Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)

2006-07-27 / 147. szám

www.esztergom.hu 2006. július 27., csütörtök • HÍDLAP 3 Tiszteletbeli esztergomi polgárok Temerinből Kétszáz vajdasági magyar kapta meg a kitüntető címet Folytatás az 1. oldalról „Már harmadik alkalommal jártunk Temerinben Milinszki József, a Temerini Első Helyi Közösség veze­tőjének meghívására, aki mint a város egyik vezetője több lehetőséget lát és keres a két város közötti kapcsolat ki­építésében és bővítésében” - mondta a képviselő. Esztergom és Temerin közötti együtt­működés jó példája a Váralja néptánc­együttes és a szentgyörgymezői Kert­barátkor szerződésben is rögzített kap­csolata, de ide tartozik Németh Mátyás festőművész és Horváth Béla múzeum­igazgató szervezésében a temerini festő­művészek Rondellában rendezett bemu­tatkozó kiállítása, valamint a temerini di­ákok bekapcsolódása a Balassa Múzeum által rendezett vetélkedőbe. A Vajdaság­ban élő kisebbségi magyarság ünnepe a szabadságharc idejére visszanyúló Illés- napi fogadalmi ünnepség. Ezen az ünne­pen adtuk át kétszáz temerini és kör­nyékbeli magyarnak az Esztergom Tisz­teletbeli Polgára címet - mondta Petróczy Gyula. - Mint ismeretes a hatá­ron túli magyarok kettős állampolgársá­gáról szóló népszavazási kudarc után Hódmezővásárhely és Esztergom városa tiszteletbeli polgári címet ajánlott a hatá­ron túl élő magyaroknak. A temerini ün­nepségen az esztergomi és hódmezővá­sárhelyi delegáció együtt adta át az esz­tergomi és hódmezővásárhelyi tisztelet­beli polgár címet bizonyító okleveleket. Megható volt látni, hogy milyen tisztelet és szeretet övezi azokat a városokat, - Esztergomot és Hódmezővásárhelyt — ahol az elhíresült december 5-i népsza­vazáson a választók többsége igent mon­dott a kettős állampolgárságra. A sorszá­mozott regisztráció alapján Esztergom­nak már több mint ezerötszáz határon tú­li tiszteletbeli polgára van. Az oklevelek átadása mellett a temerini középiskolá­nak is vittünk egy különleges esztergomi ajándékot. Szent István király által alapí­tott esztergomi főszékesegyház marad­ványaiból származó kőfaragványt ad­tunk át a középiskola igazgatójának az­zal, hogy őrizzék és majdan épülő új kö­zépiskola falába építsék be összetartozá­sunk jelképeként - zárta beszámolóját a képviselő, majd lapunkon keresztül is ki­fejezi köszönetét Snejder Sándornak, aki a temerini kertbarátkor egyik vezetője­ként az esztergomi tiszteletbeli polgári címet igénylőket regisztrálta és a címre igényt tartókat továbbra is szervezi. KeretbeTemerin város Bácska délke­leti részén fekszik fontos utak kereszte­ződésében és a hozzá tartozó Járek és Szőreg településekkel együtt alkot köz- igazgatási egységet. A város mintegy 170 négyzetkilométernyi területén több mint huszonkilencezer magyar nemze­tiségű lakos él. Az írásos dokumentu­mok szerint Temerint elsőízben 1332-ben említik. A város vonzerejét növeli a szerteágazó gazdasági tevé­kenység, a kiépített kommunális inf­rastruktúra, valamint Újvidék város kö­zelsége is. Lakossága külön gondot fordít a művelődési és a lelki élet ápo­lására. Temerin első pravoszláv temp­loma 1749-ben, míg a katolikus temp­lom 1804-ben épült fel. A modem isko­lák, óvodák, egészségházak, a sportpá­lyák, a kis- és középvállalatok üzemei, a szerteágazó közlekedés reális alapot biztosít a település további fejlesztésé­hez. Idegenforgalmi szempontból a Jegricska folyó melletti gyógyvíz for­rások, a járeki rekreációs központtal ki­váló lehetőséget nyújtanak a fürdő és vadászturizmus fejlesztéséhez. A kisebbségi magyarság ünnepe: az Illés-nap A temerini magyarok Illés -napi fo­gadalma a szabadságharc idejére nyúlik vissza. Az 1848-as szabadságharc ide­jén a Temerinnel szomszédos szerb te­lepülések elűzték a falu magyar lakóit. A forradalom leverése után, 1852 tava­szán kezdtek visszaszállingózni a ma­gyarok. Jó esztendő ígérkezett, de 1852 júliusában, Illés napján, az aratás meg­kezdése előtt hatalmas jégeső támadt s elverte a temerini határt. De csak Temerint! A szomszéd településeket nem! A következő évben ugyanezen a napon újra elverte a jég a falut és hatá­rát. Az akkori öregek megfogadták, hogy ezután ezen a napon sem ők, sem unokáik nem fognak dolgozni, hanem imádkoznak, hogy kiengeszteljék az Is­tent. Később feledésbe ment ez a foga­dalom, de a nehéz esztendőkben, a két világháború között újra felelevenítették a régi szokásokat, és ezen a napon szin­te búcsújárás indult meg a Vajdaságból Temerin felé. Azóta a kisebbségi ma­gyarság ünnepévé vált ez a nap. • Muzslai Ágnes Üdítő filmcsemegék augusztusban is Esztergomban A trópusi melegben nem kevésbé heves hangulatú filmekkel várja kö­zönségét az esztergomi Bajor Ágost Művelődési Házban működő Kultúr- mozgó. Az augusztusi felhozatal is iz­galmasnak ígérkezik, premierfilmek, Oscar-díjas alkotások és gyerekeknek szóló mesefllmek is megtalálhatók lesznek a filmszínház menüjében. Augusztus 2-ig vetítik Esztergom­ban az animációs mesefilmek új di­menziójaként emlegetett Verdák című amerikai alkotást. A minden élőlényt mellőző filmben autók jelenítik meg a szereplőket, akik érző szívű egyénisé­gekként küzdenek, jobb híján, egymás ellen. A mókás mesét egy japán-dél- koreai koprodukciós dráma követi, Az íj című mű egy idős férfi és egy tizen­hat éves lány különös kapcsolatáról szól. Az. érzelmekkel teli dráma csak akkor vesz igazán érdekes fordulatot, amikor megjelenik a színen egy fiatal férfi. A történetet ugyancsak augusztus 2-áig nézhetjük meg. Augusztus 3-ától 9- éig vetítendő két film is a periférikus szexualitással bíró emberek életét dol­gozza fel. A Transamerica-ban egy transz-szexuális férfi teljes nővé ope­rálása előtt értesül róla, hogy van egy tizenhét éves fia, aki ráadásul komoly atyai segítségre szorul, mert meggyűlt a baja a rendőrséggel. A Túl a barátsá­gon című idei Oscar-díjas filmben a mostani nyári fülledt meleget jól il­lusztráló homoszexuális szerelem tör­ténetét nézhetjük meg. A sztori pikan­tériája, hogy a két szerelmes nem más, mint az amerikai férfivilág két ikonja, egy farmer és egy cowboy. Augusztus 10- étől vetíti a Kultúrmozgó azt a ma­rokkói-francia alkotást, melyben az arab hagyományok és a szerelem vilá­gának ütköztetése a történet fő szála. A Marokkó című filmet három napig tű­zi műsorára az esztergomi filmszínház. Szintén a férfi-nő kapcsolat annak a produkciónak a veleje, amelyben a két hollywood-i sztár, Vince Vaughn és Jennifer Aniston ritkítja párját. A sza- kítási