Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)

2006-07-22 / 144. szám

)űh Ö0; HÍDLAP • 2006. július 22., szombat www.esztergom.hu RÖVIDEN Még nincs helye a régiós kapitányságoknak (H) Egyelőre még nincs döntés arról, hogy melyik 6 városban alakítják ki a vidéki regionális rendőrkapi­tányságok székhelyeit - közölte az ORFK kommunikációs igazga­tója. Garamvölgyi László elmond­ta, hogy a Budapest központú ré­gió szerkezete eltér majd a többi hat egységétől. A rendőrség veze­tésének a meglévő koncepciók alapján augusztus 31-ig kell kidol­goznia végleges javaslatát, amely azután a kormány, majd a parla­ment elé kerül. Alkotmányellenes titkolózás (H) Alkotmányellenes, hogy nincs tör­vényi szabályozás a kormányülé­sek dokumentációjáról - állapítot­ta meg az Alkotmánybíróság. A testület határozatában arra hívja fel az Országgyűlést, hogy az év végéig tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének. Az ügyben még 1999-ben fordult a Nyilvá­nosság Klub Országos Egyesülete az Alkotmánybírósághoz. Azt ki­fogásolták, hogy az Orbán kor­mány, szakítva egy százötven éves közjogi hagyománnyal, sem mag­nófelvételt, sem szó szerinti jegy­zőkönyvet nem készít a kormány­ülésen elhangzottakról. Ezen a helyzeten a következő kormányok sem változtattak. Az orvosi kamara tárgyalna a vizit- és ágydíjról (H) Nemzeti sorskérdésnek nevezte az egészségbiztosítási rendszer átala­kítását a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Eger István egy rádióinter­júban hangsúlyozta: ragaszkodnak az egyetlen állami egészségbiztosí­tón alapuló rendszerhez, és ahhoz, hogy valós adatokon alapuljanak a változtatások. Kiemelte: a nagyobb léptékű módosítások előzetes meg­vitatása után lehet tárgyalni az olyan alsóbb szintű intézkedések­ről, mint a vizit- és ágydíj. Hozzá­tette: kulcskérdés lesz az egészség- ügyi járulék emelkedéséből adódó többletbevételek felhasználása. Megdőlt a hőségrekord (SK) Az észak-szlovákiai Zsolnán 33 fokot mértek csütörtökön, ezzel megdőlt az eddigi hőségrekord. A hét folyamán várhatóan további csúcsok is megdőlhetnek, hiszen az északi országrészbe 30, míg a délibe 35 fokot jósolnak a meteo­rológusok. Hat elv az egyensúlyi pályához A konvergenciaprogram az euro bevezetését készíti elő A magyar gazdaság egyensúlyi pá­lyájának eléréshez öt plusz egy elvet nevezett meg Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök pénteken, Budapesten, a Konvergenciatanács első ülésén. A pályának hitelesnek, teljesíthető­nek, megalapozottnak kell lennie, de nem lehet túlfeszített, ugyanakkor egy­szerre kell teljesíteni az euro bevezeté­séhez szükséges négy feltételt - közöl­te a kormányfő. Gyurcsány Ferenc el­várásként fogalmazta meg, hogy a ki­igazítás pályája a legkisebb növekedé­si áldozattal járjon, s önmagában is szolgálja azt a célt, hogy a kiigazítást követően a magyar gazdaság fenntart­ható pályán maradjon, egészséges szerkezetben, tartós növekedéssel. A miniszterelnök elmondta: a Konver­genciatanács a kormány tanácsadó tes­tületé, közreműködik a konvergen­ciaprogram kimunkálásban, annak ér­vényesítésében. A konvergenciaprog­Fidesz-frakcióülés a Konvergenciatanács tagjaival Lapzártánk után fejeződött be a Fidesz-frakció zárt ajtók mögött tartott ülése a Konvergenciatanács tagjainak részvételével. A gazdasági szakemberek a Fidesz meghívását elfogadva, a zárt ülésen tájékoztatást adtak arról, hogyan látják a ma­gyar gazdaság helyzetét, valamint, hogy a konvergenciatanácsbeli munkájuk so­rán milyen szempontok szerint kívánnak dolgozni. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője kedden küldött levelet a szakembereknek, hogy meghívja őket konzultálni. Korábban Szijjártó Péter, az ellenzéki párt szóvivője azt mondta: párt­ja szerint a Konvergenciatanács nem oldja meg a költségvetés problémáját, mert az kirakattestület. ram az euro bevezetésének előkészíté­sét szolgáló nemzeti tervezet. Gyur­csány Ferenc szólt arról, hogy az el­múlt hetekben hozott döntések csök­kentik az államháztartás kiadásait és növelik az államháztartás bevételeit, ezzel megteremtették az egyensúlyi pályához vezető út egyik fontos ele­mét. Gyurcsány Ferenc elmondta: az elmúlt hetekben megkezdődött a mun­ka, a Pénzügyminisztérium különböző alternatívákat vizsgál. Az alternatívák a pályák szerkezetére, tempójára vo­natkoznak - fűzte hozzá. A politikus közölte: szeretné, ha a széles körű kon­zultációt követően fogadná el a kor­mány augusztus 31-én a konvergen­ciaprogramot. Mint mondta, a prog­ramról konzultálni fognak a Konver­genciatanáccsal, együttműködnek az MNB-vel és bemutatják az Állami Számvevőszéknek is, illetve Brüsszel­lel is folytatják az egyeztetést. * Koncz Endre Csak erőszakos spórolás lenne A Fidesz frakcióvezető-helyettese sze­rint ma Magyarországon nincs realitása a megyerendszer megszüntetésének. A megyerendszer megszüntetése „csak erőszakos spórolást jelentene” - fogalmazott az ellenzéki politikus a köztévében, pénteken. „Az ellenzék a megyék megszüntetésére mondott ne­met, úgy gondoljuk, hogy a mai me­gyerendszer működőképes, és az em­berek mint közösséget el tudják fogad­ni” - indokolta Répássy, hogy miért nem szavazta meg az ellenzék a me­gyerendszer régiókká való átalakításá­ról szóló törvényjavaslatot. „Közigaz­gatási szempontból valóban ésszerűsí­teni kell a megyerendszert, de szerin­tünk ez egy működőképes egység” - tette hozzá. A jobboldali politikus a „brutális spórolásra” példaként emlí­tette, hogy feltehetően a régiórendszer­ben kórházakat vonnának össze. • (vári) Eltitkolt afganisztáni támadás Biztonsági okokból nem számoltak be a magyarok incidenséről Mindaddig, amíg a hadműveleti te­rületen dolgozó katonák biztonságát veszélyeztetheti egy esetleges táma­dásról szóló hír nyilvánosságra kerü­lése, addig az illetékes parancsnokok mérlegelni fogják annak közlési idő­pontját - nyilatkozta a Honvédelmi Mi­nisztérium szóvivője. Bocskai István mindezt annak kap­csán mondta el, hogy két héttel ezelőtt rakétatámadás ért Afganisztánban egy holland katonai konvojt, amelynek egyik járművén magyar katonai szak­értők is utaztak, az esetről azonban csak csütörtök este adtak hírt. Egy vállról indítható rakétával lőtték tálib fegyveresek azt a buszt, amelyen egy holland konvojban húsz magyar kato­na is utazott. Nem lehet pontosan tud­ni, hogy a három szállítójárművet vet­ték-e célba, az viszont bizonyos, hogy a rakéta a konvoj fölött repült el és az úttól több száz méterre csapódott be. A támadásban senki sem sérült meg. • (palotás) Fókuszban a nemzetiségi kultúra Dusán Caplovic a kisebbségek számára kedvező' lépéseket ígér Dusán Caplovic a részleteket nem konkretizálva jelentette be, hogy a ki­sebbségek számára kedvező lépéseket szándékozik tenni: a miniszter többek között változtatni szeretne a nemzeti­ségi kultúra támogatási rendszerén. A kormány európai ügyekért, vala­mint kisebbségi és emberi jogokért fele­lős alelnöke Ivan Gasparoviccsal folyta­tott megbeszélése után úgy nyilatkozott, hogy a kisebbségek számára a közeljö­vőben kedvező változtatásokat szándé­kozik bevezetni, beszédében külön ki­tért a romák segítésére. Caplovic többek között módosítani szeretne a nemzetisé­gi kultúra támogatási rendszerén, emel­lett a kisebbségek helyzetének az alkot­HÍREK az európai unióból Később bővülhet a schengeni övezet Tovább kell várnia a schengeni övezet­be való belépésre az Európai Unió tíz új tagállamának, közöttük Magyaror­szágnak az eredetileg tervezettnél - közölték brüsszeli EU-diplomaták. Az EU eddigi tervei szerint 2007 októbe­rében léphetnének be az új tagállamok a schengeni övezetbe, feltéve, ha ad­digra teljes mértékben teljesítik a szük­séges biztonsági feltételeket, s elkészül az új rendőrségi adatbázis is. Bevetésre kész az európai csendőrség Bevetésre kész állapotba került az úgynevezett európai csendőri erő, amelyet öt együttműködő ország ho­zott létre. A szervezetet azzal a céllal hozta létre Franciaország, Hollandia, Olaszország, Portugália és Spanyol- ország, hogy külföldi válságok esetén bevethessék a katonailag szervezett rendfenntartókat. Egy hónap alatt 800, hosszabb felkészülési idő esetén 2300 csendőrt lesz képes mozgósíta­ni. Elsősorban az Európai Unió ren­delkezésére áll, de más nemzetközi szervezetek is kérhetik segítségét, mint például az ENSZ, a NATO, az EBESZ vagy az afrikai unió. Enyhítenék a balkániak vízumkényszerét Az Európai Unió azt javasolta tag­államainak, hogy kezdjenek tár­gyalásokat Bosznia-Hercegoviná­val, Szerbiával és Montenegróval e három ország állampolgárait sújtó vízumkötelezettség enyhítéséről. A mány, a törvények