Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)
2006-07-27 / 147. szám
www.istergranum.hu 2006. július 27., csütörtök • HÍDLAP 5 Utazási irodák kontra ügyfelek: kis trükkök, nagy haszon A fogyasztóvédők szerint jogtalan a növekvő benzinár áthárítása Folytatás az 1. oldalról Ezzel szemben tavaly óta egyre több szó esik arról, hogy az utazási irodák előszeretettel számolnak fel személyenként 3-6000 forintos kerozindíjat, arra hivatkozva, hogy az nemzetközi ármegállapodás szerint alakul, amire az irodáknak nincs ráhatása és jogtalannak érzik, hogy egyszerűen „lenyeljék” az ebből adódó veszteséget. A MUISZ már tavaly kapcsolatba lépett a turisztikai államtitkársággal a mielőbbi jogszabály-változtatás érdekében - mondta lapunknak Molnár Gabriella, a szervezet elnöke, de a kérdés, bár azt mindenki helyeselte, végül elsikkadt a választások hajrájában. Most abban bíznak, hogy ősszel a parlament elé kerül az ügy és számukra kedvező döntés születik. A szövetség azon a gyakorlaton is változtatna, miszerint 20 nappal korábban, írásban kell értesíteniük az ügyfeleket, hiszen ezt meglehetősen idejétmúltnak tartják, amikor már sms-ben kapunk felvételi értesítőt, vagy mobillal parkolunk, vásárolunk sztrádamatricát. Siklósi Máté, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség helyettes szóvivője azonban azzal érvel, hogy a jelenlegi szabályok szerint törvénytelen az irodák eljárása és egy-másfél hét múlva várhatóan sajtótájékoztatón jelentik be a közérdekű kereset indításának részleteit. Az utólagos árváltoztatásokra van lehetőség, ám ez az üzemanyagköltség növekedésére nem érvényes, hangsúlyozta kérdésünkre Siklósi, aki azt is hozzátette: négy-öt fős család esetéEgy érdekvédelmi szervezet adatai szerint az utóbbi egy év alatt háromszor több panasz érkezett a légitársaságokra az unióban, mint azelőtt, főként járattörlések, késések miatt, de a pogy- gyászokkal és a jegyekkel is akadt problémája az utasoknak. A szervezet szerint a statisztika a tavaly februárban bevezetett, utasérdekeket védő szabályozás után kezdett romlani. Ebben ugyanis többek közt az áll, hogy járatkimaradáskor a légitársaságoknak kell szállásról gondoskodniuk, kártérítésre kötelezhetők, illetve alternatív utazási lehetőséget kell biztosítaniuk az utazóknak. A hazai fogyasztóvédelem tavaly összesen három esetben szabott ki bírságot légitársaságok ellen kártalanítás elmaradása miatt, de mintegy 50 panasz érkezett, amit végül bírságolás nélkül sikerült rendezni. ben már igen jelentős, húszezer forintos nagyságrendű emelkedést is jelenthet. A jogszerűtlenül eljáró irodák nevét, címét a későbbiekben nyilvánosságra hoznák. • Szabó Hajnal Szlovákia rátenyerelne a nevesítetlen földekre Félmillió hektárnyi föld kerülhet állami tulajdonba ősztől Lovas színház Komárom. Magyarországon csak most bontogatja szárnyait a lovas színház műfaja, a szervezők célja, hogy néhány éven belül a Komáromi Lovas Színház hazánk egyik leglátogatottabb ilyen jellegű intézménye legyen. A szombati lovas musical gálán világhírű musicalek betétdalait a nemzeti lovas őrség, a Sziget Színház és a Szőnyi Révész Színház művészei látványos lovasjelenetekkel, fényhatásokkal jelenítik meg a lovarda színpadán. Határon átnyúló idegenforgalmi egyezség Ipolyság. Az idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztéséről írt alá szándék- nyilatkozatot Selmecbánya, Vác, és Ipolyság polgármestere. A tennivalókat nyolc pontban foglalták össze: az önkormányzatok megegyeztek, hogy a jövőben biztosítják az