mizériát bemutató Szakíts, ha bírsz! című filmet augusztus 16-áig adja a Kultúrmozgó. Wong Kar-Wai, a hongkong-i mesterfilmes immár so- kadszorra viszi filmre a nemek háború­jának drámai fordulatokkal tarkított történetét. A Vadítóan szép napokat 14-étől 23-áig láthatjuk. Ugyancsak az emberi kapcsolatok kusza voltára hív­ja fel a figyelmet az augusztus 17-étől 22-éig műsoron lévő Lemming című francia dráma. Ugyanezeken a napo­kon vetítik itt az év nagy durranásának is nevezhető (a másik a Karib-tenger kalózai 2 lesz) Superman visszatér cí­mű fantasztikus filmet. A klasszikus képregényfigura visszatérése minden eddigi szuperhős kalandjait bemutató film látványvilágát túlszárnyalja, ígé­rik az alkotók. Hasonló elvárásokat tá­maszthatunk a Túl a sövényen című amerikai animációs vígjátékkal szem­ben, hiszen az eredeti szinkronhoz olyan sztárok adták hangjukat, mint például Bruce Willis. A rajzfilm 24-étől 30-áig lesz megtekinthető Esztergom­ban. Lazarescu úr halála címmel kerül műsorra az a román dráma, melyet ugyancsak a hónap végéig nézhetnek meg a kelet-európai filmtermésért ra­jongók. Augusztus utolsó napján indul két alkotás vetítése, az egyik a Kedves Wendy című európai koprodukcióban készült munka, a másik az örökifjú New York-i antidepresszáns, Woody Allen új filmje, a Match Point lesz. • P. Z. Kiderültek a ponthatárok, eldőlt, ki, hol folytatja tanulmányait Befejezte munkáját a ponthatárokat megállapító számítógépes algoritmus teg­nap a késő esti órákban, így a felvételizők számára eldőlt, hogy ki melyik főis­kola vagy egyetem hallgatója lesz szeptembertől. Azok a diákok, akiket nem vet­tek fel, ingyenes tájékoztató füzetet igényelhetnek a Felvételi Információs Szol­gálattól, melyből segítséget kaphatnak számos továbblépési lehetőségben is. A hivatalos ponthatárok először az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján, a felvi.hu web- oldalon jelentek meg, de akik felvételi lapjukon megadták mobilszámukat, és hozzájárultak, azokat sms-ben is értesí­tették. Az információs központ csaknem 300 ezer darab üzenetet küldött ki teg­nap éjjel. Azonban a felvételizők a rájuk vonatkozó információkat az interneten és az sms-eken kívül, az információs központ 24 órás telefonos ügyfélszolgá­latán is megtudhatják, az 1/473-0769 vagy az 1/473-0770-es számon. Azon­ban fontos tudni, hogy a felvételi döntés akkor válik hivatalossá, amikor az adott felsőoktatási intézmény erről levélben is értesítést küld. Akiket pontszámúk alap­ján nem vettek fel felsőoktatási intéz­ménybe, a Felsőoktatási Információs Szolgálattól ingyenesen igényelhetnek tájékoztató füzetet. A diákok ebből tájé­koztatást kapnak a különböző lehetősé­gekről, melyekkel a sikertelen felvételi ellenére is továbbtanulhatnak, pótfelvé­telit tehetnek, vagy beiratkozhatnak tan­folyamokra. Ezenkívül olyan informáci­ókat is olvashatnak a katalógusban, me­lyek segítik a diákokat az eligazodás­ban. Ilyen például a pótfelvételi eljárás, melynek adatbázisa is mától érhető el a szolgálat weboldalán. Pótfelvételire csak azok jelentkezhetnek, akiknek leg­alább 78 pontjuk van, és a normál eljá­rásban nem nyertek felvételt. A füzet igényelhető a Felvételi Információs Szolgálat elérhetőségein, a fisz.hu hon­lapon, illetve az 1/473-0769-es telefon­számon is. • (lenget) Reménytelenség a cédrusok országában ENSZ-katonákat öltek meg az izraeli rakéták Folytatás az 1. oldalról Eközben tovább élesedik a helyzet. Az izraeli haderő dél-libanoni offen- zívája igaz meghozza az első eredmé­nyeket: a felszámolt Hiszbollah egy­ségek, elpusztított rakétakilövő állá­sok jócskán gyengítik a terrorszerve­zet hadi erejét. Izraeli katonák elszál­lították a harcokban elesett Hiszbol­lah harcosok tetemeit is, hogy ezeket később felhasználhassák túszcsere keretében. Hithű muzulmánoknak igen fontos a tetemük vallási szertar­tások szerinti elhantolása. A Hiszbol­lah eddig felfedezett fegyverarzenál­jai és rakétái leginkább privát házak­ban és mecsetekben voltak elrejtve. Sheik Hasszán Naszrallah egy tv- beszédjében kijelentette, a háború most új fázisába fog lépni, és új típusú fegyvereikkel Izrael szívét fogják tá­madni. Ha ez valóban bekövetkezne, az bizonyítaná, hogy Irán modern, kö­zép hatótávolságú rakétarendszereket juttat a Hiszbollahnak. Ez pedig nem zárná ki a háború kiterjedését. Titkos- szolgálatok szerint a teheráni rezsim Szírián keresztül segíti a libanoni ter­roristákat fegyverszállítmányokkal. Condoleezza Rice látogatása alatt - mint várható volt - megerősítette az USA állspontját, hogy Izraelnek joga van a védekezéshez és az őt fenyege­tő veszély végleges elhárításához. Belegondolva ez érthető is, hiszen egy azonnali tűzszünetet a terrorszerve­zet győzelemként értékelne. Úgy állíta­nák be a megállapodást, hogy büntetle­nül támadták a zsidó államot és azok rettegésből aláírták a tűzszüneti egyez­ményt. Ez csak olaj lenne a tűzre, mivel más radikális csoportok is megpróbál­koznának fegyveres akciókkal, „a sike­ren felbuzdulva”. Valójában a Hiszbol­lah és támadásai már évek óta gondot okoznak a határvidéken. Jeruzsálem lát­hatóan elhatározta, hogy végképp fel­számolja a szervezetet. Ez természete­sen lehetetlen, hiszen itt nem egy beha­tárolt hadseregről van szó, hanem Liba­non lakosságának legalább 30 szá­zalékáról. A síita lakosság szinte egy emberként támogatja az „Isten Pártját” (Hiszbollah). Hasonlóan az afgán táli- bokhoz, a hadművelet befejezése után a Hiszbollah várhatóan újra rendezni fog­ja sorait Szíria és Irán támogatásával. Jelenleg Teherán havi 50 millió dollár­ral segíti a szervezetet. Az arab terroris­ták ezt az összeget jellemzően fegyve­rekre és „agymosásra” használják fel a korániskolákban és nem egy világi kép­zésre vagy a palesztin menekülttáborok végleges felszámolására. Százezreket tartanak művi nyomorban, hogy a kül­világ felé a kilátástalanságot sugallják. A muzulmán országokból azonban dol­lár milliárdok folynak be a Hiszbollah és hasonló radikális szervezetek kasszá­iba. A pénzből pedig jórészt terrorcse­lekményeket finanszíroznak. A közel- keleti helyzet, mint már közel 2000 éve újfent megoldhatatlannak tűnik. Izrael követelése, hogy 20 000 NATO katonát állomásoztassanak Libanonban, béke- fenntartó feladatokkal, nem fogja kivív­ni sem a libanoni kormány, sem a szom­szédos arab országok tetszését. Arról nem is szólva, hogy a katonák állandó támadásoknak lennének kitéve a Hiszbollah részéről. * Georg Spöttle

Next

/
Oldalképek
Tartalom