és az egyenlőség szellemében történő megszilárdítására is törekszik, elképzeléseit azonban egyelő­re nem kívánta konkretizálni. • (szép) vízumhoz való hozzájutás könnyí­tése sokkal kézzelfoghatóbbá tenné az európai perspektívát Bosznia, Szerbia és Montenegró lakói szá­mára - hangsúlyozta Olli Rehn, az Európai Bizottság bővítési biztosa. A lengyelek bizakodók Az Eurobarometer legutóbbi felmérésé­ből az derült ki, hogy a lengyelek job­ban bíznak az unióban, illetve intéz­ményeikben, mint saját kormányuk­ban. Az unió közvélemény-kutató in­tézete által készített felmérés eredmé­nye szerint a lengyelek 61 százaléka úgy érzi: érzelmi kötelékek fűzik az Európai Unióhoz, nem véleüen az sem, hogy 56 százalékuk támogatja az unió alapokmányának elfogadását. Kényszerű lépés? Hiller egyeztet a közoktatás érdekképviseletével A kormány megbízta Hiller István oktatási és kulturális minisztert, hogy kezdjen egyeztetéseket a közoktatási érdekvédelmi képviseletekkel és a munkáltatói szervezetekkel - közölte a tárca pénteken. A Pedagógusok Demokratikus Szak- szervezete ezt megelőzően levélben érte­sítette a miniszterelnököt, hogy sztrájk- bizottságot hozott létre a közoktatási tör­vény tervezett módosítása miatt. A PDSZ kérte a kormányfőt, hogy kezdjék meg az egyeztetéseket. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke kedden azt közölte: elfo­gadhatatlannak tartják, hogy az érdek- egyeztetés megkerülésével nyújtotta be a kormány azokat a módosításokat, ame­lyek következményeként szeptembertől a pedagógusoknak több nem fizetett munkaórát rendelhetnének el, ezért a szervezet sztrájkbizottságot hozott létre. Csütörtökön a Zamárdiban rendezett EFOTT-on kifütyülték a hallgatók Gyurcsány Ferencet és Hiller Istvánt. Ekler Gergely a Hallgatói Önkormányzat­ok Országos Konferenciájának elnöke azt közölte, hogy a tandíj bevezetéséről nem sikerült egyezségre jutniuk. Ameny- nyiben hétfőn változtatást nélkül fogad­ják el az országgyűlésben a felsőoktatá­si törvényhez benyújtott módosító javas­latokat, köztük a tandíj bevezetését, ősszel hallgatói demonstráció lesz. A PDSZ elnökének keddi közlése szerint a parlament hétfői döntése alapján ez év szeptemberétől a pedagógusoknak heti legfeljebb két óra - havi 8 óra, azaz egy nap havonta - díjazás nélküli munkát rendelhet el a munkáltató. Ez 2007 szep­temberétől tovább emelkedik a kötelező óraszám növelésével, tanítóknál heti 1, tanárok esetén heti két órával. A szakszervezeti vezető azt írta, hogy a kormány érdemben nem egyez­tetett a szakszervezetekkel azután sem, hogy a Közoktatás-politikai Tanács szakmai és érdekvédelmi szervezetei, valamint a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala ezt nyo­matékosan kérte, így kényszerhelyze- t alakult ki. A szaktárca másnap közle­ményben nyilvánította ki, hogy tovább­ra is nyitott a tárgyalásokra a közokta­tási szakszervezetekkel. • K. E. Fico kemény tárgyalásokra készül Változások az uniós pénzek elosztásában 2007-2013 között Szlovákia 11 mil­liárd eurot kap az unótói. Szerdán a szlovák kormány átértékeli az uniós pénzek elosztására hatályban lévő pri­oritásokat. Robert Fico már a választás előtti kampányban jelezte, hogy ha hata­lomra kerül, megváltoztatja az uniós pénzek elosztására kidolgozott játék- szabályokat. Jelenleg úgy fest a do­log, hogy ez be is következik. Az első nem hivatalos egyeztetések után Brüsszel már véleményezte a szlovák kormány elképzeléseit. Tegnap ez ügyben Marián Janusek, az építésügyi és regionális fejlesztési tárca vezetője tárgyalt Pozsonyban az Európai Bi­zottság képviselőivel. Robert Fico a SITA hírügynökség­gel közölte, hogy az uniós pénzek el­osztása szempontjából jelentős válto­zásokra kell majd számítani, azt vi­szont nem részletezte, hogy milye­nekre. Nem zárta ki, hogy elképzelé­seik érvényesítése nem lesz könnyű - az Európai Bizottság képviselőivel 2006 végéig kemény tárgyalásokra számít. Brüsszel a régiók közötti kü­lönbségek, felszámolását szorgal­mazza, és ezért az uniós pénzek je­lentős részét a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókba irányítaná. Janusek megerősítette Robert Fico korábbi ki­jelentését, amely szerint a szlovák kormány kilenc prioritás közül hetet óhajt megváltoztatni. • 0. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom