Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)
2006-06-13 / 115. szám
www.esztergom.hu 2006. június 13., kedd • HÍDLAP 3 Színházi élet a középkori Esztergomban Több mint négyszáz évre tekint vissza a királyvárosi várszínház múltja A diákok idén már a biztosra mentek Jelentősen nőtt az emelt szinten érettségizők száma Folytatás az 1. oldalról Ezzel szemben Horváth István, az esztergomi Balassa Bálint Múzeum igazgatója a Hídlapnak elmondta, hogy előadásokat már a török időkben is tartottak itt. Korabeli krónikások feljegyezték, hogy Monteverdi, a járt. A kor harcokkal teli szellemére jellemző, hogy a török csapatok elleni küzdelemben magyaroknak segédkező olasz sereggel érkezett zenészek a várvédők győzelme után azonnal előadást tartottak a vár népének. A zenés színházi darab volt tehát az első írásos emlékekkel is bizonyított „várszínházi” esemény. A kőszínház emlékkönyvében az is érdekes bejegyzés, hogy 1745-ben bencés diákok tartottak előadásokat itt, igaz, csak, mint műkedvelők. Esztergom ezután is színházkedvelő város hírében maradt, helyi társulat híján számos vándorszínház látogatott el ide. Pifkó Péter helytörténész egy dolgozatában leírtak szerint a Várhegy, illetve a Bazilika adta különleges atmoszféra az itt élő Babits Mihályt arra ösztönözte, hogy javasolja a város vezetésének, tartsanak itt szabadtéri játékokat, a felvetés azonban sajnos csak ötlet maradt. A következő fontosabb állomás az 1938-as év, amikor Esztergomban tartották az Eucharisztikus Kongresszust, illetve a Szent Jobbot kísérő itteni ünnepélyes zarándokmenetet is ekkor fogadták, melynek kapcsán egy komoly díszletekkel bíró előadás, a Szent István dicsérete című darab került bemutatásra. 1962-ben aztán új erőre kapott a városban a színházi élet, ebben az évben megyei támogatással létrehozták az Esztergomi Várszínházát. A lehetőségek ugyan ekkor is csak arra szorítkoztak, hogy más városok társulatainak darabjait mutassák be, de a Körszínház Cid című előadása egyértelmű siker volt. Kazimir Károly rendezése után ha nem is rendszeresen, de időközönként komoly bemutatókra ülhetett be a közönség, 1965-ben a Győri Kisfaludy Színház vendégjátékában Tabáni legendája, 1967-ben Balassi Szép magyar komédiája volt műsoron. A Várszínházát egy ezután kezdődő, és meglehetősen hosszúra nyúlt rekonstrukciós munka miatt nem látogathatta a közönség jó ideig. 1981 júniusában egy háromnapos rendezvényt tartottak itt Esztergomi Históriások címmel, és ezt akkor már megszépült környezetében, a várudvaron mutatták be. Az MTV honlapján megtekinthető videofelvétel azon a ’86-os előadáson készült, mely az újra szellemi és anyagi támogatáshoz jutott Esztergomi Várszínház első komolyabb bemutatója volt. A nagysikerű Legenda a dicsőséges feltámadásról című darabban az akkor még főiskolás Kaszás Géza, Kerekes József, Rékasi Károly, Spolarics Andrea játszott. 1990-ig nyaranta egykét alkalommal, ’90 után azonban egyre bővülő választékkal várta-várja a nyarat a kőszínház. • Pöltl Zoltán A tavalyi esetből okulva idén többen választották az emelt szintű érettségit, vagyis a slágerszakokon tovább tanulni vágyók biztosra mentek a több pontot jelentő, nehezebb vizsgával. Az írásbelit értékelve az intézmények igazgatói szerint nagy meglepetések nem érték a diákokat. Sok érettségizőnek nem sikerült tavaly felvételt nyernie abba a felsőoktatási intézménybe, ahová szeretett volna bejutni, mivel azt gondolták, hogy a középszintű érettségi után járó pontszámok is elegendőek lesznek. Hogy ez kinek a hibája volt, az tavaly sok vihart kavart, de ezt így utólag valószínűleg a nem megfelelő tájékoztatás számlájára írhatjuk. Ebből okulva idén a diákok, tanáraik tanácsára, inkább a nehezebb, emelt szintű vizsgára jelentkeztek, hogy biztos legyen a továbbjutásuk, és ezt az OKÉV adatai is alátámasztják. A Közép-dunántúli Regionális Igazgatósághoz tartozó három megyében az idei érettségi időszakban 3 916-an tesznek emelt szintű vizsgát, szemben a tavalyi 2 637-tel. Ezen belül Komárom-Esztergom megyében 1 072- en választották a nehezebb megmérettetést a tavalyi 705 helyett. Múlt héten már az eredményeket is megismerhették a diákok, az OKÉV Június 8-án került megrendezésre az Esztergomi Hittudományi Főiskola vezette HEFOP konzorcium szervezésében a „Szlovák-magyar terminológiai kérdések” című nemzetközi konferencia. A konferencián - melyet Kiss-Rigó László püspök nyitott meg - 18 előadó, köztük több professzor előadását hallgathatta meg a mintegy 50 szakértőből álló közönség. A konferencia annak a HEFOP 3.3.1 projektnek a megvalósulási folyamatához tartozik, amelynek célja a régióközi együttműködésben megvalósuló képzési kínálatbővítés és minőségközpontú felsőoktatási szolregionális igazgatóságától kapott tájékoztatás szerint idén több észrevétel érkezett a régióhoz tartozó megyékből, szám szerint 384, míg tavaly 236- an fogalmaztak meg kifogást. Az idén a legtöbb kifogás történelem, illetve magyar nyelv és irodalom tárgyakból érkezett az igazgatósághoz. Bár a végleges eredmény a hónap végén várható csak, az esztergomi intézmények igazgatói az eddigi tapasztalatok és ismert eredmények alapján azt mondták: minden a diákok várakozásának megfelelően alakult. Smiger András a Dobó Katalin Gimnázium igazgatója megerősítette, hogy többen próbálták meg idén az emelt szintű érettségit, hiszen a tavalyi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kurrensebb szakokra célszerűbb legalább az egyik felvételi tantárgyból emelt szintű vizsgát tenni. Hozzátette: a több emelt szintű vizsga oka, hogy az intézményből sok diák készül olyan helyre, ahol magasabb felvételi pontszám várható. A „Dobóhoz” hasonlóan jó eredményt könyvelhetnek el a Szent István Gimnázium érettségizői is, az igazgató Sitku Pál elmondása szerint eddig a képességeknek megfelelő eredmények születettek. gáltatások kialakítása a Nagyszemináriumban megvalósuló képzési és szolgáltató központ bázisán. • H. L. • G. K. Konferencia az oktatásért Ismét Bács-Kiskunban a madárinfluenza Ezúttal már a háziszárnyasok között pusztít a vírus Erdélyi tárlat Esztergom. Szombaton este nyitotta meg Koditek Pál, a kulturális bizottság elnöke Csomortáni Gál László festőművész kiállítását az esztergomi Művelődési Házban. A házban, majd a Kortárs ! Galériában, végül a Féja Géza Közösségi Házban három hónapig időző tárlat, a fára festett táblaképektől a grafikákig terjed, apró részleteket mutatva be a fiatal erdélyi alkotó művészetéből. Útzár felújítás miatt Párkány. A hónap elején kezdték el a Bem József utca felújítását Párkányban. A helyi önkormányzat építészeti osztályának munkatársa, Safranka Miroslav lapunknak elmondta, hogy az érintett terület burkolata nagyon rossz állapotban volt, sok helyen bomlott az út. A város által finanszírozott felújításnak az eredeti tervek szerint június 15-ére kellene elkészülnie, de mindez az időjárástól is függ. Épül a szabadtéri színpad Léva. Csaknem egyéves építkezés eredményeként a hét végén új szabadtéri színpad kerül átadásra Léván. A vár alatt lévő amfiteátrum a város első írásos említésének 850. évfordulóján kerül átadásra. A 200 fő befogadására kész létesítmény megyei és városi közös finanszírozásnak köszönhetően jött létre. Megtörtént, amitől hazánkban is tartottak a szakemberek: a madárinfluenza nemcsak vadmadarak, hanem háziszárnyasok közt is felütötte a fejét. Az Országos Állategészségügyi Intézetben pénteken állapították meg, hogy egy kiskunmajsa-bodoglári libatelepről beküldött mintában megtalálható a H5 vírusa, a körzetben megelőzésként azóta 300 ezres nagyságrendben pusztítottak el szárnyasokat. A fertőzés Bács-Kiskun és Csong- rád megyei településeket érint, tegnap reggel egy újabb gazdaságban, Szánkon is beteg állatokra bukkantak, itt csaknem 20 ezer állatot pusztítottak el, illetve a vírus a legújabb hírek szerint felütötte a fejét Tázláron és Móricgáton is. Ezen a környéken Szlovákiában egyelőre még nem mérlegelik a magyar baromfi importtilalmát, de Simon Zsolt agrárminiszter bejelentette, hogy szombat reggeltől a határátkelőkön szigorú ellenőrzést vezetnek be és állatorvosi vizsgálatokat végeznek a forgalomba hozatal előtt. A miniszter azt is elrendelte, hogy szúrópróbaszerűen hatvan vadkacsát kilőjenek a határvizeken laborvizsgálatok céljából. tenyésztik egyébként a hazai libaállomány felét. Az, hogy a H5 vírus emberre is veszélyt jelentő N1 altípusáról van-e szó, holnap válik bizonyossá. Az érintett települések körül azonnal 3, illetve 10 kilométeres védőzónákat alakítottak ki, tilos a baromfiszállítás és zárt tartást rendeltek el. Azt még ugyan nem tudják, a vírus hogyan került a 3 ezer egyedet számláló libatelepre, a legnagyobb valószínűség szerint vadmadarak fertőzték meg az állományt, ám nem kizárt az sem, hogy Romániából terjedt át. A hazai baromfifogyasztás 70 százalékát a csirke teszi ki, libákat, kacsákat elsősorban export céllal tenyésztenek - mondta a Hídlapnak Látits Miklós, a Kacsa- és Lúdszövetség titkára. A húsukat Német-, a májat elsősorban Franciaországba szállítják. A várható következményekről azonban a titkár szerint még korai lenne jóslatokba bocsátkozni, ahogyan a fertőzés módja sem tisztázott. Egyes hírek arról szólnak, hogy a környékbeli gazdák közül sokan még most sem veszik komolyan a zárt tartás követelményét, de a sokszor 10 ezres állományoknál ezt szinte lehetetlen is kivitelezni, az állatsűrűség nagysága pedig tovább növeli a vírus terjedésének kockázatát. Az agrárminiszter ugyan hangsúlyozta: a magyar baromfi teljes biztonsággal fogyasztható, a Baromfi Terméktanács már felkészült az ismételt forgalomvisszaesésre. Tény ugyanakkor, hogy pulyka- és csirketenyésztés szinte kizárólag zárt telepeken folyik, minimális annak az esélye, hogy megfertőződjenek az állományok. A szárnyasok között dolgozók megelőző oltására már 3 milliárd forintot költöttek, a fertőzött telepeken 17-en kaptak védőoltást. A károsult gazdákat, amenynyiben betartották a tenyésztési szabályokat, 30 napon belül kártalanítják. • Sz. H.
