranyozott mását, melyet Keri-Farkas Zsolt ötvös mester az eredeti eljárást követve alkotott meg. Idén augusztus 6-án tartják a településen a Szent Korona ünnepséget. A magyar nemzeti ereklye elkészíte- tésének az volt az oka, hogy 702 évvel ezelőtt, Károly Róbert magyar és Vencel cseh király trónviszálya miatt egy éjszakán át, az ipolybalogi templomban bújtatták az eredeti Szent Koronát. Balogh Gápor, a település polgármestere lapunknak elmondta, hogy a falu templomának tornyán ma is ott díszeleg a relikvia másolata, melyet még Mátyás király adományozott a településnek. E történelmi eseményeknek emléket állítva Ipolybalog a múlt évben saját maga készítette el a Szent Korona pontos mását, különböző állami adományokból, valamint a kezdeményezést támogatni kívánó vállalkozók és a falu lakosai segítségével, majd azt ünnepélyes keretek között az eredeti ottlétének 701. évfordulóján a templomban helyezték el. „A Szent Korona határok feletti, nemzeti összetartó erőt kölcsönöz, és ezáltal életben tartja a Kárpát-medencében élő magyar közösség kapcsolatát. Azért készítettük el a korona mását, hogy nemzeti és egyházi ünnepeinken erősítse bennünk, magyarokban határon innen és túl az életbe és a megmaradásba vetett hitet” - mondta Balogh Gábor, majd hozzátette, hogy mindezek emlékére minden évben ünnepséget szeretnének rendezni. „Tavaly több ezren jöttek el, remélem az idén is sikerül ide- vonzani jó néhány érdeklődőt. Színes programot állítottunk össze, melyeket Tempfli József, nagyváradi megyéspüspök által celebrált szentmise nyit majd meg, az ünnepi beszédet pedig Dobos László, szlovákiai magyar Kossuth dí-. jas író mondja. Az istentisztelet végén lehetőség nyílik a Szent Koronára való eskütételre is. A rendezvény keretén belül a Magyar Királyi Városok és Felvidék címmel képkiállítás is nyílik, de különböző folklór műsorok és élő Bikini koncert is várja az ide látogatókat” - mondta lapunknak a polgármester. • Szép 60 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be a forintot, amely azóta új bankjegyekkel és érmékkel még mindig Magyarország hivatalos fizetőeszköze, legalábbis addig, amíg az eurót be nem vezetik itthon is. A forintot a világtörténelemben az eddigi legnagyobb hiperinfláció megállítása érdekében vezették be. Fizetőeszközünk a második világháború után a teljesen elértéktelenedett pengőt váltotta fel. Egy forint kibocsátásakor négyszázezerquadrillió pengőt ért, ami egy négyes után leírt 29 nullát jelent. Azonban hazánk nemcsak az infláció mértékében, hanem a legnagyobb címletű bankjegyekben is világrekordemek számít, bár az egymilliárd bilipengős bankjegy már nem került forgalomba. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a forint hat évtizedes történelme során összesen 4.1 milliárd bankjegyet és 6.7 milliárd darab érmét hoztak forgalomba. Ha a gyártott valamennyi bankjegyet egymásra helyeznénk, akkor 210 Eiffel-torony magasságú oszlopot kapnánk, és ha a 6.7 milliárd darab pénzérmét összegyűjtenénk, akkor az összesen 20 750 tonnát nyomna, amit körülbelül 2000 kamionnal lehetne elszállítani. Az inflációt tekintve a forint bevezetéséhez képest napjainkig összesen 6849 százalékkal romlott. Az első bankjegyek a 10 és 100 forintosok voltak, míg az első pénzérmék a 2, 10, 20 filléresek, illetve az 1, 2 és 5 forintosok. 