Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)

2006-07-20 / 142. szám

4 HÍDLAP • 2006. július 20., csütörtök www.istergranum.hu Nyilvános munkahelyi diszkriminációk ✓ Újabb feketelista: ezúttal a foglalkoztatás területén Folytatás az 1. oldalról A rendszer úgy módosul, hogy ezt a támogatást nyújtó intézi ezentúl a ható­ságokkal, így az eljárás leegyszerűsö­dik, és állítólag ügyfélbarát is lesz. A nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban Gyarmati Edit, az EBH főosztályvezető- je lapunknak kifejtette: eddig is megvolt az a lehetőségük, hogy amennyiben úgy ítélték meg, közölték honlapjukon a jog­sértő céget elmarasztaló határozatot, amely részletesen tartalmazta az ügy minden vetületét, csupán a panaszos maradt anonim. Ezzel idén összesen öt alkalommal éltek, de hosszú listára ősz­szel sem kell számítani, hiszen csak a jogerős és a bíróság által elbírált határo­zatok alapján elmarasztalt munkáltatók jelenhetnek meg a honlapon, ami igen­csak időigényes. Másrészt ez közel sem fedi majd a jogsértések valós számát, mivel sok esetben tiltással, felszólítás­sal, vagy a határozat nyilvánosságra ho­zatalával, de bírság nélkül intéződik el az ügy. A hatóság általában munkaválla­lói bejelentések alapján kezd vizsgálód­ni, az eddigi egyetlen, bíróság által is helybenhagyott foglalkoztatással kap­csolatos ügyben olyan ötven év feletti nőket védtek meg, akiktől koruk miatt szabadult meg egy utazási iroda. A mun­káltatói diszkriminációval, jogsértések­Postaátadás Dorogon Ma délután 14 órakor adják át ünne­pélyes keretek között az új posta épü­letét Dorogon, a Mária utcában. Az át­adás után a dorogi posta fennállásának 80. évfordulója alkalmából emlékla­pot vehet át Pénzes Béláné postaveze­tő, a megjelentek pedig bejárhatják az épületet, illetve különleges képeslapot adhatnak fel a Posta- és Bélyegmúze­umba, valamint a polgármesteri hiva­talba. Az ünnepségen a Központi Te­rületi Igazgatóság igazgatója, Bor Sándor, Szabó Pál, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója és Tittmann János polgármester is részt vesz. • (szabó) L A P ( S Z ) É L Kövesd! Károly Álmodni jó Már majdnem elfelejtettem, hogy nemrég foci-vébé volt. De akár­hányszor bekapcsolom az ml-et vagy az m2-őt, mindig eszembe jut. Merthogy egyik sem sugározta. Pedig lett volna nézettsége, hiszen még a kofákat is hatalmába kerítette az őrület. Az alábbi párbeszédet barackvásárlás közben csíptem el a pozsonyi piacon. „Maga kinek szurkol?” „Hogyhogy kinek? Hát az olaszoknak.” „Miért nem a fran­ciáknak?” „Én sosem fogok a franciáknak szurkolni, nekik köszön­hetjük Trianont!” Persze, nem ezért szurkoltam az olaszoknak. A né­metek ellen sem azért, mert bajom volna velük, csak nem szeretem az erőfocit. Bár mit se számít, mit szeret a néző. A mai futballnak alig van köze a játékhoz. Szakvezetők, edzők, taktika uralma. Csi­korgó gépezet. Talán ezért ült a pádon van Nistelroy és Nuno Gomes. Utóbbinak néhány percre megkegyelmezett az edző, s az utolsó meccsen beengedte a pályára. Fejelt is akkora gólt, hogy majd kilyu­kadt a háló. Igaz, későn. Van Nistelroy rosszabbul járt, végigülte a tornát. Akadt csatár, aki egyedül árválkodott kilencven percig elöl. Az olaszok csak akkor támadtak, amikor bekaptak egy gólt. Rejtély, minek mennek ki a csapatok a pályára, ha nem akarnak játszani, csak szétszerelni, tördelni a másik játékát. Talán egyszerűbb lenne feldob­ni egy érmét, fej: nyer, írás: sírás. Bekaszálni a belépőt, a közvetítési díjat, lefölözni a reklámtejfölt, a többit meg lerendeznék az öltönyös úriemberek a kulisszák mögött. Hanem térjek mondandóm lényegére. Hogy ismét nem mi lettünk a világbajnokok, nem új, de sajnos az sem, hogy a magyar közszolgála­ti televíziónak alig van köze a közhöz. Most sem közvetítette a legna­gyobb sporteseményt, így (a kábeltévénkén nincs gagyitévé meg ma­gyar sportadó) kénytelen voltam válogatni: vagy cseh adót nézek, vagy szlovákot. S nemcsak én, de sokezren Dél-Szlovákiában. Mi több, Észak-Magyarországon. Alapos a gyanúm, hogy a magyar köz- szolgálati média valami furcsa nemzeti programot teljesít: magyaror­szági magyarokat tanít szlovákul azzal, hogy odatoszogatja őket a . szlovák tévé elé. A vasárnapi döntő előtt azért jutott egy kis elégtétel nekünk is, a kajak-kenu Eb-én taroltak a magyarok. Ezt még a köz- szolgálati is kitüntette szíves figyelmével. Persze, a kajak-kenu nem akkora bolt, mint a foci, gagyiék nem kapkodják. De most már nyu­godtan alhatunk: a királyi tévé bemondta, hogy a következő Európa- bajnokságot közvetíteni fogja. Majd látjuk. A nemzeti kormányt lehü- lyézték, hogy álmodozik, amikor világkiállítást, olimpiát, stadion­programot emlegetett. Most egyszeriben lehet magyar-horvát Európa- bajnokság. Igaz, nem sok az esély rá. De ugye milyen jó álmodozni? Népszavazás egy lovardáról A helyiek ősszel dönthetnek az 50 hektáros terület eladásáról kel leggyakrabban a romáknak, terhe­seknek, illetve az idősebb korosztályhoz tartozóknak kell szembesülniük. • Szabó Hajnal Újabb építkezési botrány Nyitra. A régi malom engedély nélkü­li bontása és a Tatra Szálló tetőterének engedély nélküli beépítése után újabb építkezési botrány robbant ki Nyitrán: a Chrenová - lakótelepen engedély nél­kül kezdték el a Max bevásárló- és szó­rakoztató központ építését. A Szlovák Építkezési Felügyelet 400 ezer koronás büntetéssel sújtotta a befektetőt. Liftaknába zuhant Nyitra. A lift helyett a felvonó aknájá­ba „lépett” be egy nő. A baleset során több mint két métert zuhant, majd el­vesztette az eszméletét. Miután magá­hoz tért, rögtön segítségért kiáltott, félő volt, hogy valaki működésbe hozza a lif­tet, és az összenyomja őt. A szerencsét­lenül járt nőt a szomszédjai húzták ki az aknából, aki egy-két törött csonttal, öl­téssel, kék folttal úszta meg a dolgot. Repülőnapok a régióban Érsekújvár. Nemrégiben tartottak re­pülőnapokat a településen, a rendez­vény a város legnagyobb és legattraktí­vabb szórakoztató programjai közé tar­tozik. A repülőkre ezúttal több mint négyezer ember volt kíváncsi, a legna­gyobb sikert a szlovák hadsereg bemu­tatói aratták a MÍG 29-es, Albatros, MI24-es, MI17-es vadászgépekkel. Folytatás az 1. oldalról A vevő lovardát szeretne a későbbi­ekben kialakítani a Duna-Ipoly Nem­zeti Parkhoz tartozó részen, ez pedig kitűnően illeszkedne a közeli szürke marha és rackajuh farmhoz, amely már most is vonz látogatókat. A földet az önkormányzat önerőből sem kellő­en megvédeni, sem hasznosítani nem képes, ott most időnként motorosok száguldoznak, valamint illegális sze­méthalmok csúfítják a terepet. A kép­viselő-testület májusban az eladás mellett döntött, de négy képviselő ez­zel nem értett egyet, és aláírás gyűj­tésbe kezdett. Mivel sikerült kellő számú lakost meggyőzniük, a testü­letnek a július 27-i ülésén a kiírandó népszavazás időpontjáról is kell sza­vaznia. Erre várhatóan, már csak költ­séghatékonysági okokból is, az ön- kormányzati választáshoz kapcsoló­dóan kerül sor. Varga János polgár- mester szerint a lakosságot egyszerű­Folytatás az 1. oldalról Ráadásul a tárca meghatározta, hogy mennyi kezelést lehet elvégezni, így némely ilyen centrumban az is előfor­dul, hogy akár három hónapot is várni kell a kezelés elkezdésére. A másik ko­moly gond, hogy átalakult a gyógysze­rek finanszírozása is. Eddig a többnyi­re drága orvosságokat is az úgyneve­zett külön keretből biztosították, ezt azonban az egészségbiztosító meg­szüntette: kiszámolta, hogy a keretből mennyit fordítanak valóban gyógy­szerre, és már csupán ezt az összeget biztosítják az intézményeknek. Ebbe azonban nem számolják bele, hogy a páciensek száma változhat, tehát több gyógyszerre is lehet szükség. Vasváry Artúmé, a Magyar Rákel­lenes Liga elnöke lapunknak elmond­ta, hogy levelükben azt kérik Molnár