Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-06 / 89. szám
V __________magazin 2 006. május 6., szombat • HÍDLAP Huszonhat éve zenében, humorban, drámában a színpadon Beszélgetés Nádas Györggyel- A közönségből kevesen tudják, hogy pályája indulása előtt, itt Esztergomban tanult a ferences gimnáziumban. Bizonyára meghatározó négy év volt ez az itt töltött időszak az életében. Tarsolyában milyen útravalóval vágott neki az érettségit követő időknek?- Amit a ferences gimnáziumban megtanítottak nekem és a legfontosabb üzenet volt számomra, hogy feladni soha semmit nem szabad. Mindig meg kell próbálni az ember saját igazáért küzdeni, ha az a tiszta igazság. Ez a bölcsesség aztán a későbbi években is nagy hasznomra vált, például a katonaságnál is, ami egyfajta üdülésnek is felfogható volt az előző, jó értelembe vett iskolai szigorhoz képest. Az esztergomi ferences gimnázium szellemisége egy emberi tisztességre adott végső megerősítést számomra.-Az esztergomi évek után egy meglehetősen érdekes korszaka következett, ugyanis tagja lett egy Woods nevű zeneNádas György jellegzetes komikusi karizmájával és egy korszakot meghatározó színpadi egyéniségével kiradírozhatatlanul bejegyezte magát a magyar kabarétörténelembe. 1982-től a Mikroszkóp Színpad tagja, művészi munkáját 1991-ben Karinthy-gyűrűvel, majd ugyanebben az évben Erzsébet-díjjal jutalmazták. A ma már színházi drámákban is szereplő művészről kevesen tudják, hogy középiskolás éveit Esztergomban töltötte a ferences gimnáziumban. karnak. Mi volt erre az együttesben való szereplésére a leginkább jellemző?- Ezt a zenekart egy nagyon kedves osztálytársam, az esztergomi Hajós László hozta össze és én, mint basz- szusgitáros muzsikáltam a Woods-ban. De a zenekarban való szereplésemnek már Markos György későbbi kollégámnak is köze volt, hiszen ő is hívott ebbe a csapatba. A Woods főként a 60- as, 70-es évek ismertebb melodiku- sabb rock and roll-jait játszotta.- Jelenleg játszik valamilyen együttesben ?- Legutoljára 2001-ben volt nyakamban a gitár, amikor Boncz Géza emlékére összeállított műsorban az Aladdin és a Skodalámpa nevű zenekarommal léptünk fel. Azóta egyébként legnagyobb fiam, Zoltán vette át a zenei stafétabotot, és ő is basszusgitározik, de ő már hivatásos zenészként. Jelenleg a kőbányai zeneiskolában tanulja ezt a szakmát.- A legnépszerűbb alakításait az említett Markos Györggyel érte el, ugyanakkor tudhatjuk, hogy pár éve különböző drámákban, mint például a Tizenkét dühös emberben is játszik. Milyen visszajelzéseket kapott eddig ezekről a munkáival kapcsolatban?- Markos Györggyel való közös munkám egy tízéves időszak volt. Ezután én visszakanyarodtam pár évvel ezelőtt a színházhoz, hiszen színháznál is kezdtem a pályámat 18 évesen, közvetlenül az esztergomi érettségi után. Akkor a Nemzeti Színház színjátszó képzőjének növendéke voltam. Emellett esténként kisebb szerepeket és statisztálásokat végeztünk olyan hatalmas színészegyéniség mellett, mint Kálmán György, Besenyei Ferenc, vagy Major Tamás. Néhány éve tehát visszatértem ehhez a gyökeremhez, hogy mit szólnék a színházhoz, és mit szólna a színház és a közönség hozzám. A próbálkozá1 *4 1 __i I som sikeresnek mondható, mert ugyan volt bennem egy félsz, hogy a sok komédia után, hogyan fog a közönség hozzám viszonyulni, de a rendezők és a színházigazgatók nagyon ügyesen először vígjátékokba raktak, majd később kerültem bele a komolyabb, végül a legkeményebb drámákba is. Legutóbb a Tizenkét dühös emberben az elnök, és a Száll a kakukk fészkében Cheswick ápolt szerepét játszottam. Ezek egyike sem egy vicces szerep, ahogy ezek a darabok is meglehetősen komoly drámák.- Ha az eddigi munkásságát vesz- szük, akkor mégiscsak a kabaré a meghatározó az ön pályájában. Készült-e olyan, kifejezetten az ön egyéniségére épülő show, illetve műsor, melynek teljes jogú, állandó főszereplője, műsorvezetője Ön?- Ezelőtt négy éve volt a Magyar Televízióban egy sorozat, melynek „NádasborsH” volt a címe. Ez ugye ilyen karikírozása volt az akkor már népszerű, egyéb csatornákon menő show-műsoroknak. Ezekben az ötven- perces adásokban a körém szerveződött barátaimmal, kollégáimmal együtt készítettük el ezeket a parabo- lisztikus kivetítődéseket. Ez egy igazi szórakoztató műsor volt, melyből hat rész készült el. Jelenleg nincs ilyen nagyobb televíziós terv velem kapcsolatban, de ennek az a fő oka, hogy most egy nagyobb munkában vagyok, édesapám életéről írok egy darabot az egyik barátommal, amit remélem, hogy „perceken belül” befejezünk, és minél hamarabb egy budapesti színházban be tudunk mutatni.- Legközelebb hol láthatja önt a kö-. zönség?- Legközelebb ősszel a Turay Ida Színházban lépek fel színészként, egy szintén édesapám által jegyzett zenés darabban, a Potyautasban lépek a publikum elé. Emellett játszom még idén a Molnár Ferenc-féle Delila című előadásban.- Más hazai kabarészínészekhez hasonlóan, mint például Gálvölgyi János, ajánlottak-e már föl önnek mozifilmszerepet?- No, hát ez még hátravan, és nagyon remélem, hogy nem fogok eltűnni úgy, hogy egy filmben ne lehessek benne. • Pöltl Zoltán A kelet varázsa újjáéled napjainkban a hastánc A hastánc semmilyen más táncműfajhoz sem hasonlítható. Nem lehet egyszerűen táncnak nevezni, s nem is csupán a nőiesség és a termékenység szimbóluma. Egyfajta mozgásforma, mely a testet- lelket felüdíti. Igaz, hogy napjainkban legtöbben az erotikával azonosítják, de eredetileg a hastánc egyfajta termékenységi rituálé volt, melyet szülésnél, illetve gyermekáldásra várva alkalmaztak. Az ókori Keleten, sőt a Római Birodalomban is hastáncos nők vezették fel a fiatal házasok és vendégeik díszmenetét. Eredete valószínűleg egyiptomi, de más népek is alkalmazták az erotika fokozására. Később a törökök háremhölgyeinek jellegzetessége lett. Napjainkban sok helyen, többek között néhány iszlám országban tiltott tánc, mert erkölcstelennek tartják. Ez így van sajnos Egyiptomban is, ahol muzulmán nőknek tilos a hastánc. A legnagyobb félreértés az a hiedelem, hogy a férfiak szórakoztatását szolgálja ez a tánc. Ezt a ritualizált kifejezési formát rendszerint nők adták elő egymás előtt termékenységi szertartásokon, összejöveteleken, ezzel készítve elő a fiatal lányokat a házasságra. A legtöbb esetben férfiak jelenléte nem volt megengedett. A hastánc pontos eredete még nem bizonyított, gyökerei az ókorig nyúlnak vissza, írásos adataink nincsenek, csak képek. A termékenységi kultuszhoz való kapcsolódása nem vitatott, ezek a rituálék az erotika és a vallás furcsa ötvözetének tekinthetők. A tánc forrása az ókori templomokhoz köthető. Az ókori görög, perzsa, palesztin és