idegenforgalmi irodák együttműködését, intézményeiken keresztül turistautakat, kirándulásokat és tapasztalatcserére alkalmat adó fórumokat szerveznek, emellett különböző kiadványok elkészítését, közös tájékoztatók kiadását, valamint turisztikai rendezvények közös megszervezését is magukra vállalják. Fontos célkitűzés egy számítógépes adatbázis létrehozása is. Egy több mint tízéves törvényhatározat értelmében múlt év szeptemberéig kellett volna rendezni a nevesítetlen földek ügyét, ám a szlovák Alkotmány- bíróságon megtámadták a földtörvény azon részét, amely lehetővé tette azt, hogy a kitűzött határidő után az állam tulajdonába kerüljenek az elhagyott területek. Az új kabinet programjában kíván pontot tenni az ügyre. Az ügyészség a mai napig nem határozott: egy általuk kiadott rendeletnek köszönhetően azonban megakadályozta, hogy a döntésig (amely a jelek szerint őszre várható) az ismeretlen tulajdonú földeket az állam kaparintsa meg. Az idevonatkozó, 1995-ben meghozott törvényt azért kérdőjelezték meg, mert bizonytalan, hogy összeegyeztethető-e a szlovák alkotmánnyal az, hogy egyes személyek önhibájukon kívül elveszítsék tulajdonukat. A főügyész áprilisban arra kérte a taláros testületet, hogy még a nyári szünet előtt döntsön, de ez a mai napig nem történt meg. Ha az említett szerv arra az álláspontra jut, hogy a földtörvény érintett cikkelye nem ütközik az alkotmánnyal, rögvest az államé lesznek az eddig „nevesítetlenként” számon tartott területek. Szlovákiában körülbelül 300 ezer tulajdonost és több mint félmillió hektárnyi területet érint a fenti probléma. Ha az érintett telkek eladásakor azok négyzetméterenkénti árát öt koronával számolnánk, akkor 25 milliárd koronát adna ki azok összege. Nevesítetlen, azaz ismeretlen tulajdonúnak a törvény szerint az a föld számít, amelynek ismert a tulajdonosa, de ismeretlen annak állandó lakhelye. Az ilyen területek telekkönyvében csak egy név van feljegyezve, ezért nagyon nehéz beazonosítani azok valódi birtokosát, ráadásul azok sok esetben maguk sem tudnak földjükről. A bonyodalom megoldásához valószínűleg a kormány segítségére lesz szükség, a szakértők szerint a kabinetnek kellene előkészíteni a korábbi törvény módosítását és meghozni a végérvényes rendezésről szóló törvényt. „Jelenleg még folyamatban van a kormányprogram előkészítése, amely tartalmazza e kérdés megoldását is” - nyilatkozta a földművelésügyi miniszter a Pravda napilap megkeresésére. • -p -a P Ml A VÉLEMÉNYE? A Ferencváros fennállása- óta, több mint száz éve először fordul elő, hogy, jövőre nem szerepel az első osztályban. A döntés oka nem a teljesítmény, hanem a klub pénzügyi válsága. Arról kérdeztük a futball iránt érdeklődőket, hogy mennyire tartják jogosnak, hogy visszaminősétették Magyarország talán legnépszerűbb csapatát? Jónás Péter (informatikus) Sajnos a politika egyre durvábban diktál a sport világában is, egyértelmű, hogy némely csoportérdekeket erősen sért a Fradi puszta jelenléte is, a tartozás csak fedőindok, az igazságot talán sosem tudjuk meg. A döntéshozók persze könnyen takarózhatnak az olasz precedenssel, de az teljesen más téma, itt arról van szó, hogy a pénzvilág számára semmi sem szent! Nagy Richárd (tanuló) Öt éven át nagy Fra- di-drukker voltam, rengeteg szurkolói újságom van, onnan tudom, hogy több millió forintos adósságuk volt. Csalódtam bennük, mert amikor csődbe ment a csapat, akkor a legtöbb jó játékos elment tőlük. Jogosnak tartom, hogy kizárták őket, csak a szurkolókat sajnálom, de a klub megérdemli. Horváth