Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)
2006-06-24 / 124. szám
hídlapmagazin 2006. június 24., szombat • HÍDLAP Nem ember vagyok, hanem művész. ■ A magyar popzene egyik komoly megújítójárói van szó esetében. Zenei pályafutását 1975-ben kezdte, amikor belépett a mókásnevű Küllőrojt zenekarba. A rocklexikonok - mint később kiderült, hiányosan - úgy jegyzik, hogy ezt még több más együttes követte, mint a jazz-rock-os Panta Rhei, a legnagyobb durranás, a KFT, majd a Kamara Rock Trió, a Javasok és Garaboncok, a Tűzforrás és a HFT formáció. De arra a bizonyos asztalra még mást is letett, ő honosította a Kárpát-medencében Monthy Pyton-féle abszurd angol humort. Laár Andrást életének kevésbé ismert részleteiről faggattam.-Az elmúlt öt évben sokat lehet önnel találkozni itt Esztergomban. Mi az oka ennek, mit csinál errefelé?- A válasz egyszerű. A tartózkodási helyem az év legnagyobb részében Klastrompuszta, ami ugye nem Esztergom, hanem Kesztölc külső része. Cégemnek, a Laár Bt.-nek, melynek azon egyszerű ok miatt csak én vagyok a tagja, mert valamilyen vállalkozási formába kell adminisztrálnom a tevékenységeimet, Klastrompusztán van telephelye. Közben a családom és én is ott lakunk, immár hét éve, ideiglenes bejelentővel, egy kis nyaralóban.- Mi a kapcsolata Esztergommal, mint várossal?- Esztergomba járunk be feleségemmel, mint a városba, ahová intézkedni kell különböző dolgokban. De van, hogy csak úgy bemegyünk, ha várost akarunk látni, nekünk ekkor is Esztergom a cél. Persze a zenekari próbáim, fellépéseim okán Budapestre is fel kell járnom. De a lényeg, hogy Esztergomhoz a magánélet pillanatai fűznek, mert ide jövök egy kellemeset sétálni, fagyizni a családdal. És az is fontos talán, hogy az elmúlt időben jópárszor felléptem Esztergomban és még persze szeretnék is minél többet. Most nyáron például kétszer is szerepelünk a társulatommal a várszínházban.- Talán kevesen tudják, hogy pályafutása kezdetén a pár éve Amerikából hazatért Bódi Magdi énekesnővel játszott egy zenekarban. Ez a nyolcvanas évek legelején volt...- Igen, ez egy átmeneti időszak volt, és én meg Bornai Tibi, a későbbi KFT billentyűssel párhuzamosan zenéltünk Bódi Magdival és a Főnix együttesben is, illetve kísértük Koncz Zsuzsát is és session zenészként egy-egy turnén zenéltünk az akkori Fonográf együttesben is. Ez utóbbi turné egészen pontosan az NDK-ban volt, ott volt velünk Bódi Magdi, mint vokalista. Tulajdonképpen ekkor alakult meg a KFT. De nem hagytuk el a Magdival való kapcsolatot sem, a Fonográf turné után még olyan néven is játszottunk, hogy Bódi Magdi és a KFT. Itt megint csak párhuzamosan mentek az események, egyszerre írtunk számokat a saját, akkor alakult zenekarunknak és neki is. Ekkoriban volt olyan koncert, ahol még nem vált szét tudatosan a két projekt, mi kezdtük a koncertet, a műsor közepén bejött Magdi, öt számot játszottunk vele, ahol ő volt az énekes, utána kiment és folytattuk a KFT koncertet.- Ez még a Táncdalfesztiválon nyertes Bábu vagy sláger előtt volt?-Igen, még előtte, egészen pontosan 1981 tavaszán. Az ominózus táncdalfesztiválon a mi kis alkotói istállónknak öt dala volt versenyben, és végül a közönség- szavazáson a KFT kapott díjat a Bábu vagy című dallal.- Ebben az időszakban, talán a táncdalfesztiválon elért eredményükre reagálva úgymond megorrolt önökre az akkori underground rock szakma. Mekkora valósága volt a hamis lázadás vádjának, melyről az akkori ifjúsági lapok meglehetősen szűkszavú oldalairól lehetett csak informálódni?- Úgy emlékszem, még olyat is mondtak ránk, hogy „állami új hullám”. Ez egy nagyon súlyosan sötét időszakként él az emlékeimben. Ha nyersen akarok fogalmazni, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy ezt mi ténylegesen „megszívtuk”, mert az az igazság, hogy egyik oldalon sem voltunk. Nem a mi hatásunkra jöttek létre az említett balhék, mi csak egyszerűen megcsináltuk a zenénket, és a közönségszavazáson az jött ki, hogy jók voltunk. Semmiféle extra segítséget nem kaptunk sehonnan. De hogy érzékeltessem a helyzetünket, nem, hogy protekciónk, de még zenekari felszerelésünk se volt, nem volt min játszanunk. Egyébként ez a mai napig kísérti a zenekart, mostanság is híján vagyunk a cuccunknak.- Az idő a KFT-t igazolta, az együttes kitörölhetetlenül bevéste nevét a hazai rocktörténelembe, több slágerét ki tudja hányadik generáció fújja kívülről.- Ez így van, ráadásul mi sosem voltunk egy veszekedős, balhés zenekar. Mi soha nem akartuk leverni a rendőr sapkáját, és soha nem akartunk besúgók lenni. A KFT együttes egyetlen tagjáról sem lehet olyan cikket olvasni, hogy valakit besúgott volna.- Galla Miklós, akivel később az abszurd humor meghonosításán fáradoztak, ekkor már kollégák voltak.- Galla Miklós zenekara a GM49 volt, és egy helyen volt nekik és a KFT-nek a próbahelye. Ott ismerkedtünk meg 1983-ban. Galla Miklós javasolta talán 1985-ben, hogy az én verseimből összeállítva csináljak egy önálló estet, és végül ez lett a Laár Pour Laár, az első magyar nyelvű magyar abszurd humor társulat alapja.- A 90-es évek első felében az egykori szilveszteri Hofi műsorok kihagyhatatlanságával vetekedett a Laár Pour Laár televíziós fellépése. Ezek szerint sikerült a hazai nézők számára kedvessé tenni az angolok kissé elvont humorát.-Az említett időszak valóban nagyon felívelő volt, már, ami a szilveszteri televíziós szerepléseket illeti. Társulatunk avantgarde csapatként működött a legelső időszakban a marginális értelmiség körében. Azért ott, mert az abszurd humor akkor még nagyon új volt Magyarországon, és akkor egyelőre csak bizonyos emberek „vették a lapot”. Ekkor még csak egyetemi klubokban léptünk fel, csak később váltunk országos hírűvé, a televíziós fellépéseknek köszönhetően. Belső válságok miatt 1996-ban meg kellett, hogy váljunk Galla Miklóstól, és azóta nehezebben is megy, mert ő tartotta kezében a szálakat a médiával. Nem is hívnak már tévébe minket. De valahogy nem férünk bele a mostani kultúrpolitikába se. Ez azért furcsa, mert az előzőbe sem fértünk bele. Ezzel együtt természetesen továbbra is nagyon sokan ismerik és szeretik a Laár Pour Laár Társulatot, jelenleg csak élőben valamint cd-n és dvd-n lehet látni minket. Úgy tűnik, olyan ismertek vagyunk, hogy ha az emberek meglátják az előadásaink plakátjait, akkor szívesen jönnek, rendszeresen telt házak előtt játszunk az ország nagyvárosaiban. Elképzelhető, hogy pont ezért sikeres a dolog, mert a televízió nem ontja nap, mint nap a velünk készült műsorokat.- Telefoninterjúnk idején több rövidebb időpont alatt sikerült a beszélgetést diktafonra rögzítenem. Egy komoly elfoglaltság miatt van ez, hol tartózkodik most?- Most éppen a Szintézis Szabadegyetem táborában vagyok, mint meghívott előadó. A táborvezető dr. Paulényi Tamás, aki parapszichológiái kutató és az egyetem vezetője. Én egy zenei előadást tartottam és egy picike kis beszédet előtte. Jelenleg épp a nyári napforduló pillanata után vagyunk, ekkor én egy szertartás keretében meggyújtottam egy gyertyát, mely szimbolikusan azért jelentős, mert arról szól, hogy az ember ne csak a legtovább fényeskedő Napnak örüljön, hanem belül, magában is fényt gyújtson.- Rockzenész, költő, előadóművész, humorista, filozófus. Ha egy szóval kellene magát jellemezni, mit mondana?- A felsorolt tényezőket én egymagámban vagyok kénytelen vinni, ha bármelyiket leraknám, akkor nem lennék teljes. Ezért általában azt szoktam kérni, hogy írják oda: Laár András, művész. Elég lenne az „ember” definíció is, csak az nem mutat sehova. • Pöltl „Oxf Zoltán Szent Iván éjszakája „ Csodát beszélnek e szerelmesek ” Shakespeare „Az élet ünnepnapok nélkül olyan, mint a hosszú vándorút véndégfogadók nélkül” - állapította meg a,görög bölcselő, Démokritosz is. Az ünnepek beiktatása a köznapok közé bizonyos ritmust, ütemes változást ad a napok százait egymás után sorakoztató naptári rendszernek. Ez természetes folyamat. A földművelő termelőmunka jellege önmaga is ad valamelyes ritmust, hiszen különválnak a „munka dandárjának” időszakai a többé-kevésbé kényszerű pihenést nyújtó időszakoktól. A munka és a pihenés időszakainak váltakozását a termelőmunka valamelyik kiemelt fontosságú szakasza adja, mint a vetés, aratás, terménybetakarítás, gyümölcs- vagy szőlőszüret. Eredetük jellegénél fogva ezek rendszerint valamilyen módon a négy, csillagászatilag is nevezetes nap egyikéhez, a téli vagy nyári napfordulóhoz, a tavaszi vagy őszi napéjegyenlőséghez kapcsolódnak. Ezek adják az évszakokat. A nyári napforduló vagy nyárközép napja a Nap évenként ismétlődő (látszólagos) útjának egyik fontos állomása. A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabbra emelkedik az égen, ezen a napon éri el pályájának csúcsát. Ez a nap a Nap életének felezőpontja, amit majd a hanyatlás féléves periódusa követ. A Nap június 21-én egészen északkeleten kel, és északnyugaton bukik a látóhatár alá, délben pedig Budapestről nézve 66 fok magasságban áll a látóhatár fölött. Ezután mindennap egy kicsit alacsonyabban delel, és kelési-nyugvási helyei is dél felé közelednek. E változások miatt nevezzük napfordulónak ezt a napot. A hónap közepén csaknem 16 óráig tart a nappal, és mindössze 8 órás az éjszaka. Napnyugta után a szürkület különböző fázisai következnek. Polgári szürkületnek nevezzük azt az időtartamot, amíg a napkorong közepe a lenyugvást követően hat fokra kerül a horizont alá. Ennek végére a szabadban már nem lehet olvasni. Mire teljesen besötétedik az égbolt, megkereshetjük az ismerős csillagképeket. Április-május óta egy kissé megváltozott az ég képe. Déli irányba fordulva a Skorpiót és a Mérleget találjuk a látóhatár közelében. A Skorpió alakja valóban emlékeztet névadójára. Hazánkból nézve azonban nem láthatjuk teljes kiterjedésében; farkának alsó részlete sohasem emelkedik a látóhatár fölé. Vöröses fényű főcsillaga, az Antaresz szuperóriás csillag, 600 fényévnyire van tőlünk, s átmérője Napunkénak az ötszázszorosa. A nyugati égboltot az Oroszlán uralja. Legfényesebb csillaga, a Regulusz éppen a nyugatpont felett, 10 foknyi magasságban látható. A nyári napfordulót a természettel mágikus összhangban élő ember nyárközépi tűzgyújtásával a Napot próbálta megsegíteni, ahogyan az a sötétséggel vívta harcát. A XIX. század végéig szinte nem volt olyan falu Európában, ahol ne lángoltak volna fel a nyárközépi tüzek. Németország egyes vidékein azt gondolták, hogy aki nem járul hozzá a közös tűzhöz, annak a vetésén nem lesz áldás. Csehországban a szerelmesek koszorúkat dobáltak át egymásnak a nyárközépi tűz fölött. Amikor aztán a lángok lelohadtak, minden pár kezet fogott, és háromszor átugrott a tűzön. A hagyomány szerint, akik ezt megtették, hamarosan összeházasodtak. A nyárközépi tűz különféle maradványait Európa-szerte kitűnő amulettnek tartották. A hamuját a földekre szórták, hogy távol tartsa a kártevőket. A régi korok emberei a tüzet - gyakorlati haszna mellett - a világosság, a tisztaság, az egészség, az elevenség, a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképének tekintették. A kereszténység uralomra jutása után a Nap megsegítésének motívuma fokozatosan a háttérbe szorult, ennek ellenére a tűzünnep megőrizte mágikus karakterét. Ez mindenekelőtt magának a tűznek volt köszönhető, amelyet a régi korok emberei gyakorlati haszna mellett a világosság, a tisztaság, az egészség, az elevenség, a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképének tekintettek. így válik érthetővé, hogy miért pont a megtisztulással, a gyógyítással, az egészség megőrzésével, a szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel kapcsolatos mágikus praktikákat gyakorolták Európa-szerte Szent Iván varázslatos éjszakáján. Egy középkori krónikás szerint a nyári napforduló ünnepét a következő, tűzzel kapcsolatos mágikus népszokások jellemzik, mint a hatalmas örömtüzek gyújtása, a szántóföldek megkerülése égő faágakkal, vagy a lángoló kerék legurítása egy magaslatról. A nyári napforduló ünnepét egykor a jövendőmondásra is különösen alkalmasnak tartották! Karcagon és Kéthelyen a Szent Iván-nap előtti kakukkszó olcsó, az utána való drága gabonát jósolt. A palóc lányok a tűz kialvása után a kenderföldre mentek, és ott egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a letiport kender feláll, az egy éven belül férjhez megy. Abaúj-Toma megyében a fiatal házasok 13 szem parazsat tettek egy fazékba. Az asszony felhajította a fazekat jó magasra, és ha egy szem parázs sem hullott ki belőle, boldog családi életre számíthattak. A néphit szerint Szent Iván előestéjén virágzik a páfrány. Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig él, azután elhervad és elenyészik. Aki keresve-keresetlen mégis rálel, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket. A dunántúli Somló vidékén úgy tudják, hogy a boszorkányok a páfrány virágának köszönhetik mágikus erejüket és tudásukat. A szatmári Sárközben azt is tudni vélték, hogy aki megszerzi a páfrány virágát, nemcsak az állatok, hanem a füvek és a fák beszédét is megérti. A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották. A néphit szerint azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre. Sokan úgy tudják, hogy abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja az ember elől. Mások viszont azt tartják, hogy maga az ördög szakítja le a virágot, mivel nem akarja, hogy más is rendelkezzen az általa birtokolt mágikus erővel. Örömünkre szolgál az a bizonyított tény, hogy nyáron a fülledt melegben gyakrabban cuppannak a szerelmes ajkak. A szexualitást kutató orvosok megszámlálták: télen 4,7-szer kevesebb csók csattan el, így ha télen próbálkoznánk világrekordot állítani, úgy tűnik, kevesebb esélyünk lenne, úgyhogy bízzunk a melegben. Azt, hogy mikor és hol csattant el az első őscsók, nehéz lenne megmondani; de, hogy a csóknak több könyvtárnyi irodalma született, az biztos, és akkor még nem is beszéltünk azokról a szobrokról, festményekről, amik a csók pillanatát hivatottak ábrázolni. Nem hiába örvend világsikernek, csókolózás közben örömhormonok árasztják el az ember testét, szexuális izgalomra késztetve azt. Hatására a szív erőteljesebben dobog, a pulzus felgyorsul, vagyis a szervezet izgalmi állapotba kerül, melyben igen tanácsos világrekordot állítani. Egyébként is „Puszit, ha tisztességes, nincs hogyan kivédened” tartja ma is a német népi mondás. Az együtt csókolózás világrekordja 2004. február 14-én volt a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában, amikor 5327 pár csóko- lózott 10 másodpercig egyszerre. Nosza! A rekordok arra jók, hogy megdöntsük őket! • Varga Péter
