Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)

2006-05-06 / 89. szám

V __________magazin 2 006. május 6., szombat • HÍDLAP Huszonhat éve zenében, humorban, drámában a színpadon Beszélgetés Nádas Györggyel- A közönségből kevesen tudják, hogy pályája indulása előtt, itt Eszter­gomban tanult a ferences gimnázium­ban. Bizonyára meghatározó négy év volt ez az itt töltött időszak az életében. Tarsolyában milyen útravalóval vágott neki az érettségit követő időknek?- Amit a ferences gimnáziumban megtanítottak nekem és a legfonto­sabb üzenet volt számomra, hogy fel­adni soha semmit nem szabad. Mindig meg kell próbálni az ember saját iga­záért küzdeni, ha az a tiszta igazság. Ez a bölcsesség aztán a későbbi évek­ben is nagy hasznomra vált, például a katonaságnál is, ami egyfajta üdülés­nek is felfogható volt az előző, jó érte­lembe vett iskolai szigorhoz képest. Az esztergomi ferences gimnázium szellemisége egy emberi tisztességre adott végső megerősítést számomra.-Az esztergomi évek után egy megle­hetősen érdekes korszaka következett, ugyanis tagja lett egy Woods nevű zene­Nádas György jellegzetes komikusi karizmájával és egy korszakot meghatározó színpadi egyéniségével kiradírozhatatlanul bejegyezte magát a magyar ka­barétörténelembe. 1982-től a Mikroszkóp Színpad tagja, művészi munkáját 1991-ben Karinthy-gyűrű­vel, majd ugyanebben az évben Erzsébet-díjjal ju­talmazták. A ma már színházi drámákban is szerep­lő művészről kevesen tudják, hogy középiskolás éve­it Esztergomban töltötte a ferences gimnáziumban. karnak. Mi volt erre az együttesben va­ló szereplésére a leginkább jellemző?- Ezt a zenekart egy nagyon kedves osztálytársam, az esztergomi Hajós László hozta össze és én, mint basz- szusgitáros muzsikáltam a Woods-ban. De a zenekarban való szereplésemnek már Markos György későbbi kollé­gámnak is köze volt, hiszen ő is hívott ebbe a csapatba. A Woods főként a 60- as, 70-es évek ismertebb melodiku- sabb rock and roll-jait játszotta.- Jelenleg játszik valamilyen együt­tesben ?- Legutoljára 2001-ben volt nya­kamban a gitár, amikor Boncz Géza emlékére összeállított műsorban az Aladdin és a Skodalámpa nevű zene­karommal léptünk fel. Azóta egyéb­ként legnagyobb fiam, Zoltán vette át a zenei stafétabotot, és ő is basszusgi­tározik, de ő már hivatásos zenész­ként. Jelenleg a kőbányai zeneiskolá­ban tanulja ezt a szakmát.- A legnépszerűbb alakításait az említett Markos Györggyel érte el, ugyanakkor tudhatjuk, hogy pár éve különböző drámákban, mint például a Tizenkét dühös emberben is játszik. Milyen visszajelzéseket kapott eddig ezekről a munkáival kapcsolatban?- Markos Györggyel való közös munkám egy tízéves időszak volt. Ezután én visszakanyarodtam pár év­vel ezelőtt a színházhoz, hiszen szín­háznál is kezdtem a pályámat 18 éve­sen, közvetlenül az esztergomi érett­ségi után. Akkor a Nemzeti Színház színjátszó képzőjének növendéke voltam. Emellett esténként kisebb szerepeket és statisztálásokat végez­tünk olyan hatalmas színészegyéni­ség mellett, mint Kálmán György, Besenyei Ferenc, vagy Major Tamás. Néhány éve tehát visszatértem ehhez a gyökeremhez, hogy mit szólnék a színházhoz, és mit szólna a színház és a közönség hozzám. A próbálkozá­1 *4 1 __i I som sikeresnek mondható, mert ugyan volt bennem egy félsz, hogy a sok komédia után, hogyan fog a kö­zönség hozzám viszonyulni, de a ren­dezők és a színházigazgatók nagyon ügyesen először vígjátékokba raktak, majd később kerültem bele a komo­lyabb, végül a legkeményebb drá­mákba is. Legutóbb a Tizenkét dühös emberben az elnök, és a Száll a ka­kukk fészkében Cheswick ápolt sze­repét játszottam. Ezek egyike sem egy vicces szerep, ahogy ezek a dara­bok is meglehetősen komoly drámák.- Ha az eddigi munkásságát vesz- szük, akkor mégiscsak a kabaré a meghatározó az ön pályájában. Ké­szült-e olyan, kifejezetten az ön egyé­niségére épülő show, illetve műsor, melynek teljes jogú, állandó főszerep­lője, műsorvezetője Ön?- Ezelőtt négy éve volt a Magyar Televízióban egy sorozat, melynek „NádasborsH” volt a címe. Ez ugye ilyen karikírozása volt az akkor már népszerű, egyéb csatornákon menő show-műsoroknak. Ezekben az ötven- perces adásokban a körém szervező­dött barátaimmal, kollégáimmal együtt készítettük el ezeket a parabo- lisztikus kivetítődéseket. Ez egy igazi szórakoztató műsor volt, melyből hat rész készült el. Jelenleg nincs ilyen nagyobb televíziós terv velem kap­csolatban, de ennek az a fő oka, hogy most egy nagyobb munkában vagyok, édesapám életéről írok egy darabot az egyik barátommal, amit remélem, hogy „perceken belül” befejezünk, és minél hamarabb egy budapesti szín­házban be tudunk mutatni.- Legközelebb hol láthatja önt a kö-. zönség?- Legközelebb ősszel a Turay Ida Színházban lépek fel színészként, egy szintén édesapám által jegyzett zenés darabban, a Potyautasban lépek a publikum elé. Emellett játszom még idén a Molnár Ferenc-féle Delila cí­mű előadásban.- Más hazai kabarészínészekhez hasonlóan, mint például Gálvölgyi János, ajánlottak-e már föl önnek mo­zifilmszerepet?- No, hát ez még hátravan, és nagyon remélem, hogy nem fogok eltűnni úgy, hogy egy filmben ne lehessek benne. • Pöltl Zoltán A kelet varázsa újjáéled napjainkban a hastánc A hastánc semmilyen más táncműfajhoz sem hasonlítható. Nem lehet egyszerűen táncnak nevezni, s nem is csupán a nőiesség és a termékenység szimbóluma. Egyfajta mozgásforma, mely a testet- lelket felüdíti. Igaz, hogy napjainkban legtöbben az erotikával azo­nosítják, de eredetileg a hastánc egyfajta termékenységi rituálé volt, melyet szülésnél, illetve gyermekáldásra várva alkalmaztak. Az ókori Keleten, sőt a Római Birodalomban is hastáncos nők ve­zették fel a fiatal házasok és vendégeik díszmenetét. Eredete való­színűleg egyiptomi, de más népek is alkalmazták az erotika foko­zására. Később a törökök háremhölgyeinek jellegzetessége lett. Napjainkban sok helyen, többek között néhány iszlám országban tiltott tánc, mert erkölcstelennek tartják. Ez így van sajnos Egyip­tomban is, ahol muzulmán nőknek tilos a hastánc. A legnagyobb félreértés az a hiede­lem, hogy a férfiak szórakoztatását szolgálja ez a tánc. Ezt a ritualizált ki­fejezési formát rendszerint nők adták elő egymás előtt termékenységi szer­tartásokon, összejöveteleken, ezzel készítve elő a fiatal lányokat a házas­ságra. A legtöbb esetben férfiak jelen­léte nem volt megengedett. A hastánc pontos eredete még nem bizonyított, gyökerei az ókorig nyúlnak vissza, írásos adataink nincsenek, csak ké­pek. A termékenységi kultuszhoz való kapcsolódása nem vitatott, ezek a ri­tuálék az erotika és a vallás furcsa öt­vözetének tekinthetők. A tánc forrása az ókori templomok­hoz köthető. Az ókori görög, perzsa, palesztin és észak-afrikai kultúrákban a termékenységi szertartások fontos része volt a szent tánc, amelyeket templomi papnők irányítottak, taní­tottak. Szakértők szerint a hastánc a tánc legősibb formája, gyökerei az ókori kultúrákig nyúlnak vissza, ke­lettől Indiáig. A hastánc ókori hagyo­mányait nemzetközi befolyások alakí­tották, erősítették. A Földközi-tenge­ren, a Balkánon keresztül kiterjedtek az egész világra, miközben sok támo­gatóra talált olyan területeken is, mint Észak-Afrika, India és Kelet-Azsia. A hastáncot hagyományosan élő ze­nére adják elő. Az alapritmust kiemelő hangok beburkolják a hallgatót, időt és teret engedve, hogy kedvét lelhesse a zenében, elmerengve a hastáncosnő mozgásán. A keleti zene és tánc improvizatív jellegű, főképp a hastánc. A hasizmok.hullámzása, a csípő rin- gása is a folymatosságot, az áradatot hangsúlyozza, a lágy kézmozdulatok is a nőiességet, kerekséget szimboli­zálják. A hastánc a nők izomzatára, csontozatára épült fel, olyan mozdula­tokat tartalmaz, amelyek a felsőtestből erednek, onnan áradnak a karokba és a lábakba. A tánc gyakran a test külön­böző részeinek izolációjára összponto­sít, ezeket az apró mozdulatokat érzé­kien összeszőve kibontakoztathatjuk a nőt. A hastáncosnők táncukkal, és az­zal, hogy mindezt mezítláb teszik, az anyaföld és a legmélyebb érzések kö­zötti intim kapcsolatot is hangsúlyoz­zák Ezek a rituálék az erotika és a val­lás furcsa ötvözetének tekinthetők, ami valljuk be, nem mindennapi. A hastáncruha színes, lenge öltözet, finom sálak, fátylak emelhetik ki. A felső kendők szélére egy vagy több sorban apró flitterszerű fémlemezké­ket varrnak, ami a csípő himbálására csörög. Kiegészítője lehet a rézből ké­szült ujjcintányér. Az ujjcintányér vagy ujjcsengő hagyományos eszköz az orientális táncokban. Már 500-ban biztosan használták, ugyanis olyan eb­ből az időszakból származó ábrázolá­sokat találtak, ahol a táncos a hüvelyk­ujján és a középső ujján rögzített kicsi cintányérokat használ. További kiegé­szítők lehetnek: kard, kígyó, nagyobb méretű tál, kandelláber égő gyertyák­kal. Azonban napjainkban nem jel­lemző, a modern hastánc főleg a tánc elemeire épül, nem a kiegészítőkre. A tánc és a hozzá tartozó ruhák Holly­woodba is eljutottak és természetesen vissza, így alakítva a keleti táncosok stílusát. A századforduló óta a hastánc népszerűsége óriási mértékben növe­kedett. Hastáncfesztiválok, szeminári­umok állandó helyet kaptak, nők és férfiak egyaránt érdeklődést mutatnak a vonzó orientális tánc iránt. A hastánc manapság nemcsak a szórakozás egyik formája, hanem edzésként is fel lehet fogni. Ez már csak azért is helyes gondolat, mivel mint minden rendszeres mozgás, a hastánc is testi-lelki karbantartó funk­cióval bír. A hastánc nagy előnye, hogy nem erőlteti meg túlzottan az inakat és az Ízületeket, mert nélkülözi a hirtelen, feszes mozdulatokat. A hastánc alakformáló és zsírégető hatású, a lágy mozdulatok kímélete­sen fejlesztik a testet, de ami talán még fontosabb, lelki felüdülés is egy­ben. A hastánc a lehető legideálisabb mozgásforma a nők számára, mivel szinte megerőltetés nélkül erősíti az izmokat, segít a zsírszövetek leépíté­sében. Emellett ugyanolyan testmoz­gás, mint bármi más, hiszen ha rend­szeresen végzik, hasonlóan fokozza az állóképességet, javítja a vérkeringést, akárcsak egy kemény aerobik edzés. • Karsay Luca

Next

/
Oldalképek
Tartalom