Zita (eladó) Jómagam ritkán nézem a meccseket, mert a színvonal évről évre rosszabb, de a férjem nagy Ferencváros-fanati- kus, és azóta nem tér magához, amióta napvilágra került a végleges döntés. Hihetetlen, ami mostanában a foci világában megy. Sajnos, nem tudok bíztatni senkit, amit manapság Magyarországon eldöntenek, azon nemigen szoktak változtatni. Hegyesi Dániel (tanuló) Szeretem a focit, szimpatikus csapat volt számomra a Fradi, csodálkoztam, amikor meghallottam a hírt, hogy kizárták. Nehezen tudom elképzelni nélkülük a bajnokságot, mert amióta nézem a közvetítéséket, mindig az elsők között voltak. Kápolna a templom alatt Több száz éves leletre bukkantak Zólyomban Erik a tojásháború Vágsellyén A gazdák szerint a vegyi üzem mérgezi termékeiket Újabb középkori építményt találtak a Felvidéken: a korponai 16. századból származó erődítmény romjai után most Zólyomban egy 14. századból származó kápolnára bukkantak az archeológusok. A zólyomi Szent Erzsébet-templom mellett, a város központjában egy olyan, a 14. századból származó építményt tártak fel az archeológusok, amelyet egyetlen írásos emlék sem említ. Régi metszeteken, rajzokon ugyan jelölve van a kápolna, de ez eddig nem volt elegendő ahhoz, hogy beazonosítsák annak pontos helyét. A területen csontvázakat is találtak: a 18. századig természetes dolognak számított, hogy a templom mellé temessenek. Ezt a szokást n. Ferenc tiltotta be, és kikötötte, hogy csak a város falai mögött szabad végső nyugalomra helyezni a halottakat. A műemlékre egyébként a sétálóutca építése során bukkantak, hasonló relikvia Besztercebányán, Körmöcbányán, és Selmecmányán is található. Korponán a Zólyomiakkal ellentétben nem okozott akkora „örömet” a 16. századi lelemény, annak területén a tervek szerint egy bevásárló központ épül majd, így valószínűleg a vár romjait nem tárják fel. Az erődítmény, amelyet a törökkel szembeni védelem miatt 1520 és 1540 között építettek, a 20. századig épen állt, akkor azonban a város urai leromboltatták azt. • (szép) A vágsellyei Duslo vegyi üzem környékén hússzor több dioxin van a tojásokban, mint ahogy azt a Szlovákiában érvényes norma megszabja. A gyár sajtónyilatkozata szerint a szennyezés nem az üzemből származik. 'A tesztek elvégzését az üzem szorgalmazta, így szerették volna megállapítani azt, hogy valóban a gyár területéről szivárognak-e ki a szennyező anyagok. A vizsgálatok eredményét a két szembenálló fél: a Duslo vezetése és a környezetvédők is máshogy értelmezik. A vegyi üzem szerint az eredmények azt támasztják alá, hogy nem a gyárból származik a szennyezés, mindezt azzal indokolják, hogy az egyes helyeken levett minták koncentrációja között nagy az eltérés. Ez pedig azt igazolja, hogy a károsodás helyileg, más-más tárgyak, így például műanyag flakonok elégetésekor képződött. A környezetvédők cáfolják ezt: mindezzel vitába szállnak: állításuk szerint a műanyag üvegben klór nem található, az pedig feltétlenül szükséges a dioxinok kialakulásához, amelyeket a minták kimutattak. A Duslo környékén található tojások hússzor több dioxint tartalmaznak, mint ahogy azt a Szlovákiában érvényes norma megengedi, de még így sem ártalmasak az emberi egészségre. A dioxinok az egyik legmérgezőbb, klóratomokat és aromás gyűrűket tartalmazó szerves vegyületcsalád, a természetben nem fordulnak elő, veszélyességük miatt célirányos gyártásuk, a velük való kereskedelem az úgynevezett Stockholmi Konvenció értelmében számos országban, köztük Magyarországon is tilos. • Sz. É.
