Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)
2006-07-27 / 147. szám
www.esztergom.hu 2006. július 27., csütörtök • HÍDLAP 3 Tiszteletbeli esztergomi polgárok Temerinből Kétszáz vajdasági magyar kapta meg a kitüntető címet Folytatás az 1. oldalról „Már harmadik alkalommal jártunk Temerinben Milinszki József, a Temerini Első Helyi Közösség vezetőjének meghívására, aki mint a város egyik vezetője több lehetőséget lát és keres a két város közötti kapcsolat kiépítésében és bővítésében” - mondta a képviselő. Esztergom és Temerin közötti együttműködés jó példája a Váralja néptáncegyüttes és a szentgyörgymezői Kertbarátkor szerződésben is rögzített kapcsolata, de ide tartozik Németh Mátyás festőművész és Horváth Béla múzeumigazgató szervezésében a temerini festőművészek Rondellában rendezett bemutatkozó kiállítása, valamint a temerini diákok bekapcsolódása a Balassa Múzeum által rendezett vetélkedőbe. A Vajdaságban élő kisebbségi magyarság ünnepe a szabadságharc idejére visszanyúló Illés- napi fogadalmi ünnepség. Ezen az ünnepen adtuk át kétszáz temerini és környékbeli magyarnak az Esztergom Tiszteletbeli Polgára címet - mondta Petróczy Gyula. - Mint ismeretes a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazási kudarc után Hódmezővásárhely és Esztergom városa tiszteletbeli polgári címet ajánlott a határon túl élő magyaroknak. A temerini ünnepségen az esztergomi és hódmezővásárhelyi delegáció együtt adta át az esztergomi és hódmezővásárhelyi tiszteletbeli polgár címet bizonyító okleveleket. Megható volt látni, hogy milyen tisztelet és szeretet övezi azokat a városokat, - Esztergomot és Hódmezővásárhelyt — ahol az elhíresült december 5-i népszavazáson a választók többsége igent mondott a kettős állampolgárságra. A sorszámozott regisztráció alapján Esztergomnak már több mint ezerötszáz határon túli tiszteletbeli polgára van. Az oklevelek átadása mellett a temerini középiskolának is vittünk egy különleges esztergomi ajándékot. Szent István király által alapított esztergomi főszékesegyház maradványaiból származó kőfaragványt adtunk át a középiskola igazgatójának azzal, hogy őrizzék és majdan épülő új középiskola falába építsék be összetartozásunk jelképeként - zárta beszámolóját a képviselő, majd lapunkon keresztül is kifejezi köszönetét Snejder Sándornak, aki a temerini kertbarátkor egyik vezetőjeként az esztergomi tiszteletbeli polgári címet igénylőket regisztrálta és a címre igényt tartókat továbbra is szervezi. KeretbeTemerin város Bácska délkeleti részén fekszik fontos utak kereszteződésében és a hozzá tartozó Járek és Szőreg településekkel együtt alkot köz- igazgatási egységet. A város mintegy 170 négyzetkilométernyi területén több mint huszonkilencezer magyar nemzetiségű lakos él. Az írásos dokumentumok szerint Temerint elsőízben 1332-ben említik. A város vonzerejét növeli a szerteágazó gazdasági tevékenység, a kiépített kommunális infrastruktúra, valamint Újvidék város közelsége is. Lakossága külön gondot fordít a művelődési és a lelki élet ápolására. Temerin első pravoszláv temploma 1749-ben, míg a katolikus templom 1804-ben épült fel. A modem iskolák, óvodák, egészségházak, a sportpályák, a kis- és középvállalatok üzemei, a szerteágazó közlekedés reális alapot biztosít a település további fejlesztéséhez. Idegenforgalmi szempontból a Jegricska folyó melletti gyógyvíz források, a járeki rekreációs központtal kiváló lehetőséget nyújtanak a fürdő és vadászturizmus fejlesztéséhez. A kisebbségi magyarság ünnepe: az Illés-nap A temerini magyarok Illés -napi fogadalma a szabadságharc idejére nyúlik vissza. Az 1848-as szabadságharc idején a Temerinnel szomszédos szerb települések elűzték a falu magyar lakóit. A forradalom leverése után, 1852 tavaszán kezdtek visszaszállingózni a magyarok. Jó esztendő ígérkezett, de 1852 júliusában, Illés napján, az aratás megkezdése előtt hatalmas jégeső támadt s elverte a temerini határt. De csak Temerint! A szomszéd településeket nem! A következő évben ugyanezen a napon újra elverte a jég a falut és határát. Az akkori öregek megfogadták, hogy ezután ezen a napon sem ők, sem unokáik nem fognak dolgozni, hanem imádkoznak, hogy kiengeszteljék az Istent. Később feledésbe ment ez a fogadalom, de a nehéz esztendőkben, a két világháború között újra felelevenítették a régi szokásokat, és ezen a napon szinte búcsújárás indult meg a Vajdaságból Temerin felé. Azóta a kisebbségi magyarság ünnepévé vált ez a nap. • Muzslai Ágnes Üdítő filmcsemegék augusztusban is Esztergomban A trópusi melegben nem kevésbé heves hangulatú filmekkel várja közönségét az esztergomi Bajor Ágost Művelődési Házban működő Kultúr- mozgó. Az augusztusi felhozatal is izgalmasnak ígérkezik, premierfilmek, Oscar-díjas alkotások és gyerekeknek szóló mesefllmek is megtalálhatók lesznek a filmszínház menüjében. Augusztus 2-ig vetítik Esztergomban az animációs mesefilmek új dimenziójaként emlegetett Verdák című amerikai alkotást. A minden élőlényt mellőző filmben autók jelenítik meg a szereplőket, akik érző szívű egyéniségekként küzdenek, jobb híján, egymás ellen. A mókás mesét egy japán-dél- koreai koprodukciós dráma követi, Az íj című mű egy idős férfi és egy tizenhat éves lány különös kapcsolatáról szól. Az. érzelmekkel teli dráma csak akkor vesz igazán érdekes fordulatot, amikor megjelenik a színen egy fiatal férfi. A történetet ugyancsak augusztus 2-áig nézhetjük meg. Augusztus 3-ától 9- éig vetítendő két film is a periférikus szexualitással bíró emberek életét dolgozza fel. A Transamerica-ban egy transz-szexuális férfi teljes nővé operálása előtt értesül róla, hogy van egy tizenhét éves fia, aki ráadásul komoly atyai segítségre szorul, mert meggyűlt a baja a rendőrséggel. A Túl a barátságon című idei Oscar-díjas filmben a mostani nyári fülledt meleget jól illusztráló homoszexuális szerelem történetét nézhetjük meg. A sztori pikantériája, hogy a két szerelmes nem más, mint az amerikai férfivilág két ikonja, egy farmer és egy cowboy. Augusztus 10- étől vetíti a Kultúrmozgó azt a marokkói-francia alkotást, melyben az arab hagyományok és a szerelem világának ütköztetése a történet fő szála. A Marokkó című filmet három napig tűzi műsorára az esztergomi filmszínház. Szintén a férfi-nő kapcsolat annak a produkciónak a veleje, amelyben a két hollywood-i sztár, Vince Vaughn és Jennifer Aniston ritkítja párját. A sza- kítási mizériát bemutató Szakíts, ha bírsz! című filmet augusztus 16-áig adja a Kultúrmozgó. Wong Kar-Wai, a hongkong-i mesterfilmes immár so- kadszorra viszi filmre a nemek háborújának drámai fordulatokkal tarkított történetét. A Vadítóan szép napokat 14-étől 23-áig láthatjuk. Ugyancsak az emberi kapcsolatok kusza voltára hívja fel a figyelmet az augusztus 17-étől 22-éig műsoron lévő Lemming című francia dráma. Ugyanezeken a napokon vetítik itt az év nagy durranásának is nevezhető (a másik a Karib-tenger kalózai 2 lesz) Superman visszatér című fantasztikus filmet. A klasszikus képregényfigura visszatérése minden eddigi szuperhős kalandjait bemutató film látványvilágát túlszárnyalja, ígérik az alkotók. Hasonló elvárásokat támaszthatunk a Túl a sövényen című amerikai animációs vígjátékkal szemben, hiszen az eredeti szinkronhoz olyan sztárok adták hangjukat, mint például Bruce Willis. A rajzfilm 24-étől 30-áig lesz megtekinthető Esztergomban. Lazarescu úr halála címmel kerül műsorra az a román dráma, melyet ugyancsak a hónap végéig nézhetnek meg a kelet-európai filmtermésért rajongók. Augusztus utolsó napján indul két alkotás vetítése, az egyik a Kedves Wendy című európai koprodukcióban készült munka, a másik az örökifjú New York-i antidepresszáns, Woody Allen új filmje, a Match Point lesz. • P. Z. Kiderültek a ponthatárok, eldőlt, ki, hol folytatja tanulmányait Befejezte munkáját a ponthatárokat megállapító számítógépes algoritmus tegnap a késő esti órákban, így a felvételizők számára eldőlt, hogy ki melyik főiskola vagy egyetem hallgatója lesz szeptembertől. Azok a diákok, akiket nem vettek fel, ingyenes tájékoztató füzetet igényelhetnek a Felvételi Információs Szolgálattól, melyből segítséget kaphatnak számos továbblépési lehetőségben is. A hivatalos ponthatárok először az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján, a felvi.hu web- oldalon jelentek meg, de akik felvételi lapjukon megadták mobilszámukat, és hozzájárultak, azokat sms-ben is értesítették. Az információs központ csaknem 300 ezer darab üzenetet küldött ki tegnap éjjel. Azonban a felvételizők a rájuk