észak-afrikai kultúrákban a termékenységi szertartások fontos része volt a szent tánc, amelyeket templomi papnők irányítottak, tanítottak. Szakértők szerint a hastánc a tánc legősibb formája, gyökerei az ókori kultúrákig nyúlnak vissza, kelettől Indiáig. A hastánc ókori hagyományait nemzetközi befolyások alakították, erősítették. A Földközi-tengeren, a Balkánon keresztül kiterjedtek az egész világra, miközben sok támogatóra talált olyan területeken is, mint Észak-Afrika, India és Kelet-Azsia. A hastáncot hagyományosan élő zenére adják elő. Az alapritmust kiemelő hangok beburkolják a hallgatót, időt és teret engedve, hogy kedvét lelhesse a zenében, elmerengve a hastáncosnő mozgásán. A keleti zene és tánc improvizatív jellegű, főképp a hastánc. A hasizmok.hullámzása, a csípő rin- gása is a folymatosságot, az áradatot hangsúlyozza, a lágy kézmozdulatok is a nőiességet, kerekséget szimbolizálják. A hastánc a nők izomzatára, csontozatára épült fel, olyan mozdulatokat tartalmaz, amelyek a felsőtestből erednek, onnan áradnak a karokba és a lábakba. A tánc gyakran a test különböző részeinek izolációjára összpontosít, ezeket az apró mozdulatokat érzékien összeszőve kibontakoztathatjuk a nőt. A hastáncosnők táncukkal, és azzal, hogy mindezt mezítláb teszik, az anyaföld és a legmélyebb érzések közötti intim kapcsolatot is hangsúlyozzák Ezek a rituálék az erotika és a vallás furcsa ötvözetének tekinthetők, ami valljuk be, nem mindennapi. A hastáncruha színes, lenge öltözet, finom sálak, fátylak emelhetik ki. A felső kendők szélére egy vagy több sorban apró flitterszerű fémlemezkéket varrnak, ami a csípő himbálására csörög. Kiegészítője lehet a rézből készült ujjcintányér. Az ujjcintányér vagy ujjcsengő hagyományos eszköz az orientális táncokban. Már 500-ban biztosan használták, ugyanis olyan ebből az időszakból származó ábrázolásokat találtak, ahol a táncos a hüvelykujján és a középső ujján rögzített kicsi cintányérokat használ. További kiegészítők lehetnek: kard, kígyó, nagyobb méretű tál, kandelláber égő gyertyákkal. Azonban napjainkban nem jellemző, a modern hastánc főleg a tánc elemeire épül, nem a kiegészítőkre. A tánc és a hozzá tartozó ruhák Hollywoodba is eljutottak és természetesen vissza, így alakítva a keleti táncosok stílusát. A századforduló óta a hastánc népszerűsége óriási mértékben növekedett. Hastáncfesztiválok, szemináriumok állandó helyet kaptak, nők és férfiak egyaránt érdeklődést mutatnak a vonzó orientális tánc iránt. A hastánc manapság nemcsak a szórakozás egyik formája, hanem edzésként is fel lehet fogni. Ez már csak azért is helyes gondolat, mivel mint minden rendszeres mozgás, a hastánc is testi-lelki karbantartó funkcióval bír. A hastánc nagy előnye, hogy nem erőlteti meg túlzottan az inakat és az Ízületeket, mert nélkülözi a hirtelen, feszes mozdulatokat. A hastánc alakformáló és zsírégető hatású, a lágy mozdulatok kíméletesen fejlesztik a testet, de ami talán még fontosabb, lelki felüdülés is egyben. A hastánc a lehető legideálisabb mozgásforma a nők számára, mivel szinte megerőltetés nélkül erősíti az izmokat, segít a zsírszövetek leépítésében. Emellett ugyanolyan testmozgás, mint bármi más, hiszen ha rendszeresen végzik, hasonlóan fokozza az állóképességet, javítja a vérkeringést, akárcsak egy kemény aerobik edzés. • Karsay Luca
