Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)
2006-07-15 / 139. szám
HÍDLAP • 2006. július 15., szombat hídlapmagazin Ötödik alkalommal mutatkozik be idén Esztergomban az Ister-Granum Népművészeti Fesztivál. A jövő héten induló rendezvényen többek között hagyományőrző együttesek, népitáncosok, bábcsoportok, színjátszók szórakoztatják a közönséget a Kis-Duna parton lévő fesztiválhelyszínen. A következő rövid összefoglaló mellett érdemes figyelni a mai nap programjaira is, hiszen már délután négy órától színielőadás, komolyzenei koncert, az Esztergomi ínyes Mesterek ételeinek bemutatója, valamint este 7-től a Balássy Bettivel kiegészült Budapest Jazz Orchestra és a Veracruz funky együttes fellépése lesz látható-hallható. A z V. Ister Granum Népművészeti Fesztivál egyik karakteres szereplője az Aranysó- lyom Lovagrend lesz. Az egyszerre hagyományőrző és karitatív szervezet jó lovagokhoz illőn most harci játékokkal szórakoztatja a publikumot. A korabeli fegyverek szakértő, nemes katonái utoljára a Visegrádi Palotajátékokon mutatták be a középkori fegyverek forgatásának fortélyait. Bizonyára most Esztergomban sem lesz hiány a kardok, bárdok, íjak ügyes használatának bemutatójában. Az Aranysólyom Lovagrend július 21-én, pénteken délután 4 órától, másnap pedig 15 órai kezdettel lép a pástra. A népművészeti fesztivál első napján Kolozsvári és lévai vásámapok címmel lesz látható a Garam- menti Népi Együttes műsora. A 2002-ben fennállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő felvidéki együttes több évtizede állandó résztvevője a folklórt bemutató kulturális eseményeknek. A csoport műsorában a népitánc legszebb hagyományait és a komolyzenei alapokat is felhasználó táncfantáziákat ötvözi. A Vízivárosi Nyár fesztiválsorozat szervezői idén több új elemmel bővítették a választékot. Az egyik ilyen különlegesség a Magyar Filmek Mozi sorozat, mely hazai filmslágereket mutat be a foci vb idején már népszerű Kis-Duna parton felállított kivetítőn. Július 21-én az egyik nagy közönségkedvenc, Regős Bendegúz párját ritkító hihetetlen kalandjait bemutató Indul a bakterház című filmvígjátékon kacaghatnak a nézők. A népművészeti fesztiválon bizonyára a legkisebbek legnagyobb kedvence lesz a Kuckó Bábcsoport, akik július 22-én 4 órakor lépnek fel. A párkányi Ady Endre Alapiskolából induló bábozók most a Békaszerelem című mesével állnak a paraván mögé. A nem éppen legvonzóbb állatféle érzelmi kalandjait bemutató történet után a Csángolók Színjátszók szórakoztatják a közönséget. A népi ihletésű művet felvonultató műsor A cinkotai kántorról szól majd. A rendezvény mindkét napján különleges zenei csemegékkel váija a fesztivál közönségét. Pénteken 17 órától a régió hagyományőrző együtteseinek fellépése, szombaton ugyanebben az időpontban komolyzenei koncertben gyönyörködhet a hallgatóság. Ez utóbbi az Öt órai muzsika címet viseli és Konyic- ska Renáta és a Zsolt Nándor Zeneiskola növendékeinek fellépésével Bartók Béla előtt tiszteleg. A fesztivál egyik legkomolyabb része mégis egy animációval kiegészített prózai előadás lesz, melyen a 1965-től filmrendezéssel is foglalkozó, 1993-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként is dolgozó, Jankovics Marcell lép a közönség elé. A számos nemzetközi és hazai elismerésben részesült alkotó A fa mitológiája című látványos előadását élvezheti a közönség. A Kis-Duna parton lévő fesztiválon ugyan komoly kínálattal készül több szabadtéri étterem, falatozó, bár, de a rendezvény egyik újdonságnak számító műsora is a gyomrot célozza meg elsősorban. A Bencze Laci konyhája elnevezésű historikus kerettörténettel kiegészített „gasztro-show” minden tematikus esztergomi nyári fesztiválon kóstolót kínál azoknak, akik nemcsak az exkluzív finomságok fogyasztására, de azok eredetének sztorijára is igényt tartanak. Július 22-én a régió halételeivel, illetve azok elkészítésének trükkjeivel ismerkedhetünk