Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)
2006-07-12 / 136. szám
2 HÍDLAP • 2006. július 12., szerda www.esztergom.hu RÖVIDEN Sólyom kitűzte a választás időpontját (H) A parlamenti pártok előzetes várakozásainak megfelelően a köztársasági elnök október 1-re tűzte ki a 2006-os önkormányzati választások időpontját. Sólyom László már korábban is úgy nyilatkozott, hogy a lehető leghamarabb! időpontra tűzi ki a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választásának dátumát. A törvény szerint ez a legkorábbi időpont. Felmentették Princz Gábort (H) Felmentették Princz Gábort és hat vádlott-társát a Postabank-perben. Az első fokú ítéletet most hirdette ki a Fővárosi Bíróság a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, 34, 6 milliárd forintos hűtlen kezelés miatt indult büntetőügyben. Nem jogerős ítéletében a bíróság Princz Gábort az ellene emelt másik, 121 millió forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól is felmentette. Kényszerleszállás Ferihegyen (H) Egyik hajtóműve nem működött annak a MALÉV-gépnek, amely tegnap délelőtt hajtott végre kényszer- leszállást Ferihegyen. Gáti Mariann, a légitársaság kommunikációs munkatársa elmondta: vészhelyzet nem volt, a landolás simán ment. A MALÉV amszterdami járatának legénysége Bécs felett észlelte, hogy az egyik hajtómű meghibásodott és emiatt visszafordultak Budapestre. Vonatjegyek aranyáron? (H) A kormányfő szerint a forint erősödéséhez, olyan költségvetési politikára van szükség, amely egyensúlyra törekszik. így kisebb lesz az ország finanszírozási kockázata és több külföldi befektető keresi majd az állampapírokat, s alacsonyabb hozammal is megelégszenek. A vonatközlekedésben a szárnyvonal-lezárások kapcsán úgy fogalmazott, az elmúlt négy évben „nem mertünk erről beszélni sem”, közben vannak olyan szárnyvonalak, ahol, ha nem lenne állami támogatás, „aranyárban mérnék a jegyeket”. Ezeken a szakaszokon a buszközlekedéshez adna az állam támogatást. Nem ülésezik a kormány (SK) A Robert Fico vezette új szlovák kormány ezen a héten már nem ülésezik, a második parlamenti ülésre július 19-én kerül sor. Parlamenti „igen” a megszorításokra Az ellenzék nem szavazta meg az adóemeléseket és az önkormányzati reformot sem A Fidesz felezné az önkormányzati képviselők létszámát Felére csökkentené a megyei önkormányzati képviselők létszámát a Fidesz, és ez irányú javaslatát kedden önálló képviselői indítványként nyújtja be a parlámenthez - közölte Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes. Mint elmondta, a Fidesz korábban beterjesztette módosító indítványát a megyei önkormányzati képviselők számának felére csökkentéséről, de elképzelésük hétfőn nem kapott többséget a parlamentben, ezért döntöttek úgy: ismét benyújtják javaslatukat, ezúttal önálló képviselői indítványként. Répássy Róbert közölte: a kormánypártok úgy próbálják beállítani, hogy a Fidesz nem támogatta a létszámcsökkentést, a valóság ezzel szemben az, hogy a pártnak sokkal radikálisabb javaslata volt. A Fidesz képviselői tartózkodással fejezték ki, hogy a létszám csökkentésével egyetértenek, de a kormányzatinál radikálisabb javaslatuk van - mondta. Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Szintén jóváhagyta a ház az államháztartás egyensúlyát javító különadóról szóló és a házipénztár adóról szóló törvényjavaslatot. Az ellenzéki képviselők nem támogatták az adóemeléseket. Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeket módosító javaslat tartalmazza többek között a kamatból és a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek 20 százalékos megadóztatását, az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsának 15-ről 25 százalékra emelését, és az általános forgalmi adó középső kulcsának 15-ről 20 százalékra emelését. A zárószavazás előtt a fideszes Varga Mihály közölte: pártja nem támogatja a javaslatot. Hozzátette, a miniszterelnök nem tájékoztatta időben a közvéleményt az ország valós pénzügyi helyzetéről, a mostani intézkedéseket pedig, koncepciótlanság, fejetlenség és kapkodás jellemzi. Az MDF-es Herényi Károly úgy fogalmazott, igaz, hogy a költségvetés helyzetét rendezni kell, de a kormányjavaslatai nem jelentenek megoldást. Az Országgyűlés azt is megszavazta, hogy az egyes pénzügyi tárgyú, a házipénztár adóról, valamint az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény esetében a jogszabály sürgős kihirdetését kétje a köztársasági elnöktől. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról szóló javaslat szavazása előtt a KDNP-s Hargitai János úgy fogalmazott, a kormány azért kényszerül arra, hogy különadót és járadékot vessen ki, mert gazdaságpolitikája megbukott. A javaslat értelmében négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek a nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek. A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után fizetnek majd 5 százalékos járadékot. Szintén az ellenzéki honatyák ellenszavazata mellett fogadta el az Országgyűlés a házipénztár adóról szóló törvényjavaslatot. Az indítvány 20 százalékos adót vezet be az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra, így kívánják megakadályozni a rendellenes házipénztárhasználatot. Egyelőre nem indul az önkormányzati reform Nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget a régiók létrehozásához szükséges alkotmánymódosítási javaslat az Országgyűlésben. Az alkotmányt módosító javaslat célja az önkormányzati rendszer reformja volt. A tervezet alkotmányi szintre emelte volna a régiót, mint önálló területszervezési egységet, és ezzel megalapozta volna a középszintű köz- igazgatás átfogó reformját. Ugyancsak nem kapott kétharmados többséget a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat. Fidesz-MSZP szópárbaj a szavazás után Az MSZP szerint az ellenzék nem alkotó, hanem romboló munkát végez - mondta a párt frakcióvezetőhelyettese a parlamenti zárószavazás után. Mesterházy Attila úgy fogalmazott: „amit az ellenzék hangosan követel, hogy csökkentsük a kiadásokat és növeljük az költségvetés bevételeit; erre volt itt két konkrét javaslat, egyiket sem támogatta az ellenzék”. Emlékeztetett arra, hogy kétharmados támogatásra lett volna szükség a régiók létrehozásához, a helyi önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséhez. Mint mondta, a két jogszabály elfogadása 15-16 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelentett volna a költségvetés számára. A Fidesz szóvivője erre reagálva elmondta: már többször világossá tették álláspontjukat, hogy nem támogatnak semmilyen olyan intézkedést, amelyek „az emberek vállán lévő terhet tovább növelik”. Szijjártó Péter hozzátette: korábban azt kérték Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől, vonja vissza az intézkedéscsomagot, amennyiben ez megtörténik, a Fidesz hajlandó tárgyalni az ország jövőjét érintő kérdésekről. Szijjártó Péter közölte: a Fidesz azért nem támogatja az adóemelést, mert az nehezebbé teszi az életet az emberek számára. A szóvivő elmondta: azért sem támogatták a javaslatot, mert a választási kampányban adó- csökkentésről beszéltek a koalíciós pártok, mára azonban „az adócsökkentések kormányából az adóemelések kormányává váltak”. • Koncz Endre A többiek fizetnék az eminensek ösztöndíját A Fidesz szerint alkotmánysértő az oktatási törvény A Fidesz szerint hét ponton sérti az alaptörvényt az Országgyűlés előtt lévő oktatási törvénycsomag - mondta a párt alelnöke kedden. Pokomi Zoltán elmondta: az alkotmányosság kereteit feszegeti a felsőoktatási törvény két, a gazdasági tanácsokkal foglalkozó pontja, ugyancsak két helyen alkotmányossági aggályokat vet fel a fejlesztési részhozzájárulással (fér) kapcsolatos szabályozás, a közoktatási törvényjavaslat pedig három kérdésben sértheti az alaptörvényt. Pokomi Zoltán a fer-ről szólva elmondta, a tandíj bevezetése önmagában nem alkotmányellenes, az viszont aggályos, hogy a törvénytervezet nem veszi figyelembe: a tandíjnak összefüggésben kell állnia a megélhetés és a tanulás költségeivel. Az ellenzéki politikus azt is elmondta, a javaslat szabá' V ^ Z lyozná, kik és milyen feltételekkel mentesülnének a fér fizetése alól, ám a többi hallgatóval fizettetnék meg az ő tandíjukat. „Úgy szól a jogszabály, hogy be kell szedni az intézménynek az átlagos költségeket, és úgy kell kalkulálnia, hogy az elsőéveseket és a hátrányos helyzetűeket tehermentesítse, és módot adjon a legjobban tanuló tizenöt százalék ingyenes képzésére. Akkor beszélhetnénk pozitív diszkriminációról, ha a kormány az erre szolgáló összeget odaadná az intézménynek. De nem ez történik, mert a többi diáknak kell többet fizetni azért, hogy másokat pozitívan diszkrimináljanak” - emelte ki a volt oktatási miniszter. A közoktatási törvény három pontját nevezte alaptörvénybe ütközőnek a fideszes politikus. Mint mondta, azzal, hogy tagiskolává válna minden olyan iskola, amelynek nincs nyolc évfolyama, sérülne az önkormányzati autonómia, ráadásul ebben az esetben egy „feles törvény” felülírna egy kétharmados jogszabályt. Hozzátette: az is aggályos, hogy az intézmények számára nem áll rendelkezésre felkészülési idő a szabályozáshoz való alkalmazkodásra. • (vári) Kubis türelmet kért a magyaroktól Demokratikus és európai kormány- programot akar megvalósítani az új szlovák kormány - jelentette ki tegnap budapesti látogatása során Ján Kubis külügyminiszter. Az új szlovák kormány külügyminiszterét tegnap magyar kollégája, Göncz Kinga fogadta. Ján Kubis száz nap türelmi időt kért a kormánykoalíció számára a magyar kormánytól és kijelentette: nem vállal felelősséget Slota és Fico korábbi magyarellenes kijelentéseiért. Azt mondta, ezek nem a kormány álláspontját tükrözik. Kubis elmondta azt is, hogy ő maga többször szeretne tárgyalni Göncz Kingával, Robert Fico pedig szeptemberben látogatná meg Gyurcsány Ferencet. Korábban egyébként Fico úgy nyilatkozott, hogy a szlovák kormányt érő európai támadások hátterében multinacionális vállalatok és az MSZP áll. • -I -a HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL Tízmilliárdokat bukik az EU az áfacsalásokon Az áfacsalás évente több kárt okoz az Európai Uniónak, mint amennyit a közös agrárpolitikára elköltenek a tagállamok - úja a londoni The Guardian. A lap szerint Magyarország évente mintegy félmilliárd eurót veszít az adócsalások miatt. Becslések szerint unió-szerte minden évben 50 milliárd euró kárt okoz az immár szervezetten űzött áfacsalás. Kovács László, az Európai Bizottság adóügyi biztosa úgy fogalmazott: jelenleg már az áfacsalás az első számú adócsalás-fajta. Az EB dönthet az iparűzési adóról A korábbi tervekkel ellentétben nem szüntetné meg a kormány jövőre az iparűzési adót, a Legfelsőbb Bíróságnak azonban az Európai Bírósághoz kell fordulnia több, az ügyben kezdeményezett per kapcsán - írja a Népszabadság. Valószínű ugyanis, hogy az évente mintegy 350 milliárd forintos bevételt jelentő adó ellentétes az uniós szabályokkal, amelyek szerint az áfa mellett más forgalmi típusú adó nem vethető ki. A Legfelsőbb Bíróság azt akarja megtudni az uniós bírói testülettől, hogy meg nem engedett forgalmi adónak minősül-e az iparűzési adó, másrészt azt, hogy egyáltalán Magyarország fenn- tarthatja-e 2007 végéig a helyi adókat érintő kedvezményeket. Kirajzolódó félben az első komolyabb összetűzés Ján Pociatek pénzügyminiszter nem ért egyet a bankok és nagyvállalatok 25 százalékos megadóztatásával. Robert Fico kormányfő viszont ragaszkodik a Smer választási ígéretének betartásához, a Smer által javasolt extra-adóhoz. Ez a nézeteltérés akár kenyértöréshez vezethet a pénzügyi tárca vezetője és a miniszterelnök között. Ján Pociatek a Hospodárske noviny napilap újságírójának úgy nyilatkozott, hogy nem fogja szorgalmazni a 25 százalékos adónem bevezetését. A TA3 hírműsorában Robert Fico megpróbálta korrigálni minisztere elszólását - kijelentette, hogy a bankok számolhatnak a 25 százalékos adózással. Hétfőn a Koalíciós Tanács egyeztetése után Robert Fico ismét megerősítette, hogy a szociális program finanszírozását elsősorban a bankok, pénzügyi intézmények és multinacionális vállalatok profitjának „megnyirbálásával” óhajtja megoldani. Szerinte a milliárdos profittal rendelkező monopóliumoknál kell keresni e program fedezéséhez szükséges pénzforrásokat. Pociatek hétfőn találkozót kért a miniszterelnöktől. Mikulás Gera a pénzügyi tárca szóvivője közölte: Pociatek és Fico megegyeztek, hogy a tervezett javaslatokról, konkrét intézkedésekről a nézeteltérést kiváltó kérdés tisztázásáig nem nyilatkoznak a sajtó képviselői előtt. A politológusokat nem lepte meg a Fico és Pociatek közötti villongás. A közmondás szerint „a hamarban egy betűje sincs a jónak”. Ezzel összefüggésben Marek Rybár úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet a kapkodás, a túlzottan gyors kormányalakítás eredménye. Juraj Marusiak politológus még messzebbre megy. Azt állítja, hogy a szociális demokraták nem egy jól összeszokott csapatot hoztak tető alá, „mintha nem lennének felkészülve a kormányzásra”. Váratlan volt Pociatek kinevezése is, előtte nem készítették őt fel erre a funkcióra. Kinevezése előtt csak vállalati szintig jutott, nem dolgozott ennél magasabb beosztásban” - mondja Marusiak. Ivan Miklós volt pénzügyminiszter a kialakult helyzettel kapcsolatban nem volt hajlandó nyilatkozni. Úgy véli, hogy meg kell várni a kormány programnyilatkozatát, egyelőre felesleges jóslatokba bocsátkozni, hogy a pénzügyminiszter, vagy a kormányfő nézete kerekedik felül. • -z -c
