Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)

2006-05-06 / 89. szám

www.istergranum.hu 2006. május 6., szombat • HÍDLAP 5 Brüsszel lehet a veszte a magyar borhamisítóknak Egységes európai büntetőtörvény készül a bűnszövetkezetek ármánykodása ellen Az uniós törvénynek köszönhetően leáldozhat a borpancsolók korszaka Folytatás az 1. oldalról Az iránytervezet szerint minimum négy év börtön és háromszázezer eurós bírság járna azért, ha a hamisí­tott termék emberek egészségét vagy biztonságát súlyosan veszélyezteti, vagy ha bűnszövetkezet keretében vé­tettek a szellemi tulajdon ellen. Surján László (Néppárt) európa parlamenti képviselő lapunknak az iránytérvezettel kapcsolatban úgy nyilatkozott: mindenkinek érdeke az egységes szabályzás létrehozása, hi­szen a hamisítás határokon átnyúló bűncselekmény, ezért ezzel a kérdés­sel európai szinten foglalkozni kell. Az irányelvek minimumokat határoz­nak meg, a nemzeti törvényhozásnak csak ennél szigorúbb szabályokkal van joga a törvényen módosítani a jogharmonizáció értelmében. Az Európai Bizottság által készített statisztikák szerint a hamisított termé­kek száma 1998 és 2004 között majd­nem ezerszeresére emelkedett. A nem eredeti áruk skálája egyre szélesebb, a gyermekjátékoktól a sportszerekig, ki­emelkedő helyet foglalnak el az egész­séget veszélyeztető hamis termékek, gyógyszerek, élelmiszerek, italok; a legsúlyosabb probléma pedig az alko­holok esetében jelentkezik, ezek közül a hamisak a fenti időszakban kétszáz százalékos emelkedést értek el. Vincze Béla egri borász szerint na­gyon jelentős a probléma a borok esetében, amire az van írva hogy bor, annak kizárólag szőlőből szabadna készülnie, márpedig nagyon sok a ké­miai anyagokból előállított lőre. Vé­leménye szerint a hatóságok szinte fantomot kergetnek, amikor a hamisí­tókat megpróbálják megtalálni, ko­rábban sokkal eredményesebben lép­tek fel a kotyvasztok ellen. Dula Ben­ce egri borász is hasonló véleményen van, szerinte az új törvénynek sem le­het visszatartó ereje. „Az árukészle­teket kellene lefoglalni és megsem­Egri csillagok Bordeaux-ban Összesen három arany, hat ezüst és nyolc bronzérmet nyertek az egri borá­szatok a bor világbajnokságként emlege­tett bordeaux-i Challenge International du Vin-en. Különösen eredményesen szerepelt Vincze Béla, akit tavaly Ma­gyarországon az Év borászának válasz­tottak: 2003-as bikavérével aranyérmet nyert, ezen kívül egy ezüst és egy bronz­érmet is begyűjtött a neves versenyen. misíteni, az okozna akkora kárt, amely visszatartaná a hamisítókat. A pereskedések, a behajtások évekig folynak fantomcégek ellen, közben a hatóság sokszor a rendes borászokat találja meg, akik szabályosan feltün­tetik a nevüket a palackokon. A leg­több hamis boron a gyártónál csak egy sorszám van feltüntetve, ez alap­ján nem lehet senkit megtalálni. Úgy gondolom, hogy amíg a hatóság a büntetések utáni jutalékos rendszer­ben kapja a fizetését, addig nem is le­het orvosolni a problémát” - tette hozzá az egri borász. • Pálovics Klára Vasárnap avatják a Himnusz-szobrot Aláírásgyűjtés Orbán Viktorért Egyre többen bírálják a politikus elleni rágalom-kampányt Kétéves kitartó munka és harc árán készült el az emlékmű Budakeszin, a Szarvas téren kerül sor V. Majzik Mária képzőművész közada­kozásból megvalósult, páratlan művészeti alkotásának átadására május 7-én. Több mint két évvel az első kőbe vésett Himnusz gondolatának meg­születése után május hetedikén fel­avatják a monumentális emlékművet, amely a határokon innen és túl élő ma­gyar nemzet egységét és a közös jövő­be vetett hitet szimbolizálja. Az alko­tó, V. Majzik Mária, Magyar Örökség­díjas művész elképzelését Jókai Anna írónő és a PSZÜART, A Lélek Művé­szete Alapítvány karolta fel. A szobor megszületéséhez szükséges 40 millió forint előteremtéséhez a szándékkal azonosulni tudó polgárok támogatását kérték, és hangversenyeket is szervez­tek, melynek bevételét szintén az em­lékmű felállítására fordították. • Gábor Éva Magyar értelmiségiek levélben tilta­koznak az Orbán Viktor ellen elindított lejárató kampány ellen. Véleményük szerint a Fidesz elnöke a 20-21. szá­zad legkiemelkedőbb politikusa, egy olyan személy, aki a magyar nemzet érdekében eddig is sokat tett, és min­den bizonnyal a jövőben is tenni fog. A levelet aláíró Duray Miklós szerint „a választás eredményének tükrében várható volt, hogy sokan bí­rálni fogják a Fidesz elnökét. Olyan irányból jönnek a támadások, ame­lyek közvetlen utalnak a választás va­lódi tétjére, ami pedig nem más, mint­hogy nemzetromboló, vagy nemzet­építő párt alkothat-e kormányt Buda­pesten” - fogalmazott Duray, akinek nincs információja arról, hogy ki a petíció szerzője, mert hozzá elektro­nikus posta formájában érkezett a kül­demény. A levélből kiderül, hogy an­nak aláírói a „a félelem diktálta lejá­ratás ellen, és Orbán Viktor mellett emelik fel szavukat”. A nyilatkozat megfogalmazói kijelentik, hogy a Fi­desz vezetője a XX.-XXI. század leg­kiemelkedőbb politikusa, aki a ma­gyar nemzet érdekében eddig is sokat tett, és minden bizonnyal a jövőben is tenni fog, továbbá leghatározottabban elítélik mindazokat, akik az Orbánt hitelteleníteni szándékozó médiakam­pányban részt vesznek. „Orbán Viktor az elmúlt tizennyolc esztendőben, pontosan feltárva a so­kat szenvedett magyar nemzet fájdal­mas diagnózisát, hatalmas művet al­kotott a magyar polgári demokrácia megteremtése érdekében (...). S ezek után a hazai televíziók, lapok zöme kíméletlenül támadja azt az államfér­fit, akinek a vezetésével képesek le­hetnénk kievickélni abból a nagy, pénzügyi és mentális csődből, amely­be a most választást nyert, nem éppen feddhetetlenségről híres pártok vezér­alakjai - óriási adósságot felhalmozva - az előző négy évben belehajszolták hazánkat” - áll a levélben. • Szép Ml A VÉLEMÉNYE? Jövő keddtől minden elektronikai terméket forgalmazó boltban kötelező lesz átvenni az elhasznált vagy meghibásodott készü­lékeket, amennyiben újat vásárolunk. Arról érdeklődtünk, hogy hallottak-e az emberek az e-hulladékok visszavételéről, és hogy élnének-e ezzel a lehetőséggel? Juhász Boglárka (titkárnő) Az én hibám, hogy eddig nem néztem utána ennek a dolog­nak, holott otthon van egy-két kidobásra váró elektro­nikus ketyere. Jónak tartom, hogy előírják a visszavételt a cégeknek, mert minden e-hulladékban vannak környezetkárosító, le nem bomló anyagok. Ezentúl természetesen ennek megfelelően fogok eljárni. Balogh Ottó (rajztanár) , Helyeslem a kezde- ményezést, végre va­lami értelmes sza­bályt is alkottak az illetékesek. A használt elemek, mo­biltelefonok, számítógépek mind veszélyes hulladéknak minősülnek, amivel foglalkozni kell. Környezet­tudatos emberként fontosnak tar­tom, hogy az ilyen ötleteket min­denki segítse a maga módján. Pálovics Imréné (pénztáros) Hallottam a hírt, de ez számomra nem új, mert a családom mindig olyan helyen vásárol elektronikai termékeket, ahol időnként visszavételi akció­ban beszámítják a régi, használt árut. Nálunk ezért sosincs e-hulla- dék, de mások biztosan élni fog­nak a leadás lehetőségével. Farkas József (rendszergazda) A leggyorsabban j amortizálódó termé- ' kekkel foglalkozom, ezért nekem napi szinten dolgom van e-hulladékok- kal. Már régen be kellett volna vezetni a visszavételi kötelezett­séget, kényelmes lesz, hogy bárhol leadhatom a hulladékot. Uj fejezet az elektronikus hulladékok kezelésében Keddtől minden bolt köteles visszavenni a régi berendezéseket Halászléfőző verseny Győr. Ötödik alkalommal rendeznek halászléfőző- és eceteshal-készítő ver­senyt május 7-én, vasárnap, Győrben, a Móricz Zsigmond rakparton. A meg­mérettetésen bárki részt vehet, aki ért a halászléfőzéshez, illetve az ecetes- hal-készítéshez. A szervezők a halat biztosítják, azonban a többi hozzáva­lót és a szükséges eszközöket a ver­senyzőknek kell maguknak vinniük. Bevetéspróba Győr-Piliscsév. A piliscsévi általános iskola