meg. A népművészeti fesztivál méltó csúcspontját jelenti majd az az előadás, melyet a számtalan hazai és nemzetközi színpadon sikerrel fellépő szent- györgymezőei Váralja népitánc együttes ad. A Kárpát-medencei táncok hiteles reprezentánsai szombaton este 9 órai kezdettel ropják majd. Az V. Ister Granum Népművészeti Fesztivál programjai mellett ezen a hétvégén még kínálkozik lehetőség az igényes kikapcsolódásra. Július 22-én 20 órakor fut ki a nagy Dunára a Fesztiválhajó, melynek fedélzetén ezen az estén operettsláger összeállítást hallhat, aki jegyet vált a műsorra. A fellépők a könnyed műfaj hazai jelesei, Zsadon Andrea primadonna, Szolnoki Tibor táncos-komikus, Virágh József Bonvivan és Pohly Boglárka subrett. Az orgonamuzsika rajongói pedig július 23-án, vasárnap Pálur János hangversenyét hallgathatják meg a Bazilikában. • P. Z. László király kun volt? IV. László gyermekként került a trónra, és még nem volt harmincéves, amikor 1290-ben Körösszeg vára mellett a kunok meggyilkolták. Uralkodásának évei nagyrészt válságokkal, illetve ezek megoldásának a keresésével teltek el. Országa belső problémáit a fiatal uralkodó nem tudta kezelni, s talán azért sem, mert a magánéletében - ha beszélhetünk egyáltalán ilyesmiről egy középkori király esetében - sem tudott harmóniát és kiegyensúlyozottságot teremteni. Kortársai szerint labilis, szavát nem tartó ember volt, aki többször került szembe az egyház vezetőivel éppúgy, mint erkölcsi értékrendjével, és akinek a kunok - édesanyja révén a rokonai - sokszor fontosabbak voltak az ország ügyeinél. L ászló 1262-ben született. Apja István, a későbbi V. István király (1270-1272), IV. Béla fia, édesanyja Erzsébet, valószínűleg Szejhán kun fejedelem leánya volt. Gyerekkora mozgalmasan, drámai fordulatoktól sem mentesen telt. Kétéves lehetett, amikor apja és nagyapja között fegyveres harc tört ki. Apja, aki „ifjabb királyként az „Erdély hercege” címet is viselte, a Dunától keletre elterülő országrészt tartotta az uralma alatt. 1264-ben IV. Béla hadai rátámadtak István területére - amelyet ő törvényesen kapott birtokolt-, és Sárospatak várában elfogták feleségét, Erzsébetet a gyerekekkel' együtt. István hamarosan fordított a hadi helyzeten, és kiszabadította fogságba esett családját. Néhány évvel később hasonló eset történt. Már István volt a király, amikor 1272 nyarán a Gutkeled nembeli Joachim horvát-szlavón bán elfogta a tízéves Lászlót, és a Dráva melletti Kapronca várába zárta. Hogy mi volt a célja ezzel, nem tudjuk, csak feltételezéseink vannak. Az apa azonnal sereget küldött gyermeke kiszabadítására, de a vár ellenállt. V. István időközben megbetegedett, és Csepel-szigeten meghalt. Ezután Joachim Székesfehérvárra vitte a kis Lászlót, hogy királlyá koronázzák. Ott azonban a főurak egy csoportja fegyverrel megtámadta a királynét. Végül azonban vereséget szenvedtek, s a tízéves Lászlót királlyá koronázták. Az ország belső helyzete nem kedvezett egy kiskorú királynak, aki helyett ráadásul nagykorúságáig édesanyja, illetve a sokszor változó politikai érdekeket képviselő hatalmasságok gyakorolták a hatalmat. Uralkodása másik állandó problémája az egyház vezetőivel és a keresztény erkölccsel való hol nyílt, hol burkolt szembenállása volt. Ennek legfontosabb oka a kunokhoz fűződő kapcsolatában rejlett. Szent István uralkodása, a magyar állam megszervezése óta nem esett meg, hogy a magyar király a keresztény egyházzal szemben egy pogány nép mellé állt volna. Pogány etnikumok Árpád magyaljainak IX. század végi megtelepedése óta mindig is éltek a Kárpát-medencében, de túl nagy befolyást vagy politikai hatalmat a király és a magyar politikai vezető réteg, amelybe természetesen a főpapság is beletartozott, nem engedett nekik. Az országban élő pogány kunok azonban már az 1270-es évektől kezdve nagy befolyást gyakoroltak Lászlóra. A kunokkal kapcsolatos kérdések tisztázása végett már 1279-ben Fülöp fermói püspököt küldték a tizenhét éves királyhoz pápai legátusként. Kezdetben úgy tűnt, hogy Fülöp és László tárgyalásai eredményesek lesznek. 1279 júniusában IV. László Budán esküt tett Fülöp pápai legátus, a főpapok és a főnemesek előtt, hogy a katolikus hitet és az egyház szabadságát megtartja. Azt is megígérte, hogy a kunokra vonatkozó törvény a kunokkal betartatja. Ebben a törvényben a kunok vállalták, hogy a magyar földön való letelepedésükért cserébe meg- keresztelkednek, és visszaadják az egyháztól és a nemesektől elrabolt birtokokat. Nem sokkal később László újabb törvényt adott ki, amely kissé módosítva ugyan, de megerősítette a pápai legátus kéréseit, és elrendelte, hogy a kunok a Duna-Tisza közén, a Temes, a Maros és a Körösök mentén a nekik adományozott területeken telepedjenek le. Ezeken a területeken egyfajta önkormányzatot biztosított nekik a király. A törvény azt is elrendelte, hogy a kunok engedjék el magyarországi keresztény foglyaikat, katonáskodjanak, és bírájuk továbbra is a nádor maradjon. Ezeket a törvényeket azonban László nem tarttatta be, ezért Fülöp püspök 1279 októberében nagyon szigorú büntetéssel sújtotta: a királyt, Lászlót kiközösítette az egyházból, az országot pedig interdictum alá vette. Noha László válaszul esküvel fogadta meg, hogy ígéreteit megtartja, nem sokkal később azonban megint súlyosan vétett a keresztény erkölcs ellen: feleségét, Erzsébetet elhagyta és a kunokhoz távozott, majd 1280 elfogatta Fülöp püspököt és a kunok kezére adta. Ezt már a magyar főnemesség sem nézte tétlenül, és hasonlóan erőszakosan, de hatásosan lépett fel a királlyal szemben: az erdélyi vajda, Aba nembeli Finta elfogatta IV. Lászlót. A király 1289 júniusa körül ismét kibékült a feleségével és Lodomér érsekkel, de híveinek a száma ekkorra már nagyon megcsappant. Az érsek 1290 elején Héder nembeli (Kőszegi) Ivánnal behívta az országba András herceget, a későbbi III. András királyt Mikor pedig IV. László egy mohamedánból kereszténnyé lett embert nevezett ki nádorrá, maradék hívei is elpártoltak tőle. Lászlót 1290 júliusában Körösszeg vára mellett a kunok ölték meg. „Nagyon haragudott királysága nagyuraira és püspökeire, és már semmit sem törődött birodalma ügyeivel. Úgy mondják, egy kun nő szerelme uralkodott rajta annyira, hogy megfeledkezett magáról és esküjéről. Ennek a nőnek a félje ölte meg őt, amint ágyában találta” - úja egy krónikás. A gyilkosságot azonban minden bizonnyal a kun és a magyar főurak eszelték ki. • Varga Péter Ki legyen utcaseprő? Egy kolozsvári polgár a 19. század negyvenes éveinek az elején külföldre utazott, és hazatérvén beszámolt tapasztalatairól a Kolozsvári Naptár 1846-i évfolyamában. A nyugateurópai városokban elsősorban az utcák tisztasága vonta magára a figyelmét, így azután ösz- szehasonlításokat tett beszámolójában a külföldi városok és Kolozsvár utcái között, melyek csatornái nem „tejjel és mézzel”, hanem lúggal, káposztalével vagy „valami ennél is szagosabbal” folynak, a sárban elsüllyed a szekér s minden utca valóságos szemétdomb. Több indítványt terjesztett elő a város rendezése érdekében, de „legelső rendszabásnak” azt tartotta, hogy vezényeljen ki a város rendes utcaseprőket, mégpedig kiket? „Minden szolgálat nélkül való cselédet, vagy olyat, akinek egy esztendőben három gazdája volt, minden tanulót, aki egy iskolai évben tanulmányai háromnegyed részéből szekundát kapott, minden egyént, akit utcán részegen találnak, minden dologkerülőt, aki ez okból hivatás nélkül ’színészed szép-művészi’ pályára lépés tizedik fellépésekor tehetsége elégséges jeleit még nem mutatja...” Gondoljunk csak bele! Nem sokkal később született a slágerré vált nóta, hogy „szép város Kolozsvár”. Esztergomot illetően is volna néhány ötletem. Igaz, a javaslat egykori megfogalmazójának fenti ötleteit sem fogadták el a városatyák. Hogy miért is? Mert elgondolkodtatónak elgondolkodtató... • -A -R
