Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-11 / 92. szám
4 HÍDLAP • 2006. május 11., csütörtök www.istergranum.hu Adókötelessé válhat az otthonunk A luxusadó után az ingatlanadó bevezetését fontolgatja a koalíció v.y r f lehetőséggel, és nem alakították sebtében társasházzá szerény hajlékukat. Akar László elmondta, hogy a GKI Gazdaságkutató Rt. szerint a költségvetési hiány csökkentéséhez elkerülhetetlen az adók és járulékok emelése, és az adókedvezmények csökkentése, így az ingatlanadó bevezetése is, ám mindezt - a luxusadóval ellentétben - igazságos formában, alaposan átgondolt törvény- javaslat elfogadásával kell megvalósítani. Az ingatlanadózásban egy olyan határt kell meghúzni, amely 100 milliónál mindenképpen alacsonyabb, viszont a - bővebben egyelőre nem behatárolt - átlagos lakástulajdonosokat ne érintse. Akar László hozzátette, hogy a vállalatok esetében az ingatlanadó az uniós szabályoknak megfelelően eltörlendő iparűzési adó helyettesítésére is hivatott, hiszen ezeket a bevételeket valamiképpen pótolni kell. Bár az ingatlanok megadóztatása hazánkban sokáig tabutémának számított, most mégis a társadalmi igazságérzet kifejlődésének egyik eszközét látják benne a szakemberek. Ettől függetlenül minden bizonnyal lesznek feszültségre okot adó helyzetek, amelyek még fejtörést okoznak a törvény előkészítői számára. Ilyen lehet például a nagy értékű rózsadombi ingatlanban élő kisnyugdíjasok esete, akik a törvény miatt nem költöznének ki szívükhöz nőtt családi fészkükből. • Gábor Éva Próbaüzem a Suzuki új beszállítójánál Több vállalat is továbbfejleszti üzemét a dorogi ipari parkban Folytatás az 1. oldalról Az új logisztikai beruházás 2005-ben kezdődött; a cég a gazdasági minisztérium pályázatán 120 millió forint támogatást nyert el olyan logisztikai bázis kiépítésére, amelyhez vasúton lehet a különböző alkatrészeket és nyersanyagokat szállítani. A dorogi logisztikai vállalat a Suzuki gyár legnagyobb nyersanyag-beszállítója, és már a próbaüzemelés alatt élesben történik az autógyár számítógép vezérelte online kapcsolattal működő acélnyersanyag-ellátása. „Még a hivatalos átadás előtt állunk - mondta Ágh Miklós -, azonban szeretném kiemelni, hogy az általunk működtetett logisztikai bázis révén válhat a Suzuki autógyár Európában kiemelt gépkocsigyártóvá.” A dorogi vasútállomástól iparvágányon érkeznek a külföldi üzemekből Dorogra a különböző acéllemezek és tekercsek, amelyeket a gépkocsigyártás során használ fel az autógyár. A Magyar Suzuki Rt. megbízása alapján emiatt is online beszállítói rendszer épült ki a gyár és partnerei között. A Preymesser Hungária Logisztikai Kft. mellett a Sanyo Hungary Kft. is jelentős fejlesztéseket tervez: egy újabb napelemgyártósort telepítenek a dorogi üzembe. Az egymilliárd forint értékű beruházás 2008-ra fejeződhet be, az új gyártósor üzembe állításával a dorogi cég a Sanyo legnagyobb napelemgyártó üzemévé nőheti ki magát - állítja a Világgazdaság. Információink szerint a napelemek többségét külföldön értékesíti majd a vállalat, amely jelenleg elsősorban a német-, spanyol-, olasz piacra, valamint a skandináv országokba szállít. • Muzslai-Bukovics Ellenőrzés nélkül a határon át Egy hónapon belül átjárható lesz a zöld határ a régióban Folytatás az 1. oldalról Ezen kívül a luxusadó sikertelenségét előre borítékolta az a körülmény is, hogy csak a magukat érintetteknek érzőknek kellett a helyi önkormányzatok adóhatóságához bevallást benyújtaniuk, így sokan „elfeledkezhettek” róla. Budapesten az egymilliárd forintos tervezett bevétel helyett mindössze 70 millió forint érkezett be a 100 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok tulajdonosaitól. Esztergomban a május 2-ai határidőig egyetlen tulajdonos adott be bevallást, de a hatóság további 3-5 ingatlanról tud, amelyek a törvény hatálya alá tartozhatnak, hacsak tulajdonosaik nem éltek a jogi kiskapu