hetedikes és nyolcadikos tanuló­iból álló csapat megnyerte a Győrben tartott Bevetés Próba nevű honvédelmi verseny regionális fordulóját. A diá­koknak elméleti és gyakorlati felké­szültségükről is számot kellett adniuk. A feladatok között lövészeti gyakorla­tok, akadálypályák és kézigránát-hají­tás szerepelt. A csévi gyerekek kiváló szereplésükkel elnyerték a május 12-én és 13-án Komáromban megrendezendő országos döntőn való részvétel jogát. Folytatás az 1. oldalról A jogszabály hatálya alá tartozó vál­lalkozásoknak két lehetőségük van az elektromos hulladékok szabályszerű ke­zelésére, amely döntés felelőssége első­sorban a gyártókat terheli, hiszen a fo­lyamat folytatásaként a kiskereskedők­nél hagyott e-hulladékokat a nagykeres­kedő, vagy a gyártó köteles visszavenni. Ha a vállalkozás úgy dönt, hogy önálló­an bonyolítja a rendelet által előírt eljá­rást, akkor vállalnia kell a busás - kilo­grammonként 80-100, mobiltelefon ese­tében ezerforintos - termékdíj és a biz­tosítékok megfizetését. A másik megol­dás az, ha a gyártó szerződést köt egy koordinációs szervezettel, amely a helyi hulladékszállító cégekkel együttműköd­ve, a termékdíj mintegy tizedrészéért gondoskodik a veszélyes anyagokat tar­talmazó termékek ártalmatlanításáról. Magyarországon ma már hat ilyen szer­vezet működik a Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztériummal szorosan együttműködve, amelyek többnyire megváltozott munkaképességűek fog­lalkoztatásával, kézzel szétbontják a ké­szülékeket, és a megfelelő helyre továb­bítják a veszélyes hulladékokat, illetve az újrahasznosítható alkatrészeket. Tóth Zoltán, az első és legnagyobb magyar hulladékkezelő szervezet, az Elektro- Coord Kft. ügyvezetője lapunk kérdésé­re elmondta, hogy a május 9-én életbe lépő módosítás alapvetően nem jelent változást, hiszen a nagy gyártók és for­galmazók már megkötötték a szerződé­seket, a kicsik - főként a kínai boltok és a mozgó árusok - pedig igyekeznek ki­bújni mind a velük való együttműködés, mind pedig a termékdíj fizetése alól, az ellenőrzésre pedig nincs igazán hathatós módszer. Tóth Zoltán hozzátette, hogy a velük kapcsolatban álló cégek az elmúlt év során összesen 107 ezer tonna elekt­ronikai berendezést adtak el, és 13 ezer 400 tonna hulladékot gyűjtöttek vissza, amely több az előírt kvótánál. A beszál­lított e-hulladéknak több mint háromne­gyed részét hasznosították, 10 ezer ton­nát pedig visszajuttattak az iparnak. A szaktárca a szelektív hulladékgyűjtés reklámkampányához hasonló akcióval is segíti a lakosság tájékoztatását, hiszen a cél az, hogy 2008. végére lakosonként négy kilogramm, azaz évente 40 ezer tonna e-hulladék kerüljön vissza a hulla­dékkezelőkhöz, ekkor megszűnhetne az adóként funkcionáló és az államkasszá­ba vándorló termékdíj intézménye is. A koordinációs szervezetek együttműköd­nek az egyes régiók hulladékszállító- és kezelő vállalkozásaival: a hulladékudva­rokba bevitt és lomtalanítás idején az ut­cára tett elektromos hulladékokat is kü­lön gyűjtik be és szállítják el. A dorogi Széher Elektroház mun­katársa lapunknak elmondta, hogy üz­letükben a használt árucikkek visz­szagyűjtése már tavaly óta a törvényi előírás szerint zajlik, bár az üzlet alapterülete ezt mostanáig nem indo­kolta volna. A dorogi boltból a Bosch és Siemens termékeket forgalmazó nagykereskedő szállítja el a felesle­gessé vált termékeket. Jól működik a hulladékkezelés az esztergomi Printer Fair Kft.-nél is, akik éppen az Elektro-Coord Kft.-vel kötöttek szerződést. A számítástech­nikai szaküzlet és szerviz a jogsza­bálytól függetlenül már évek óta gyűjti az elhasznált nyomtatópatrono­kat és -kazettákat. A rendszer tehát működik, környe­zetünket valamivel kevesebb kár éri, csak egyetlen szépséghibája van: a törvényi rendelkezéseknek megfelelni vágyó gyártókat és a kereskedőket terhelő többletköltségeket végső so­ron a fogyasztó fizeti meg. • G. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom