Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)

2006-06-03 / 109. szám

4 I HÍDLAP • 2006. június 3., szombat www.istergranum.hu Egyre több magyar nyaral ismét idehaza Magyarország mellett változatlan népszerűségnek örvend Ausztria és Horvátország A belföldi turisztikai fizetéseknél egyre nagyobb szerepet kap az üdülési csekk, amelyből ma 12-14 milliárd forintnyi van forgalomban. A belföldön fizetőeszközként működő csekkel már nemcsak a szállást és a hozzátartozó szolgáltatásokat fizethet­jük ki. A már üzemanyag-vásárlásra, éttermi számlák kiegyenlítésére, horgászenge­délyek vásárlására, Hungaroring-, Hungexpo-, állatkert- és a Sziget-belépőjegyek vásárlására való jogosultság, és a hazai szállodák júniusi „féláras” szállás akciója azonban egyre erősebb visszhangra talál a sajtóban, és felháborodást vált ki azok­ban, akik nem jutnak hozzá az üdülési csekkhez. Uj irányba fordult az európai borágazat Brüsszelben már kristályosodnak a borreform körvonalai Folytatás az 1. oldalról A belföldi utazások a rendszerváltás után némiképp háttérbe szorultak, melynek oka az, hogy vonzóbb volt számunkra az újonnan „kinyílt világ” a megunt Balatonnál. A magyar turisz­tikai szervezetek évek óta tartó erőfe­szítésének köszönhetően, és az olyan marketingkampányok, mint az idei magyar gasztronómia éve és a pün­kösdi nyitott pincék napja miatt a ha­zai úticélok kezdik visszanyerni nép­szerűségüket. Közülük természetesen a magyar tenger a legnépszerűbb, ezt követi nem sokkal lemaradva a fővá­rost és környékét magában foglaló Budapest-Közép-Dunavidék régió, majd a Bükk és a Mátra kirándulóhe­lyeit, valamint az Egri és a Tokaj- Hegyaljai borvidéket felölelő Észak­Magyarország következik. A külföl­dön szabadságukat töltők legnagyobb arányban - a nyaralók közel egyötöd része - Ausztria tájegységeit keresték fel. A következő egyötöd rész a köze­li tengerparti nyaralóhelyekre, Olasz­országba és Horvátországba utazott. A korábban nagy népszerűségnek örven­dő és egyre elérhetőbbnek tűnő Tö­rökország és Egyiptom az utóbbi évek terrorcselekményeinek hatására el­vesztették varázsukat, de Tunézia és Marokkó ma is vonzó. Az esztergomi IBUSZ iroda munkatársa lapunkat ar­ról tájékoztatta, hogy a hűvös nyár el- J lenére nagy az előfoglalások aránya. A környékbeliek leginkább a horvát ten­gerpart apartmanjait keresik, ahol fő­szezonban személyenként már 30 ezer forintért kapható egyhetes szállás, de nagy igény van a szállodai elhelyezés­re is, ahol 40-45 ezer forinttól kezdő­dik az egyhetes nyaralás ára félpanzi­ós ellátással. A Gran Tours utazási iroda munka­társa is úgy tapasztalta, hogy a nyári hónapokban a hozzájuk betérők köré­ben Horvátország és Görögország a legnépszerűbb, és hozzátette, hogy a vendégek az utóbbi évek elhíresült utazási iroda-csődjei miatt nem első­sorban az olcsó lehetőségeket, hanem inkább a minőséget, azaz a megbízha- tóbbnak gondolt, nagynevű utazás- szervezők ajánlatait keresik. A ten­gerparti nyaralások mellett keresettek az Európa nagyvárosaiba irányuló 4-5 napos repülős utak, amelyek a fapa­dos légitársaságok térhódítása óta 100-130 ezer forintért érhetők el. • Gábor Éva Folytatás az 1. oldalról A jelenlegi rendszer egyáltalán nem hatékony, hatalmas összegek mennek el például a gyenge minőségű szőlők levének kényszerlepárlására. Akik azonban az utóbbi években a lepárlás­ra rendezkedtek be, ragaszkodnak a mostani rend fennmaradásához. Jásdi István, a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke úgy véli, a bizottság egyelőre „kísér­leti léggömböket” ereszt el, hogy fel­mérje a tagállamok reakcióit, még semmi nem dőlt el, a végleges dönté­sen, amit 2007 elején hoznak majd nyilvánosságra, a magyar álláspont is jó eséllyel alakíthat. Jásdi szerint tart­hatatlan az, hogy az összes uniós tá­mogatás mintegy felét a lepárlások fi­nanszírozása teszi ki - amiből melles­leg igen jól élnek egyesek -, míg a pi­acra kerülésre, marketing támogatásá­ra alig marad valami. Nem véletlen, hogy az európai piacra gond nélkül törtek be az ausztrál, dél-afrikai, chi­lei borok, míg az óvilág nedűinek for­galmazási mutatói lényegében stag­nálnak, és egyre nő a termelésből véglegesen kivont területek nagysága az arra kapható jelentős összegű tá­mogatás miatt. Most a hazai szakmai álláspontok összefésülése zajlik az agrártárcánál, amelyben valószínűleg a művelésből való kivonás helyett a szerkezetátalakítás kap hangsúlyt, il­letve belekerül a lepárlási rendszer megváltoztatása is. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára egy nyilatkozatában azt mondta, hogy az új borrendtartással valószínűleg az exporttámogatás is megszűnik. A szakma mindenesetre reménykedik, hogy a reform az igaz­ságosabb forráselosztással jobb irány­ba tereli az ágazatot, erősödik az ere­detvédelem, és a minőségi borok tér­nyerését segítő marketing. • Sz. H. STRABAG Zrt TATAI FŐÉPÍTÉSVEZETŐSÉG 2890 Tata, Szomódi út 2. + 36 (06) 34/487-285, és fax + 36 (06) 34/487-325 email: melyepites.tata@strabag.hu STRABAG Útépítés, sportpályák, parkolók, valamint tér- és díszburkolatok készítése, szennyvízcsatornázás, ivóvíz- és csapadékvíz-hálózatok építése, felújítása. Referenciák: • Tatabánya Ságvári úti lakópark út-és közműépítés • Esztergom Mária Valéria híd forgalmának Árok utcai levezetése • Esztergom önkormányzati tulajdonú utak építése • Esztergom Suzuki autógyár parkolók építése • Esztergom tehermentesítő út építés (Bánomi áttörés) • Tatabánya Erdész út Lapatári úti csomópont körforgalmú csomóponttá alakítása • Dorog Ady Endre úti partfalveszély elhárítás • Tokod útépítés • Tokod - Tát elkerülő út építése • Komárom Szőny és Monostor útépítések Folyamatban lévő munkáink: • Esztergom Széchenyi tér revitalizáció • 10. sz. főút Dorog átkelés korszerűsítés • Esztergom-Kertváros szennyvízcsatornázás

Next

/
Oldalképek
Tartalom