vonatkozó információkat az interneten és az sms-eken kívül, az információs központ 24 órás telefonos ügyfélszolgálatán is megtudhatják, az 1/473-0769 vagy az 1/473-0770-es számon. Azonban fontos tudni, hogy a felvételi döntés akkor válik hivatalossá, amikor az adott felsőoktatási intézmény erről levélben is értesítést küld. Akiket pontszámúk alapján nem vettek fel felsőoktatási intézménybe, a Felsőoktatási Információs Szolgálattól ingyenesen igényelhetnek tájékoztató füzetet. A diákok ebből tájékoztatást kapnak a különböző lehetőségekről, melyekkel a sikertelen felvételi ellenére is továbbtanulhatnak, pótfelvételit tehetnek, vagy beiratkozhatnak tanfolyamokra. Ezenkívül olyan információkat is olvashatnak a katalógusban, melyek segítik a diákokat az eligazodásban. Ilyen például a pótfelvételi eljárás, melynek adatbázisa is mától érhető el a szolgálat weboldalán. Pótfelvételire csak azok jelentkezhetnek, akiknek legalább 78 pontjuk van, és a normál eljárásban nem nyertek felvételt. A füzet igényelhető a Felvételi Információs Szolgálat elérhetőségein, a fisz.hu honlapon, illetve az 1/473-0769-es telefonszámon is. • (lenget) Reménytelenség a cédrusok országában ENSZ-katonákat öltek meg az izraeli rakéták Folytatás az 1. oldalról Eközben tovább élesedik a helyzet. Az izraeli haderő dél-libanoni offen- zívája igaz meghozza az első eredményeket: a felszámolt Hiszbollah egységek, elpusztított rakétakilövő állások jócskán gyengítik a terrorszervezet hadi erejét. Izraeli katonák elszállították a harcokban elesett Hiszbollah harcosok tetemeit is, hogy ezeket később felhasználhassák túszcsere keretében. Hithű muzulmánoknak igen fontos a tetemük vallási szertartások szerinti elhantolása. A Hiszbollah eddig felfedezett fegyverarzenáljai és rakétái leginkább privát házakban és mecsetekben voltak elrejtve. Sheik Hasszán Naszrallah egy tv- beszédjében kijelentette, a háború most új fázisába fog lépni, és új típusú fegyvereikkel Izrael szívét fogják támadni. Ha ez valóban bekövetkezne, az bizonyítaná, hogy Irán modern, közép hatótávolságú rakétarendszereket juttat a Hiszbollahnak. Ez pedig nem zárná ki a háború kiterjedését. Titkos- szolgálatok szerint a teheráni rezsim Szírián keresztül segíti a libanoni terroristákat fegyverszállítmányokkal. Condoleezza Rice látogatása alatt - mint várható volt - megerősítette az USA állspontját, hogy Izraelnek joga van a védekezéshez és az őt fenyegető veszély végleges elhárításához. Belegondolva ez érthető is, hiszen egy azonnali tűzszünetet a terrorszervezet győzelemként értékelne. Úgy állítanák be a megállapodást, hogy büntetlenül támadták a zsidó államot és azok rettegésből aláírták a tűzszüneti egyezményt. Ez csak olaj lenne a tűzre, mivel más radikális csoportok is megpróbálkoznának fegyveres akciókkal, „a sikeren felbuzdulva”. Valójában a Hiszbollah és támadásai már évek óta gondot okoznak a határvidéken. Jeruzsálem láthatóan elhatározta, hogy végképp felszámolja a szervezetet. Ez természetesen lehetetlen, hiszen itt nem egy behatárolt hadseregről van szó, hanem Libanon lakosságának legalább 30 százalékáról. A síita lakosság szinte egy emberként támogatja az „Isten Pártját” (Hiszbollah). Hasonlóan az afgán táli- bokhoz, a hadművelet befejezése után a Hiszbollah várhatóan újra rendezni fogja sorait Szíria és Irán támogatásával. Jelenleg Teherán havi 50 millió dollárral segíti a szervezetet. Az arab terroristák ezt az összeget jellemzően fegyverekre és „agymosásra” használják fel a korániskolákban és nem egy világi képzésre vagy a palesztin menekülttáborok végleges felszámolására. Százezreket tartanak művi nyomorban, hogy a külvilág felé a kilátástalanságot sugallják. A muzulmán országokból azonban dollár milliárdok folynak be a Hiszbollah és hasonló radikális szervezetek kasszáiba. A pénzből pedig jórészt terrorcselekményeket finanszíroznak. A közel- keleti helyzet, mint már közel 2000 éve újfent megoldhatatlannak tűnik. Izrael követelése, hogy 20 000 NATO katonát állomásoztassanak Libanonban, béke- fenntartó feladatokkal, nem fogja kivívni sem a libanoni kormány, sem a szomszédos arab országok tetszését. Arról nem is szólva, hogy a katonák állandó támadásoknak lennének kitéve a Hiszbollah részéről. * Georg Spöttle