Lajos egészségügyi minisztertől, hogy azonnal intézkedjen a tarthatat­lan állapotok megszüntetéséről. „A en félrevezették, szó sincs arról, hogy kedvelt kirándulóhelyeiket bármi ve­szélyeztetné, az eladással pedig több tízmillió forinthoz is juthatna a köz­ség. Megtévesztő röplapok születtek arról, hogy nevetséges áron adnak túl a területen, hogy a tranzakció bizo­nyos illetők nyerészkedését szolgálja, de olyan mindentudó is akadt, aki szerint a 4-es metró építéséből szár­mazó hulladékot szállítanák a terület­re. Ezeket a vádakat egyértelműen cá­folta a polgármester, aki úgy véli, a komplex turisztikai beruházás megva­lósulásához a későbbiekben uniós pá­lyázatokon is sikerrel indulhatnának. Az eladni kívánt területnek nem része az a most még iszapos tó, amelyet ha­marosan feltöltenének az újranyitó karsztvíz-bányából származó vízzel és szintén komoly turisztikai vonzerőt jelentene, amellett, hogy az ÉDV Rt. is venne át a karsztvízből. kormányrendelet szerint egy hónap­ban csak meghatározott számú bete­get lehet kezelni, így egy-egy beteg­nek sokszor több hónapot is várnia kell a terápiára. Minek szőrűnk akkor, ha nem tudják időben megkezdeni a betegek kezelését? Ez a helyzet ab­szurd és egyszerűen tarthatatlan” - mondta lapunknak az elnök. Ráadásul a megváltozott gyógyszer-finanszíro­zás miatt az orvosnak is folyamatosan mérlegelnie kell, hogy mindenki ol­csóbb, tehát kevésbé hatásos gyógy­szert kapjon, vagy egyes betegek megkapják a megfelelő orvosságot, ami viszont azzal járhat, hogy mások­nak várni kell. „Ez a rendszer a hála­pénz intézményének további elbur­jánzásához vezet, ráadásul fel kellene fogni végre, hogy rákbetegekről van szó, akiknél szinte minden perc szá­mít a kezelés időben való elkezdésé­nél” - tette hozzá Vasváry Artúrné. • Pálovics Klára • Sz. H. Hónapokig várnak a rákbetegek Az OEP egyszerre csak meghatározott számú kezelést támogat Szobrot kap Párkányban a lengyel király Emléket állítanak Sobieskinek, a párkányi csata győztes vezérének Folytatás az 1. oldalról Dániel Erzsébet, az említett szerve­zet elnöke a Hídlapnak elmondta, hogy csak nemrégiben került Győrfi Lajos Püspökladányban élő szobrász bronz makettja a Párkányi Múzeumba és ez­zel egyidejűleg a teljes nagyságú mű kivitelezésére szervezett gyűjtés is el­kezdődött. „A szobor felállításához 5 millió koronára, azaz 35 millió forint­ra lenne szükség. A Belügyminisztéri­umtól már kértünk engedélyt a gyűj­tésre, az Európai Unióhoz pályázatot szeretnénk benyújtani, ezen kívül több országot is, így például Magyarorszá­got, Lengyelországot és Ausztriát is megkeressük majd” - nyilatkozta la­punknak az elnök, aki szerint a mű lét­rejötte nemzetközi ügynek tekinthető. Sobieski lovas szobor formájában tér vissza a város központjába, erre már a helyi önkormányzat is rábólintott. Az emlékmű a volt Lenin-szobor helyén fog állni, a helyszínt egy öttagú nem­zetközi zsűri is értékeli. „Sok függ at­tól, hogy milyen környezetbe helyez­zük el az emlékművet” - magyarázta Dániel, majd hozzátette, hogy a szobor mérete a tervek szerint 665 centiméter lesz, ebből Sobieski lovas mása, amely egy dombon fog magasodni, 325 cen­timétert tesz ki. A szobrászművész már elkészítette a látványtervet, ebből idé­zünk: „Sobieski lengyel serege Bécs felől érkezett, ezért olyan helyszínre kell állítani a szobrát, ahol maga a csa­ta is zajlott, és látványában az eszter­gomi Bazilika legyen a háttér. Erre al­kalmas a főutca tengelyében lévő parkrész. Egy organikus földplasztikát emelek ki, hisz maga a király is egy dombról irányította a csatát. Ebből emelkedik ki, mint egy régészeti lelet, a csatára utaló süttői mészkő faragott talapzata, térben törött ágyúkerék, tö­rött pajzs, harciszekér töredék”. A mű­nek a tervek szerint jövő év októberé­ben kell elkészülnie, az átadást is ak­korra tervezik. • Sz. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom