Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)
2006-06-06 / 110. szám
4 HÍDLAP » 2006. június 6., kedd www.istergranum.hu Trianonra emlékezett a magyarság Koltay Gábor: Szenvedélyek helyett őszinte beszéd kell Szombaton Esztergomban a Hősök terén a Magyar Önvédelmi Mozgalom tartott trianoni megemlékezést. Révfalviné Budai Julianna református lelkipásztor igei köszöntője után Vitéz Szendrő Péter vázolta fel a 86 évvel ezelőtti békediktátumot kiváltó történelmi eseményeket, visszatekintésében területi és gazdasági veszteségeink mértékét érzékeltette a jelenlévőkkel. A rendezvényt a Szózat és a Székely Himnusz hangjai zárták. Folytatás az 1. oldalról Rangsorolná a főiskolákat a szaktárca A szakemberek szerint nincs értéke a statisztikai adattáraknak A Trianon című film rendezője úgy véli, hogy Magyarországnak kellene okos külpolitikával rendeznie a kérdést, megoldani a Trianon okozta feszültségek csökkentését az elcsatolt területeket megkapott szomszédos országokkal.- Miért fontos a XXI. században Trianonról beszélnünk?- A XX. század második felének történelemhamisításai után meg kell ismernünk a magyarság valós történelmét. Soha nem fogjuk tudni értékelni a jelen helyzetet, nem lehet jövőképünk, ha nem vagyunk tisztában a nyolcvanhat éves trianoni folyamattal. Úgy gondolom, hogy folyamatról kell beszélnünk, a következmények ugyanis máig élnek, az eseményeket pedig pontosan meg kell ismerni. Ez a globalizálódó világ pedig lehetőséget ad a Trianon okozta problémák enyhítésére, így tisztában kell lennünk a sebekkel, melyeket be kell gyógyítani.- A kérdés mindig is heves érzelmeket váltott ki mindenkibó'l.- Véleményem szerint nem baj, ha fontos kérdéseket érzelmi megközelítésben is részesítünk. Szenvedélyeket persze felesleges kelteni, őszinte, tiszta beszédre sokkal inkább szükség van.- Sokat hallani arról, hogy a külföld szinte semmit nem tud a Trianonban történtekről, A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Kárpátia zenekar szervezésében idén június 4-én megemlékezést tartottak Versailles-ben, a Kis-Trianon palotában is a nyolcvan évvel ezelőtt történtekről. 1920 óta ez volt az első olyan demonstráció, amely a békediktátum aláírásának helyszínén került megrendezésre.- Ezt magam is tapasztaltam, pedig fontos lenne, hogy bekerüljön a világ köztudatába, bár meg kell jegyeznem, hogy Magyarországon sincsenek sokan tisztában a tényekkel. A magyar külpolitikának anyagokat, tanulmányokat kellene készítenie a békéről, és tanácskozásokat szerveznie a kialakult helyzetről. Itthon pedig szükség lenne egy hivatalos Trianon-emléknapra, hogy a magyarság XX. századi legnagyobb tragédiájáról megemlékezzünk.- Azt, aki felveti Trianon problémáját, sokszor a szélsőjobboldali radikalizmussal kötik össze.- Ezen nem szabad csodálkozni, hiszen évtizedekig tabutéma volt Trianon, nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nem tudtak róla semmit, ez okozta azt, hogy sok embernek nincs is álláspontja a dologról, csak egy összezavarodott történelmi képe. Pedig gondolatoktól nem szabadna félni, társadalmi viták kellenének Trianonról. Amíg ez nem lesz így, addig bizony a szélsőséges erők fogják ezt elvégezni. • R K. Folytatás az 1. oldalról Az OM szerint a rendszer célja mindenekelőtt az lenne, hogy segítse a tárcát és az intézményvezetőket a döntés- hozatalban, emellett azonban külső érdeklődők is bármikor lekérdezhetik az intézmények publikus gazdálkodási, infrastrukturális vagy hallgatói mobilitási adatait. Sitku Pál, az esztergomi Szent István Gimnázium pályaválasztási tanácsadást végző pedagógusa szerint a statisztikák elfogadottsága kérdéses, és azt sem lehet tudni, hogy befolyásoló tényezőként felmerülnek-e az iskolaválasztásban. „A diploma pénzre váltható értékei is sokaknak fontos, illetve az intézményi nyílt napokon tett látogatások is döntőek lehetnek a választásban. Inkább a jó tanulókra jellemző a hosszabb, többszempontú mérlegelés, ők ugyanis több intézmény közül is választhatnak” - tájékoztatta lapunkat a pedagógus. Homor Lajos, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola főigazgató-helyettese szerint bár orientáló lehet a pontrendszer, a személyes kontaktusokon keresztül áramló információk mégis fontosabbak. „A hallgatók válaszaiból az Országos Felsőoktatási Iroda által készített rangsorok fontosak, de figyelembe kell venni, hogy korlátozott érvényességünk, hiszen nem adnak képet a közösségről, a sportolási és kulturális lehetőségekről, a megszerzett tudás gyakorlati és gazdasági hasznáról sem” - mondta lapunknak a főigazgató-helyettes. Hasonló véleményen van Sió László, a Fidesz oktatás-politikusa is, szerinte ugyanis nem a rangsor a lényeg, hanem azok az összetevők, amelyből az kialakul. „A bolognai-folyamat eredményeként a most felsőoktatásba lépők sötétbe ugranak, a pályaorientációs felkészítést pedig nem statisztikák készítésével, hanem a valós igények felmérésével kellene kiegészíteni” - mondta a Hídlapnak a politikus. • Pálovics Klára Gabonába fulladnak a magyar gazdák? Uniós magtárakba termel a magyar mezőgazdaság Folytatás az 1. oldalról Törvényes uniós kiskapuk a céges autóvásárlásban Egyre több cég bérel vagy lízingel autót Szlovákiából Számolgatjuk Szekeres Józseffel a Gödöllői-dombságban lévő dányi kis- körzet gabonatermését és annak helyi felhasználását. A szövetkezeti elnök állítja: a helyben megtermelt búzának és kukoricának, mintegy négy-öt százalékát eszi meg az az állatsereglet, amit ezen az öt településen még tartanak a gazdák és a gazdasági társaságok. A búzát még csak el lehet adni, ha étkezési minőségű. A malmok beszerzői már ebben az évben is megjelentek a környéken. A jó minőségű, tisztított kenyérgabonáért már júliusban fizetnének 23-25 forintot kilogrammonként. Errefelé - mint Magyarország más termőtájain is az idén jellemzően- a kukorica vetésterülete a legnagyobb. Az idén kényszerből is ültették ezt a növényt: ugyanis a cukorgyárak lényegesen kisebb területű répára szerződtek, mint tavaly, ráadásul a tavaszi árpát pedig azért nem lehetett elvetni, mert a nedves talaj nem bírta el márciusban a munkagépeket. Sőt, sok helyen, a télen kifagyott repce helyére is tengeri került. Ennyi kukoricának - a jelenlegi állapotok szerint - csakis az uniós intervenciós felvásárlás lehet a piaca. Tehát a közösség tulajdonába kerül a magyar termés, de továbbra is idehaza raktározzák. A tárlóhelyek tulajdonosainak pedig végeredményben Brüsszelből utalják a nem kevés bérleti díjat. Tavaly a hihetetlen mértékű magtárépítési láz mentette meg a száron maradástól a kukoricát. (Januárban még több ezer hektáron voltak kint a csövek, mert a kombájnok elakadtak a sárban.) Államilag támogatott intervenciós raktárépítésre természetesen többségükben nem az állandó tőkeszegénységgel küszködő gazdák vállalkoztak. Az építtetők hazai és - igen nagy számban - külföldi tőkebefektetők voltak. Igen csábító volt ez a lehetőség, hiszen 3 év alatt, az államilag garantált bérleti díjakból megtérülnek a kiadások. Ez abban az esetben is igaz, ha spanyol és német j raktározási csúcstechnológiát vásárolt a raktárt építtető. Ugyanakkor a szorult helyzetben lévő intervenciós igazgatóság tavaly, ahogy az egyik termelő megjegyezte „még a használaton kívüli tyúkólakat is bérbevette magtárnak, csakhogy a szorult helyzetéből szabaduljon. A több százezer tonna termést befogadó új raktár elkészülte után is kiszolgáltatottak a magyar agrártermelők. Erre mi sem jellemzőbb, hogy nemrégiben Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy az országban ezekben a hónapokban kialakuló logisztikai központok közül egyet mindenképpen a termelők tulajdonába kell adni azért, hogy ne legyenek végletesen kiszolgáltatottak a kereskedőknek és hosz- ! szú távon is megérje gabonatermesztésre berendezkedni itthon. Brüsszelből időről időre felröppennek ötletek az uniós intervenciós rendszer átalakítására. Az uniós központ kevesebbet költené a garantált felvásárlásra. Erre ösztönzik a WHO- val való kemény egyezkedései is az agártámogatások ügyében. Ugyancsak nagy a késztetés a nem mezőgazdasági uniós tagországok részéről is. Az átalakításra alkalmat adná a 2007-től esedékes új uniós költségvetési rendszer is. Az könnyen belátható, hogy a legkisebb mértékű megnyirbálása az agrár intervenciós rendszernek, euro milliós bevételkiesést jelentene a magyar termelőknek, és még nehezebb jövedelmi helyzetbe sodorná a hazai agrárium szereplőit. * Bőle István Folytatás az 1. oldalról A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartó Főosztályának munkatársa, Nagy Andor szerint egyelőre ugyan még minimális lehet azoknak a cégeknek a száma, akik kihasználják, de valóban létezik egy, az unió és a tagországok által sem szabályozott kiskapu, ami lehetővé teszi, hogy magyarországi cégek külföldi rendszámú autókat használjanak Magyarországon. Ez alól csak a közúti szolgáltatás, azaz a teher- és személyszállítás jelent kivételt, mivel az uniós jogszabályok eseA szlovákiai kereskedők szerint a cégek mellett egyre több magánszemély is érdeklődik, számukra azonban szűkösebb mozgásteret engedélyeznek a törvények. Magyar állampolgár külföldi rendszámú autóval ugyanis csak akkor közlekedhet huzamosabb ideig Magyarországon, ha külföldi lakcímmel is rendelkezik, ami az ismerősök, rokonok segítségével a határ mellett élőknek nem feltétlenül jelent megoldhatatlan problémát. tében ilyenkor a munkavégzés helyének számító országban kell regisztráltatni a járművet. Amennyiben azonban a cégek például a munkatársaik számára bérelnek, vagy lízingelnek autókat, vagy egész flottákat, akkor az uniós szabályozás nem teszi kötelezővé az országon belüli regisztrációt, és így természetesen elmarad a regisztrációs adó befizetése is. „Hozzá kell tenni, hogy a törvény kimondja ugyan, hogy belföldi üzemeltetés céljából behozott jármű esetében 30 napon belül meg kell kezdeni a hazai regisztrációt, de a belföldi üzemeltetést a határok nélküli unióban szinte lehetetlen ellenőrizni, úgy tűnik, ezzel szemben az EU is szinte teljesen tehetetlen” - fogalmazott a szakember. Győző Gábor, a Magyar Gépjármű- importőrök Egyesületének ügyvezetője is hasonlóan látja a helyzetet, mint mondta, szőkébb szakmai körökben már többször kifejtették aggályukat, hogy a cégek - felismerve a kínálkozó lehetőséget - a szlovák kereskedőket részesítik majd előnyben. Ezért megfogalmaztak egy, a külföldi rendszámú, de magyar cégek által használt autók szigorúbb ellenőrzésé; re vonatkozó javaslatcsomagot, amelyet a napokban juttattak el a Belügyminisztériumhoz. Jogi szakértők szerint azonban ennek elfogadására, a jelenlegi törvények megváltoztatására minimális az esély - bármennyire is hiányzik az így elkallódó bevétel az államkasszában -, hiszen az jó esély- lyel sértené az uniós irányelveket. A kifejezetten magyar kuncsaftokra specializálódott, révkomáromi székhelyű Mobilflotta s.r.o. kereskedelmi vezetője, Papp György sem tart attól, hogy az alig egy éve elindított cégét veszélyeztetné bármiféle rendelet. „Az unió szabad piacán abszolút árverseny van, így ezt korlátozni nem igazán lehet. Jelenleg közel negyven autónk van forgalomban, egytől egyig magyarországi cégek bérlik ezeket. Átlagban 20-30 százalékkal tudom olcsóbban kínálni az autókat, ezért egyre többen élnek a lehetőséggel” - fogalmazott az üzleti lehetőséget jó érzékkel kihasználó vállalkozó. A jelentős kedvezmény egyébként korántsem csak és kizárólag a regisztrációs adó hiányának köszönhető, hanem annak, hogy az egyéb költségek - kötelező biztosítás, casco - is olcsóbb, nem is beszélve arról, hogy Szlovákiában eleddig ismeretlennek számít a súlyadó intézménye. Abban a szlovák és a magyar szakemberek is egyetértenek, hogy ez - az egyik ország kereskedői számára áldott, a másik oldalnak áldatlan - állapot valószínűleg túl hosszú ideig nem tartható fenn. Az unió ugyanis a több területet is érintő egységesítő törekvéseken belül az eredeti tervek szerint 2008-ig szeretné elérni, hogy a járművek ára és az értékesítésre rakodó egyéb költségek nagyjából egységes legyen egész Európában. • Bukovics Krisztián