1951-ben jelent meg az 50, 1970-ben az 500 forintos bankjegy. A rendszerváltást követően került forgalomba az 5000 forintos, 1997-ben a 10 000 forintos, míg 2001- ben a 20 000 forintos bankjegy. A jelenleg forgalomban lévő pénzérméink Kosa István és Bartos István tervei alapján készültek, míg a bankjegyek hátoldalát és címoldalát Vagyóczky Károly grafikusművész készítette, melyen hazánk jelentős államférfiai és a hozzájuk kapcsolódó történelmi színhelyek szerepelnek. A forint várhatóan még többször fog gyengülni, az euró bevezetéséig azonban mindenképpen hazánk fizetőeszköze marad. • (lenger) Jól sikerült a múlt szombati borút Lapunk szombati számának technikai okok miatt történő elmaradása miatt keddi számunkban tévedésből változatlan szöveggel jelent meg a tokodi nyitott pincék napjáról szóló írásunk, amely július 29-én már sikerrel lezajlott. Tóth Tivadar, a Vinum Ister- Granum Regionis Borlovagrend kancellárja örömmel és elégedetten nyilatkozott a Hídlap- nak arról, hogy a hagyományteremtő szándékkal megrendezett borút iránt a várakozásnál jóval nagyobb érdeklődés mutatkozott: sok környékbeli pincés gazda jött el megkóstolni a „kollégák” borát, de szép számmal érkeztek a borkedvelők is. A résztvevők a borút megtétele után a Nagyvölgyben megrendezett közös mulatsággal fejezték be a napot. Ml A VÉLEMÉNYE? Az idei nyár szeszélye (a hűvös-csapadékos kezdet és a forró folytatás) miatt Európában komoly zöldséghiányra lehet számítani. Arról érdeklődtünk a járókelőktől, hogy mennyire fogja érzékenyen érinteni őket a zöldségek árának várható emelkedése? Knáb Klára (biztosítási üzletkötő) Várható volt, hogy ez az időjárás nem tesz jót a növényeknek, amit azért sajnálok különösen, mert imádom a zöldségeket, gyümölcsöket, nem telik el nap, hogy ne egyek legalább egyszer friss zöldséget. Ha gazdasági szemmel nézném, most felvásárolnék és a mélyhűtőbe tennék a zöldségekből minden mennyiségben, de a mirelit sosem az igazi. Petróczki Krisztina (orvostanhallgató) Valószínűleg a hozzám hasonló fiatalok nem foglalkoznak különösebben azzal, hogy a zöldség-gyümölcs milyen drága, mert ezeket mindenképpen meg kell venni, én sosem nézem, hogy mi, hol, hány forint. A drágulást inkább az idősebbek fogják megérezni, de nekik van idejük arra, hogy nyakukba vegyék a várost és felderítsék, hogy hol kapni a legolcsóbb árut. Hangya János (őstermelő) A „természeti csapás” inkább nekünk, termelőknek okoz gondot, a vásárlók észre sem fogják venni a nagy infláció közepette, hogy minden más mellett a zöldség ára is emelkedik. Nekünk viszont a kevesebb terméket kell olyan áron adnunk, hogy legalább nullára ki tudjuk hozni az idei szezont. Van olyan barátom, akinek az idei év tette be végleg a kaput, jövőre már nem is termel a piacra. Török Andrásné (közalkalmazott) Mindenkinek megérzi majd a pénztárcája a hiányt és a drágulást, és ami különö- hogy ismét import- termékekkel lesz tele a piac, a magyar paradicsom és társai ismét csak ritka eleség lesznek. Ráadásul ősszel és télen van leginkább szüksége a szervezetnek vitamindús zöldségekre, a külföldi génkezelt áru pedig szinte alkalmatlan arra, hogy a fontos tápanyagokat biztosítsa. Magyar családokért imádkoztak Nyitra. Szent László ünnepséget tartottak pénteken Nyitrán: a megemlékezésre a Magyar Királyi Szent László Lovagrend tagjai Szent László ereklyéjét - kezének egy csontdarabkáját - hozták a Felvidékre. Az ünnepség keretén belül Orosch János püspök misét celebrált, az istentiszteletet a hívek Zoboralja magyarságának megmaradásáért, a magyar családokért ajánlották fel. sen bosszantó, Hirdetesszervezökét kefesünk! Versenyképes díjazással, jutalékos rendszerben. Feltételek: minimum középfokú végzettség, jó kommunikációs képesség. Jelentkezni lehet: Majer Juditnál a 33/542-075-ös telefonszámon.