adta Fiaim, csak énekeljetek! Szép új világ. És szabad. Gondoltuk másfél évtizede, amikor először eresztékei kezdtek ropogni, majd a csapok meglazulása és a csavarok kipotyogása után nagy robajjal eldőlt a rozsdás vasfüggöny. Hiába volt a kádári, husáki Hemerit meg aceton, hogy egybetartsa, a fabarakkok elé kimadzagolt háztáji, hogy motoszkáljon a proletár, és ne agyaljon. Csak eldőlt. Sajnos, nem azokat temetve maga alá, akiket kellett volna. A nyájas vagy bársonyos átrendeződés utáni visszarendeződésben ráadásul egyre aggasztóbb jelenséggel találkozik az ember. Félnek a fiatalok. Számomra az utóbbi éveknek ez a legriasztóbb tapasztalata. Mert azzal nem mondunk semmi újat, hogy a vörös maffia - az anyag megmaradásának törvényét követve - átmentette hatalmát a gazdaságba, majd onnan visszaszivárogva a politikába, ismét diktálni óhajt a társadalom minden szegletében, hogy a rendszer besúgói és cölöpjei még mélyebben ágyazódtak az iszapba, amelyben elkeseredetten csápolunk, hanem amikor ők akarnak ismét igazságot osztogatni és erkölcsi kerítéseket festegetni, akkor azért nyiladozik a kis halasbicska az ember zsebében. Mindazonáltal a mi korosztályunkat (ami tág fogalom, de tájoljuk be úgy negyventől fölfelé) már semmi sem lepi meg. Vastag a bőrünk, mint Ionescu rinocéroszának, üle- pünk kemény, mint a Hasek vásott kőikéinek nadrágjába dugott pa- pundekli a hittanórán suhogó nádpálca ütései alatt, orrunk, ha nem is Acél-i keménységű, legalábbis teniszlabda ruganyosságra tett szert az évek során. Minket már üthetnek. De, lassan mondom, hogy mindenki megértse: Fél-nek-a-fi-a-ta-lok! Minap egy ornitológus palántával beszélgettem túzokügyben. Friss diplomájával felvértezve ecsetelte, miféle maffia lett a kormány égisze alatt működő természetvédő társaság. De a nevét azért ne nagyon emlegessem, mert ezek igen hatalmasok. Szakmailag árthatnak neki. Néhány nap múlva fiatal történésszel témázgattunk arról, hogyan működik az ugyancsak a kormány égisze alatt működő heraldikai társaság. De, ha lehet, ne nagyon exponáljam, tette hozzá, mert ezeknek messze ér a kezük. Oda ütnek, ahol a legjobban fáj. Döbbenten hallgattam őket, és vigyázó szemüvegem Párisra vetettem, ahol a lelkes (vagy elkeseredett) fiatalok éppen megszállták a Sorbonne-t, és összeakaszkodtak a rendőrökkel. Londonban, Rómában nem félnek a fiatalok. Athénban az amerikai elnök ellen tüntetnek, Párizsban a kormány érzéketlensége miatt fordítják fel fenekestül a várost. Csak itt lapít az ifjúság, és nem adja a nevét. A vérét nem kéri senki, nincs is rá szükség. De az arcát se adja! Az az ifjúság, amelynek Tompa Mihály megüzente vagy százötvenöt éve: Fiaim, csak énekeljetek! Szerencsétlen, agyonfrusztrált Mitteleurópában felnövőben egy új generáció, amely verset ír, de nincs tüze, tudást szerez, de lapít a takarásában, tudomány helyett kommunikációt tanul, és elmegy szóvivőnek vagy halandzsagépnek gagyirádióhoz, gagyiújsághoz, gagyitévéhez. Tisztelet a kivételnek. Borfesztivál másodszor Bátorkeszi. Második alkalommal rendeznek borfesztivált a felvidéki településen május 26. és 28. között. A háromnapos rendezvényen a borversenyen, borászati kiállításon, horgászversenyen és sportvetélkedőkön kívül több színes programot is rendeznek. Fellép többek között Vikidál Gyula, több folklór csoport, és az ebedi cite- razenekar is. A II. Bátorkeszi Bor- fesztivál védnöke Csáky Pál, miniszterelnök-helyettes. Tegnap írták alá a Belügyminisztériumban a szakminiszterek azt a kormányközi megállapodást, amelynek köszönhetően akár néhány héten belül, turisztikai céllal szabadon átkelhetünk a határon akár gyalogosan, akár kerékpárral, akár pedig csónakon vagy kenuval. A magyar-szlovák határ mentén összesen 45 ilyen turisztikai átkelőpontot jelöltek ki, ahol csak szúrópróbaszerű ellenőrzést végez majd a határőrség, ugyanakkor a szabályokat be kell tartaniuk a turistáknak, kirándulóknak: útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal kell rendelkezniük. Egy hónapon belül tehát szabadon áthajózhatunk a túloldalra például Lábatlanról vagy Nyergesújfaluról Karvára, Esztergomból Garamkövesdre, közlekedhetünk Helemba-Ipolydamásd és Szob között, és átbiciklezhetünk Tésáról Ipolyviskre is. Az előzetes, miniszteri szintű megállapodással kapcsolatban Pádár Éva, a belügyi tárca munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy ez esetben nem érvényes az a szabály, hogy a rendelet 30 nap múlva lép életbe, nincs konkrét határidő, attól a pillanattól érvényes, amikor mindkét fél véglegesítette, és egymással egyeztette az idevonatkozó nemzeti szabályozást. Erre pedig a jelenlegi állás szerint akár egy hónapnál hamarabb is sor kerülhet, hiszen mindkét országban igencsak előrehaladott a szabályozás véglegesítése. Hasonló megállapodás van folyamatban egyébként Ausztriával is, ám ott kicsit nehezebben haladnak a tárgyalások, míg Szlovákia az első pillanattól száz százalékban támogatta az elképzelést. A zöld határok „megnyitása” egyébként mintegy a schengeni teljes nyitás előszelének is tekinthető, amikor is végképp megszűnik majd az ellenőrzés a szlovák, osztrák és szlovén határon. • Sz.H. Mangalicatartásból nagyhatalom Magyarország Tíz év alatt kétszázról húszezerre nőtt az egészséges sertésállomány Folytatás az 1. oldalról A mangalica tehát szép jövő előtt áll, napjainkban szinte divat lett. Pedig az őshonos fajta majdnem kihalt, a kilencvenes évek elejére csupán kétszáz állat maradt a génbankban. Aztán egy fiatal szakember, Tóth Péter, fantáziát látva benne, felkarolta a tenyésztését, és ma már húszezer állatot emlegetnek. Eleinte spanyol megrendelésre hizlaltak disznókat, minthogy az ibériai országban hatalmas igény van e fajta ízletes sonkájára. A nagyüzemi mangalicatenyésztést a többségi spanyol tulajdonban lévő Olmos és Tóth Kft. valósította meg, s a társaság tavalyi árbevétele már elérte az egymilliárd forintot. A bevétel fele a hazai élősertés értékesítéséből, másik fele pedig a húsexportból származik. Tóth Péter, aki a Mangalicatenyésztők Egyesületének alapító elnöke is, elmondta, hogy a fajta húsa úgyszólván korlátlan mennyiségben eladható lenne. A mangalicára felfigyelt a Pick Szeged Zrt. is, elvégre miután 1869- ben megalakult a cég, kizárólag ebből készítették a híres szalámikat. Ámann Gábor kereskedelmi igazgató elmondta, hogy a cégnél évente 550- 600 ezer sertést vágnak, és ebből most csupán 20-25 ezer a mangalica. Szalámit, kolbászt, májast, szalonnát készítenek belőle, s ezek a termékek kuriózumnak számítanak, 30-60 százalékkal drágábban lehet eladni őket. Egy nagy áruházláncban egyébként már tőkehúst is árulnak. Háztájiban is egyre több helyen találkozni a mangalicával. Legtöbb van a szőke mangalicából, ezt követi a vörös, majd a fecskehasú mangalica. Fekete válfaja kipusztult, de a fecskehasú tenyészetekben az utóbbi években többször jelentek meg fekete egyedek, melyekből ismét létrehozzák ezt a fajtaváltozatot. A mangalicát egyébként József nádor kisjenői birtokán alakították ki az 1800-as évek elején. A fajta a szalontai, a bakonyi, az alföldi és a sumadijai (szerb) sertés keresztezéséből jött létre. Ha valaki a tenyésztése mellett dönt, tudnia kell, hogy lassú fejlődésű, későn érő típus, és nem éppen szapora, csupán hat-hét malacot fial. Korán, már negyvenkilósan zsírosodik, egy kiló húsgyarapodáshoz négy-öt kilogramm takarmányt használ fel. Tartásra, takarmányozásra igénytelen, szeret legelni, kiválóan hasznosíthatók általa a mező- gazdasági és élelmiszeripari hulladékok. A malacok ugyanakkor nagyon igényesek a jó takarmányra, ha ezt nem kapják meg, csökötté válnak. A fajta jól tűri az intenzív tartást is, de nem viseli el a zsúfolt elhelyezést. A hízó általában egyéves korában éri el az optimális, 140-160 kilogrammos vágósúlyt. • P. J.
