Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)

2006-07-15 / 139. szám

HÍDLAP • 2006. július 15., szombat hídlapmagazin Ötödik alkalommal mutatkozik be idén Esztergomban az Ister-Granum Népművészeti Fesztivál. A jövő héten induló rendezvényen többek kö­zött hagyományőrző együttesek, népitáncosok, bábcsoportok, színját­szók szórakoztatják a közönséget a Kis-Duna parton lévő fesztiválhely­színen. A következő rövid összefoglaló mellett érdemes figyelni a mai nap programjaira is, hiszen már délután négy órától színielőadás, ko­molyzenei koncert, az Esztergomi ínyes Mesterek ételeinek bemutatója, valamint este 7-től a Balássy Bettivel kiegészült Budapest Jazz Orches­tra és a Veracruz funky együttes fellépése lesz látható-hallható. A z V. Ister Granum Népművészeti Fesztivál egyik karakteres szereplője az Aranysó- lyom Lovagrend lesz. Az egyszerre hagyo­mányőrző és karitatív szervezet jó lovagokhoz illőn most harci játékokkal szórakoztatja a publikumot. A korabeli fegyverek szakértő, nemes katonái utoljára a Visegrádi Palotajátékokon mutatták be a középko­ri fegyverek forgatásának fortélyait. Bizonyára most Esztergomban sem lesz hiány a kardok, bárdok, íjak ügyes használatának bemutatójában. Az Aranysó­lyom Lovagrend július 21-én, pénteken délután 4 órától, másnap pedig 15 órai kezdettel lép a pástra. A népművészeti fesztivál első napján Kolozsvári és lévai vásámapok címmel lesz látható a Garam- menti Népi Együttes műsora. A 2002-ben fennállásá­nak ötvenedik évfordulóját ünneplő felvidéki együt­tes több évtizede állandó résztvevője a folklórt be­mutató kulturális eseményeknek. A csoport műsorá­ban a népitánc legszebb hagyományait és a komoly­zenei alapokat is felhasználó táncfantáziákat ötvözi. A Vízivárosi Nyár fesztiválsorozat szervezői idén több új elemmel bővítették a választékot. Az egyik ilyen különlegesség a Magyar Filmek Mozi sorozat, mely hazai filmslágereket mutat be a foci vb idején már népszerű Kis-Duna parton felállított kivetítőn. Július 21-én az egyik nagy közönségked­venc, Regős Bendegúz párját ritkító hihetetlen ka­landjait bemutató Indul a bakterház című filmvíg­játékon kacaghatnak a nézők. A népművészeti fesztiválon bizonyára a legkiseb­bek legnagyobb kedvence lesz a Kuckó Bábcsoport, akik július 22-én 4 órakor lépnek fel. A párkányi Ady Endre Alapiskolából induló bábozók most a Béka­szerelem című mesével állnak a paraván mögé. A nem éppen legvonzóbb állatféle érzelmi kalandjait bemutató történet után a Csángolók Színjátszók szó­rakoztatják a közönséget. A népi ihletésű művet fel­vonultató műsor A cinkotai kántorról szól majd. A rendezvény mindkét napján különleges zenei csemegékkel váija a fesztivál közönségét. Pénteken 17 órától a régió hagyományőrző együtteseinek fel­lépése, szombaton ugyanebben az időpontban ko­molyzenei koncertben gyönyörködhet a hallgatóság. Ez utóbbi az Öt órai muzsika címet viseli és Konyic- ska Renáta és a Zsolt Nándor Zeneiskola növendéke­inek fellépésével Bartók Béla előtt tiszteleg. A fesztivál egyik legkomolyabb része mégis egy animációval kiegészített prózai előadás lesz, me­lyen a 1965-től filmrendezéssel is foglalkozó, 1993-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként is dolgozó, Jankovics Marcell lép a közönség elé. A számos nemzetközi és hazai elismerésben része­sült alkotó A fa mitológiája című látványos előadá­sát élvezheti a közönség. A Kis-Duna parton lévő fesztiválon ugyan ko­moly kínálattal készül több szabadtéri étterem, fa­latozó, bár, de a rendezvény egyik újdonságnak számító műsora is a gyomrot célozza meg elsősor­ban. A Bencze Laci konyhája elnevezésű historikus kerettörténettel kiegészített „gasztro-show” min­den tematikus esztergomi nyári fesztiválon kósto­lót kínál azoknak, akik nemcsak az exkluzív fi­nomságok fogyasztására, de azok eredetének szto­rijára is igényt tartanak. Július 22-én a régió haléte­leivel, illetve azok elkészítésének trükkjeivel is­merkedhetünk meg. A népművészeti fesztivál méltó csúcspontját je­lenti majd az az előadás, melyet a számtalan hazai és nemzetközi színpadon sikerrel fellépő szent- györgymezőei Váralja népitánc együttes ad. A Kár­pát-medencei táncok hiteles reprezentánsai szom­baton este 9 órai kezdettel ropják majd. Az V. Ister Granum Népművészeti Fesztivál programjai mellett ezen a hétvégén még kínálko­zik lehetőség az igényes kikapcsolódásra. Július 22-én 20 órakor fut ki a nagy Dunára a Fesztivál­hajó, melynek fedélzetén ezen az estén operett­sláger összeállítást hallhat, aki jegyet vált a műsor­ra. A fellépők a könnyed műfaj hazai jelesei, Zsadon Andrea primadonna, Szolnoki Tibor tán­cos-komikus, Virágh József Bonvivan és Pohly Boglárka subrett. Az orgonamuzsika rajongói pe­dig július 23-án, vasárnap Pálur János hangver­senyét hallgathatják meg a Bazilikában. • P. Z. László király kun volt? IV. László gyermekként került a trónra, és még nem volt harmincéves, amikor 1290-ben Körösszeg vára mellett a kunok meggyilkolták. Uralkodásának évei nagyrészt válságokkal, illetve ezek megoldásának a keresésével teltek el. Orszá­ga belső problémáit a fiatal uralkodó nem tudta kezelni, s talán azért sem, mert a magánéletében - ha beszélhetünk egyáltalán ilyesmiről egy középkori király esetében - sem tudott harmóniát és kiegyensúlyozottságot teremteni. Kortársai szerint labilis, szavát nem tartó ember volt, aki többször került szembe az egy­ház vezetőivel éppúgy, mint erkölcsi értékrendjével, és akinek a kunok - édes­anyja révén a rokonai - sokszor fontosabbak voltak az ország ügyeinél. L ászló 1262-ben született. Apja István, a későbbi V. István király (1270-1272), IV. Béla fia, édesanyja Erzsébet, valószínűleg Szejhán kun fejedelem leánya volt. Gyerekkora mozgalmasan, drámai fordulatoktól sem mentesen telt. Kétéves lehetett, amikor apja és nagyapja között fegyveres harc tört ki. Apja, aki „if­jabb királyként az „Erdély hercege” címet is viselte, a Dunától keletre elterülő országrészt tartotta az uralma alatt. 1264-ben IV. Béla hadai rátámadtak István terü­letére - amelyet ő törvényesen kapott birtokolt-, és Sárospatak várában elfogták feleségét, Erzsébetet a gyerekekkel' együtt. István hamarosan fordított a hadi helyzeten, és kiszabadította fogságba esett családját. Néhány évvel később hasonló eset történt. Már István volt a király, amikor 1272 nyarán a Gutkeled nembeli Joachim horvát-szlavón bán elfogta a tízéves Lászlót, és a Dráva melletti Kapronca várába zárta. Hogy mi volt a célja ezzel, nem tudjuk, csak feltételezéseink vannak. Az apa azonnal sereget küldött gyermeke kiszabadítására, de a vár ellenállt. V. István időközben megbetegedett, és Csepel-szigeten meghalt. Ezután Joachim Székesfehérvárra vitte a kis Lászlót, hogy királlyá koronázzák. Ott azonban a főurak egy csoportja fegyverrel megtá­madta a királynét. Végül azonban vereséget szenvedtek, s a tízéves Lászlót királlyá koronázták. Az ország belső helyzete nem kedvezett egy kiskorú királynak, aki helyett ráadásul nagykorú­ságáig édesanyja, illetve a sokszor változó politikai érdekeket képviselő hatalmasságok gyako­rolták a hatalmat. Uralkodása másik állandó problémája az egyház vezetőivel és a keresztény erkölccsel való hol nyílt, hol burkolt szembenállása volt. Ennek legfontosabb oka a kunokhoz fűződő kapcsolatában rejlett. Szent István uralkodása, a magyar állam megszervezése óta nem esett meg, hogy a magyar király a keresztény egyházzal szemben egy pogány nép mellé állt vol­na. Pogány etnikumok Árpád magyaljainak IX. század végi megtelepedése óta mindig is éltek a Kárpát-medencében, de túl nagy befolyást vagy politikai hatalmat a király és a magyar poli­tikai vezető réteg, amelybe természetesen a főpapság is beletartozott, nem engedett nekik. Az országban élő pogány kunok azonban már az 1270-es évektől kezdve nagy befolyást gyakorol­tak Lászlóra. A kunokkal kapcsolatos kérdések tisztázása végett már 1279-ben Fülöp fermói püspököt küldték a tizenhét éves királyhoz pápai legátusként. Kezdetben úgy tűnt, hogy Fülöp és László tárgyalásai eredményesek lesznek. 1279 júniusában IV. László Budán esküt tett Fü­löp pápai legátus, a főpapok és a főnemesek előtt, hogy a katolikus hitet és az egyház szabad­ságát megtartja. Azt is megígérte, hogy a kunokra vonatkozó törvény a kunokkal betartatja. Eb­ben a törvényben a kunok vállalták, hogy a magyar földön való letelepedésükért cserébe meg- keresztelkednek, és visszaadják az egyháztól és a nemesektől elrabolt birtokokat. Nem sokkal később László újabb törvényt adott ki, amely kissé módosítva ugyan, de megerősítette a pápai legátus kéréseit, és elrendelte, hogy a kunok a Duna-Tisza közén, a Temes, a Maros és a Körö­sök mentén a nekik adományozott területeken telepedjenek le. Ezeken a területeken egyfajta önkormányzatot biztosított nekik a király. A törvény azt is elrendelte, hogy a kunok engedjék el magyarországi keresztény foglyaikat, katonáskodjanak, és bírájuk továbbra is a nádor marad­jon. Ezeket a törvényeket azonban László nem tarttatta be, ezért Fülöp püspök 1279 októberé­ben nagyon szigorú büntetéssel sújtotta: a királyt, Lászlót kiközösítette az egyházból, az orszá­got pedig interdictum alá vette. Noha László válaszul esküvel fogadta meg, hogy ígéreteit meg­tartja, nem sokkal később azonban megint súlyosan vétett a keresztény erkölcs ellen: feleségét, Erzsébetet elhagyta és a kunokhoz távozott, majd 1280 elfogatta Fülöp püspököt és a kunok ke­zére adta. Ezt már a magyar főnemesség sem nézte tétlenül, és hasonlóan erőszakosan, de ha­tásosan lépett fel a királlyal szemben: az erdélyi vajda, Aba nembeli Finta elfogatta IV. Lászlót. A király 1289 júniusa körül ismét kibékült a feleségével és Lodomér érsekkel, de híveinek a száma ekkorra már nagyon megcsappant. Az érsek 1290 elején Héder nembeli (Kőszegi) Iván­nal behívta az országba András herceget, a későbbi III. András királyt Mikor pedig IV. László egy mohamedánból kereszténnyé lett embert nevezett ki nádorrá, maradék hívei is elpártoltak tőle. Lászlót 1290 júliusában Körösszeg vára mellett a kunok ölték meg. „Nagyon haragudott királysága nagyuraira és püspökeire, és már semmit sem törődött birodalma ügyeivel. Úgy mondják, egy kun nő szerelme uralkodott rajta annyira, hogy megfeledkezett magáról és eskü­jéről. Ennek a nőnek a félje ölte meg őt, amint ágyában találta” - úja egy krónikás. A gyilkos­ságot azonban minden bizonnyal a kun és a magyar főurak eszelték ki. • Varga Péter Ki legyen utcaseprő? Egy kolozsvári polgár a 19. század negyve­nes éveinek az elején külföldre utazott, és ha­zatérvén beszámolt tapasztalatairól a Kolozs­vári Naptár 1846-i évfolyamában. A nyugat­európai városokban elsősorban az utcák tiszta­sága vonta magára a figyelmét, így azután ösz- szehasonlításokat tett beszámolójában a kül­földi városok és Kolozsvár utcái között, me­lyek csatornái nem „tejjel és mézzel”, hanem lúggal, káposztalével vagy „valami ennél is szagosabbal” folynak, a sárban elsüllyed a sze­kér s minden utca valóságos szemétdomb. Több indítványt terjesztett elő a város rendezé­se érdekében, de „legelső rendszabásnak” azt tartotta, hogy vezényeljen ki a város rendes ut­caseprőket, mégpedig kiket? „Minden szolgá­lat nélkül való cselédet, vagy olyat, akinek egy esztendőben három gazdája volt, minden tanu­lót, aki egy iskolai évben tanulmányai három­negyed részéből szekundát kapott, minden egyént, akit utcán részegen találnak, minden dologkerülőt, aki ez okból hivatás nélkül ’színészed szép-művészi’ pályára lépés tizedik fellépésekor tehetsége elégséges jeleit még nem mutatja...” Gondoljunk csak bele! Nem sokkal később született a slágerré vált nóta, hogy „szép város Kolozsvár”. Esztergomot il­letően is volna néhány ötletem. Igaz, a javaslat egykori megfogalmazójának fenti ötleteit sem fogadták el a városatyák. Hogy miért is? Mert elgondolkodtatónak elgondolkodtató... • -A -R

Next

/
Oldalképek
Tartalom